Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-30 / 307. szám

1987. december 30. Kelet-Magyarország 3 Kicsikart rendelések MIKÉNT LEHET AZ, hogy hét éven keresztül senkinek nem szúrt szemet: valami baj van a naményi üveggyárban? A kristály fogyó cikk, a belföldi piac­nak óriási a felvevőképes­sége, hiszen az ajkaiak, a parádsasváriak csak a tő­kés exportból visszamaradt termékeiket értékesítették itthon, a naményiak még­sem kaptak elég megrende­lést, s évről évre vesztesé­gesebben működött a gyár. Az emberek elmenekültek volna a süllyedő hajóról — de nem volt hová menniük, így a legtöbben maradtak és nem tehettek mást, ölbe tett kézzel várták, hogy mi­kor zárják be a munkahe­lyüket. Az biztos, hogy a hibát a vezetésben kellett keresni: igazgatók jöttek, igazgatók mentek, s a munka, a tel­jesítmény valahogy csak nem javult. Az emberek nem adták szívüket, .lelkű­ket az üvegfúvásba, üveg­csiszolásba, s gondok vol­tak a munkafegyelemmel is. Gyakran megtörtént, hogy egyesek ittasan vagy késve jártak dolgozni, igazolatla­nul mulasztottak. Persze, miért is ne tették volna, mikor nem volt, aki a kör­mükre nézzen? Az egyik asszony szerint „valahogy sosem annak az orra alá dugták a szondát, akiről mindenki tudta, hogy piás, hanem aki messzire elke­rülte aznap az italt...” Szóval csak folyt, folydo- gált a munka, alacsony bé­rek, ósdi gépek mellett, egy­re nagyobb veszteséggel, mert a kereskedelemben is negatív vélemény alakult ki róluk; a magas árak, a pontatlan szállítások bi­zony nem öregbítették az üveggyár hírnévért. És egy­re biztosabb lett, hogy va­laminek történnie kell: vagy mindenkit szélnek eresztenek és lakat kerül a kapura, vagy leváltják a vezetőket és adnák még egy lehetőséget a megúju­lásra ... AZ UTÓBBI TÖRTÉNT — szerencsére. A társadal­mi szervek, a lelkes mű­szaki gárda és az új igaz­gató összefogott, hogy ren­det teremtsen. Elsősorban a fegyelmet kellett megjaví­tani, s ciki ezt képtelen volt megérteni, annak ajtót mu­tattak. A piackutatás so­rán felmérték, hogy az azonos mintájú, hasonló formájú ivóedények a leg­keresettebbek, ezért ezek gyártására a legcélszerűbb ráállni. Igen ám, de a ve­vők húzódoztak a „rossz hírű” gyártól, ezért próba­rendeléseket csikartak ki — a szó legszorosabb értel­mében —, hogy bebizonyít­sák az életképességüket. S a bizonyítás úgy néz ki, hogy sikerült: októberben kibillentek az állandó vesz­teségességből és az idei évet talán már nyereséggel zárhatják. Hallelujára azért még nincs ok, az elavult technika ugyanis egyre gyakrabban okoz meglepe­téseket — mint például a kálimedence, amely hirte­len kilyukadt és a tíz ton­nányi forró • üvegből két tonnát nem tudtak meg­menteni, nem beszélve ar­ról, hogy a körülötte dol­gozók három napot voltak kénytelenek állni. Szükség lenne a műszaki feltételek javítására, töb­bek között néhány kisgép­re, egy új hutacsarnokra — .minderre azonban csak egy-két év múlva gondol­hatnak. Egyelőre egy ke­verőüzemmel fognak csak gyarapodni, melynek építé­sét még ez év végén, vagy a jövő év elején elkezdik. „VÉGRE VAN VALAMI LÁTSZATJA a munkánk­nak, érdemes volt kiböjtöl- nöm ezt a néhány eszten­dőt — hangzott el a párt- titkár, egy régi üvegmun­kás szájából. Elértük, hogy megszűnt a létbizonytalan­ság és ma már nem szé­gyellnek a dolgozók „üveg- gyáriak” lenni. Azért akár­hogy is nézzük, ez .már ön­magában is óriási dolog ...” Bartha Andrea Álmasztori Londonban és itthon Az angol szemmel vásárol Angliában csaknem isme­retlen a hlagyar alma. Az 1986-os magyar statisztika szerint Magyarországról 875 tonna került a szigetország­ba, ez szinte csak kóstolásra elég. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy Anglia alma­importja egy-egy évben meg­közelíti a 400 ezer tonnát, Magyarországról a szocialis­ta országokba tavaly például több, mint 350 ezer tonnát szállítottunk. Nem «lég szépen csomagolni A londoni Covent Carden csak funkciójában hasonlít a budapesti Bosnyák térre. El­sősorban azért, mert itt fő­leg az import eredetű zöld­ségeket és’ gyümölcsöket kí­nálják eladásra. Ebből kö­vetkezik az is. hogy itt a zöldség olyan tiszta, hogy szinte azonnal fogyasztható. a gyümölcsöket pedig nem ömlesztve kínálják, hanem egyenként csomagolva, 18— 20 kilós kartonokban. A rakamazi Győzelem Tsz starking almáját a Covent Garden ,59-es számú cége, a Bevington Ltd. kínálja. A Polly Peck cég — magyaráz­za kísérőm, Siegfried Fees európai beszerzési igazgató — főleg szupermarketekkel áll kapcsolatban (eladásai­nak 55 százalékát ez teszi ki), de itt a Bevington cégen keresztül is értékesíti a ma­gyar almát. — A magyar alma íze fen­séges, de a külleme nem az igazi — ad egy kis leckét Sajnálatos, hogy a kétsze­res túljelentkezésnél az or­most vizsgán esik ki a fiata­lok egy jelentős része. A négyéves tanulmányi időre — amely érettségit ad — az in­tézmény szerződést köt a szülőkkel, amelyben vállal­ják a diákok teljes ellátását. Ebbe beletartozik a fehérne­műtől a divatosabb farmer- nadrágokig mindenféle ruha­nemű, s ha hazautaznak, ki­fizetik nekik az étkezési költ­séget is. — A honvéd kollégium gyakran, mint valami kato­nai intézmény él az emberek tudatában — mondja Prill István. — Valójában pedig éppen olyan tanulmányokat folytatnak a Vasvári gimná­ziumban, mint bármelyik kö­zépiskolás. Mi mindössze né­hány pályára előkészítő spe­ciális foglalkozást tartunk. Ha befejezték középiskolai tanulmányaikat, katonai fő­iskolákra jelentkezhetnek, il­letve a külföldi katonai tan­intézeteken kívül honvédségi ösztöndíjjal, civil egyeteme­ken is tanulhatnak. Ezek a lehetőségek, ame­lyekkel mindenki kedve és tehetsége szerint élhet. De nézzük mi az elképzelésük a diákoknak? Az elsősök még határozatlanok, de például Zilahi József, aki most har­madik osztályos, már tuda­tosan készül a Kossuth La­jos Katonai Főiskolára, harc­kocsizó szeretne lenni. Ha­sonló elhatározottság jellem­zi Ombodi Zsoltot is, aki gé­pesített lövész akar lenni. A tanulás mellett adott a szórakozás, a pihenés felté­tele is, fontos, hogy jól érez­zék magukat a fiatalok, mondják a kollégium veze­tői, s így komoly szerepet Kollégium a város szélén Katonák farmerban...? Az elmúlt évben avatták katonatisztekké azokat a fia­talokat, akik 1978-ban első növendékei voltak a nyíregyhá­zi Szamuely Tibor Honvédkollégiumnak. A nyírségi megye- székhelyen harmadikként szervezték meg a kollégiumot az országban, s mint Prill István, a kollégium igazgatóhelyet­tese mondta: rangja van az intézménynek, legalább 3,5-ös tanulmányi eredmény kell ahhoz, hogy bekerülhessen ide a növendék. kap a szabadidő hasznos el­töltése is. Működik fotó-, néptánc-, karate-, közlekedési szakkör, de a népszerűségi listán a színjátszó csoport van az élen. Vezetője Belinszky Jó­zsef könyvtáros, nemrégiben kapta meg a KISZ KB Ki­váló Ifjúsági Vezető érmét.- Egyik könyvtári foglalkozá­sán ültünk le beszélgetni a diákokkal. Felszabadultan, jó hangulatban sorolták élmé­nyeiket, de szó volt a gon­dokról is. A könyvtár — úgy tűnt — központi szerepet ját­szik szabad idejükben. Ez nem feltétlenül olvasást je­lent, hiszen hasznos beszél­getések, vetélkedők színhelye is a szoba. — Az a baj — mondja Szénási Attila, első éves sza- joli fiú — hogy messze va­gyunk a várostól, s így ugyanaz a szabad idő, amely más kollégiumokban is meg­van. kevesebbnek tűnik. Fél óra, mire beérünk a köz­pontba. — Igaz. hogy megkapjuk a divatosabb ruhákat — veti közbe Ignéczi József, aki Nagyhalászból érkezett és hajósnak készül — de az is tény, hogy sok az egyforma szerelés. Ha például négyen egyforma diplomatatáskával