Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

1987. december 29 Kelet-Magyarország 7 JEGYZET Sikeres akció A megye legjobb kertbarát­klubjai mérték össze erejü­ket karácsony előtt Nyír­egyházán, a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődé­si Központban. A hét részt­vevő csapat — egyben a he­lyezések sorrendjében — a nyíregyházi Helyőrségi Mű­velődési Otthon kertbarát- klubja, a nyíregyházi vasuta­sok klubja, a tuzséri, a vásá- rosnaményi, a vajai és a fé- nyeslitkei kertbarátklub és a nyíregyházi központi kert­barátklub. A csapatok általános poli­tikai kérdésekre töltöttek ki totót, majd zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermesztési kérdések következtek, vé­gül növényvédelmi felké­szültségüket bizonyították. A zöldségtermesztés kevésbé jól sikerült, a többiben azonban alig születtek tíz pontnál rosszabb eredmények. Kertbarátok vetélkedtek A képen: a vetélkedő egy pillanata. Az idei almafelvásárlási akció jl kertjében 83 mázsa almát tér- keretében a Zöldért Vállalat a melt jó minőségben, amelyet kistermelők részére egy Polski exportra szállított a vállalat. A Fiat 125-ös kocsit sorsolt ki. A Zöldért-emblémás Fiat autót 94 ezer forint értékű autót Ta- Bajnay Zsigmond kereskedelmi kács Zoltán anarcsi tsz-nyugdí- igazgatóhelyettes adta át Takács jas nyerte. A kistermelő háztá- Zoltánnak. A termeltető, legyen az ke­reskedelmi, feldolgozó, vagy tartósító vállalat, önös érdekeit is szem előtt tartva igyekszik a termelő­re hatni. Bevált és szükséges formája a ráhatásnak a szerző­dés, amely a kölcsönösség elve alapján tartalmaz kötelezettsé­geket, kedvezményeket, szerző­désszegés esetére szankciókat. Más kérdés, hogy az utóbbi idők­ben a szerződések nem a termel­tetők és termelők biztonságát, inkább a bizonytalanságot pél­dázták. (Ez történt idén az al­mával, málnával, burgorfyával.) Viszont a rossz, a kapcsolatokat gyengítő gyakorlatot nem szabad a jövőre vonatkoztatva elfogad­ni, szentesíteni. A termelő és termeltető jó kapcsolata min­dennél fontosabb. A Szabolcs-Szatmár megyei Zöldért Vállalat a jó partnerség érdekében 1987-ben újszerű ak­cióba kezdett. Tudva azt, hogy az általa feldolgozott és forgal­mazott zöldségek és gyümölcsök nagy részét a -kisgazdaságok ter­melik meg, elhatározta, hogy ré­szükre is ad nyereségvisszatérí­tést. (Nyereségvisszatérítést a nagyüzemeik, Afészek 1986-ban már kaptak.) Kérdéses volt azonban, hogy a kistermelők mi­ként részesüljenek a többletnye­reségből. Tíz és tízezer ember­nek adminisztrációs okok miatt is nehéz, sőt lehetetlen a nyere­ség apró forintjait felosztani. Megoldásnak a sorsjegyakció kínálkozott. Mindenekelőtt meghatározták az akcióba vont termékek körét, majd azt, hogy milyen mennyi­ség után ad az átvevő egy-egy sorsjegyet a termelőnek. Az ak­ció az egressel kezdődött és folytatódott a cseresznyével, meggyel, uborkával, végül a té­li alma is sorra került. Az ered­mény : kiosztottak 83 837 sorsj e- gyet, kisorsoltak 987 ezer forint értékű tárgyjutalmat, kisgépe­ket, 50 ezer forintos utalványt és főnyereményként egy 126-os Polski Fiat személygépkocsit. Talán túlzás lenne most azt írni, hogy a sorsjegyakció az egyedüli oka, hogy