Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-29 / 306. szám
1987. december 29 Kelet-Magyarország 7 JEGYZET Sikeres akció A megye legjobb kertbarátklubjai mérték össze erejüket karácsony előtt Nyíregyházán, a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban. A hét résztvevő csapat — egyben a helyezések sorrendjében — a nyíregyházi Helyőrségi Művelődési Otthon kertbarát- klubja, a nyíregyházi vasutasok klubja, a tuzséri, a vásá- rosnaményi, a vajai és a fé- nyeslitkei kertbarátklub és a nyíregyházi központi kertbarátklub. A csapatok általános politikai kérdésekre töltöttek ki totót, majd zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztési kérdések következtek, végül növényvédelmi felkészültségüket bizonyították. A zöldségtermesztés kevésbé jól sikerült, a többiben azonban alig születtek tíz pontnál rosszabb eredmények. Kertbarátok vetélkedtek A képen: a vetélkedő egy pillanata. Az idei almafelvásárlási akció jl kertjében 83 mázsa almát tér- keretében a Zöldért Vállalat a melt jó minőségben, amelyet kistermelők részére egy Polski exportra szállított a vállalat. A Fiat 125-ös kocsit sorsolt ki. A Zöldért-emblémás Fiat autót 94 ezer forint értékű autót Ta- Bajnay Zsigmond kereskedelmi kács Zoltán anarcsi tsz-nyugdí- igazgatóhelyettes adta át Takács jas nyerte. A kistermelő háztá- Zoltánnak. A termeltető, legyen az kereskedelmi, feldolgozó, vagy tartósító vállalat, önös érdekeit is szem előtt tartva igyekszik a termelőre hatni. Bevált és szükséges formája a ráhatásnak a szerződés, amely a kölcsönösség elve alapján tartalmaz kötelezettségeket, kedvezményeket, szerződésszegés esetére szankciókat. Más kérdés, hogy az utóbbi időkben a szerződések nem a termeltetők és termelők biztonságát, inkább a bizonytalanságot példázták. (Ez történt idén az almával, málnával, burgorfyával.) Viszont a rossz, a kapcsolatokat gyengítő gyakorlatot nem szabad a jövőre vonatkoztatva elfogadni, szentesíteni. A termelő és termeltető jó kapcsolata mindennél fontosabb. A Szabolcs-Szatmár megyei Zöldért Vállalat a jó partnerség érdekében 1987-ben újszerű akcióba kezdett. Tudva azt, hogy az általa feldolgozott és forgalmazott zöldségek és gyümölcsök nagy részét a -kisgazdaságok termelik meg, elhatározta, hogy részükre is ad nyereségvisszatérítést. (Nyereségvisszatérítést a nagyüzemeik, Afészek 1986-ban már kaptak.) Kérdéses volt azonban, hogy a kistermelők miként részesüljenek a többletnyereségből. Tíz és tízezer embernek adminisztrációs okok miatt is nehéz, sőt lehetetlen a nyereség apró forintjait felosztani. Megoldásnak a sorsjegyakció kínálkozott. Mindenekelőtt meghatározták az akcióba vont termékek körét, majd azt, hogy milyen mennyiség után ad az átvevő egy-egy sorsjegyet a termelőnek. Az akció az egressel kezdődött és folytatódott a cseresznyével, meggyel, uborkával, végül a téli alma is sorra került. Az eredmény : kiosztottak 83 837 sorsj e- gyet, kisorsoltak 987 ezer forint értékű tárgyjutalmat, kisgépeket, 50 ezer forintos utalványt és főnyereményként egy 126-os Polski Fiat személygépkocsit. Talán túlzás lenne most azt írni, hogy a sorsjegyakció az egyedüli oka, hogy növekedett a a termókfelvásárlás. A tény azonban tény, egresből a tavalyihoz képest 5 százalékkal, uborkából 44 százalékkal adtak el több árut a Zöldértnek a kis- árutermelök. Annak ellenére, hogy idén az almatermés jóval kevesebb volt a tavalyinál, a Zöldért -a kistermelőktől az elmúlt évivet megegyező mennyiségű téli almát vásárolt. Ezek után joggal vélhető az akciónak sikere volt, ösztönzőleg hatott. (Egyébként a Polski Fiatot egy anarcsi tsz nyugdíjas, a 67 éves Takács Zoltán nyerte, aki 83 mázsa almát adott le szovjet exportra.) Mi lesz jövőre? A Zöldért vállalatnál az akció folytatását tervezik, de úgy, hogy kibővítik a visszatérítés, a kedvezményadás körét. A még jobb kapcsolattartás érdekében olyan szolgáltatásokat vezetnek be, mint szaporítóanyag-biztosítás, vetőmag és a termeléshez szükséges anyagok beszerzése. S. E. Az 1988-as mezőgazlasági felvásárlási árak 1988. január 1-től — más változásokkal összefüggésben — változik a mezőgazdasági árrendszer és módosul a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára is. Jelentősen nő a szabadáras termékek köre. változik a továbbra is hatósági áras körbe tartozó termékek árformája. Hatóságilag rögzített termelői ára kizárólag a tejnek lesz. A vágósertésekre új hatósági árforma. az úgynevezett garantált ár vonatkozik. A garantált ártól lefelé nem, felfelé a piaci viszonyok és az általános árszabályok figyelembevételével bármilyen mértékben — a vevő és az el- ■ adó megállapodása alapján — el lehet térni. A jellemző hatósági árforma a tájékoztató ár lesz. Ebben az esetben a meghirdetett árcentrumtól a piaci viszonyok figyelembevételével, a vevő és az eladó megállapodása alapján meghatározott mértékig mindkét irányban el lehet térni. E körbe tartozik a jövőben az étkezési búza, a kukorica, a takarmánybúza, a takarmányárpa, valamint a vágómarha. A fel nem sorolt mezőgazdasági termékek a szabad termelői árformába tartoznak. Az árat ebben az esetben a szerződő felek, a költségek és a piaci viszonyok ismeretében — a hatósági előírások megtartása mellett — közös megegyezéssel alakítják ki. Ezúttal elsősorban azokat a felvásárlási árváltozásokat tekintjük át, amelyek a kistermelőket különösen érdeklik és érin- . tik. A vágósertések garantált árformába tartoznak. A garantált ár része az élő, illetve hasított Horog helyett ágyásba Tekergőző haszonállatok Végy néhány kiló vörös trágyagilisztát — Eisenia foetida-t —, „etesd” őket két-három hetente szerves hulladékkal, trágyával és . .. És garantáltan édesebb lesz a szőlőd, gyorsabban megnőnek a palántáid, beérnek a primőrjeid, egyáltalán: minden növényed hálás lesz érte. Csodáról persze szó sincs, mert mindez a biokertészet egyik igen hasznos termékének, a biohumusznak köszönhető. A Tiszalöki Állami Gazdaság tavaly márciusban két és fél millió szál termelőgilisztát vásárolt, hogy megpróbálkozzon a biohumusz előállításával, illetve klklsérletezze annak előnyeit. Hogy ml is az a biohumusz? Lehet, hogy furcsán hangzik, — egyeseknek talán gusztustalannak tűnik, de ez a fent említett gilisztafajta szagtalan, földszerű ürüléke. Nyugaton már több. mint tíz éve Ismerik, az olaszok, a franciák, a hollandok nagyüzemileg foglalkoznak az előállításával, de hozzánk csak néhány éve érkezett el a híre, s az első gilisztarakományra is sokáig kellett várni. A tiszalö- kieknek legalábbis 1986-ig, amikor az országban az elsők között, Pataki László irányításával lerakták a „gilisztaágyásokat”. Pataki László, a telep vezetője egészen egyszerű módon figyelt fel a gilisztákra. Kispénzű egyetemistaként jött rá. hosv a tiszavasvári Alkaloida máktok- szecskájában előszeretettel tanyáznak ezek az állatok, s olyan sok van belőlük, hogy nem jelent gondot összeszedni és eladni őket a horgászoknak. Eleinte csak a gilisztákra összpontosított, de aztán felkeltette az érdeklődését a táplálék, a mákgubó és annak feldolgozott — meg kiürített — változata is. A saját kertjében kezdett el kísérletezgetni és maga is meglepődött, milyen kitűnő eredményeket lehet elérni a biohumusz- szal kezelt földdel. (A hitetlen ismerősök is igencsak nagyot néztek, leginkább egy barátja, akinek a szobanövényei a hideg tél ellenére friss, erős leveleket hajtottak.) A gazdaságban kezdetben a máktokazecska volt a giliszták állapotban minősített sertések alapára, a kistermelői hasított állapotban történő minősítéshez kapcsolódó minőségi felár, az időszaki felár, valamint a hár- masmentesitéshez kapcsolódó felár. A nagyüzemi integrációban történő kisüzemi sertésértékesítéshez kapcsolódó — a nagyüzem és a kistermelő között megosztásra kerülő — mennyiségi felár is beleértendő a garantált árba. Az élő állapotban minősített sertések ára a következőképpen alakul. Súly- Fehér színű, kategória hibrid, KANYB, HUNGA- HIB, TETRA- • S) és a duroc fajta kereszte- >, zéseiből származó hús- éí w húsjellegű ser tések Ft/kg) 95—120 kg között 41,20 39,30 121—140 kg között 34,00 34,00 140 kg fölött 32,50 32,50 ' Tenyésztésbe fogott sertés 170 kg felett 36,10 36,10 vágás utáni minősítésében is megállapodhatnak. Ebben az esetben I., IL, vagy III. osztályú besorolást kapott állataik után, az élő állapotban megállapított vételáron (alapáron) felül minőségi felárat kapnak. A felár garantált mértéke a következő: I. osztály (30% fehéráru arányig) 7,30 Ft/kg II. osztály (30,1—35% fehéráru esetén) 4,80 Ft/kg III. osztály (35,1—40 + fehéráru esetén) 2.40 Ft/kg A minőségi felár kifizetésére - az átvételt követő 15 napon belül kerül sor. A vágás utáni minősítésre kerülő kistermelői sertésele azonosítása az egyszerre átadott mennyiség elkülönített kezelésével. vagy a sertések egyedi megjelölésével történik. A kistermelők megbízott képviselője a vágóvonalon történő minősítésen részt vehet, annak szabályszerűségét ellenőrizheti. Hogy mit kell figyelembe venni, azt az MSZ 6922 számú szabvány határozza meg. Az átlagosan etetett és itatott sertések átvételekor az állatok mérlegelt (bruttó) súlyából az alábbi levonást kell végrehajtani. A kistermelők a tprmésértéke- sítési szerződés megkötésekor 95—120 kg-os fehér hússertéseik Kategória Átvételi Átadó te- helyen lephelyén kg/db kg/db 16— 25 kg 1 1 26— 35 kg 2 2 36— 60 kg 3 3 61— 90 kg 4 5 91—130 kg 5 6 130 kg feletti sertés ~ 6 7 kan és kanlott sertéseknél további 10 10 Bakos Sándoraé és Győrtt Sándor a hideg ellen szalmás trágyatakaróval fedi be a gilisztaágyásokat. fő tápláléka, de később rájöttek, hogy a szarvasmarhatrágyán, a silózott kukoricaszáron, az almatörkölyön hamarabb át tudják magukat rágni. Az első évben nem a humusz előállítását, hanem a törzsállomány felsza- poritását tűzték ki célul, ezért termelőágyásokat készítettek, négyzetméterenként 10 ezer szál gilisztával — melyek száma egy év alatt körülbelül hatvanszorosára nőtt. Az idén már több a termelőágyás, ahol egy négyzet- méter trágyába 50 ezer szál giliszta jut. A nagy sűrűség miatt ezek kevésbé szaporodnak, ellenben sokkal gyorsabban dolgozzák fel a tápanyagot. A munka kevés velük, májusban kell őket elhelyezni egy sekély trágyarétegben, biztosítani a 20 fok körüli hőmérsékletet — nyáron öntözéssel hűtik az ágyásokat — és amikor „a trágya már nem trágya”, hanem porhanyós humusz, akkor utántölteni az egészet. Nyár végén jön a legérdekesebb művelet, a csalogató etetés: több hétig éheztetik az állatokat, miután elfogyott a táplálékuk, s aztán hirtelen friss élelem kerül legfelülre. Az éhes giliszták gyorsan feltornásszák magukat a felső rétegbe, s ekkor ki lehet szedni alóluk a durva humuszt, amit egy ideig szárítanak, majd átrostálják és zacskókba csomagolják. A gilisztákkal már nincs is tavaszig semmi tennivaló, csak jól „el kell őket tenni télére”, befedni félméteres trágyaréteggel, ami tartja a hőt. Az állami gazdaságnak ebben az évben az eladott 100 tonna humusz, a külön, palántanevelő közegnek értékesített 1500 tonna máktokszecska és a giliszták — melyek iránt az utóbbi időben rendkívül megnőtt az érdeklődés, nemcsak gazdaságok, termelőszövetkezetek, hanem már kistermelők Is vásárolják, 50 fillérért szálát — 1 millió forint hasznot .hoztak. Olyan jól megy az üzlet, hogy a telep bővítését tervezik: a képződő trágyamennyiség teljes egészét biohumuszként szeretnék hasznosítani, s ehhez a gilisztákat 100—150 millió szálra felszaporítani. B. A. A sertések árkategóriába (súly- kategóriába) sorolását az átvételkor mért bruttó súly alapján kell végezni. A vételár elszámolása a súlylevonással csökkentett fizető (nettó) súly alapján történik. Garantált 1 Ft/kg mennyiségű felárat kell fizetni a mezőgazdasági nagyüzemnek és az áfész- nek a saját előállítású, a szerződésnek megfelelő minőségi sertések után. valamint a mezőgazdasági kistermelők által hizlalt sertésekre, amennyiben a mezőgazdasági kistermelők sertéstenyésztési, hízlalási és értékesítési tevékenységének szervezését a felvásárló szervezettel kötött megállapodás alapján önállóan, vagy a keretei között működő szakcsoport útján végzi és egy tételben legalább 20 db kistermelői hízott sertést ad át. A mező- gazdasági nagyüzem és az áfész a kistermelőkkel — szerződés alapján — továbbra is köteles megosztani a tőlük átvett állatokért elszámolt mennyiségi felárat. Az élőexportra vásárolt hús- és húsjellegű sertés termelői ára súlykategóriától függetlenül 45 Ft/kg nettó súly. Ez az ár a mennyiségi felárat is magában foglalja. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium a minőségi árutermelést kívánja ösztönözni. Éppen ezért a kistermelői vágás után minősítésre átadott sertések után a minőségi felár I. osztályú áru esetén 1,50 Ft/kg-mal, II. osztályú áru esetén 1,80 Ft/kg- mal, III. osztályú áru esetén 1,20 Ft/kg-mal fizetnek többet. A súlykategórián kívüli, illetve a nem I—III. osztályú, élősúlyban átadott sertések áremelésben nem részesülnek, kivéve a speciális igényeket kielégítő, úgynevezett TE illetve az élőexportra kerülő vágósertések. A vágómarha árformája hatósági tájékoztató ár, az eltérés mértéke plusz mínusz 10 százalék. A tájékoztató ár centruma a Jelenlegi hatósági árakkal azonos. A tájékoztató árba beleértendő az alapár, valamint a külön meghirdetésre kerülő meny- nyiségi felár és a nagyüzemi prémium. A vágómarha felvásárlási árát alapvetően a világpiaci árak határozzák meg, ezért az átlagosnál nagyobb az árcentrumtól való eltérés lehetősége. A tehéntej és a tejszín hatóságilag rögzített árformába tartozik. A mezőgazdasági kistermelők által termelt és értékesített tejet fizikai tisztaság szerint kell minősíteni. A fizikai tisztaság alapján minősített tej termelői ára a következő: XII. 1. és V. 1. és Minőség IV. 30. XII. 30. között között Ft/liter I. osztály II. osztály 8,02 7,82 7,42 7,22 A mezőgazdasági nagyüzem által termelt és értékesített tejet bakteriológiai tisztaság szerint kell minősíteni. A minősítő laboratóriumok által minősített tej és tejszín rögzített termelői ára így alakul: Minőségi osztály I. Il/a H/b III. Csíraszám 0,5 millió alatt 0.5—1,5 millió között 1,5—3.0 millió között 3.0 millió fölött Ft/liter téli idényben nyári idényben xn.—IV. 30-ig V. 1. XI. 30-ig 8,12 8,02 7,92 7,72 7,52 7,42 7,32 7,12 Amennyiben a mezőgazdasági nagyüzem és a kistermelők által értékesített tej elkülönítése az átvételi helyen nem biztosítható, a mezőgazdasági nagyüzem által termelt és értékesített tejet is fizikai tisztaság szerint kell minősíteni és elszámolni. A minősítés alapjául szolgáló mintavételt a felvásárló-szervezetnek történő átadáskor végzik. A termelői árak 3,6 százalék zsírtartalmú tejre és tejszínre vonatkoznak. A tej, valamint a tejszín 3,6 százalék feletti zsírtartalmáért zsírkUogrammomként 119 forintot kell fizetni. A 3,6 százaléknál alacsonyabb zsírtartalmú tej ára az eltérés mértékének megfelelően zsírkilogram- monként 119 Ft-tal alacsonyabb. A mezőgazdasági nagyüzemek és az áfészek által átadott — saját termelésű (Ideértve a kistermelőkhöz tartásra kihelyezett tehenektől származó tejet is), vagy a mezőgazdasági kistermelőktől átvett — tej és tejszín után az alapáron felül literenként 0,40 forint, a 3,6 százalék feletti zsír- tartalomért zsírkilogrammonként további 11 forint felárat kell fizetni. A 3,6 százaléknál alacsonyabb zsírtartalmú tej utáni felár az eltérés mértékének megfelelő zsírkilogrammonkénti 11 forinttal alacsonyabb. A mező- gazdasági nagyüzem és az Afész a felárat a kistermelőkkel megoszthatja. A tej felvásárlási alapára minden minőségi osztályban egységesen 57 fillér/li- terrel emelkedik. Ezen feliil a 3,6 százalék feletti, illetve alatti tej zsírtartalom u tán fizetendő felár, vagy engedmény mértéke tejzsírkHogrammonként 9 forinttal nő.