megyünk végig az utcán, a lányok már mosolyognak . .. Persze ez nem akkora prob­léma. — Akik nem ismernek bennünket azok azt hiszik, hogy itt csak komoly katonai nevelést kapunk — említi meg Simon Gábor. — Igaz, rendnek kell lenni, de egy idő után ez mindenkinek ter­mészetes is. Balogh Gyula és Zilahi Jó­zsef már harmadévesek, s ők azok a tapasztalt rókák, akik leginkább segíthetnek a fia­talabbaknak. Mint mondják, a színjátszó csoport az egyik legjobb hely, ahol összerá­zódhat a társaság. — Az előadások sikerei, a díjak, amiket szereztünk, rengeteg emléket jelentenek számunkra — somázza Ba­logh Gyula. Exportcsomagolás Rakamazon. áruismeretből John Paterson, a Bevington eladója. Majd így folytatja: — A vevők ugyanis itt szemmel vásárol­nak, s nem ízléssel. Ha kö­rülnéz. azt látja, hogy a pi­ros olasz, francia, amerikai alma egyaránt fénylik, míg a magyar nem. Aminek a magyarázata pofonegyszerű: aki az angol piacra piros al­mát szállít, az viaszolva (va- xolva) csomagolja a gyümöl­csöt. Ha tehát önök ugyan­olyan árat akarnak kapni, mint a franciák. vagy az olaszok, akkor nem elég szé­pen becsomagolni és karton­ba tenni a gyümölcsöt. Va- xolni is kell. A zölcUt szeretik John Paterson az árakról is informál: egy doboz ma­gyar starking almát (amiben nagyságtól függően 18—20 kiló van), 7,2—7,5 fontért kí­nál a vevőknek, az olasz starking dobozát pedig a nagyságtól függően 7 és 8 font között árulja. A napi almaeladások 100—200 do­boz, azaz 2—4 tonna között ingadoznak ennél a cégnél, itt a Covent Gardenben. A Polly Peck cég londoni irodájában folytatódik a be­szélgetés Martin Brown mar­ketingigazgatónak és Ken Sweet-nek, a cég magyaror­szági minőségi ellenőrének a részvételével. Az angol alma piac sajátosságait a marketingigazgató elemzi. Elmondja, hogy az angolok a fanyar, zöldes színű almá­kat kedvelik a legjobban, ezért a legnépszerűbb fajita a Granny Smith. (Magyarra fordítva a „Kovács nagyi” nevet kapná.) Az angol pia­con eladott almamennyiség kétharmada a zöldes típusú­ból kerül ki, s csak egyhar- mada a piros. Az angol piacot a francia és az amerikai alma uralja — folytatja a gondolatot Siegfried Fees •—. de mi megpróbáljuk újabb ízekkel gazdagítani a kínálatot. Ezért tavasztól őszig Dél-Ameriká- ból. főleg Chiléből szeret­nénk importálni, míg ősztől tavaszig Magyarországról és Spanyolországból A chilei beszerzések éves mennyisége 15—20 ezer tonnára futhat fel, s a jelenlegi 1500—2000 tonnás magyar vásárlás is feljebb tornázható. Ha van jó minőségű áru, akkor az import akár 10 ezer tonna is lehetne. ugyanis először kiválasztotta Rakamazon azokat a fákat, amelyeknek a termését ké­sőbb becsomagolták azokba a bizonyos 18—20 kilós karto­nokba. Goldenböl 500 tonnát kötöttünk le — sorolja a részleteket —. de csak 150 tonnát lehetett kiszállítani, mert a többit elverte a jég. Amihez a marketingigazgató hozzáfűzte, hogy a magyar goldenböl — kedve/.o tapasz­talatok nyomán — jóval több is elkelne. H«rre álljon a szára ? Az angol cég átvevője egyébként többször járt Ra­kamazon, ügyelt a válogatás­ra és a csomagolásra is. A csomagolóanyagot a Polly Peck küldte be Magyaror­szágra, s most decemberben érkezik meg az angol cég ál­tal kölcsönzött viaszolóbe­rendezés. Ennek napi telje­sítménye (két műszakban) 35 —40 tonna, s a Polly Peck azt kérte, hogy csak a neki szállított piros starking és starkrimson alma szárítására és viaszolására használják a berendezést. A csomagolóüzem vezető­jét meghívták Törökország­ba egy kis tapasztalatcseré­re. S talán nem ártana az sem, ha a Covent Gardenban megnézné, hogy milyen mi­nőséget produkál a konku­rencia. Még az sem mindegy, hogy az alma szára merrefe- lé áll, s vannak-e apró bar­na pöttyök a felületén vagy sem. E. P. Ha az ökölcsapás ••m segít Javítás drágábban