Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-07 / 288. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. december 7. Családi „halászbokor“ Újra rendel a telefondoktor A szexuális élet tette tönkre Halászbokomak hívták egykor a hivatásos halászok társulásait. Tlszateleken, az egykori Nagyha- lász-Telektanyán sok emberöltő óta járja a Tiszát a messze föl­dön is jónevű halászdinasztia, a Bogár család. Az tlkapák, déd­apák ladikjainak nyomdokvizén siklik a mai családi „halászbo­kor” Csónakja a nagyapa Bogár Emillel, fiával és tizenéves uno­kájával a hatalmas mélységű, tuskós „halbányánál” Verem­szögben. A csodák vizének hívják hor­gászok. halászok a Felső-Tiszá- nak ezt a szakaszát, ahol hatal­A Veremszög vizén munkába in­dul a családi „halászbokor”. más halak teszik próbára a zsák­mányszerző embert. A 30-as évek­ben itt került ki a vízből az év­század legnagyobb potykája, egy 32 kilós tiszai ősponty. A ho­rogra, hálóba akadt nagy tiszai lesőharcsáknak pedig se szeri, se száma. Járja hát a halászladik a sima tükrű Tiszát az első jégig, aztán az eljövő kikelettől újra. Mert az ősi foglalkozás követői addig adják egymás kezébe az evezőlapát nyelét, amíg él és gyönyörű parti ligeteit tükrözi vlsza a Tisza, (pj) A fél kezünkön meg lehet számolni, hány telefondoktor van az országban. Ezek egyike a nyíregyházi, amely tie esz­tendővel ezelőtt kezdte meg működését. A kezdet kezdetén napi egy órán át valóban ott ült a készü­lék mellett egy orvos, aki vála­szolt a telefonálók kérdéseire. Majd jött a magnetofon. De ez Is tökéletlen megoldásnak bizo­nyult, mert a hívásokat követő­en valakinek be kellett kapcsol­nia a készüléket. 1983-ban aztán elkészült az au­tomatizált szerkezet, amely lehe­tővé tette, hogy éjjel-nappal ren­delkezésre álljon a telefondok­tor. Ugrásszerűen megnövekedett az érdeklődés — volt olyan esz­tendő, amikor 17 ezren tárcsáz­ták fel a számot, de az évi át­lag is 14 ezer hívás körül ala­kult. Az automata még csak bír­ta volna a hatalmas igénybevé­telt, de a mechanikus szerkezet felmondta a szolgálatot, 1986-tól fogva már csak hellyel-közzel működött a készülék. Sajnos, hazánkban „nincs kita­lálva” az erre alkalmas, speciá­lis szerkezet. Krucsay Árpád (BEAG UNIVERSIL) azonban hosszas utánajárással megszerez­te a szükséges alkatrészeket, és ezek felhasználásával megszer­kesztett egy új, a korábbinál lé­nyegesen strapabiróbb készülé­ket. Burik Jánostól, az Inczédy sori gyógyszertár vezetőjétől már arról értesültünk, hogy mától, azaz december 7-től ismét ren­del a telefondoktor a 13-555-ös számon, reggel 8-tól este 8-ig. Jelenleg 53 előadásból álló soro­zatuk van, vagyis minden hétre jut egy-egy téma. A tematikát az orvosok, gyógyszerészek ta­pasztalatai alapján állították ösz- sze, tehát aszerint, miről kell, érdemes beszélni, mi az. ami a legjobban érdekli az embereket. A telefondoktor otthona to­vábbra is az Inczédy sor 11. szám alatt lévő gyógyszertár. Jó lenne, ha erre a címre minél többen megírnák, milyen témák­ról szeretnének még hallani. A javaslatokat, észrevételeket a 10-800-as telefonszámon is várja a telefondoktor. Érdekességkép­pen megemlítjük, hogy ezidáig a szexuális élet zavarairól szóló előadás keltette a legnagyobb ér­deklődést — nem túlzás, ebben ment tönkre a régi készülék mechanikája .. . Madártoll, bélyeg, kőzet, csokipapír Nna lehel még félelmetesebb? Gyötrik a színészeket Hogyan érjünk el minél félelmetesebb hatást egy filmben? Tör­jük meg színészeinket! Ezt az elvet vallja Marco Bellocchio neves olasz filmrendező, aki a EO-as években