Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. december 9. Világtörténelmi esemény (Folytatás az 1. oldalról) Mihail Gorbacsov válasz- beszédében emlékeztetett ar­ra a nagy felelősségre, amely a két ország kormányzatára, vezetőire hárul. A két nép, is a világ minden népe bízik abban, hogy együttes mun­kával meg tudják tömi a fegyverkezési verseny logi­káját. A világ fejlődése sok­ban függ attól, milyen ered­ményekre jutnak a találko­zón, sikerül-e felszámolni a félelem és a bizalmatlanság légkörét, amely konfrontá­cióhoz vezet, sikerül-e a jó­zan észen alapuló politikái megvalósítani. Gorbacsov ugyancsak tör­ténelmi jelentőségűnek ne­vezte az új leszerelési szer­ződést, megállapítva: annak aláírása azt mutatja, hogy mindkét kormány felelősség­gel tekint a megoldandó kér­désekre és képes meg is ol­dani azokat. Leszögezte: az új szerződés csak az első lé­pés a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése felé, amelyről már Reykja- víkban is tárgyaltak Reagan elnökkel. Megállapította: az­zal a szándékkal érkezett az amerikai fővárosba, hogy előbbre lépjenek a hadászati fegyverek számának ötven­százalékos csökkentése felé. A szovjet vezető aláhúzta: országa most bátran lépett a társadalom, a gazdaság, a po­litika átépítésének útjára, a peresztrojka útjára. Ezek a változások a demokratizálás és a nyíltság, a glasznoszty jegyében mennek végbe, s a reformok megvalósítása biz­tosítja, hogy előbbre lépje­nek. A szovjet népnek ehhez békére van szüksége. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kézfogással üd­vözölte egymást. Ezután a két vezető a Fehér Ház épü­letében megkezdte első négy- szemközti tanácskozását. Jó hangulatban kezdődött meg Gorbacsov és Reagan első tárgyalása, A két vezető Reagan dolgozószobájában, az úgynevezett Oval Office-ban foglalt helyet, a lángoló kan­dalló előtt. Munkacsoportok létrehozá­sában állapodott meg ezen az első találkozón Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan: a leszerelési kérdésekkel fog­lalkozó munkacsoportot Szer- gej Ahromejev marsall és Paul Nitze nagykövet, a csúcstalálkozó napirendjén szereplő egyéb kérdésekkel foglalkozó munkacsoportot Alekszandr Besszmertnih kül­ügyminiszter-helyettes és Ró­záimé Ridgway külügyi ál­lamtitkár vezetik. A két vezető első tanács­kozásáról a küldöttségek szó­vivői, Gennagyij Geraszimov és Mariin Fitzwater tartottak tájékoztatást. Mint elmondot­ták, Gorbacsov és Reagan négyszemközti találkozóját követően — amely hozzáve­tőlegesen egy órán át tartott — a megbeszélések az ame­rikai kormány tanácstermé­ben folytatódtak. Itt csatla­koztak hozzájuk vezető szak­értőik: Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügy­miniszter, továbbá Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Ja­kovlev KB titkárok, valamint Howard Baker elnöki tanács­adó és Colin Powell, Reagan nemzetbiztonsági tanácsadó­ja. Ez a szakasz körülbelül 25 percen át tartott, ezt kö­vetően Gorbacsov a szovjet nagykövetségre tért vissza ebédre. Az első megbeszélések tar­talmáról nem adtak érdemi tájékoztatást, de leszögezték, hogy azok haladéktalanul az érdemi szakaszba léptek. Fitzwater elmondotta: Rea­gan arany mandzsettagom­bokkal ajándékozta meg Gor- bacsovot. Ezek azt a bibliai jelenetet ábrázolják, hogy Ézsaiás ekevasat kovácsol a kardokból — Reagan maga is ilyen mandzsettagombokat vi­selt a találkozón. Helyi idő szerint kedden kora délután a washingtoni Fehér Házban történelmi je­lentőségű megállapodást ír­tak alá: szovjet—amerikai szerződést a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan emellett több más olyan ok­mányt is ellátott kézjegyé­vel, amelyek a megállapodás elidegeníthetetlen részét fog­ják képezni. Ezek között sze­repel egy emlékirat a szer­ződéssel összefüggő kiinduló adatok rögzítését tartalmazó megállapodásról, egy jegyző­könyv a rakétaeszközök fel­számolását szabályozó eljárá­sokról, és egy jegyzőkönyv a szerződéssel kapcsolatos el- lenőrzésről. A szerződés töb- < bek között előirányozza, hogy mindkét fél felszámolja ősz- szes közepes hatótávolságú í rakétáit, és az ilyen rakéták * indítóberendezéseit; mégpe­dig oly módon, hogy legké­sőbb e megállapodás hatály­ba lépése után három évvel í és a továbbiakban soha töb­bé ne rendelkezzék egyik fél sem ilyen rakétákkal, indító- berendezésekkel, kisegítő fel­szereléssel és berendezések- \ kel. A csökkentés két szakasz­ban