Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-07 / 288. szám

8 Kelet-Magyarország 1987. december 7 Visszaadni a labdarúgásba vetett hitet Az elnökségben helyet foglalt Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke és Tibor Tamás el­nökhelyettes. Az üdvözlő szavak után Somogyi Jenő elnök tartott vitaindító előadást. Az MLSZ el­nöke bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy „az elmúlt hónapokban kialakultak a működőképes szer­vezetek, és tálán sikerült új munkastílust bevinni az MLSZ- be. Lehet, hogy nem kellemes büszkének lennem, de a szervezet ikülsőleg-belsőleg megváltozott. Később aztán elmondta, hogy to­vábbra is középszerű a magyar labdarúgás, legnagyobb feladat ebből a béklyóból kitömi. Látni kell ugyanis, hogy a néző kilenc­ven percért fizet, ha a játékosok kevesebbet adnak ezért, megká­rosítják a nézőket. Aztán arról esett szó, hogy kevés előrelépés történt a szakmai munkában, a fejlődés csupán a panaszkodásig jutott el. A mai tanácskozástól azt várom, hogy a munka végre meg fog indulni. Mert észre kel­lett venni, hogy az NSZK elleni meccsen, ha egy nyugatnémet és egy magyar labdarúgó indult a labdáért, mindig a vendégjátékos ért előbb oda. Korszerű módsze­rekre van szükség, hogyha újra a legjobbak közé akarunk kerül­ni. Megpróbálunk az utánpótlás­nak önálló bázist kialakítani, er­re nagyon oda kell figyelni. El­készült az átigazolási szabályzat is, 1988 januárjában ismertté vá­lik. Az' MLSZ elnöke bő teret szentelt a jövő évi gazdálkodás­nak, a pénzügyi lehetőségeknek. Elmondta, hogy nehéz helyzetben van a magyar foci, az állami tá­mogatás nem emelkedik, sőt vala­melyest csökkenni fog. Rendező­dött viszont az NB i-es labdarú­gók katonai szolgálatának kérdé­se.” Szombaton a Budapest Kongresszusi Központban tartották a II. országos labda­rúgó-tanácskozást, amelyen mintegy 800-an vettek részt. A hatalmas csarnok megtelt, alig lehetett mozogni. A múlt és a jelen labdarúgó-szakemberei, egyesületi vezetők találkoztak a focitanácskozáson, amely re­mélhetőleg további mérföldkő a honi fut­ballban. Az MLSZ elnöksége a tanácsko­zással tovább kíván nyitni. Minden kérdést a széles nyilvánosság elé óhajt vinni, kí­váncsi minden véleményre, tanácsra, jó öt­letre. Őszinteség és nyíltság. Ez jellemezte a szombati konferenciát, ez csendült ki a huszonegy felszólaló mondanivalójából. Szót kért klubelnök, élvonalbeli és alacso­nyabb osztályból jött edző, a játékvezetők képviselője, megyei labdarúgó-vezetők. És mennyien voltak, akik szerettek, tudtak volna hasznosat, érdekeset mondani. Az ötvenes években öt, manap­ság tizenegy kilométert fut a mérkőzésen egy élvonalbeli lab­darúgó. Minden ország labdarúgásának színvonalát a résztvevők hozzá­értése határozza meg. A korrupció a fociban is fel­lelhető veszély. A ma magasan fizetett NB I-es labdarúgásnak nincs gazdasági háttere. A korrupt személy a sportban ne kapjon megbízatást! Ami a hazai csapat javára ti­zenegyes, legyen a vendégek szá­mára is az. A labdarúgók száma fokozato­san csökken, a labdarúgásból élőké ezzel arányosan növekszik. Legalább tíz év kell ahhoz, hogy a magyar foci szilárdan talpra álljon. Kép és szöveg: KOVÁCS GYÖRGY A tanácskozás elnöksége AZ NB II ŐSZE — ’87 Miért rapszodikus az NYVSSC? Beszélgetés Tóth János vezető edzővel Labdarúgó ősz — 1987. A Nyíregyházi VSSC NB H-es csapata rapszodikus teljesítménnyel zárta az idei évet. Parádés győzelmek mellett olykor megbotlott az együttes, nem azt nyújtotta amit vár­tak tőle. A hajrában aztán nekibátorodott a piros-kék gárda, fo­kozatosan araszolt felfelé, majd egy-egy balsiker újra visszavetet­te. Közben jó szereplés a labdarúgó MNK-ban. Ki érti ezt? Tün­döklés, időnként pompás játék, aztán bukás, balsiker hazai kör­nyezetben. Ilyenkor nemcsak az eredmények változtak, hanem a játék, a teljesítmény is. A nyírségiek 22 ponttal a táblázat 9. helyén várják a „második félidőt”. Vajon a csapat vezetői hogyan érté­kelik az eredményeket? Erről beszélgettünk Tóth Jánossal, az NYVSSC vezető edzőjével. Vezetők vólemónye Dr. Tóth Sándor, Török Péter és Temesvári Miklós Jó, hogy döntés történik az át- működhetnek a csapatok. Én igazolás vonatkozásában, a ika- magam részéről optimista és bi- tonai szolgálat terén, így leg- zakodó vagyok a magyar labda- alább azonos feltételek között rúgás jövőjét illetően. Érdekességek egy mondatban — Több hozzászólás foglalko­zott a bundákkal, a labdarúgás­ban fellelhető tisztátalan kérdé­sekkel. Vannak „tettesek”, de ezek sohasem ismerik el vétkü­ket. Van-e fegyelmező eszköz az ilyesmik megakadályozására? DR. TÓTH SÁNDOR, az MLSZ fellebbviteli bizottság elnöke: — Személy szerint kijelenthe­tem és a vezetőtársak nevében is biztosíthatom a szurkolókat: nem tűrjük el, hogy a magyar pályákon becsapják a jegyüket nem kis összegért vásárló néző­ket. Nagyon jó lenne, ha ehhez a törekvésünkhöz segítséget kap­nánk azoktól a játékosoktól, ed­zőktől és egyesületi vezetőktől, akik legalább .annyira megunták a magyar labdarúgás kudarcait, mint a vitában felszólalók. De mi netfi várunk a beismerésekre: elmarasztaljuk a feltűnően unal­mas, eseménytelen mérkőzések résztvevőit is a jövőben. Becsü­letes, az eddigieknél összehason­líthatatlanul jobb vetélkedést vá­runk a magyar labdarúgás küz­dőterein. De hogy így legyen, összefogásra van szükség, érez­ni kell mindenkinek, hogy túl kell jutni a középszerűségből. Ezekre a kérdésekre az idény vé­gén visszatérünk. Akkor is, ha nagy örömmel, szívből jövő jó ér­zésekkel gratulálhatunk majd. Bárcsaik így lenne! — Sok ember kíváncsi arra, hogy az újonnan hivatalába lé­pett MLSZ új főtitkára hogyan ítéli meg a magyar labdarúgás helyzetét. Kíváncsiak vagyunk véleményére. TÖRÖK PÉTER, az MLSZ fő­titkára : — Csak ismételni tudom ma­gam: nem olyan rossz a magyar labdarúgás, mint amilyenre az elmúlt évek eredményeiből kö­vetkeztetni lehet, vagy ahogyan most is a világlapok rangsorol­ják. Hogy mire alapozom ,a vé­leményemet? Elsősorban a ná­lunk járt külföldi szakemberek megállapítására. Itt volt például Franz Beckenbauer, aki az NSZK-ban elsőrangú szakember­nek számit. Azt mondta, sokkal jobb eredményre lennénk képe­sek, ha a játékosok a labdával is olyan gyorsan tudnának futni, irányt változtatni, mint anélkül, ha a már megszerzett erőt, álló­képességet, nagyobb hatásfokkal tudnák érvényre juttatni a küz­delemben, és nemcsak mondanák, hogy kilencven percig kell haj­tani. De ugyanez vonatkozik az NB I-re, sőt az NB Il-re is. Megkérdezte tőlünk, mennyit edzenek a mieink, s kiderült: sokkal többet, mint a rendkívül szigorúan kezelt nyugatnémet profik, okosabban, célszerűbben kellene tehát felhasználni a pá­lyán töltött órákat. — Mit vár a második labdarú­gó-konferenciától, bízik-e ab­ban, hogy lesz előbbrelépés? TEMESVÁRI MIKLÓS, Tatabá­nya csapatának vezető edzője: — Mindenekelőtt feladat a sportágban a morális rend, a sportszerű légkör helyreállítása, ebben reánk vár a mun'ka na­gyobb része. Jól tudom, ez így