Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. január 4. Kispénzűek autója lesz OKA E rről a körülbelül Ti­sza nagyságú orosz folyóról kapta nevét az új szovjet kisautó. Gyári jelzése VÁZ—1111, a Volgái Autógyárban született, ott, ahol a népszerű Ladák gör­dülnek le a futószalagról. Az Oka kifejezetten a kis­pénzűek autója lesz, amo­lyan „népautóként” hirde­tik a lapok. Erre utal ol­csósága: három és fél ezer rubelbe' fog kerülni, közel harmadannyiba, mint a legújabb típusú Ladák. Mé­retei, műszaki leírása is bi­zonyítja, hogy kisautó: há­romajtós, a harmadik ajtó a csomagteret nyitja. (A csomagtér meglehetősen ki­csi, de a háitsó ülések el­mozdításával bővíthető.) Az Oka hosszúsága há­rom méter, súlya 650 kilo­gramm. Kéthengeres, négy­ütemű motor hajtja, a mo­tor teljesítménye harminc lóerő. Négysebességes, ma­ximális sebessége 120 kilo­méter óránként. Figyelemre méltóan takarékos autó: közúton hetven kilométe­res óránkénti sebességnél 4,2 litert fogyaszt száz kilo­méteren. Városi forgalom­ban sem éri el a hat litert. Gyártását már 1987 végén elkezdték, de csak másfél­két év múlva épülnek fel a műhelyek a speciális futó­szalaggal. Évente harminc­ezer Oka hagyja el a ter­vek szerint a futószalagot, azonban máris hallani olyan hangokat, hogy ezt a szá­mot többszörösére kellene emelni. Ugyanis csak úgy lenne nyereséges a gyártás. Ellenkező esetben az Oka drágább lenne, s kevésbé vonzó. A szovjet autógyártás a maga „házi” peresz­trojkáját éli. Modem típusokkal jelentkezett az elmúlt három évben a La­da, a Moszkvics, s most in­dul hódító útjára az új Zaparozsec, amely már csak nevét örökölte elődeitől, s amelyet a hírek szerint ta­lán Magyarországon is gyár­tani fognak, ha létrejön az összeszerelő üzem építésé­ről szóló megállapodás. Moszkva 1988 január. Szaniszló Ferenc Szókratész védőbeszéde A színész teremtsen „légkört” a színpadon Haumann Péter a Madách Színház színművésze. A nép­szerű Kossuth-díjas művész a napokban Nyíregyházán lépett fel „Ez is, az is” cí­mű önálló műsoros estjével. Az előadás szünetében be­szélgettünk a színész és kö­zönség kapcsolatáról, a szín­házi munkáról. — Korábban közreműköd­tem, illetve rendeztem kol­légáim önálló estjeit — mondta Haumann Péter. — A mostaniban azonban „egy­személyes vállalkozás” va­gyok. Magam állítom össze a műsort, vendégművész sem szerepel benne. A zenés mű­faj sem áll távol tőlem, hi­szen a Madáchiban is gyakran játszom ilyen darabokban, és a tévében is kaptam már ilyer feladatot operettekben. Azt hiszem, ha így jelenne meg a plakátokon az összeállítás címe, hogy Szókratész védő­beszéde, kevesen # jönnének el. Ma már előre meg kell érezni, mire van igény, mi­lyen fajsúlyú darabokat tud­nak befogadni a nézők. Ta­pasztalataim szerint a köny­nyed, szórakoztató darabo­kat kedvelik. A színész egyik nagy feladata, hogy „légkört” teremtsen a színpadon, kap­csolatot a nézőtéren ülőkkel. A védőbeszéd után Karinthy: Emberke tragédiája című írásával, valamint századele- ji kuplékkal, sanzonokkal szórakoztatom a nagyérde­műt. — ön a Madách Színház egyik vezető színésze. Bizo­nyára az idén is sok jó sze­repet kapott színházában ... — Sajnos új darabot alig játszunk, minket is érint a nehéz gazdasági helyzet. A már meglévő sikereseket igyekszünk műsoron tarta­ni, ezek például Az édes fia­im, és Müller Péter Dr. Hertz című darabja. Ezenkívül a tv-ben, rádióban is mindig vár rám valamilyen szerep. Nemrég fejeztünk be egy fil­met Szinetár Miklós rende­zésében, a Denevér című ope­rettben pedig az egyik fősze­repet alakítom, ez igazán ked­vemre való lehetőség. Hajdú Gabriella LIVIO SEGUSO OLASZ ÜVEGTERVEZÖ KIÁLLÍTÁSA SZÉKESFEHÉRVÁROTT. Livio Seguso olasz üvegtervező alkotásaiból nyitottak kiállítást a székesfehérvári