Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-01 / 283. szám
1987. december 1. Kelet-Magyaronzág T Gondos munka után bővebb a termés Tél előtt a kertekben — Kubikoltam évtizedekig. Szüleim gazdálkodó emberek voltak, én is nagyon szerettem az állatokat, de amikor 1960-ban a tsz-be kellett volna állni, nem vállaltam. Inkább nyakamba vettem az országot. Székesfehérvár környékén dolgoztam, s éltem az ingázók mindennapjait. Persze itthon, a ház körül mindig igyekeztünk néhány állatot tartani. Nyugdíjas lettem, ebből próbáljuk kiegészíteni a havi 3771 forintot. A gazdát este keresem fel. Alkonyaikor jobban van az embereknek idejük a beszélgetésre. Megnéztük a portát is. A villanyt bekapcsolva, betonjárdán jutottunk el a korszerű, tisztára meszelt disznóólhoz. Olyan a £i- aztató, ahol télen is lehetséges a malacnevelés. A hármas tagozódás lehetővé teszi, hogy egyik helyen az anyakoca, máshol a malacok, süldők, illetve & hízósertés lel otthonra. Béni bácsi nagyon nehezményezte, hogy nincs községi kondás, persze konda sincs, de még önálló szakcsoport sem működhet, mivel kevesen vannak a sertéssel foglalatoskodók. Beszélgetés közben az is kiderül, máért: — Nagy ideg kell hozzá. A Fehérgyarmat és Vidéke Afész- szel szerződünk. Igazán nem panaszkodhatunk Pállfy Gyulára, aki az átvételt bonyolítja. Korrekt, a sertéstartók érdekeit képviselő szakember. A kocákba azonban senki nem lát bele. Több olyan kocát kaptunk, ami csak 2—3 malaccal lepett meg bennünket. Márpedig nem mindegy, hogy 6—7 ezer forintot mire ad ki az ember, még akkor sem, ha a selejtállatot meghíz- lalva továbbadhatjuk. — Más baj a tápellátás. Egyszer régi tápot kaphattam és az olyan bélbetegséget okozott, mely az állatok pusztulásához vezetett. Biztosítás a kismalacokra nincs, így ez is a mi veszteségünk. Mint mondtam, kevesen vagyunk. A mesterséges megtermékenyítés sem az igazi. Szerencsére a tsz-nek van kanja, így ez csak a kisebbik gond. Már a tavaszra kell készülni Hizlalás, fiaztatás — télen is Ahhoz, hogy gyümölcsöskertünk növényei jól állják a téli hideget, gondos tápanyag-utánpótlás, tél eleji növény- védelem és fagy elleni védekezés szükséges. Az őszi trágyázásnak nem az a legfőbb célja, hogy a téli hónapokra tápanyagot adjunk a növények számára. A kálium- és foszfortartalmú műtrágyák hatóanyaga ugyanis lassan mozog a talajban (különösen a kötött agyagban). Mostani kijuttatásuk legnagyobb jelentősége, hogy tavasszal, mire a nedvkeringés megindul, már a növények gyökérzetéhez jutnak és fölvehetővé válnak. Szerves, kom poszt A trágyázás során részesítsük előnyben a szerves trágyát és a komposztot, amelyet a kerti hulladék komposztálásával nyerünk. Bárminemű szerves trágyát használunk is, ügyeljünk arra, hogy az érett legyen. Szerves trágyából vagy kom- posztból 4—5 kilogrammot, foszforból (szuperfoszfátból) 1—1,5, káliumból 2—3, nitrogénból, mészammon-salét- romból vagy pétisóból pedig csupán 0,5 dekagrammot juttassunk ki a kert minden négyzetméterére. A bogyós gyümölcsűek (a ribiszke, a köszméte, a risz- méte, a szamóca és a málna) érzékenyek a klórra, ezért káliumtrágyázásukra a kénsavas kálit használjuk. A műtrágyát oldat formájában célszerűbb kijuttatni, mert hatása jobban érvényesül. Két-három százalékos oldatot készítsünk, amelyet alaposan keverjünk el. A keverést a kijuttatás során is többször ismételjük meg, hogy az oldat töménysége lehetőleg mindig azonos maradjon. A vizes trágyaoldatot öntözőkannával locsoljuk ki. A szilárd szerves és műtrágyát ássuk be a talajba. Koronacsurgóba A kijuttatás során ügyeljünk arra, hogy a trágya ne a fatörzs köré, hanem a koronacsurgóba kerüljön, mert a növény aktív, felszívó gyökérzete itt helyezkedik el. Az őszi hidegek beálltával a kártevők nagy része a lehullott lombban, a fák kéregrepedéseiben húzódik meg és telel át. E kártevők jó részét elpusztíthatjuk, ha a Bárium-poliszulfid 2 százalékos oldatával permetezünk. Csonthéjas