növekedett a a termókfelvásárlás. A tény azonban tény, egresből a tava­lyihoz képest 5 százalékkal, uborkából 44 százalékkal adtak el több árut a Zöldértnek a kis- árutermelök. Annak ellenére, hogy idén az almatermés jóval kevesebb volt a tavalyinál, a Zöldért -a kistermelőktől az el­múlt évivet megegyező mennyi­ségű téli almát vásárolt. Ezek után joggal vélhető az akciónak sikere volt, ösztönzőleg hatott. (Egyébként a Polski Fiatot egy anarcsi tsz nyugdíjas, a 67 éves Takács Zoltán nyerte, aki 83 mázsa almát adott le szovjet exportra.) Mi lesz jövőre? A Zöldért vál­lalatnál az akció folytatását ter­vezik, de úgy, hogy kibővítik a visszatérítés, a kedvezményadás körét. A még jobb kapcsolattar­tás érdekében olyan szolgáltatá­sokat vezetnek be, mint szapo­rítóanyag-biztosítás, vetőmag és a termeléshez szükséges anyagok beszerzése. S. E. Az 1988-as mezőgazlasági felvásárlási árak 1988. január 1-től — más vál­tozásokkal összefüggésben — változik a mezőgazdasági árrend­szer és módosul a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára is. Je­lentősen nő a szabadáras termé­kek köre. változik a továbbra is hatósági áras körbe tartozó ter­mékek árformája. Hatóságilag rögzített termelői ára kizárólag a tejnek lesz. A vágósertésekre új hatósági ár­forma. az úgynevezett garantált ár vonatkozik. A garantált ártól lefelé nem, felfelé a piaci viszo­nyok és az általános árszabályok figyelembevételével bármilyen mértékben — a vevő és az el- ■ adó megállapodása alapján — el lehet térni. A jellemző hatósági árforma a tájékoztató ár lesz. Ebben az esetben a meghirde­tett árcentrumtól a piaci viszo­nyok figyelembevételével, a ve­vő és az eladó megállapodása alapján meghatározott mértékig mindkét irányban el lehet térni. E körbe tartozik a jövőben az étkezési búza, a kukorica, a ta­karmánybúza, a takarmányárpa, valamint a vágómarha. A fel nem sorolt mezőgazdasá­gi termékek a szabad termelői árformába tartoznak. Az árat eb­ben az esetben a szerződő felek, a költségek és a piaci viszo­nyok ismeretében — a hatósági előírások megtartása mellett — közös megegyezéssel alakítják ki. Ezúttal elsősorban azokat a felvásárlási árváltozásokat te­kintjük át, amelyek a kisterme­lőket különösen érdeklik és érin- . tik. A vágósertések garantált ár­formába tartoznak. A garantált ár része az élő, illetve hasított Horog helyett ágyásba Tekergőző haszonállatok Végy néhány kiló vörös trá­gyagilisztát — Eisenia foetida-t —, „etesd” őket két-három he­tente szerves hulladékkal, trá­gyával és . .. És garantáltan édesebb lesz a szőlőd, gyorsab­ban megnőnek a palántáid, be­érnek a primőrjeid, egyáltalán: minden növényed hálás lesz ér­te. Csodáról persze szó sincs, mert mindez a biokertészet egyik igen hasznos termékének, a biohumusznak köszönhető. A Tiszalöki Állami Gazdaság tavaly márciusban két és fél millió szál termelőgilisztát vá­sárolt, hogy megpróbálkozzon a biohumusz előállításával, illetve klklsérletezze annak előnyeit. Hogy ml is az a biohumusz? Lehet, hogy furcsán hangzik, — egyeseknek talán gusztustalan­nak tűnik, de ez a fent emlí­tett gilisztafajta szagtalan, föld­szerű ürüléke. Nyugaton már több. mint tíz éve Ismerik, az olaszok, a franciák, a hollandok nagyüzemileg foglalkoznak az előállításával, de hozzánk csak néhány éve érkezett el a híre, s az első gilisztarakományra is sokáig kellett várni. A tiszalö- kieknek legalábbis 1986-ig, ami­kor az országban az elsők kö­zött, Pataki László irányításával lerakták a „gilisztaágyásokat”. Pataki László, a telep vezető­je egészen egyszerű módon fi­gyelt fel a gilisztákra. Kispénzű egyetemistaként jött rá. hosv a tiszavasvári Alkaloida máktok- szecskájában előszeretettel ta­nyáznak ezek az állatok, s olyan sok van belőlük, hogy nem jelent gondot összeszedni és eladni őket a horgászoknak. Eleinte csak a gilisztákra össz­pontosított, de aztán felkeltette az érdeklődését a táplálék, a mákgubó és annak feldolgozott — meg kiürített — változata is. A saját kertjében kezdett el kí­sérletezgetni és maga is megle­pődött, milyen kitűnő eredmé­nyeket lehet elérni a biohumusz- szal kezelt földdel. (A hitetlen ismerősök is igencsak nagyot néztek, leginkább egy barátja, akinek a szobanövényei a hideg tél ellenére friss, erős leveleket hajtottak.) A gazdaságban kezdetben a máktokazecska volt a giliszták állapotban minősített sertések alapára, a kistermelői hasított állapotban történő minősítéshez kapcsolódó minőségi felár, az időszaki felár, valamint a hár- masmentesitéshez kapcsolódó fel­ár. A nagyüzemi integrációban történő kisüzemi sertésértékesí­téshez kapcsolódó — a nagyüzem és a kistermelő között megosz­tásra kerülő — mennyiségi felár is beleértendő a garantált árba. Az élő állapotban minősített ser­tések ára a következőképpen alakul. Súly- Fehér színű, kategória hibrid, KA­NYB, HUNGA- HIB, TETRA- • S) és a duroc fajta kereszte- >, zéseiből szár­mazó hús- éí w húsjellegű ser tések Ft/kg) 95—120 kg között 41,20 39,30 121—140 kg között 34,00 34,00 140 kg fölött 32,50 32,50 ' Tenyésztésbe fogott sertés 170 kg felett 36,10 36,10 vágás utáni minősítésében is megállapodhatnak. Ebben az esetben I., IL, vagy III. osztályú besorolást kapott állataik után, az élő állapotban megállapított vételáron (alapáron) felül minő­ségi felárat kapnak. A felár ga­rantált mértéke a következő: I. osztály (30% fehéráru arányig) 7,30 Ft/kg II. osztály (30,1—35% fehéráru esetén) 4,80 Ft/kg III. osztály (35,1—40 + fehéráru esetén) 2.40 Ft/kg A minőségi felár kifizetésére - az átvételt követő 15 napon belül kerül sor. A vágás utáni minő­sítésre kerülő kistermelői serté­sele azonosítása az egyszerre át­adott mennyiség elkülönített ke­zelésével. vagy a sertések egye­di megjelölésével történik. A kis­termelők megbízott képviselője a vágóvonalon történő minősítésen részt vehet, annak szabályszerű­ségét ellenőrizheti. Hogy mit kell figyelembe venni, azt az MSZ 6922 számú szabvány hatá­rozza meg. Az átlagosan etetett és itatott sertések átvételekor az állatok mérlegelt (bruttó) sú­lyából az alábbi levonást kell végrehajtani. A kistermelők a tprmésértéke- sítési szerződés megkötésekor 95—120 kg-os fehér hússertéseik Kategória Átvételi Átadó te- helyen lephelyén kg/db kg/db 16— 25 kg 1 1 26— 35 kg 2 2 36— 60 kg 3 3 61— 90 kg 4 5 91—130 kg 5 6 130 kg feletti sertés ~ 6 7 kan és kanlott sertéseknél további 10 10 Bakos Sándoraé és Győrtt Sándor a hideg ellen szalmás trágyatakaróval fedi be a gilisztaágyásokat. fő tápláléka, de később rájöttek, hogy a szarvasmarhatrágyán, a silózott kukoricaszáron, az al­matörkölyön hamarabb át tud­ják magukat rágni. Az első év­ben nem a humusz előállítását, hanem a törzsállomány felsza- poritását tűzték ki célul, ezért termelőágyásokat készítettek, négyzetméterenként 10 ezer szál gilisztával — melyek száma egy év alatt körülbelül hatvanszoro­sára nőtt. Az idén már több a termelőágyás, ahol egy négyzet- méter trágyába 50 ezer szál gi­liszta jut. A nagy sűrűség mi­att ezek kevésbé szaporodnak, ellenben sokkal gyorsabban dol­gozzák fel a tápanyagot. A mun­ka kevés velük, májusban kell őket elhelyezni egy sekély trá­gyarétegben, biztosítani a 20 fok körüli hőmérsékletet — nyáron öntözéssel hűtik az ágyásokat — és amikor „a trágya már nem trágya”, hanem porhanyós hu­musz, akkor utántölteni az egé­szet. Nyár végén jön a legérde­kesebb művelet, a csalogató ete­tés: több hétig éheztetik az ál­latokat, miután elfogyott a táp­lálékuk, s aztán hirtelen friss élelem kerül legfelülre. Az éhes giliszták gyorsan feltornásszák magukat a felső rétegbe, s ek­kor ki lehet szedni alóluk a durva humuszt, amit egy ideig szárítanak, majd átrostálják és zacskókba csomagolják. A gi­lisztákkal már nincs is tavaszig semmi tennivaló, csak jól „el kell őket tenni télére”, befedni félméteres trágyaréteggel, ami tartja a hőt. Az állami gazdaságnak ebben az évben az eladott 100 tonna humusz, a külön, palántaneve­lő közegnek értékesített 1500 tonna máktokszecska és a gi­liszták — melyek iránt az utób­bi időben rendkívül megnőtt az érdeklődés, nemcsak gazdasá­gok, termelőszövetkezetek, ha­nem már kistermelők Is vásá­rolják, 50 fillérért szálát — 1 millió forint hasznot .hoztak. Olyan jól megy az üzlet, hogy a telep bővítését tervezik: a képződő trágyamennyiség teljes egészét biohumuszként szeretnék hasznosítani, s ehhez a gilisztá­kat 100—150 millió szálra felsza­porítani. B. A. A sertések árkategóriába (súly- kategóriába) sorolását az át­vételkor mért bruttó súly alap­ján kell végezni. A vételár elszá­molása a súlylevonással csök­kentett fizető (nettó) súly alap­ján történik. Garantált 1 Ft/kg mennyiségű felárat kell fizetni a mezőgazda­sági nagyüzemnek és az áfész- nek a saját előállítású, a szerző­désnek megfelelő minőségi ser­tések után. valamint a mezőgaz­dasági kistermelők által hizlalt sertésekre, amennyiben a mező­gazdasági kistermelők sertéste­nyésztési, hízlalási és értékesíté­si tevékenységének szervezését a felvásárló szervezettel kötött megállapodás alapján önállóan, vagy a keretei között működő szakcsoport útján végzi és egy tételben legalább 20 db kisterme­lői hízott sertést ad át. A mező- gazdasági nagyüzem és az áfész a kistermelőkkel — szerződés alapján — továbbra is köteles megosztani a tőlük átvett állato­kért elszámolt mennyiségi fel­árat. Az élőexportra vásárolt hús- és húsjellegű sertés termelői ára súlykategóriától függetlenül 45 Ft/kg nettó súly. Ez az ár a mennyiségi felárat is magában foglalja. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium a minőségi árutermelést kívánja ösztönözni. Éppen ezért a kistermelői vágás után minősítésre átadott sertések után a minőségi felár I. osztá­lyú áru esetén 1,50 Ft/kg-mal, II. osztályú áru esetén 1,80 Ft/kg- mal, III. osztályú áru esetén 1,20 Ft/kg-mal fizetnek többet. A súlykategórián kívüli, illetve a nem I—III. osztályú, élősúlyban átadott sertések áremelésben nem részesülnek, kivéve a spe­ciális igényeket kielégítő, úgy­nevezett TE illetve az élőexport­ra kerülő vágósertések. A vágómarha árformája ható­sági tájékoztató ár, az eltérés mértéke plusz mínusz 10 száza­lék. A tájékoztató ár centruma a Jelenlegi hatósági árakkal azo­nos. A tájékoztató árba beleér­tendő az alapár, valamint a kü­lön meghirdetésre kerülő meny- nyiségi felár és a nagyüzemi pré­mium. A vágómarha felvásárlási árát alapvetően a világpiaci árak határozzák meg, ezért az átlagosnál nagyobb az árcent­rumtól való eltérés lehetősége. A tehéntej és a tejszín hatósá­gilag rögzített árformába tarto­zik. A mezőgazdasági kisterme­lők által termelt és értékesített tejet fizikai tisztaság szerint kell minősíteni. A fizikai tisztaság alapján minősített tej termelői ára a következő: XII. 1. és V. 1. és Minőség IV. 30. XII. 30. között között Ft/liter I. osztály II. osztály 8,02 7,82 7,42 7,22 A mezőgazdasági nagyüzem ál­tal termelt és értékesített tejet bakteriológiai tisztaság szerint kell minősíteni. A minősítő la­boratóriumok által minősített tej és tejszín rögzített termelői ára így alakul: Minőségi osztály I. Il/a H/b III. Csíraszám 0,5 millió alatt 0.5—1,5 millió között 1,5—3.0 millió között 3.0 millió fölött Ft/liter téli idényben nyári idényben xn.—IV. 30-ig V. 1. XI. 30-ig 8,12 8,02 7,92 7,72 7,52 7,42 7,32 7,12 Amennyiben a mezőgazdasági nagyüzem és a kistermelők ál­tal értékesített tej elkülönítése az átvételi helyen nem biztosít­ható, a mezőgazdasági nagyüzem által termelt és értékesített te­jet is fizikai tisztaság szerint kell minősíteni és elszámolni. A minősítés alapjául szolgáló min­tavételt a felvásárló-szervezet­nek történő átadáskor végzik. A termelői árak 3,6 százalék zsírtartalmú tejre és tejszínre vonatkoznak. A tej, valamint a tejszín 3,6 százalék feletti zsír­tartalmáért zsírkUogrammomként 119 forintot kell fizetni. A 3,6 százaléknál alacsonyabb zsírtar­talmú tej ára az eltérés mérté­kének megfelelően zsírkilogram- monként 119 Ft-tal alacsonyabb. A mezőgazdasági nagyüzemek és az áfészek által átadott — sa­ját termelésű (Ideértve a kister­melőkhöz tartásra kihelyezett te­henektől származó tejet is), vagy a mezőgazdasági kistermelőktől átvett — tej és tejszín után az alapáron felül literenként 0,40 forint, a 3,6 százalék feletti zsír- tartalomért zsírkilogrammonként további 11 forint felárat kell fi­zetni. A 3,6 százaléknál alacso­nyabb zsírtartalmú tej utáni felár az eltérés mértékének meg­felelő zsírkilogrammonkénti 11 forinttal alacsonyabb. A mező- gazdasági nagyüzem és az Afész a felárat a kistermelőkkel meg­oszthatja. A tej felvásárlási alapára minden minőségi osz­tályban egységesen 57 fillér/li- terrel emelkedik. Ezen feliil a 3,6 százalék feletti, illetve alatti tej zsírtartalom u tán fizetendő felár, vagy engedmény mértéke tejzsírkHogrammonként 9 forint­tal nő.

Next

/
Thumbnails
Contents