István Király Múzeumban. A művész valóságos szobrászati re­meknek tűnő munkáit állította ki. A mesterséget az üveg­művészet központjában, Muranóban tanulta, 1965-től kezd­ve egyre inkább sajátos, az üveg plasztikai, formai lehető­ségeit érvényre juttató műveket készít. Képünkön: A fény dialektikája. (MTI Fotó) Érdekes leletek Délkelet-Ázsiában Hivatalos djalbairtai adaitok szerint Páerre-Yves Manguin financia kutató jelentős ar­cheológiái leleteket talált, amelyek felvilágosítást ad­hatnak a Srividzsaja nagy délkelet-ázsiai királyságról. A tudós légi felvételek segít­ségével a sumiatrai Balem- bang kikötőváros közeiéiben felfedezte egy történelmi vá­ros maradványait, amélyeik a Snividzsaja birodalom főivó­Egy keleti mondás szerint ginsenggyökeret nehezebb termeszteni, mint egy felnőtt tigrist idomítani. A tadzsi- kisztáni Pamíri Biológiai Ku­tató Intézet tudósainak azon­ban sikerült olyan ginseng- palántákat termeszteniük, melyek kiültetés után 2200 méteres tengerszint feletti magasságon továbbfejlődtek. A siker ellenére a tudósok nem bizonyosak abban, hogy rosánalk romjai lehetnék. A SnMdzsaja birodalom, amely Jávától Thaiföldig terjedt, a VII. századtól a XIII. száza­dig jelentős tengeri hatalom volt. Az első ásatások alkal­mával a királyság első évszá­zadából származó agyagedé­nyek cserepeit találtak meg. Ezek a főváros valódi föld­rajzi helyzetére mutatnak, amely eddig tudományosan vitatott volt. megoldható a ginseng házi termesztése. Ehhez ugyanis még gondos kísérleteket kell végezni, hogy megalapoz­zák a növény termesztéséhez szükséges agrotechnikát. A kutatóintézet a ginsen- gen kívül más gyógynövé­nyeket is termeszt, így vale­riánát, zsályát és kamillát, amelyek régebben ezen a tá­jon nem voltak honosak. t * Egysínpályás szállítórendszer Nem csodatevő, de... Fájdaloműzés tűszúrással „Időkonzervek” a panellakásban A megszállott gyűjtő maga javít A szatmári községekben egyre többet beszélnek a szamosszegi körzeti orvosról, dr. Laczkó Jó­zsefről. December 22-én késő délután magam is felkerestem a rendelőt —, s vártam soromra. Beszélgetve kitárulkoznak a „vendégek”. Tisztaberekről töb­ben jöttek. Az ajánlólevelet az egyik ízületes állapotának javu­lása jelentette. A jánkmajtisi körzetből érkezettek egy több dioptriás szemüveget használó ál­talános iskolás látásának javulá­sát tapasztalva keresték fel a szakállas, tűszúrással is gyógyí­tó szakorvost. Közben cserélőd­tek a betegek. Rám került a sor; s nekem is járt a minden hozzá fordulót, benne bízót megillető néhány perc. A beszélgetésből kiderült, saját szénanáthája adta a lökést, e keleti eredetű gyógyítási mód­dal való ismerkedéshez. A kö­zép- és felső iskolás évek alatt, s majd az utána következő ta­nulmányok alapján több nyelven olvas; így nem jelentett gondot az olasz, vagy német, de az an­gol nyelvű irodalom tanulmányo­zása sem. Szakvizsgázott orvos; s az évek során több olyan to­vábbképzésen vett részt, ahol e témakör hozzáértői segítettek az eligazításban. Az akupunktúra rangját jelzi, hogy a közelmúlt­ban megjelent egyik szakkönyv lektorálását magyar akadémikus végezte. A Magyar Biofizikai Társaság felvette tagjai sorába. Rendszere­sen találkoznak, hogy tapasztala­taikat kicseréljék. Nyíregyházán két orvos, Debrecenben, s Eger­ben egy-egy orvos foglalkozik a tűszúrásos gyógyítással. — Is — teszi hozzá Laczkó doktor. Ugyanis a diagnózis megállapí­tásában, de a gyógyításban sem hanyagolható el a gyógyászati eszköztár. Csodát persze nem le­het tenni. Az azonban, ha a tes­ten lévő 700, vagy a fülön lévő 100 érzékelő pont megszúrásával (esetleg többször) enyhíteni le­het, netán megszüntethető a fáj­dalom, már megérte. — Nézze, az a jelentéktelen ott a szekrény tetején a Big-Ben óra, tizenöt