az „Oklök a zsebben” cí­mű filmjével tűnt fel. Most új filmje, a „Sabba víziója” kapcsán, egy ördögűzési jelenet miatt pellengére állította őt egy ifjú szí­nésznő, Raffaella Rossellini. Roberto Rossellini lányának nem csupán a forgatás amúgy is nyomasztó légkörét kellett el­viselnie, hanem azt is, hogy egy jelenetben meztelenül dobálták, éles kövek és fatuskók között, fejjel nyomták bele az iszapba és a jéghideg vízbe, mi több, partnere kishíján tűzbe hají­totta. Bellacchio a maga részé­ről azzal intézte el a dolgot, hogy a jelenet férfi főszereplő­je „túlzásokba esett”. Ráadásul Raffaella gázsiját is megvon­ták, mert otthagyta a munkát. Egyes szakmabeliek — nők is — különös módon úgy véleked­tek, hogy egy művésznek „vál­lalnia kell minden kockázatot”. Raffaellát még támadták is, mert, úgymond, ingyen reklámot akart magának csinálni. Bellocchio persze nem az el­ső, és feltehetően nem is az utol­só, aki a hatás kedvéért agyon- gyötri színészeit. Erich von Stro­heim, a némafilm egyik legna­gyobb művésze például a „Kap­zsiság” zárójelenetének felvéte­lekor órákon át étlen-szomjan hajszolta színészeit a tűzforró kaliforniai sivatagban, hogy „élethűbben” játszhassák két aranysóvár férfi végső leszámo­lását. Alfred Hitchcock szadis­ta hajlamai főleg szőke nők esetében szabadultak el: Tipp! Hedren, a „Madarak” főszerep­lője kishíján a támadó szárnya­sok áldozata lett. Francis Ford Coppola az „Apocalipszis, most” című filmhez hónapokig egy Fülöp-szigeteki dzsungelben ed­zette színészeit, életveszélyes kö­rülmények között. Elem Klimov „Jöjj és lásd” című filmjének a kamaszhőse „valódi háborút” élt át rendezője jóvoltából. A lelki terror módszere a leg­nagyobbaktól sem idegen. Ingmar Bergman képes volt egy-egy rez­dülésével is olyan feszültségeket teremteni forgatás közben, hogy köztudottan erős idegzetű, szí­nészei is az idegösszeomlás szé­lére kerültek. „Igazi bolondokkal sosem értem volna el ezt a ha­tást” — mondta. Stanley Kubrick a „Ragyogásában oly mérték­ben tudta szugerálni Jack Nichol- sonba az egyre fokozódó őrült­séget, hogy Hollywoodban azóta is félnek Nicholson mosolyától. A legtragikusabb eset Pierre Batc- heffé: a színészt annyira kikészí­tette Bunuel „Andalúziái kutya” című filmjének főszerepe, amely­ben hangyák másznak ki tenye­réből, hogy a forgatás után négy évvel önkezével vetett véget éle­tének. (g. n. 1.) A „PódiunT'-sorozat vendége: Hegedűs D. Géza Tények könyve ’88 Moldova vezeti a bestsellerlistát Isménk a. tavalyi, hazai best­sellerlistát? Ha nem, akkor el­árulhatjuk, hogy a magyar szer­zők közül Moldova György volt a legnépszerűbb A pénz szaga című könyvével. A külföldiek közül Daphne Maurier került a lista élére a Manderley-ház asz- szonya című regényével. Néhány további „leg”: a Szerelem első vérig (magyar) és a Kék villám (amerikai) vonzotta a mozikba a legtöbb nézőt; a komoly zene műfajában Hfindel Vízizehéje, a popzenében a Z’ Zi Labor Fa­képnél történő hagyás című le­meze, a szórakoztató kategóriá­ban pedig a Markos—Nádas le­mez jelent meg a legtöbb pél­dányban 1986-ban. És azt tudják-e, hogy a 18 éven felüli magyar állampolgá­rok naponta átlagosan 149 percig nézik a televíziót? S hogy az USA gyártja a világon a legtöbb filmet, a legkevesebbet pedig Norvégia? De az is érdekes, hogy a leg­több utas Chicago O’ Hare re­pülőterén fordul meg, a legfor­galmasabb légiút pedig a Lon­don—Párizs közötti.. . Még egy „leg”: kínaiul beszélnek a leg­többen a világon (ezer millióan!), a második legnépszerűbb nyelv az angol, amit „csak” 397 millió­an értenek ... De