önmagában üres frázisnak hang­zik, azt is tudom, hogy ez nem­csak a szándéktól, a szövetség­től, az egyesületektől függ. Az viszont igaz, hogy a szövetség­től és az egyesületektől rengeteg függ. Akár a válogatottról beszé­lek, akár saját csapatomról van szó, igaz: meg kell keresni a hullámzó teljesítmények okait, és ezeknek megfelelően változtatni kell. Közös munkával kell előbb­rejutni, - attól a felelősségtől ve­zérelve, hogy a labdarúgás ná­lunk közönségszórakoztató tevé­kenység. A mostani tanácskozás­tól is várok számos új vonást, olyanokat, amelyek .segítik előbbre vinni a sportág szekerét. Az országos fociparlament elnöki expozéjában, valamint a hozzászólások között-, érde­kes dolgokat hallhattak a ta­nácskozás résztvevői. Ezeket gyűjtöttük csokorba, s a tel­jesség igénye nélkül nyújt­juk át olvasóinknak: A Pallas Lapkiadó Vállalat Végh Antal könyvének nyeresé­géből 1 millió forintot ajánlott fel a labdarúgó utánpótlás javá­ra. (Nagy taps!) A rossz játék — kereskedelmi szaknyelven mondva — súlycson­kítás, a nézők megkárosítása. A totómeccseket általában töb­ben nézték az NB I-ben. Az MNK-győztes csapat ezután 600 ezer forint jutalomban része­sül. •> A válogatott ért el vereséggel felérő győzelmeket. Az NSZK elleni mérkőzésen egyetlen labdát sem tudtunk el­fejelni a németek elől. Elavult a magyar edzőképzés. Az ifjúság érdekében január 1- től ötmilliós alap létesül. Sok a középszerű bíró, műkö­désükből hiányzik az egységes­ség. A labdarúgó ugyanúgy adózik, mint más állampolgár — kivétel a kalóriapénz! 2 millió 860 ezer dollárt jöve­delmeztek az eladott labdarúgók 1987-ben. Egyik-másik mérkőzésen már nem a szurkolók ülnek a néző­téren, hanem egészen mások . .. Üjra lesz NB Il-es válogatott csapat. A labdarúgás jelen állapotáért nem az újságírók hibáztathatok — amint ezt az ex-kapitány nyi­latkozta. A magyar futballistákat csak a pénz és a külföldi szerződés ér­dekli. Az emberek azt tartják: az ÁISH „sóhivatal”, ahová csak a pénzt járnak felvenni a vezetők. A legtöbb csapat ma már saját szurkolóitól fél. ősztől beindul a kétcsoportos NB II, csapatonként 8—10 szer­ződéses játékossal. A szocialista országok labdarú­góinak edzései „túl szépek”. Miért rúgják fel a bajnoki sor­solást a válogatott edzőtábora miatt? Az egyesületek ne éljenek visz- sza hatalmi helyzetükkel. Az utánpótlás-neveléssel a leg­alacsonyabb képzettségű és fize­tésű emberek foglalkoznak. Az irány adott, a szél jó, a labdarúgás hajója mégsem tud a kikötőbe érni. Jobb lett volna, ha nem az MLSZ-szel foglalkozik annyit a sajtó, hanem a magyar focival —, ami sajnos nincs. Emelkedett a kiosztott sárga kártyák száma az NB I-ben. Egy év alatt 60 százalékos a növeke­dés. Az egyesületek vezetőinek kö­telessége a sajtó tájékoztatása, legalább saját szurkolóik infor­málása érdekében. A Ciprus elleni mérkőzésen csapnivaló játékért 30 ezer forin­tot kapott egy-egy magyar fut­ballista. Egy év alatt négy szövetségi kapitány hazánkban. Ez idő alatt 41 (!) futballistát próbáltak ki a válogatott csapat­nál! Amíg hazánkban ma egy átlag­ember 80 percet tölt a tévé kép­ernyője előtt, addig sporttal csak 4 percet foglalkozik. Az MLSZ legyen igazi gazdája a diákfutballnak. Nemcsak elkeserítő, hanem biztató jelek is vannak a magyar labdarúgásban. Csak áldozatos munka révén lehet kijutni a középszerűségből. Szorgalmazni kell az önálló futballklubok alakítását. A bajnokságban nem sikerült előbbre lépni, de tisztábbak let­tek a mérkőzések, s ezt becsül­jük meg. A magyar futballban alacso­nyabb a teljesítmény, mint az érte kapott juttatás. A válogatott játékosai fejen­ként 125 ezer forintot vettek fel az EB-selejtezö mérkőzésekért — de nem jutottak el oda! Heti két bajnoki mérkőzést csak magas edzettség mellett le­het művelni. Futballistáink csak a labda nél­kül gyorsak. — Mi volt a cél a bajnokság kezdetén? — A helyezésre vonatkozóan sok érv szólt amellett, meg kell próbálni a magasabb osztályba jutást. Ez a cél azonban módo­sult, most a középmezőny eléré­se a cél. Csapatjátékban egy markánsabb gárda kovácsolása, olyan amely itthon és idegen­ben is eredményes lehet. Köz­ben pedig olajozott, lendületes, hajtós legyen a „szerkezet”. — Hogyan értékeli az 1—20 fordulók eredményét? — Az ősszel elért 9. hely csa­lódás számomra! Különösen ha azt vesszük, hogy csapatunk az első 4 mérkőzésen 75, az utolsó 10 fordulóban 70 százalékot pro­dukált. A jelenlegi első helyezett Ózd 65 százalékos őszi teljesít­ménnyel vezeti a tabellát. A baj­nokság hajrájára rendezni tudta sorait a szabolcsi együttes, külö­nösen idegenben szerepelt haté­konyan a csapat. Hazai pályán viszont rapszodikusan szerepel­tünk. Legtöbb gondot jelenleg is a beállt, az úgynevezett túlbiz­tosított védelem feltörése okoz­za. Sokat kell kockáztatni ilyen­kor, ami tudvalevő, hogy egy jól kontrázó ellenfél malmára hajtja a vizet. . . — Kikkel elégedett, kikkel nem? — Látványosan fejlődött az ősz folyamán Gere László és Szobo- nya József, de megbízhatóan sze­repelt Cséke, Szikszai, Drobni, Tóth P. és Buzsik. Csehi II is fejlődött, de neki akadtak gyen­ge napjai. Csalódást okozott vi­szont Törő és Váczi. Sok a Nyír­egyházában a rutinos, tapasztalt játékos, mégis alig van közöt­tük olyan, aki a túlkomplikált játékfelfogás láttán, a mérkőzés forró perceiben, ritmusváltás­sal, esetleg a játék egyszerűsíté­sével hatni tudna a többiekre . . . — Melyik csapatrész nyújtot­ta a legjobb teljesítményt? — Erre a kérdésre nehéz vá­laszolni. Győzelmeink legtöbbjét a csapatrészek közötti jó össz­hang eredményezte, vereség esetén elszigetelődtek egymás­tól ezek a részek. Talán védőink játéka fejlődött legtöbbet: így egyéni védekezésben, s az eb­ből induló támadásban. Nem véletlen, hogy ez a harcmodor 10 gólt eredményezett. — Evezzünk békésebb vizek­re. Mi az amiben feltétlenül bí­zott a bajnokság folyamán? — Hogy a csapat azt teszi, amit tett az utolsó 10 fordulóban. Olyan okosan, taktikusan ját­szik, ahogy legtöbbször tette azt. Ezzel kapcsolatban valami Olyasfélét mondott az egyik ve­zető, hogy a csapatban kevés a jó labdarúgó, az olyan játékos, aki kihasználja, megragadja azt a lehetőséget, amelyet az élet, a körülmények kínálnak. Nekem más a véleményem . . . — Kiket minősít Nyíregyhá­zán Nb I-es szintű játékosnak? — Ismerve a mai magyar él­vonalat. nyugodtan kijelenthe­tem. nálunk is van 4—5 ilyen játékos, mellettük 3—4 jó kiegé­szítő ember. Ha pedig á fiatalo­kat is számba veszem, jó arány kerekedik. Hozzáteszem, hogy a középszerűségből csak az a já­tékos tud kiemelkedni, amelyik sorozatban csillogtat különleges erényeket. — Miben jobb a jelenlegi gárda a réginél? — Talán abban, hogy jobban akarja a sikert, fegyelmezetteb­ben hajtja végre a taktikai fel­adatot. Az állhatatosság, az aka­raterő latbavetésével magvaráz­ható, hogy az NYysSC kiemel­kedőt nyújtott a bajnokság má­sodik felében. — Mi az ami még hiányzik a csapat fegyvertárából? — Sajnos, sok ilyen akad. Tisztább lehetne az együttes vé­dekezés, felszabadultabb a tá­madójáték, még jobb fizikai ál­lapot . . . — Melyik mérkőzésen ját­szott különösen jól a csapat? — Hazai pályán az Eger, a Du­naújváros, a Csepel ellen. Ide­genben Szolnokon és Hódmező­vásárhelyen ment legjobban a játék. — Ellenvéglet? — Ilyen is van bőven. A Ka­zincbarcika és a Ganz-Mávag el­leni 90 perc mély nyomot ha­gyott bennem... — Melyik csapat játéka tet­szett az ellenfelek közül? — Agresszív, célratörő felfogá­sa miatt a Szolnok, szellemes játékával a Kecskemét, érettsé­gével a Dunaújváros ... — ön szerint mi okozhatja a mérsékeltebb hazai szereplést? — Biztosan tudom, hogy nem akarati, hozzáállási tényezőkről van szól. Talán a felfogást kell megváltoztatni,. -sok felesleges energiát pazarolunk el. A szezon vége felé aránylag jól nyitottuk meg az oldalvonalakat, oda ér­keztünk a befejezésekhez. Az igazsághoz tartozik, elkelne 1—2 befejező csatár. Olykor — sajnos — a támadójáték lendületét, megtörte a felesleges labdatar- togatás, csel, egyénieskedés. — A korszerűségnél marad­va, kit tart napjaink futballista ideáljának? — Mindazon játékosokat, akik a játék mindkét elemében kie­melkedő teljesítményre képesek, profi módon gondolkodnak. Ilyen futballista az újpesti He- rédi, a holland Gullit. — Kicsit személyeskedő kér­dés, de fel szokták tenni az edzőknek: nem volt részese egyik vagy másik vereségnek? — Értem a kérdést! A futball csapatjáték, a győzelem vagy a vereség közös öröm vagy bánat. Tudom, követtem el hibát, kü­lönösen hazai mérkőzéseken, amikor túlságosan kijöttünk, az ellenfél pedig lekontrázott. Le­vontam a következtetést. ta­vasszal más elképzelésekkel folytatjuk. De a többletet, amely a Szpari, egyenletesebb, jobb tel­jesítményéhez vezethet, a játé­kosok adhatják, mégpedig ak­kor, ha mindig nagy becsvággyal készülnek, maguk is többet tesznek azért, hogy megszűnjön a csapat formaingadozása. — Ha visszaforgathatná őszi tevékenységének filmjét, mit vágna ki belőle? — Nem valószínű, hogy meg­vágnám azt a filmet. De már az elmúlt bajnoki, a tavasszal itt­hon játszott Szekszárd elleni 2:3-as mérkőzés, valamint az utolsó összecsapás, a váci vere­ség történéseit sokkal hidegebb fejjel és keményebben értékel­ném ! ? . . . — Hogyan fogadta a hirt, mi­szerint a Rába ETO lesz a Szpari MNK-beli ellenfele? — Ami azt illeti, a továbbjutás lehetőségéhez gyengébb ellenfél is lehetett volna. De ha már így alakult, jöjjön aminek jönnie kell — várjuk a győrieket.. . K. Gy. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefonszámok: központ (42) 11-277. Főszerkesztő: 11-218. Sportrovat: 10-329. Esti ügyelet: 15-124. Telexszám: (73) 344. Posta­cím: Nyíregyháza, Pf. 47. 4401. Mátészalkai fiókszerkesztőség: Kölcsey u. 2. Telefon: 612. Telex: 73405. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u- 3—5. Telefon hlrdetésügyben: (42) 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Postacím: Nyíregyháza, Pf. 25. 4401. Felelős kiadó: dr. Kárpáti Imre. Terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely hlrlapkézbesítő postahivatalnál, a hirlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43,— Ft, ne­gyedévre 129,— Ft, félévre 258,— Ft, egy évre 516,— Ft. Kérés nélkül küldött kézira­tokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Készül a Nyírségi Nyomdában, Nyír­egyháza, Árok u. 15. Felelős vez.: Jáger Zoltán. INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 9133—2058. ■ Kelet­magyarország ■■■HL K M SPORT

Next

/
Thumbnails
Contents