percenként üt, ugyan­azt a dallamot játssza, mint a londoni. Olyan hangja van, hogyha zenélni kezd, nem fog­juk meghallani egymás szavát. Ez meg egy háborús óra, egy le­zuhant német repülőgépben min­den elégéit, csak ez a szerkezet maradt ép — még most is haj­szálpontosan jár. Gyöngyössy László lelkesen mutogatja másfél szobás házgyári lakásában a ritkaságokat, ame­lyik óráról éppen a hozzá fűződő történetet meséli, azt felhúzza, beállítja. El nem tudom képzel­ni, hogy alszanak majd éjszaka a temérdek ketyegéstől-konga- tástól. — Pedig ez még nem is a tel­jes gyűjteményem, egy részét az édesanyámnál tárolom, ötvenhat darab órám van, bizony még sok hiányzik a kollekcióból. Az biz­tos, hogy sosem lesz kerek egész, hiszen vannak olyan rit­kaságok, melyekből csak néhány darab létezik az egész világon: például az 1300-as évekből szár­mazó kőóra. Ez a legkedvesebb — mutat rá egy üvegbura alatt álló aranyozott szerkezetre —, mert három évig jártam a volt tulajdonosa nyakára, hogy ne­kem adja. Egyetlen darab, a Zrínyi család megrendelésére ké­szült úgy háromszáz évvel eze­lőtt. Költséges hobbi — gondolhat­nánk, de a házigazda másképp vélekedik: — Az elsőhöz körülbelül tíz évvel ezelőtt jutottam hozzá egy kitüntetéshez kapott jutalom­pénzből. Akkor még meg sem fordult a fejemben, hogy egy­szer gyűjteni fogom az órákat, mindössze szükségem volt egyre, amelyik pontosan jár és szépen üt. Aztán volt olyan, hogy egy fél üveg pálinkába került egy falióra — ma a legszebb darab­jaim közé tartozik: — idős bácsi vitte a kezében, baltával akarta felhasgatni, mert az órásmester nem vállalta a javítását, öröm­mel szabadult meg tőle, s én egy évig bíbelődtem vele, míg végre beindult. Az első darabo­kért azért megfizettem a tanuló­pénzt, még akkor nem értettem az órákhoz és eladtam potom pénzért olyat is, amelyik később az Iparművészeti Múzeumba ke­rült. Valóban nagy összegeket emésztene fel a szenvedély — mert az időjelző úgy ér igazán valamit, ha működik —, hogy ha Gyöngyössy László nem maga javítaná őket. De öreg órásoktól elleste a mesterség csínját-bín- ját, s már nemcsak a külsejüket, hanem a szerkezetüket is saját kezűleg restaurálja. A svájci Schaffhausenekről például azért nincs jó véleménnyel, mert any- nyira egyedi és miniatűr a me­chanikájuk, hogyha valamilyen apró alkatrész tönkremegy, le­hetetlen megjavítani. Fantáziá­ját leginkább az üres óratokok, csupasz szerkezetek, alkatrészek mozgatják meg, mert addig nem nyugszik — ahogy mondta, az „óra becsületéért” —, amíg az egymáshoz illőket meg nem ta­lálja. Ebben segítségére vannak a gyűjtőtársak is, akiknek az el­romlott óráit ingyen, szívesség­ből és pusztán érdeklődésből készséggel rendbe hozza. — Hogy miért éppen ezeket gyűjtöm? Ha filozofikus akarok lenni, azért, hogy a megállítha­tatlan, kegyetlen időt valahogy konzerváljam. És élvezem, hogy minden darab kívülről és belül­ről egy-egy korról, stílusról árulkodik. Éppen azért ha meg­látok egy manapság divatos an­tik utánzatú, kvarcórás szerke­zetű fali- vagy állóórát, szidom a készítőjét, hogy követhetett el ilyen otromba, kiabáló stílusöt­vözést. Az ízléstelenséget ugyan­is ki nem állhatom! B. A. A gyűjtő órái között és a legkisebb óra. (jl) Dr. Laczkó József Laczkó doktor több fényképfel­vételt, magnós megnyilatkozást mutat, kérkedés, dicsekvés nél­kül, a fanatikusokra jellemző el­szántsággal. Tudja, sokan sarla­tánnak, kóklernek tartják, meg­mosolyogják. öt, vagy azokat az így vagy úgy hálás betegeket, akik benne, a tűszúrásban bíz­va, felkeresik. Másnap délelőtt a rádiót hall­gatva megütötte egy olyan hír a fülemet, mely a tűszúrásos gyógymód engedélyezett elterje­dését, elterjesztését szorgalmaz­ta; az egészségügyi szervekkel egyetértve. Megérjük, hogy a mi rohamkocsijainkban lévő ügyele­tes orvos is egy belsőzsebben el­férő tűs készlettel vonul ki el­sősegélyt nyújtani? S akkor ki­derül, mégis csak jó, hogy van­nak nyughatatlan „csudaboga­rak” a gyógyító orvosok között is. (molnár) 1988. január 4., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,20: Mit üzen a rádió (ism.) — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: A hét költője: Nyekra­szov (ism.) — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Katonadalok. — 11,00: Régi ma­gyar táncok. — 11,31: Alexand­re Dumas: Húsz év múlva . . . — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Orgona­muzsika. — 14,10: Operettek­ből. — 14,55: Édes anyanyel­vűnk (ism.) — 15,00: Veszély­ben ... — 15,30: Bölcsődalok. — 16,05: A kerítésre rajzolt törpe. Rádiójáték. — 16,40: Ringató. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Csillagok a Metropolitan Operában. XVI/5. rész. — 18,15: Mese. — 18,25; Könyvújdonsá­gok. — 18,30: Esti Magazin. — 19,08: BÜÉK — 1988! — A Rá­diókabaré Szerkesztőség szil­veszteri műsorának ismétlése. — 21,59: Külpolitika. — 22,30: Archívumok mélyéről. — 23,40: Operaáriák. — 0,15—4,20: Zenés műsor. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Népdalcsokor. — 9,05: Ze­nés délelőtt. — 12,10: Rézfúvó­sok. — 12,25: Kis magyar nép­rajz. — 12,30: Nótamuzsika. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig ... — 17,05: Nép­zenei felvételekből. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Zene­közeiben ... — 19,30: Sportvi­lág. — 20,05: A Rondo együt­tes lemezéről. — 20,30: A Kos- suth-klubban. — 21,05: Egy éne­kes szerepei. — 22,00: önnek milyen a szerelme? — 23,20: Shirley Bassey és Gilbert Bé- caud énekel. — 0,15—4,20: Ze­nés műsor. BARTÓK RÁDIÓ 6,05: Muzsikáló reggel. —8,10: Vivaldi-művek. — 9,00: Dzsessz. — 9,30: Helikon Fesztivál 1987. (bef. rész) — 10,57: Rossini ope­ráiból. — 12,00: Zenekari mu­zsika. — 13,05: Shakespeare­szeminárium (3.) (ism.) — 13,35: Zenés játékokból. — 14,00: Magyar zeneszerzők. — 15,00: XIX. századi operákból. — 15,52: Gordonka- és zongora­hangverseny. — 17,00: Diákfél­óra. — 17,30: Szimfonikus zene. — 18,30: A hét zeneműve (ism.) — 19,05: Zenei élmény (ism.) — 19,35: Otto Klemperer vezé­nyel. — 21,15: Az európai disz­kók XXII/19. rész. — 22,30: Gondolat-jel. SZLOVÁK TV—1. 16,15: A haladó tapasztalatok iskolája. — 16,45: Hírek. — 16,55: Iránytű. — 17,45: A rend­őrség nyomoz. — 17,50: Bratis­lava! esti magazin. — 18,20: Es­ti mese. — 18,30: Tv-fórum. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,20: Időjárásjelentés. — 19,30: Híradó. — 20,00: Szállnak a hinták. Tévéjáték. — 21,40: Sporttükör. — 22,40: Kérem, szóljanak hozzá ... — 23,20: Hí­rek. SZLOVÁK TV—2. 16,10: Hírek. — 16,35: A 21. emelet adása. — 17,00: Férfi a hóban. Tévéfilm 1. rész. — 17,30: Finnország—Csehszlová­kia VB. — 18,30: A hét esemé­nyei magyar nyelven. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Időjárásje­lentés. — 19,30: Híradó. — 20,00: Életünk legjobb útja. 1. rész. — 21,30: Időszerű események. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Paso Doble. Román film. 4. hétfő 15,30: A PELESKEI NÓTÁRIUS. — Csiky-bérlet. 19,00: A PELESKEI NÓTÁRIUS. — Kossuth-bérlet. Ginseng a Pamírban ken mia még .alapvetően kéz­zel végzett munka teonelé- kanyisége. Egy 500 méter hosszúságú sínpálya öt hek­tárnyi terület kiszolgálásaira alkalmas. Az idén Grúziában még 200 egysínpálya kiépíté­sére kerül sor. Személy- és teherszállítás­ra alkalmas egysínpályás út­rendszert építettek ki a grú- ziai Cihiszdiri-hegyi citrom- ültetvényen. Az egysínpályás szállítórendszer segítségével jelentősein növelhető a tea-, o i l.rnm - és evümölßstelieoe­HALLGASSUNK CT NÉZZÜNK MEG El

Next

/
Thumbnails
Contents