gyümölcseink (mint a cseresznye, a meggy, a kajszi- és őszibarack és a szilva) lombfertőtlenítésére bevált a rézoxi- klorid 1—2 százalékos oldata. A lombot csak akkor égessük el, ha olyan mértékben fertőzött, hogy a vegyszeres kezelés sem adhat eredményt. A lehullott lombot a gyomokkal és fűkaszálékkal egyetemben vigyük kom- posztra. A gyümölcsfák közérzetét a téli hideg ellen szervestrá- gya-komposzt, fűkaszálék vagy lomb elterítésével védjük, amelyet a koronacsurgón belüli területre juttassunk. A friss telepítésű oltványoknak különösen a gyö- kérnyaki része (az oltásforradás helye) «érzékeny a téli lehűlésekre. Az ilyen csemetéket még 10—15 centiméter vastag földkupaccal is takarjuk. Termő és fiatal fák Tartós hasznosítás A felvétel még az októberi napsütésben készült, akkor volt az ideje a gyökérzöldségek betakarításának. Surányi Viktor, aki Fehérgyarmaton fodrász kisiparos, szabad idejében családjával zöldségtermesztéssel foglalkozott. 240 négyszögöl bérelt földön tavasszal vöröshagymát duggattak, sárgarépamagot vetettek. Jó termés volt. Sárgarépából egy tonnát szedtek fel. Az értékesítéssel nem volt gond, a szatmári boltok örömmel vették a felkínált árut. Surányiék az idei eredmények után jövőre még nagyobb kedvvel folytatják a zöldségtermesztést, (m. k.) A vajai termelőszövetkezet vezetőségének javaslatára a háztáji zöldségtermő földeket tartós használatra, több évre kapják meg a gazdák. A tartós földhasználat előnye, hogy a tulajdonos a talajerő visszapótlást nagyobb gonddal végzi, felhasználja a háztájiban keletkező szerves- anyagokat Is. A talaj jobb kondíciója, a gondosabb művelés nagyobb terméshozamot, magasabb jövedelmet biztosít. Az Intézkedés háttere, hogy a szövetkezet konzervüzemének nagy mennyiségű alapanyagra, uborkára, paprikára és paradicsomra van szüksége. Orbán Benjámin nevét Szat- márcsekén mindenki ismeri. Azok között emlegetik, akik nyugdíjasként sem tétlenkednek, szívesen foglalkoznak a háztáji gazdasággal. Jelképes lehet, hogy a műemlék parasztházzal szemben lakik, de új módon gondolkodik. Így vall életéről: — Zsebbe vágó kérdés, hogy a táp ára emelkedett, a felvásár Msl ár viszont nem követi a változásokat. Számokról, nyereségről, az új adózásról is szót váltottunk. Mint kiderült, Orbán Benjámin eddig is nyilvántartott minden bevételt, kiadást. Mint világot- járt arra is rájött, máikor érdemes vásárolni, mikor kell piacra vinni a nem szerződéses állatot. Az évek során kitapasztalta. hogy hajnal 5 és este 7 óra között (így alakul a nap) mikor mi a teendő. A kiskonyhában Igaz, gázzal melegítik a vizet, a garázsban ott a személy- gépkocsi, de a tápot kerékpáron" tolják naponta az asszonnyal. Van. amikor háromszor is fordulnak. Sajátos életforma az övék. de ott boldogulnak. Beszéd közben többször esik szó a családról, a fiatalokról. Ok persze hallani sem akarnak arról, hogy akár csak a disznósói közelébe is menjenek. A számolásnál Orbán Benjámin is úgy van, mint a statisztikusok egy része, tudja mit akár bebizonyítani. Most éppen azt, hogy mennyire nem éri meg. A at azonban végül Is megfogalmazza: igazán beruházni, családi bevásárlásokat lebonyolítani így sokkal könnyebb, amikor egyszerre több tízezer forint üti az ember markát. De ha már megvan az ól, no meg a tapasztalat — akkor mégis csak megpróbálja jövőre is. Molaár Károly Málnatermesztés szakszerűen A málna a hűvösebb, csapadékosabb, szelíden dombos vidékek védett lejtőin érzi magát a legjobban. Ott fejlődik szépen, ahol a tenyész- idő alatt az átlagos csapadék mennyisége eléri a 300—500 millimétert. A málna talajzsaroló, a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, középkötött talajokat kedveli. Ahol sok napfényt és levegőt kap, ott bőven terem. Félárnyékos helyen terméshozama lecsökken. A málna 1,5 méter magasra növő félcserje, évenként több hosszú hajtást fejleszt. Ezek a hajtások őszig meg- fásodnak, a következő évben teremnek. A termés leszedése után elszáradnak, elhalnak, de helyüket az „idei” hajtások gyorsan elfoglalják. Ha rendszeresen gondozzuk és védjük a málnát, bőven terem, a cserje élettartama 15 évre becsülhető. A málna a talajt túlságosan igénybe viszi, ezért 100 négyzetméterenként kb. 400 kilogramm jó minőségű, érett istállótrágyát igényel. Mivel gyökérzete sekélyen a föld felszíne alatt ágazódik el, ezért ősszel legalább 40 centiméter mélységű talajforgatást kíván. A KERTFORG tájékoztatója szerint a telepítéshez igen jó fajták állnak a kertbarátok rendelkezésére. A MALLING EXPLOIT (ejtsd: meling ekszplejt) korai érésű, egyszertermő fajta. Gyümölcse nagy, tompa kúp alakú, élénkvörös színű, közepesen kemény, de tetszetős húsú. Ize enyhén savany- kás, édeskés, illatos. Kiváló árut ad, nyers fogyasztásra és nyers exportra igen alkalmas. A Nagymarosi június végétől — július végéig érik. Gyümölcse közepes nagyságú, világospiros, csaknem szabályos gömbölyű. Húsa kemény, bő levű, kellemes fűszeres ízű. A málna jól előkészített talajon, karos művelés esetén — a fajtától függően — 100—200 centiméter sor- és tő távolságra, huzalos művelés esetén 150—200 centiméter sortávolságra és 60—80 centiméter tőtávolságra telepíthető. (sz. cs.) Bérelt földön sárgarépa TizenSt év r 'senöt éves a nyíregyházi kertbarát klub. Ebből az alkalomból a klubtagok ünnepi közgyűlést tartanak december 4-én a Megyei és Városi Művelődési Központ kamaratermében. A klub tizenöt éves múltjának krónikása Varga Ferenc — az egyik a lapító klubvezetőségi tag — lesz. Az összejövetelre meghívták a családtagokat, barátokat is. Kiosztják a kisállattenyésztök, kertbarátok idei pécsi országos kiállításán nyert díjakat, majd kultúrműsorral kedveskednek a vendégeknek. Vadak ellen Fordítsunk figyelmet a fák vadkár elleni védelmére is. A kertészeti szakboltokban mutatós és célszerű törzsvédő hálókat vásárolhatnak. Ezek ugyan drágábbak, mint a hagyományos törzsvédők (mint a papír, a fóliacsík vagy a szalma), de fölrakásuk egyszerűbb és a célnak több éven át is megfelelnek. Orbán Benjámin sertéseivel. gyökérzetének védelméhez egyébként annyi takaróanyagot használjunk, hogy az 10 —15 centiméter vastagon védje a növény környékét. Kivételt képez a szamóca takarása, amelynél a takaróanyag ne legyen 5—8 centiméternél vastagabb, mert ellenkező esetben a tövek színlevelei befülledhetnek, kipállhatnak és emiatt pusztul el a növény. Melléktermékkel gazdaságosan A Kelet-Mag yarország 1987. Október 6-i számában jelenít meg Marosi Károly „Gyengült a jövedelmezőség” című ai'kke, amelyben a vásárosnia- mónyi körzet m ezőgazda - sági adatait ismerteti. A szerző többek között megjegyzi: „Juhászatumfc 30 ezres létszámmal alig hoz jövedelmet.” Ez 'az adat keltette fel érdeklődésemet, amit néhány gondolattal szeretnék kiegészíteni. Az évszázadokon áit kialakult ősi pásztorélet máig is döntő meghatározója juhtenyésztésünknek. A pusztai vándorlásokban a juhász volt az egyetlen ember, aki az állatok közelében élt: őrizte, gondozta és tapasztalataival irányította a tenyésztés menetét. Mennyi időnek kellett élteim, s milyen szemléletváltozásnak kellett torit én ni ahhoz, hogy a juh tenyésztésiét is valóban megfelelő és hozzáértő szakemberek irányítsák? Mia, amikor egyre jobban a hatékonyabb, gazdaságosabb termelési tényezők kerülnek előtérbe, a juh tenyész tés gazdaságossága mindenekelőtt attól függ: — a szakemberek felismerik-e a juhászaiban rejlő egyedi lehetőségeket. Az üzem adottságait figyelembe véve, a tenyésztési cél helyes megválasztását össze tudjuk-e hangolni a melléktermék-hasznosítás korszerű irányelvével. Mert a juh a melléktermékek hasznosítására genetikailag képes és rosszul gondolkozik az a szakember, aki ezt nem veszi figyelembe. A belterjes tenyésztési viszonyok között is meg ikefll őrizni a pásztoréletnek azokat a tapasztalatait, amelyek a tenyésztői munkát olcsóbbá, 'biztonságosabbá teszik. Bakos Pál Kocsord Zsebbe vágó kérdés