Jövőre minden bizonnyal sokain fohászkodnak majd, hogy el ne romoljon a tévé­jük, rádiójuk, háztartási gé­pük. Ha azok mégis felmond­ják a szolgálatot, s rajtuk egy acélos ökölcsapás sem segít, vihetjük javítani. Ez még nem is lenne tragédia, de a HIREX azt már „új” áron fogja elvégezni. Az áta­lánydíjak emeléséről szóló HIREX-értesítést az egyik olvasónk kommentár nélkül küldte be szerkesztőségünk­be — Nem örülünk a díjeme­lésnek, de arra kényszerül­tünk — mondja Poroszka Ottó, a HIREX főkönyvelője. — 1987. december 31-ig vi­szonylag kedvező jövedelem- szabályozás mellett dolgoz­tunk. A cégünkre 1988. janu­ár 1-től az általános jövede­lemszabályozási rendszer előírásai vonatkoznak. Emi­att a költségszint 20—30 szá­zalékkal növekszik. Ezt nem lehet kigazdálkodni, így a jövő év január 1-től a szol­gáltatási díjakat legkevesebb 30 százalékkal emeljük, amely már az általános for­galmiadét is tartalmazza. Az áremelésből a vállalatnak nincs haszna. Az átalánydíjas javíttatás lenne a legkifizetődőbb? A HIREX Nyíregyházán, vala­mint a fél megyében végez híradástechnikai, és háztar­tásigép javításokat. Jelenleg 3500 ügyféllel van átalánydí­jas szerződése, ami a vállalat által javított tévékészülékek­nek a negyede. — Az átalánydíj fejében a készülékeket külön díjazás nélkül javítjuk — folytatja a főkönyvelő. — Ha a javítás hosszabb időt vesz igénybe, cserekészüléket adunk. — Korábban voltak olyan panaszok, hogy a szerelők az átalánydíjas szerződéssel ren­delkezők tévéjét nem javít­ják szívesen. — E gond a szerelők nem megfelelő anyagi ösztönzésé­ben gyökerezett, magyarán: az átalánydíjas tévé javítá­sáért kevesebb pénzt kap­tak. Ezen változtattunk, most már a szerelőknek ér­deke, az átalánydíjas készü­lékek gyors, lelkiismeretes javítása is. Egyébként az al­katrész-ellátás javulása le­hetővé tette, a „gyógyítási idő” csökkentését. Jó a kap­csolatunk az ORION és a VIDEOTON gyárral is. 1988- ba.n tervezzük: aki ORION színes tévére köt átalánydí­jas javíttatási szerződést, an­nak vállaljuk, hogy a készü­léket 24 órán belül megja­vítjuk. Ha ennek alkatrész- hiány miatt 72 órán belül nem tudunk eleget tenni, ak­kor az ügyfélnek kifizetjük a tévékölcsönzési számláját. — Január 1-től a tíz év alatti fekete-fehér tévé havi átalánydíjét 40 forintról 52 forintra, a tíz évnél idősebb fekete-féhér tévéjét 50 fo­rintról 65 forintra, a színes tévék havi átalánydíját pe­dig havi 170 forintról 220 fo­rintra emelik. (cselényil Wlodximiarz Scislowski A vita 4 2 előadás huzat jót tesz ne- legérdeke- ki — mondta va- sebb részé- laki hátul, nél a szónok hír- — Tartsa vissza télén csuklani kéz- egy pillanatra a dett. Az addig lélegzetét! — java­szendergő terem solta egy nő. felélénkült. — Adjanak ne­— Veregessék ki vizet' ne szen~ mo„ „ ved jen — kiáltotta tanácsolta valaki ? C9V fC" az első sorokból. kef bariton A szonok hirte- — Ki kell nyit- len magához tért, ni az ablakot, a ujjaival hátrasi­De térjünk vissza a Polly Peck londoni irodájába, ahol Ken Sweet mondja el ma­ik. s.) I gyarországi tapasztalatait. Ö mította haját és nyugodt hangon | folytatta beszédét.' A termen a cso­dálkozás moraja futott végig. — Köszönöm — mondta végül a szónok —, szívből köszönöm vala­mennyi jelenlevő­nek a rendkívül élénk és termé­keny vitát!-------------------------------------------------------------------------------------------------.. ' Nem szégyen, ha üveggyár!... Megfelel-e a magyar alma az angol ízlésnek? Milyen fajtákat kínálnak a konkuren­sek? íz vagy szín alapján választ az angol háziasszony, ha almát vesz? Képesek va­gyunk-e a kiváló termést úgy kezelni és csomagolni, hogy megőrizze minőségét? Lát-e fantáziát az együttműködés fejlesztésében a Polly Peck cég?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents