Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-08 / 289. szám
1987. december 8. Kelet-Magyarország 7 MINÉL. KÉNYELMESEBBEN Autóölések vizsgálata Sok vezető és utas panaszkodik az autóülések kényelmetlenségére. Jó néhány an ezeket okolják a gerincoszlop-bántalmak megjelenéséért is. A problémák nemcsak a személyautóknál, hanem autóbuszok, vonatok, kamionok esetében is fennállnak. Bár a fapados ülések óta nagy fejlődés ment végbe, a tervezők szerint is sok tennivaló van még a kényelmes ülések alakulása terén. A kényelem átfogó fogalom, szubjektív és viszonylagos, mely jó anyagi és pszichológiai közérzetnek felel meg, amit a zajok, szagok, a környezeti hőmérséklet és fény, valamint az egyénre ható fizikai és pszichológiai igénybevételek befolyásolnak. De ugyanazon személy kényelemérzete is nagyban változik az utazás; céljától, az utazóeszközöktől függően. Nem mindegy az sem, haéy milyen korú,»nemű, s milyen egészségi állapotú a kérdésest: egyén. Szinte lehetetlen te- h|$ pontosan meghatározni, hogy mit* jelent a kényelem. Ezért a tepMuwk inkább egy negatív fogalmat használnak: a kényelmetlenség hiányát, az utazókra ható igénybevételek minimális értékét. A tervezésnél a fiziológiai, a biomechanika, az antropometria objektív adatai mellett a tapasztalatokra is támaszkodnak. Hiányosak viszont a ma rendelkezésre álló ergonómiai ismérvek. A kutatók és a tervezők szerte a világon vizsgálják azokat a mechanikai eredetű igénybevételeket, melyek álló járműben, ülő helyzetben lépnek fel, és vizsgálják azokat a dinamikus erőhatásokat is, melyek akkor keletkeznek. ha egy jármű mozgásban van. Kitérnek azokra a megoldásokra is, melyekkel ezeket az igénybevételeket minimálisra lehet csökkenteni. Az XNRETS biomechanikai laboratóriumában kutatási célokra Kísérleti berendezés az autóülés vizsgálatára, amely a vezető számára munkahely, az utas számára pihenőhely kifejlesztettek egy jármüülést, melynek több irányú szabályozási lehetősége van, s alapvető célja az ülésben elhelyezkedő egyén súlyeloszlási jellemzőinek tá- maszkodási pontjainak felvétele. Az ülés alakjának és az ülést borító anyag keménységének meghatározását segítő paraméterek mérését bármely testtartásnál végre lehet hajtani. Az ülésnek 12 szabályozási lehetősége van, melyeket maga a vizsgált személy vezérel. A háttámla döntését, az ülés előretolását. a visszapillantó tü- kör; (beállítását, az ülés szögének állítását, a kormány, a lábpedálok távolságának és dőlésszögének változtatását stb. célzó szabályozásokat dugattyúkkal és elektromotorokkal valósítják meg. Az ülésbe beépített helyzetértékelők minden pillanatban jelzik a végrehajtott módosításokat. A háttámlában elhelyezett mechanikus tapintók a háttal érintkezve felrajzolhatják a hosszirányú profilt. Az egyes testhelyzetekhez tartozó szögértékeket fényképeken rögzítik. A szabályozásokat mikroszámítógép is vezérelheti. Ennek segítségével bizonyos erőhatásokat lehet kifejteni az ülésben tartózkodóra, aki ezeket az igénybevételeket igyekszik kiküszöbölni. A legkisebb kényelmetlenséget jelentő helyzet kialakítására létrehozott szabályozások, illetve szöghelyzetek elemzése a kutatók számára értékes adatokat szolgáltat. A vizsgálatok során kapott információkat adatbázisban rögzítik, melyet a ^fejlesztés további fázisában háromdimenziós geometriai modellhez kapcsolnak. CO a kipufogógázban Az autók kipufogó gázkeveréke sokféle mérgező anyaggal szennyezi a környezetet. Ezek egyike a-különösen káros hatású, színtelen és szagtalan gáz, a szén-monoxid (CO). Ennek rendszeres mérését egy több mint tíz éve életbe lépett rendelet írja elő hazánkban. Egy jól beállított, megfelelő műszaki állapotú motornál a CO-érték három százalék, vagy annál kevesebb szokott lenni. Négy és fél százaléknál több szén-monoxidot kibocsátó gépjárműmotor nem üzemeltethető. A gázkibocsátást a motor alapjárati fordulatszámánál és a legnagyobb fordulat- szám hatvan százalékánál kell ellenőrizni (természetesen üzemmeleg motoron). A legtöbb autójavító üzem, autóműszaki állomás fel van készülve a CO-mé- résre. A kipufogógáz éghető anyagokat, valamint a környezetre káros anyagokat tartalmaz, és ezek mennyisége nagymértékben függ a keverési aránytól. A hengerekben lejátszódó égési folyamat jól követhető az égés végtermékének, a kipufogógáznak összetétel-vizsgálatával. A CO koncentrációjának mérésével tehát a levegő-üzemanyag keverési arány érzékenyen beállítható. Milyen következményekkel járhat a nem megfelelően beállított szén-monoxid-koncentráció? Túl dús keverék esetén sok az elégetlen üzemanyag, és a tökéletlen égés miatt nagy a környezetszennyezés, valamint sok a kipufogógáz éghetőanyag-tartal- ma. Ez teljesítménycsökkenést, és fogyasztásnövekedést eredményez. Ehhez társul az, hogy a dús keverékből a henger falán az üzemanyag komponensei kicsapódnak, hígítják a kenőolajat. Az így lecsökkent kenőhatás miatt a motor kopása akár száz százalékkal is megnőhet. Az előírtnál szegényebb keverék (kisebb CO) hasonló eredményekhez vezethet. A szén-monoxid-koncentráció ekkor kicsi, de ismét megnő az elégetlen üzemanyag mennyisége, és megnő a füstgáz nitrogén-oxid tartalma is a tökéletlen gyújtási viszonyok és a magas hőmérséklet miatt. Ez a motor túlzott igénybevételéhez vezet, miközben ismét nő a fogyasztás és a környezetszennyezés, a teljesítmény pedig csökken. Meg kell jegyezni, hogy teljesen hibás az a szemlélet, miszerint téli időszakban dúsabb keveréket állítanak be a könnyebb indíthatóság miatt. Ez fendkívül káros a motor üzemére és üzemanyag-felhasználására. A jól beállított motor hidegen, szivató nélkül nem indul el. Teljesítménydíjas gépjavítás Balkányban CSAK MÉRTÉKLETESEN! Gyorsabb munka, magasabb kereset Napozás télen A Balkányi Állami Gazdaság gépeinek — 53 traktor, 25 tehergépkocsi, 6 autóbusz, 6 arató- cséplő gép, 4 zöldtakarmány-be- takarító, 10 önjáró rakodógép, 10 targonca. 100 pótkocsi és mintegy 200 munkagép — üzembiztonságát gépkarbantartással és gépjavítással igyekszünk őrizni. Korábban a téli gépjavítások idején 60—70-en dolgoztak órabérben a gépjavítóműhelyben. Egy-egy géptípust több brigád is javított. Az egyes javítási nemekre felhasznált munkaórák száma brigádonként, illetve gépenként is nagy szóródást mutatott. A brigádok leterhelését, illetve munkaintenzitását több alkalommal — 1981—1982—1983 — munkanap-fényképezés formájában vizsgáltuk. A vizsgálat eredményei elszomorítóak voltak, a munkaidő tényleges kihasználása 60— 65 százalék volt. Túl magas volt az indokolt, illetve sok esetben az indokolatlan mellékidő aránya. A javítások minősége is kívánni valót hagyott maga után. A gépek nem készültek el a megfelelő időre. Ezek az okok késztettek bennünket arra, hogy a gépek javítását hatékonyabbá tegyük, a javításban résztvevő szakemberek érdekeltségét fokozzuk. Gyorsabban, jobban A korszerűsített gépjavítás bevezetésére 1984. november 1-től került sor. A rendszer lényege: a teljesítménydíjas, idény utáni gépjavítás, minőségi átvétel, garanciális kötelezettség, összevont autófelügyeleti vizsgáztatás (traktorok, pótkocsik évente egy alkalommal március 1— 10 között a gazdaság központjában). A teljesítménydíjas gépjavítás kidolgozásához felhasználtuk a korábbi évek adatgyűjtéseit, illetve a különböző vizsgálatok eredményeit. Megnéztük, hogy egy-egy géptípusnál, különböző javítási nemeknél mekkora volt a munkaóra-felhasználás. A vizsgálat során ugyanazon géptípusnál és évjáratnál is óriási eltéréseket tapasztaltunk. Ogv gondoltuk, hogy a teljesítménydíjak alapját képezhetjük az azonos .géptípusra és javítási nemre felhasznált előző öt évi munkaóráknak átlagszámából is, de itt figyelembe vettük a munkaidő kihasználásával kapcsolatos vizsgálatok eredményét. Az előző öt év átlagából levontuk a 25—30 százalékot, és az így kapott érték képezi a teljesítménydíj alapját. Segít a számítógép A gépjavító műhely állandó szakemberállományából létrehoztunk 12 brigádmagot 2—3 fővel. A 12 brigádhoz hozzárendeltük az általuk javítandó géptípusokat. (Egy géptípust csak egy brigád javít, így az átlagszámok érvényesek.) Minden brigádnak megadtuk a lehetőséget, hogy a rendelkezésre álló szakemberekből — téli időszakban traktorosok, gép- járművezetők — maga válassza ki azt, akivel együtt dolgozik. Így 1984 telén nagy meglepetést és riadalmat okozott sok traktorosnak és gépjárművezetőnek, amikor egy brigád sem fogadta be őket. A korábbi évekhez képest 12— 15 fővel kisebb dolgozói létszám kezdte meg a téli gépjavítást 1984 decemberében. A gépjavításhoz nem igényelt munkaerőt más területekre csoportosítottuk át (metszés, ládasze- gezés). A brigádok tevékenységét __a gépjavítási tervnek megfelelően — ütemezi, irányítja, anyaggal történő ellátását rendezi 2 művezető. Az anyagfelhasználást a művezetők utalványozzák. Ezen a területen a művezetők anyagi érdekeltsége a fel- használás csökkentéséhez kötődik. vét, órabérét,, majd a javítandó géptípus nevét és a norma szerinti javítási díj tételét. Géptípusonként meg kell adni, továbbá a gépátvételi formanyomtatványon rögzített készültségi fokot. Á tapasztalatokról A teljesítménydíjas gépjavítás bevezetése óta eltelt időszak eredményeit a következőkben foglalhatom össze: a gépműhely munkaóra-felhasználása 10—12 százalékkal csökkent, a gépek határidőre elkészülnek, javult a minőség (a garanciális kötelezettség, illetve azért mert évről évre egy géptípust ugyanaz a brigád javít), emelkedett a munka intenzitása, a brigádok lassan autonom munkacsapattá fejlődnek (nem vagy csak minimális ' közvetlen irányítást igényelnek), a javításban részt vevők keresete emelkedett. Az előzőekben körvonalazott teljesítménydíjas gépjavítás, mint elv alkalmas más gazdálkodó egységeknél történő bevezetésére is — Szabolcs-Szatmár megyében három, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében két termelőszövetkezet alkalmazza —, de a díjak kialakítása minden üzemben más és más értéket mutat. Nem azonos az üzemek felszereltsége, ellátottsága. Rau András osztályvezető A zord téli napokon sokan élvezik a kvarclámpa mellett a ..házhoz szállított” napfény barnító ibolyántúli sugarait. Az időjárástól függetlenül könnyű, gyors bámulást ígérnek az otthoni kvarclámpák, vagy újabban a szoláriummal felszerelt fedett uszodák és szépségszalonok. Artalmatlanok-e az otthonunkba varázsolt mesterséges napfény sugarai, s ftien'pyire hasonlítanak a bolygónkat melengető természetes napfényhez? A természetes napfény iboHárommilliós újítás A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál nagy hagyománya van az újítómoz- galomnak, amely évről évre tekintélyes eredményekkel járul hozzá a vállalati termelés fejlődéséhez. Az idén már szeptember végén meghaladta a hárommillió forintot az év során bevezetett újítások hasznos eredménye. Augusztus óta „üzemel” az a bevezetett újítássorozat, amely a dohánylevelek ko- csányának leválasztása során segíti elő, hogy minél több kocsánymentes levéllemez legyen a munka eredménye. Ugyanakkor elősegítve azt is, hogy minél nagyobb le- ■gyen .a technológiai gépsor üzembiztonsága. Zalai László .műszaki osztályvezető, Makra Imre műszaki fejlesztési csoportvezető és Katona Béla, a fermentálóüzem vezetője a három újító, akiknek nevéhez nem kevesebb, mint 2 millió 942 ezer forint hasznos eredmény fűződik. Csak pénzkérdés az otthon! napozás, kényelmesen, hintaszékben. lyántúli tartományának csak bizonyos része jut el a földfelszínre: a hosszúhullámú ibolyántúli sugarak, amelyek a bámulást adják, illetve a közepes hul- lámhosszúak, amelyek a fájdalmas leégésért felelősek. A rövidhullámú — tehát a legnagyobb energiájú és így bőrünkre legveszedelmesebb — napsugarakat elnyeli a légkör. Sajnos a kvarclámpákból ilyen rövid- hullámú sugárzás is éri bőrünket, ezért a bőrgyógyászok nagy elővigyázatosságra intik, a mesterséges napfényben sütkérező- ket. A kvarcfénykúrát már csaknem 70 éve ismeri a világ, szélesebb körű orvosi és kozmetikai alkalmazása azonban csak az 1950-es években terjedt el, annak ellenére, hogy a készülékek hátrányának tudatában voltak az orvosok. Csak 1975-ben sikerült tökéletesíteni a kvarckészülék szerkezetét, hogy — a közbeiktatott keményüveg szűrő hatására — a fénycső csak annyi ibolyántúli sugarakat bocsásson ki, amennyi az előnyös mennyiségű bőrfesték (pigment) képződéshez elegendő, de leégést nem okoz. Ez a szűrő forradalmasította a mesterséges napfürdőzést: olyan kvarclámpaegyüttesekkel felszerelt szoláriumok építését tette lehetővé, amelyekben az egész test minden oldalról élvezheti a műnapfény áldását. A veszély bizonyítható' csökkenése ellenére is óvatosságra intenek tekintélyes szakorvosok. Szerintük különösen a pigmentszegény bőrűeknek (a szőkéknek, vöröseknek) kell fokozottan vigyázniuk. Krónikus szem- gyulládás, bőrkiütés lehet a huzamos, túladagolt kvarcolás következménye, sőt — esetleg — daganatos betegség megindítója lehet a mértéktelen mesterséges napozás. Különösen sugárérzékenyek a májbetegek, vagy azok, akiknek májanyagcseréjét valamilyen gyógyszer rendszeres szedése zavarta meg. A legújabb készülékeket úgy ajánlják a gyárak, hogy a természetes napsugárnál bőrkímé- lőbbek, ugyanakkor gyógyászati szempontból hatékonyabbak, mint a barnító sugarak: rendszeres használatuk véd a hűléses megbetegedésektől, illetve a fertőzésekkel szemben elősegíti az ellenanyag-termelődést. Bizonyított előnyeik azonban csak elővigyázatos használat esetében érvényesülnek. A hosszú évekig való kvarcolás következményeiről még nincsenek megbízható adatok, hiszen a legújabb bőrkímélő készülékek csak hat éve vannak forgalomban. A rendszeres kvarcoláshoz mindenképpen ajánlatos az orvosi felügyelet. Katona Béla és Makra Imre a nyíregyház! fermentálóüzem ikresített III-as kocsányozó fokozata előtt. Ez a több milliós hasznot hozó újítás legfőbb része. Egérben — emberi gén Hangos álom A brigád által igényelt, illetve végeztetett szakipari munka (esztergályos, autó-villamossági szerelő, asztalos, festő) igazolása a brigádra tartozik, mivel ezek bére is a javított gép díjából jön le. A kijavított gépek átvételét 2 üzemelőgépész, ilietve egy munkavédelmi előadóból álló bizottság végzi. Az átvételhez forma- nyomtatványt használunk, melyen a mért és észlelt műszaki paramétereket bejegyezzük. A mennyiségileg és minőségileg átvett, kijavított gépek díjait, mint munkabért a brigádtagok súlyozott órabére alapján C—64 számítógép segítségével számfejtjük. Az általunk készített program elindítás után sorban bekérik a brigádtagok neOlykor hirtelen megszűnik az alvó csecsemő légzése, de ezt a váratlan bölcsőhalált — kiváltó okát ma se, értjük teljesen — meg lehet előzni azonnali beavatkozással. Sajnos, a krízis jobbára éjszaka következik be, mindenfajta hallható jelzés nélkül. Ezen segít egy új találmány, amelyet egy tasmániai orvos dolgozott ki. Készüléke félig merev alaplapból áll, amelyre légbuborékokat tartalmazó polietilén-fóliát és több rétegben celofánt vagy hajlításkor recsegő hangot adó egyéb anyagot, továbbá mikrofont helyeznek. A gyermek mellkasára erősített készülék mindaddig folyamatosan zizegő hangot ad. amíg a csecsemő normálisan lélegzik, mert a recsegő rétegek ráfeküsznek a polietilén-fólia légbuborékj aira. A mikrofon hangját elektronikus áramkörbe vezetik, amely vörös lámpácskát villant fel, és riasztó jelzést szólaltat meg, ha a mikrofonból néhány másodpercen át nem érkezik zizegő hang. Ezen a módon a készülék azonnal riasztja a szülőket, ha a kisgyermek légzése éjszaka megáll. Az osakai (japán) egyetemen kísérleti egerekbe olyan emberi gént ültettek át, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy az emberi szervezet számára idegen szövetet kilökő fehérje-ellenanyagot termel. Az emberi gént először baktériumokban klónozták, szaporították, majd megtermékenyített egérpete- sejtekbe juttatták bele. Az után, hogy ezeket a petesejteket visszaültették anyjuk mé- hébe, az egéranyák harminc kölyköt hoztak a világra. Közülük kettőben megtalálták az emberi fehérjét termeltető gént, s az egerek ezt a fehérjét — saját szervezetük termékeként — azóta is termelik. V ________y