történik. Az első szakasz a szerződés hatályba lépése után 29 hónappal zárul le. Ekkor a felek mindegyikénél rendszerben álló és közepes hatótávolságú rakéták indítá- j sára szolgáló berendezések száma nem lehet több, mint az az indítóállásszám, ahon­nan egyidejűleg lehet indíta­ni 171 robbanótöltetet hor­dozni képes vagy annyit tar­talmazó rakétamennyiséget. A rendszerben levő közepes ha­tótávolságú rakéták száma nem haladhatja meg a 180 robbanótöltet hordozására al­kalmas ilyen rakéták számát. A szerződés szerint a köze­pes hatótávolságú rakéták rendszerbe állított és rend­szerbe nem állított indítóbe­rendezéseinek száma egyik félnél sem haladhatja meg a 200 robbanótöltet egyidejű hordozására alkalmas, vagy ilyen számú robbanótöltetet tartalmazó rakéták indítóál- lásainak számát, a rendszer­be állított és rendszerbe nem állított közepes hatótávolságú rakéták száma pedig nem ha­ladhatja meg a 200 robbanó- töltet célba juttatására alkal­mas rakéták számát. A második szakasz végére, vagyis nem később mint há­rom évvel a szerződés ha­tályba lépése után meg kell semmisíteni az összes köze­pes hatótávolságú rakétákat, az ilyen rakéták indítóberen­dezéseit, továbbá a megfelelő kisegítő felszereléseket és be­rendezéseket. Ami a rövidebb hatótávol­ságú rakétákat, az ilyen ra­kéták indítóberendezéseit és a megfelelő berendezéseket illeti, nem később mint 18 hónappal a szerződés hatály­ba lépése után egyik fél sem rendelkezhet ilyen osztályú fegyverrel. — A szerződés külön cik­kelye foglalkozik a kölcsö­nös ellenőrzés módozataival. A feleknek a szerződés ha­tályba lépését követő tizen­három éven át jogukban áll helyszíni ellenőrzést végez­ni, mind a másik fél saját te­rületén, mind az olyan egyéb országokban, ahová a rakéta­eszközöket telepítették. A 'megállapodás külön el­lenőrző bizottságot hív életre, amely a vállalt kötelezettsé­gek teljesítésével összefüggő kérdések megoldásával, a szerződés hatékonyságának és életrevalóságának fokozását célzó intézkedések összehan­golásával foglalkozik. Nyolcszor került rá Mihail Gorbacsov és Ronald Reagani aláírása kedden, a Fehér Ház­ban a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták felszámo­lásáról szóló szovjet—ameri­kai szerződés egy-egy pél­dányára: a két vezető a tele­víziós közvetítés révén az egész világ szeme előtt látta el kézjegyével a történelem első olyan szerződését, amely a nukleáris eszközök egy tel­jes osztályát tüntetik el. A két politikus a szerződés aláírása előtt és után is be­szédet mondott — előbb az ünnepélyes aláírás közönsége előtt, utána mindenekelőtt országuk televíziós közönsége számára. Reagan — újabb négyszem­közti találkozó után — a Fe­hér Házban vacsorát adott Gorbacsov és felesége tiszte­letére. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. december 8-ai üléséről 1. A Központi Bizottság megállapította: a népgazdaság helyzete a megelőző két évinél kedvezőbben alakul. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedése meg­felel a tervezettnek. A nem rubel elszámolású külkereske­delmi áruforgalom és az állami költségvetés hiánya ke­vesebb, mint 1986-ban volt. Konvertibilis elszámolású adósságállományunk az előző éveknél kisebb mértékben növekedett. Rubel viszonylatú külkereskedelmünk csere­arányai javulnak. A gazdálkodó szervezetek egy része nö­veli teljesítményét, javítja hatékonyságát. A kedvező jelenségek azonban még nem olyan mérvűek, hogy megalapozhatnák a népgazdaság egyensúlyi viszo­nyaiban a szükséges változást. A gazdaság szerkezetének korszerűsítése, a gazdálkodás hatékonyságának, a terme­lés exportképességének javulása még nem kielégítő. A feldolgozóipari termelés az átlagosnál lassabban bővül, a gépipar konvertibilis elszámolású exportja nem emelke­dik. A vállalatok egy része az új szabályozók ismereté­nek hiányában a teljesítmények visszafogására, tartaléko­lásra törekedett; más részük pedig a munka hatékony­ságának javitása, az önköltség csökkentése helyett indo­kolatlan áremeléssel növeli jövedelmét. A mezőgazdaság termelési terve elsősorban az aszály és a fagykárok miatt nem valósul meg. A belső piac egyensúlya romlott: a termelésben felhasz­nált anyagok, eszközök kereslete és kínálata változatlanul nincs összhangban, a vállalatok szerződéses fegyelme nem javult. A jövedelmek és a keresetek 1987-ben a tervezett­nél és a teljesítményeknél jobban nőnek. A fogyasztói árak emelkedése nagyobb az előirányzottnál. Az egy főre jutó reáljövedelem az előző évi szinten marad. A kormány az év elejétől a jövedelemtermelésre ösztön­ző és a pénzkiadásban takarékosságra késztető intézkedé­seket hozott. Ezek azonban az egyes részterületeken elért eredmények ellenére sem hozták meg a szükséges válto­zást. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdálkodás 1987. évi eredményei összességükben még nem elégségesek a stabilizációs és kibontakozási program követelményeihez képest. Felhívja a figyelmet arra, hogy a népgazdaság egyensúlyának stabilizálásához, a további fejlődés felté­teleinek biztosításához elengedhetetlen a következetes kor­mányzati munka, a jövő évi feladatoknak és a végrehaj­tás eszközeinek jobb összehangolása, a hatékony vállalati gazdálkodás. 2. A Központi Bizottság tudomásul vette az 1988. évi népgazdasági terv és állami költségvetés kidolgozásáról kapott tájékoztatást. Helyesli, hogy a terv és a költségvetés előirányzatainak kidolgozásakor a gazdasági-társádalmi kibontakozás prog­ramjából, illetve a kormány stabilizációs munkaprogram­jából indultak ki, és azokat az idei várható fejlődésre, a gazdálkodás belső és külső feltételeire alapozták. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a Miniszter- tanács az 1988. évi népgazdasági tervet az ismertetett fő előirányzatok szerint véglegesíti: Az 1988. évi terv az 1987. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 101,0 Belföldi felhasználás 98,0—98,5 Ipari termelés 101,0 Építés-szerelés 96,0—97,0 Mezőgazdasági termelés 105,0—105,5 Lakossági fogyasztás 97,5—98,0 Egy főre jutó reáljövedelem 97,0—97,5 Szocialista szektor beruházásai 97,0—98,0 Ebből: vállalati beruházások 102,0 3. A Központi Bizottság a stabilizációs program meg­valósítása és ezen belül az 1988. évi terv eredményes vég­rehajtása érdekében szükségesnek tartja: — a konvertibilis valutákban fennálló adósság növeke­désének erőteljes lefékezését, áruforgalmi aktívum el­érését, — a rubel elszámolású forgalomban a kivitel fokozásá­nak a megalapozását a behozatal gyorsabb ütemű emelke­désével, — a belső pénzügyi egyensúly javítását szigorú pénz­ügyi politikával és a költségvetés hiányának jelentős csök­kentésével, — a termelési szerkezet szelektív átalakításának fel- gyorsítását, — a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, az állami támogatások jelentős csökkentését, — az ésszerű takarékosság érvényesítését minden te­rületen. 4. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a kor­mány a gazdálkodás fő folyamatait illetően 1988-ban az alábbiakkal számol: — A gazdasági növekedés a termelési szerkezet szük­séges változásaival és az egyensúlyi követelményekkel összhangban előreláthatólag mérsékelt lesz. Az ipar ter­melése szerény ütemben, a mezőgazdasági termékek ter­melése az idei alacsonyabb színvonalhoz képest gyorsab­ban növekszik. A külső egyensúlyi helyzet javítása érde­kében a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása kismér­tékben csökkenni fog. — A szerkezetátalakítás és a műszaki fejlődés gyorsítá­sa érdekében növekszik a vállalati döntési körben meg­valósuló termelő — főként feldolgozóipari — beruházások mennyisége és aránya. A beruházások hatékonyságának javítása végett módosulnak a központi gazdaságfejleszté­si programok céljai és finanszírozásuk. — Változik a vállalati jövedelmek szabályozása, létre­jön az egységes vállalati vagyonkezelés és -gazdálkodás lehetősége, a vállalati teljesítmények megítélésében ki­emelt szerephez jut a vagyonarányos nyereség. A haté­konyan gazdálkodó vállalatok mozgásterének növelése és a megfelelő költségvetési pozíció elérése egyenrangú kö­vetelmény. — Az eredményesen gazdálkodó szervezetek működé­si feltételei javulnak. Folyamatban van a gazdasági tár­sasági és szövetkezeti formák korszerűsítése, a gazdál­kodás stabil elemét képező kisüzemi szervezetek műkö­dési feltételeinek javítása. — A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosí­tása érdekében átmenetileg széles körben központi bér- szabályozás érvényesül. 5. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a lakosság megfelelő színvonalú áruellátásának biztosítását. Figye­lembe véve a szeptemberben bejelentett jövő évi mintegy 15 százalékos fogyasztói árszintemelkedést, fontos feladatnak tekinti a szociális biztonság fenntartását, a nehéz helyzet­be kerülő rétegek fokozott támogatását. 6. A jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásá­nak elengedhetetlen feltétele a feladatokkal való azonosu­lás, a fegyelmezett és szervezett munka, a felelős, kezde­ményező vezetői magatartás. Az adó- és árrendszer változásainak a vállalatokra és a lakosságra gyakorolt hatása kapjon folyamatos és ki­emelt figyelmet. Az indokolatlan termelői áremeléseknek szigorú ellenőrzés szabjon gátat. A követelményeket lazí­tó és az egyedi kivételt igénylő vállalati törekvéseket egy­aránt el kell utasítani. A gazdaságtalan termelés vissza­szorítását határozottan folytatni kell. A tartósan vesztesé­ges gazdasági egységeket szanálni kell, illetve fel kell szá­molni. A költségvetési intézmények takarékossági programját — feladataik színvonalas ellátását szem előtt tartva — pél­damutató határozottsággal kell végrehajtani. 7. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket és a párt valamennyi tagját, a társadalmi és az érdekkép­viseleti szervezeteket, hogy határozottan támogassák a jö­vő évi népgazdasági tervet, és mozgósítsanak annak vég­rehajtására. A televízói, a rádió, a sajtó munkatársai pro­pagálják a terv céljait, népszerűsítsék a jó példákat, és szánjanak szembe a végrehajtást akadályozó törekvések­kel és jelenségekkel. A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti, szemé­lyi kérdéseket tárgyalt. 1. Párttisztségekkel kapcsolatban az alábbi határozato­kat hozta: — Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tag­ját, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának veze­tőjét saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vet­te, hogy nyugállományba vonul; — Kovács Béla elv.társat, a Magyar Népköztársaság prá­gai nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság pártgaz­dasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektorát saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Romány Pál elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a Politikai Főiskola rektorának. 2. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a kormány­zati munka átszervezésével kapcsolatos elgondolásokról. Ügy határozott, hogy ezzel összefüggésben a Hazafias Népfronttal együtt ajánlásokat tesz az Országgyűlésnek állami tisztségek betöltésére. 3. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatá­ra úgy döntött, hogy 1988. első ip\ évében összehívja a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletét a szocialista építőmuraka időszerű kérdéseinek megtárgyalá­sára. Á csúcstalálkozó visszhangja Történelmi jelentőségűnek nevezte és támogatásáról biz­tosította 'a legmagasabb szin­tű szovjet—amerikai megbe­széléseket Andreaisz Papand­reu görög és Robert Hawke ausztrál kormányfő, vala­mint Takesita Naburu ja­pán miniszterelnök. Giovan­ni Spadolini, az olasz szená­tus elnöke az enyhülési folya­mat fontos mérföldkövének nevezte a szovjet—amerikai csúcstalálkozót, .amelyet üd­vözölt Dániel Ortega nicara- guai államfő, valamint Jász­szer Arafat, a PFSZ elnöke is. II. János Pál pápa Vati- kánvárosiban kijelentette: a katolikus hívők az egész vi­lágon imádkoznak azért, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozó csökkentse a nukleáris katasztrófa veszé­lyét. A közepes hatótávolságú nukleáris rakéták felszámo­lásáról szóló világhatalmi egyezmény Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt a Nobel-bé- kedíjra jogosítja fel, míg Ronald Reagan amerikai el­nöknek mentőövet kínál — hangoztatta a vezető egyip­tomi napilap, az A! Ahram publicistája. Ugyanakkor az Üj Kína hírügynökség tudósítójának Washingtonból keltezett hír- magyarázata — a „szuperha­talmakról” szóló elmélet je­gyében — várakozó, ám szkeptikus hangot üt meg a csúcstalálkozóval kapcsol a t - ban. Francios Mitterrand fran­cia elnök kedden egyértelmű­en támogatásáról biztosítot­ta a szovjet és amerikai kö­zepes hatótávolságú raké­ták kivonását Európából. Egy­úttal maró gúnnyal szólt azokról a francia politikusok­ról, akik félelmet akarnak kelteni a közvéleményben, de nem árulják el valódi szán­dékukat, a túlfegyverkezést. Volker Rühe, a CDU/CSU parlamenti csoportjának he­lyettes elnöke, a CDU vezető leszereléspolitikai szakértője a csúcstalálkozó alkalmából azt hangsúlyozta, hogy ket­tős nullamegoldást szentesítő amerikai—szovjet rakéta­szerződés után a Nyugatnak nem szabad korszerűsítenie Európában megmaradó rövid hatótávolságú eszközeit.

Next

/
Thumbnails
Contents