egy adat erejéig hazai vi­zekre is evezhetünk: Szabolcs­ban a lakosság 5,7 százalékának van diplomája, míg Budapesten háromszor annyi embernek. Mindezen információkat — szinte csak találomra — a Té­nyek könyvéből vettem. A vas­kos, csaknem 900 oldalas kötet a téli könyvvásár egyik újdonsága. Hézagpótló munkával rukkolt ki a népes alkotógárda és a két szerkesztő. Baló György és Li- povecz Iván. Olyan magyar és nemzetközi almanachot, vehet kézbe az olvasó, amely legalább részben pótolja az oly régóta hiába várt új magyar lexikont. Szinte lehetetlen felsorolni, mi mindent ölel fel ez a roppant vállalkozás. Tényeket, adatokat közöl a világ országairól. Átte­kinti számos terület fejlődését, az AIDS-től kezdve a táplálkozá­son át a vallásokig. Közreadják az év nagy történeteit, a Nobel- díjasok, olimpiai bajnokok, vi­lágcsúcstartók teljes névsorát csakúgy, mint például a felvéte­li esélyekről összegyűjtött ada­tokat, a baleseti statisztikát vagy a postai díjszabást. De az is haszonnal forgathatja a köny­vet, aki az új bankrendszerre, az adósávtáblázatra, esetleg a társadalombiztosítási tudniva­lókra kíváncsi. Végül idézzük az egyik szer­kesztőt, Baló Györgyöt, aki a következőképpen ajánlja a köny­vet az olvasó figyelmébe: „Nem mondhatom: itt mindent megta­lál, amire mindig kíváncsi volt, csak sohasem tudta, hol keres­se. De hadd mondjam: itt meg­talál valamit mindabból, ami mindig érdekelte”. (Km) A képen látható vagonból kubai narancsot emel ki a tar­gonca. Ebből a gyiibölcsből közel 400 mázsát kapott a Fü- szért, s a vasárnap reggel érkezett vagont vasárnap reggel rakták ki Nyíregyházán. Becses zsákmány mandzsu darutól „Szabolcsba mindig szívesen jövök...“ Gyönyörű madártoll-, kőzet-, baba-, gyufacimke-, bélyeg- és szalvétagyüjteményekből ren­deztek kiállítást a múlt héten a megyei könyvtárban az országos gyermekkönyvhét ' megnyitása alkalmából. Az iskolájukban egy-egy díjazott gyűjtemény tu­lajdonosát felkerestük. Abonyi Adám, a nyíregyházi 17-es számú általános iskola 3. osztályos tanulója 2 éve csoko­ládépapírokat gyűjt. Erre akkor szállta rá magát, amikor egy kapott csokoládépapíron nagy dombokat és szép fákat látott. Később a szüleitől mindig olyan csokoládét kért, amelyiknek a csomagolópapírját meg akarta szerezni. Külföldi csokipapirjai is vannak. Adámnak különösen az élénk színek, például a vilá­goskék és a barna tetszenek. A szép kiállítási darabjaiért három könyvet, egy furulyát- és egy képeslapot kapott jutalmul. A testvére, Adrienn minibaba- gyűjteményét is díjazták. Derne Roland, a nyíregyházi 1. számú általános iskola 8. osztá­lyos tanulójának szenzációszám­ba menő tollgyüjteményét állí­tották ki. Az ámulatba ejtő. A fiú, mint egy kis tudós beszél a hobbija csínja-bínjáról. Egy ter­mészetvédelmi csoport tagjaként járja a hegyeket, erdőket, mező­ket. Ha szép madártollat lát, ha­zaviszi. Az állatkertek dolgozói­tól is szokott kérni. Ha nem tudja, milyen madár tollára buk­kant, könyv, vagy a szakkörve­zetője segítségével igyekszik rá­jönni. A toll színe, alakja, mé­rete a legárulkodóbb. Nyomban megállapítható: szárny-, farok-, vagy pehelytollról van-e szó. Adám a mandzsu daru, meg a kék cinege tollára a legbüszkébb, de többek között emu és az Észak-Amerikában élő barna pe­likán tollal is rendelkezik-* A jövőben több, Magyarorszá­gon is megtalálható ragadozó madár tollát is szeretné a gyűj­teményében tudni. Deme Roland szenvedélyesen szereti a természetet, és persze védi is azt. Zoológus, vagy bio­lógus akar lenni. Állatokat is tart, például papagájt, folyami és díszhalat, hörcsögöt. Régeb­ben volt vízisiklója és gyíkja 4s. A hüllőket különösen kedveli. Egyszer a Balaton vizében fo­gott egy kockás siklót. A „gele- bében” vitte a partra. Valami­kor viperát meg óriás kígyót is szeretne tartani. Nem fél tő­lük, pedig tudja, veszélyesek is lehetnek. Valahol olvasta: egy puffogó vipera megmart egy négert, akinek az egyik szeme' ettől megmerevedett, de ennek dacára jó vadász meg elefánt­nyomozó maradt. (csgy) A nyíregyházi Váci Mihály mű­velődési központ Pódium soro­zatában neves fővárosi művé­szek lépnek fel előadóestjeikkel. Legutóbb Papp Vera és Hegedűs D. Géza, a Vígszínház színművé­sze vendégszerepeit itt (róla közismert, hogy Szabolcsból, pontosabban Ibrányból került a színművészeti főiskolára). Az előadóest előtt beszélgettünk a színházról, az alkotómunka örö­méről, a pálya szépségeiről, ne­hézségeiről. — Szabolcsba mindig szívesen jövök — mondja Hegedűs D. Gé­za. — Elég régen élek Pesten, színházi és egyéb elfoglaltságaim miatt ritkán tudok hazajönni, de ha hívnak, mindig eleget teszek a felkérésnek. így volt ez most is, örömmel léptünk fel Papp Ve­ra kolléganőmmel szülőfalum­ban, Ibrányban is. Ezzel az est­tel március óta járjuk az orszá­got, eddig 50 városban szerepel­tünk vele. Műsorunk a férfi—nő kapcsolatot mutatja be, József Attila, Babits, Szabó Lőrinc és Nagy László versei segítségével. — Milyen feladatokat kapott ebben az évben színházában? — Nemrég mutattuk be Whi­ting: Angyali Johanna című da­rabját, melyben az egyik fősze­repet alakítom. Régebbi szere­peim közül a Kőmíves Kelement az idén is játszuk, mostanában volt a 250. előadás. Presser Gábor és Sztevanovity Dusán írt egy remek mese-musicalt, amely korhatár nélküli mese, kilectől kilencven éveseknek. Színházi elfoglaltságom mellett fellépek a Korona Pódiumon, Vlagyimir Viszockij emlékére készített műsorommal. Ebben 6 dalt ének­lek versei közül. Marina VÍady — Viszockij özvegye — 1988 ta­vaszán Budapestre jön. remé­lem, megnézi az előadást. — A népszerű színészt bizonyá­ra jó szerepek várják a tv-ben, rádióban is ... — A televízióban nemrég fejez­tük be a Vak Béla király című drámát. Az egyik főszerepet Lu­kács Sándor barátom, a másikat én játszom. A rádióban a közel­múltban vettük fel a „Szavakat”, ami tulajdonképpen egy mono­lóg, másfél órán keresztül be­szélgetek a hallgatókkal. Sok szeretettel üdvözlöm a szabol­csiakat, szeretném, ha nemso­kára ismét el tudnék jönni. <h. g.) HALLGASSUNK CT IUI 11 NÉZZÜNK MEG ** 1987. december 7., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 4,30—7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,20: Mit üzen a rádió? (ism.) — 9,00: A hét zenemü­ve. — 9,30: Heinrich Heine ver­sei. — 9,39: ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Népdalkö­rök énekelnek. — 11,00: Biorit­mus. — 11,20: Dalok a békéről. — 11,27: Eric Knight: Sam Small csodálatos élete. VII/7. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája, — 13,00: Klasszikusok délidőben. — ,14,10: A XIX. század költői — Gyulai Pál. — 14,30: Operett­felvételek. — 14,55: Édes anya­nyelvűnk (ism.) — 15,00: A Visszanyert fiú. — 15,30: Ro­mantikus kórusmuzsika. — 16,05: Játék-teremtő. — 16,40: Versekről kisiskolásoknak. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Visszapillantó pályatükör VIII/7. rész. — 18,18: Mese. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti Magazin. — 19,20: BÜÉK ’87! — Szilveszteri ka­baré az Államigazgatási Főis­koláról (ism.) — 22,25: Egy ré­gész élete. — 22,30: Archívumok mélyéről. — 0,15—4,20: Zenés műsor. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Népdalok, néptáncok. — 9,05—12,00: Napközben. Zenés délelőtt. — 12,10: Operettdalok. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Népi zene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettő- től-ötig ... — 17,05: Népzenei újdonságainkból. — 17,30: ötö­dik sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: Nóták. — 19,30: Sportvilág. — 20,03: Rockújság. — 21,05: Hét-fő-téma. — 23,20: Könnyűzene. — 0,15—4,20: Ze­nés műsor. BARTÓK RÁDIÓ 6,05—7,59: Muzsikáló reggel.— 8,10: Üj lemezeinkből. — 9,00: Dzsessz. — 9,30: Operarészletek. — 10,18: Bach: Musikalisches Opfer. — 11,12: Zenekari mu­zsika. — 12,29: Az MRT ének­kara énekel. — 13,05: örmény vázlatok. Kétnyelvű irodalmi műsor. — 14,04: Zenekari mu­zsika. — 15,25: Farkas Ferenc: A bűvös szekrény. Vígopera. — 17,00: Diákfélóra. — 17,30: Men­delssohn műveiből. — 18,30: A hét zeneműve. — 19,05: Vival­di: A négy évszak (ism.) — 19,35: Szimfonikus zene. — 20,51: Opera művészlemezek. — 21,45: Az európai diszkó XXII/5. rész. — 22,30: Gondo­lat-jel. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Veszprémi Erzsébet.) — 17,30: Hírek. — Programajánlat. — Sportösszefoglaló. — Fészekra­kás ’87. (Korpás Éva). — 18,00 —18,30: Észak-tiszántúli króni­ka. — Lapszemle. — Műsorelő­zetes. (Az esti adás szerkesztő­je: Samu András.) MAGYAR TV 17,30: Képújság. — 17,35: 40 év legszebb népdalfeldolgozá­saiból. A zeneszerző: Hollós Máté. — 18,00: Reklám. — 18,05: A hegyi elefánt hazája. Kana­dai dokumentumfilm. — 19,00: Reklám. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,00: Panoráma. Világpoliti­kai magazin. Különkiadás. — 21,00: Csehov: Dráma a vadá­szaton. Tv-film. — 22,35: Hír­adó 2. SZLOVÁK TV—1. 15,40: Művelődési műsor. — 16,10: Dokumentumfilm. — 16,40: Katonák műsora. — 17,40: Bizalmas levelek. — 18.20: Esti mese. — 18,30—19,10: Vitaműsor. — 19,30: Híradó. — 20,00: Októ­ber diplomatái (tévéjáték befe­jező rész). — 21,20: Aktuális kérdések. — 21,45: Gaskin (fel­iratos angol tévéfilm). SZLOVÁK TV—2. 17,05: Spanyol természetfilm­sorozat. — 17,35: Tévéállatkert. — 18,00: A legjobb kutyafogat (svéd tévéfilm 1. rész). —18,20: Telesport. — 18,30: A hét ese­ményei magyar nyelven. — 19,00: Torna. — 19,10: Esti me­se. — 19,30: Híradó. — 20,00: Az otthon dalai.-. — 20,30: Doku­mentumfilm. — 20,45: Sport­visszhangok. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradő. — 22.15: Irodalmi magazin. SZOVJET TV 15,00: Hírek. — 15,10: A világ gyermekei. — 16,15: A Komszo- mol KB plénuma. — 16,45: Vi­lághíradó. — 17,00: Pulzus. — 17,30: Hírek. — 17,35: Szovjet balett. — 19,00: Híradó. — 19,45: Az átalakítás reflektorfényében. — 19,55: Amerikai művészeti együttesek műsora. — 20,40: Vi­lághíradó. — 20,55: Sakk VB. — 21,20: Ellenőrzés az utakon (filmj. — 23,00: Hírek. — 23,05: Filmelőzetes. — 23,50: Lenin­grad (dokumentumfilm). MOZIMŰSOR Krúdy mozi: KURTA FARKÜ PETI CICA AMERICICABAN. Előadás kezdete: 16 óra! LA- VARDIN FELÜGYELŐ. Elő­adás kezdete: 18 és 20 óra! Béke mozi de.: A LEGYŐZ­HETETLEN VUTANG. Du.: CSLGEMI BŰNESET. Előadás kezdete: csak 16 óra! 18 és 20 órától zártkörű archív filmklu­bi t öadás. Móricz mozi: VASKOS TRÉ­FA. t ) MEGYEI ES VÁROSI □ MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ! cember 7-én hétfőn 10,00 és 14,3 órakor a hangversenyte­remben a ROLLER együttes gyermekműsora. Belépődíj: 30,— Ft. 7-én hétfőn 19,00 órakor a ta­nárképző főiskolán a lengyel BOP ART együttes jazz hang­versenye. Belépődíj: 50,— Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents