Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. december 29, Közvéleménykutatás Amerikai előválasztások Hat héttel az előválasztási hadjárat nyitányát jelentő iowai párttanácskozások előtt egyik nagy amerikai pártnak sincs olyan jelöltje, aki biztos nyertesnek látsza­na az elnökjelöltségért foly­tatott versenyben. Az elnökjelöltségért foly­tatott küzdelem első jelen­tős eseménye a február 8-i iowai tanácskozás lesz. Ezt nyolc nappal követi New Hampshire államban az első előválasztás. Az amerikai po­litikai gyakorlat szerint azok a jelöltek, akik jól szerepel­nek ezen a két eseményen, általában előnyhöz jutnak a további előválasztásokon, bár korántsem biztos nyertesek. A legfontosabb fejleményt a március 8-án egyszerre csak­nem húsz államban tartandó előválasztás jelenti, A legújabb közvélemény­kutatások szerint Iowa ál­lamban a republikánus je­löltek közül csupán George Bush alelnöknek és Robert Dole szenátornak van nyeré­si esélye, ők viszönt fej-fej mellett haladnak. A demok­rata párton belüli verseny- futást viszont alaposan meg­zavarta Gary Hart visszatér­te. Hart ugyan a hét jelölt népszerűségi listájának élére ugrott, de nyerési esélyeit általában csekélynek tartják. Nem kommentálták Csiang Csing szabadlábon? Mao Ce-tung özvegyét, Csiang Osinget szabadon en­geditek a börtönből. Jelenleg Peking egy külvárosi villá­jában él 'és egészségileg igen gyenge állapodban van. Le­hetséges, hogy rövidesen szabadlábra helyezik a né­gyek bandájának többi tag­ját is — 'közölte a szenzációs hint legújabb számában a Far Eastern Economic Re­view című hongkongi hetilap. A lap emlékeztet ró, hogy Csiang Csing asszonyt és a „ikulituiráilóis forradalomban'’ vezető szerepet játszott né­gyek bandájának többi tag­ját — Jao Ven-jüant, Vang Hung-vent és Csatig Csung- csiiaot — röviddel Mao Ce- tung halála után, 1976-ban tartóztatták le, 1980 novem­berében állították bíróság elé és 1981 januárjában ítélték el. Csiang Csinget halálra ítélték, de az ítélet végrehaj­tását kát évre felfüggesztet­ték. Gerillák—kormánytisztviselők Indiai emberrablás Szélsőbaloldali gerillák vasár­nap túszul ejtettek kilenc kor­mánytisztviselőt Andhra Prades indiai szövetségi állam Godávari körzetében. Közülük később két nőt szabadon engedtek. A ható­ságok hétfőn a helyszínre irá­nyították a rendfenntartó erők több száz különlegesen kikép­zett tagját a még fogságban lé­vő hét kormánytisztviselő kisza­badítására. Andhra Prades állam hatósá­gai két héttel ezelőtt akciót indí­tottak a szélsőbaloldali ún. Na- xalita mozgalom helyi csoportja ellen, és hetüket elfogták. Most a gerillák a túszul ejtett kor­mánytisztviselők elengedése fe­jében a szövetségi államban fog­lyul ejtett összes társuk szaba­don bocsátását és a hatóságok által elkobzott fegyvereik visz- szaszolgáltatását követelik. Az Andhra Pradesben harcoló naxaliták számát ötezerre becsü­lik. Ezek az idén 62 embert, köz­tük 24 rendőrt öltek meg ebben az államban. KNEB-vizsgálat . Importgépek gondokkal A vállalatok nem rubel- elszámolású gép- és beren­dezésbeszerzéseinek alaku­lását, a termelőeszközök ki­használtságát ' vizsgálta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A közelmúltban befejeződött átfogó, országos elemzés több, 1984—1986-ban megvalósult, illetve folya­matban lévő beruházás ta­pasztalatait összegezte. A KNEB-jelentés általános érvényű megállapítása, hogy a vállalatok pénzügyi hely­zete az elmúlt öt esztendő­ben mind kedvezőtlenebbé vált, így beruházási döntése­ikben elvesztették anyagi függetlenségüket. Műszaki színvonaluk szintentartását többnyire csak külső forrá­sok — állami támogatások és hitelek — igénybevételével tudták megoldani. A válla­latok legfőbb törekvése ezért a különböző hitelek, támoga­tások elnyerése lett, s beru­házásaikkal is a különféle központi fejlesztési progra­mok pályázati rendszeréhez igazodtak. A felmérés tapasztalata szerint az anyagi függőség­nek több kedvezőtlen hatása volt a cégek gép- és beren­dezésvásárlásaira. Így példá­ul több év távlatából meg­állapítható, hogy a lehetősé­gek minden áron való ki­használása miatt a beszerzé­sek zöménél nem mérték fel kellő körültekintéssel, mi­lyen teljesítményű gépre van szükség, annak milyen felté­telek között kell működnie, s a gyártott termékeket mi­ként és hol értékesíthetik. Ebben szerepet játszott az is, hogy a vállalatok jelen­tős része a piackutatási kö­vetelményeket nem az im­port hatékonyságát fokozó módszernek, hanem hatósá­gi előírásnak tekintette, , s csak formailag teljesítette azokat. Ugyancsak kedvezőtlenül hatott a beszerzésekre, hogy a beruházó vállalatok a vizs­gált időszakban bevezetett párhuzamos külkereskedel­mi jog lehetőségével sem él­tek, nem versenyeztették a külkereskedelmi vállalato­kat. A külkereskedelmi cé­gek pedig gyakran egyetlen szállítói ajánlattal is beér­ték. Csak kevés esetben — szinte kizárólag a világban­ki hitelből finanszírozott be­ruházásoknál — hirdettek versenytárgyalást a lehetsé­ges szállítók kiválasztására, holott a vizsgálati tapaszta­latok is azt bizonyítják, hogy ez a forma nagyban előse­gíti a sikeres áralkut. A KNEB vizsgálata arra is rávilágított, hogy az im­portengedélyezési eljárás korszerűtlen, bürokratikus, a népgazdasági célokat ad hoc, következetlen módon érvé­nyesítő előírásai a vállalatok jelentős idejét és energiáját kötötték le. A vizsgálat nyomán a né­pi ellenőrök felhívták a ve­zetők figyelmét több olyan, vállalati hatáskörben meg­oldható kérdésre, amelyek teljesítését határozatok, ren­deletek írják elő számukra. A vizsgálati tapasztalatok nyomán számos minisztéri­um és főhatóság tett intéz­kedéseket a kedvezőtlen je­lenségek visszaszorítására. Műsorváltozás a rádióban Kedden a Kossuth Rádió Esti Magazin című műsora a szokott­nál rövidebb ideig, 19 óra 05 percig tart. Ezt követően — a műsor mellékleteként — hangzik el az Ármustra: Szikszay Béla államtitkárral, az Országos Árhi­vatal elnökével Kondor Katalin beszélget. Á rádió esti műsorá­nak további alakulása: a Mo­solygó Parnasszus című irodal­mi játék elődöntőjét 19 óra 25 perctől, a Zenekari muzsikát 20 óra 30 perctől sugározzák. Á Kossuth-adó műsora ezután a korábban kiadott szerint alakul. KOSSUTH RÁDIÓ 4,30—7,59: Reggeli zenés mű­sor — 8,20: Társalgó — 9,44: Szervusz, tél! — 10,05: Meg­veszlek, törpe! — 10.25: Ének­lő ifjúság — 10,41: Népdalok — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Zenés szomszédolás — 13,00: Klasszikusok délidőben — 14,10: Magyarán szólva — 14,25: Orvosi tanácsok — 14,30: Dzsessz — 14,44 :ir Arcképek a bolgár irodalomból — 15,00: Puttony — 16,05: Test-őrségen — 17,00: Tessedik Sámuelről — 17,30: Nóták — 17,45: A Szabó család — 18,15: Mese — 18,25: Könyvújdonságok — 18,30 Esti Magazin 19,05 Ármustra — 19,25 : Mosolygó Parnasszus — 20,30: Zenekari muzsika — 21,00: Népzenei feldolgozások — 21,30: Restaurálni: újra alkotni — 22,20: Külpolitika — 22,40: Csengery Adrienne énekel — Kb. 23,40: Szimfonikus minia­tűrök — 0,15—4,20: Zenés műsor PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor — 8,05: Slágermúzeum — 8,50: Tíz perc külpolitika — 9,05—12,00: Napközben — Közben, 10,00: Sportvilág — 12,10: Nóták — 13,05: Popzene sztereóban — 14,00: Betűtenger — az ivásról — 15,20: Könyvről — köny­vért — 15,30: Csúcsforgalom — 17,30: Dokumentumműsor a szovjet fiatalokról — 18,30: Gramofonsztárok — III. (bef.) rész — 19,05: Csak fiataloknak! — 20,00: Zenei antikváriumban — 21,05: Rádiónovella — 21,33: Operettfelvételek — 2Í,50: Az élő népdal — 22,00: ,.öda a sporthoz” — 22,30: Egy „fi­nom” kalandor történetei — 23,20—0,14: Prince nagylemezei. xn/11. — 0,15—4,20: Zenés mű­sor BÁRTOK RÁDIÓ 6,05—7,59: Muzsikáló reggel — 8,08: Gálahangverseny a moszkvai Csajkovszkij Konzer­vatóriumban — 10,28: Barokk zene — 11,30: Operaáriák — 12,32: Hangverseny a bécsi or­gonanapon — 13,05: Illyés Gyu­la: Fáklyaláng — 14,15: Muzsi­ka gyerekeknek — 14,30: La­birintus — 14,45: Ponchielli: Gloconda — opera — 18,07: Az MRT énekkara énekel —18,30: Szerb-horvát nemzetiségi mű­sor — 19,05: Német nemzetisé­gi műsor — 19,35: Üj lemeze­inkből — 21,00: Zenetörténeti érdekességek — 21,46: Balett­zene — 22,40: Dzsesszfesztivál. VHI/4. rész — 23,20: Rézfúvó­sok NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20-7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Horvát Péter) — 17,30: Hírek — A Szélkiáltó együttes új leme­zéről — Egészségünk. Dr. Rusznák Miklós előadása — Módszervásár (Kolláth Adrien­ne) — 18,00—18,30: Észak-ti­szántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (Az esti adás szerkesztője: Ágoston István) MAGYAR TV 8,40: Móra Ferenc: A kis Bicebóca — 9,00: Szünidei ma­tiné: Tangram. Játék leiem­mel. Magyar rajzfilmsorozat. IV/3. rész — 9,35: Kalandozá­sok Hérakiésszel. NSZK rajz­filmsorozat. IV/4. rész: Augiasz és Geryon — 10,20: Tom és Jerry-show. Amerikai rajzfilm­sorozat. XVI/4. rész — 10,45: Tigriseink. Svéd rövidfilmso­rozat. IV/1. rész — 17,00: El Greco — Toledo festője. Angol film — 17,35: „Gyermekek a békéért”. Közvetítés a Pesti Vigadóból, felvételről — 18,30: Ecuadori pillanatok. II/l. rész: Quito — 19,10: Esti mese — 19,30: Híradó — 20,05: A ki­rályasszony lovagja. Francia film (1947) — 21,45: Stúdió ’87 2. MŰSOR 18,00: Dél-alföldi magazin. A Szegedi Körzeti Stúdió műso­ra — 19,00: Nyelvtanfolyam: Orosz nyelvlecke középhala­dóknak. XVIII/13. rész — 19,10: Kéz és szem. Kanadai doku­mentumfilm — 20,05: Mutató. Gazdasági szemle — 20,50: Nép­zene szenekarra. Küküllő-viüé- kl táncok — 20,55: Híradó 2. — 21,10: Betűreklám — 21,15: Gyémántdljasok fesztiválja. — Belga zenés film — 21,45: Ked­ves, drága egyetlenem. Szovjet film — 22,50: Képújság SZOVJET TV 14,00: Hírek — 14,15: Gyer­mekműsor — 14,45: Dokumen­tumfilmek a környezetvéde­lemről — 15,20: Rajzfilmek — 16,00: Ezt ti tudjátok! —16,45: Világhlradó — 17,00: Radikális reform — 17,25: Rajzfilm — 17,45: Álláspont — 19,00: Híradó — 19,40: Az átalakítás reflek­torfényében — 19,50: Téli este Gagrában (film) — 21,15: Vi­lághíradó — 21,30: Tbiliszi báb­színház — 22,00: Nincs vissza­térés (film) — 23,20: Hírek — 23,25: Sportműsor — 0,05: A cirkusz porondján SZLOVÁK TV 1. műsor: 9,00: Tévéfilm — 10,00: Szovjet mesefilm — 11,25: Receptek nem csak va­sárnapra — 12,05—12,35: Tévé­börze — 15,10: A francia Rivié­ra — 15,20: Találkozás bará­tokkal — 16,50: Animációs film — 17,00: Jack Holborn (új-zélandi tévésorozat) — 17,25: Nyugat-szlovákiai maga­zin — 17,45: Logikusan véve — 18,20: Esti mese — 18.30: Tát­ra kocsival a világ körül — 19,30: Híradó — 20,00: Szívzűr (magyar film) — 21,20: Az 1987. év legjobb sportolói — 22.00: Érdekességek a zenei életből 2. műsor: 15,10: Kicsinyek magazinja — 16,00: Látogatása világűrben — 16,30: Gegman (tévésorozat) — 17,00: A futó bolyongása (cseh film) — 18,20: Brazília, Brazília (doku­mentumfilm) — 18,45: Kará­csonyi üdvözletek — 19,00: Torna — 19,10: Esti mese — 19,30: Híradó — 20,00: Fiatalok tévéklubja — 21,30: Híradó — 22,00: Világhíradó — 22,15: A professzor úr szerelmes lett (szlovák film) 29., kedd, 19,00: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM. Németh L. bérlet. Eredményekben gazdag, boldog új évet kíván minden kedves ügyfelének Polgári védőiem Ozemi komplex gyakorlatok A polgári védelmi feladatok- Egy polgári védelmi gyakorlat ra való felkészítésben alapvető részlete. helyet töltenek be az üzemek. Itt realizálódik a polgári véde­lem szervezett erői többségének kiképzése. Az üzemi parancs­nokságok szakmai felkészültsége döntően meghatározza az alegy­ségek egész tevékenységét. A több éves, tervszerű polgári védelmi kiképzés során a pa­rancsnoki állomány elsajátítja a feladatai végrehajtásához szüksé­ges mindazon általános és szak­mai ismereteket, amelyek birto­kában képessé válik a beosztot­tak tevékenységének irányításá­ra. Elméleti ismereteiket ered­ményesen hasznosítják a komp­lex gyakorlatok végrehajtása so­rán. A vezetői tevékenység ha­tékonysága és minősége termé­szetesen differenciáltan jelentke­zik, függően attól, hogy milyen vezetői tapasztalatokkal ren­delkeznek a polgári védelmi pa­rancsnokok és álégységparancs- nokok. A beosztott állomány elméleti, de főként gyakorlati kiképzése­ken készül fel várható felada­tainak végrehajtására. Az emlí­tett kiképzések során szerzett ismeretek, fogások, eljárások összefüggő és folyamatos végre­hajtására azonban csak a gya­korlatok nyújtanak lehetőséget. A polgári védelmi gyakorlat a parancsnokok és a beosztott ál­lomány kiképzésének legmaga­sabb formája. Lényege a pa­rancsnokok, a törzsek, a szerve­zett erők és a munkaviszonyban álló dolgozók együttes gyakorol­tatása. azonos téma és egységes elgondolás alapján, bonyolult körülmények között, a várható veszélyeket legjobban megközelí­tő helyzet kialakításával. Az üzemi komplex gyakorla­tok célja változatlan: az üzemi parancsnokok és törzsek szerez­zenek tapasztalatot feladataik végrehajtásáról, a rendelkezésre álló erők és eszközök ésszerű alkalmazásáról, az önmentés le­hetséges módozatairól, az együtt­működés megszervezéséről, vala­mint az alkalmazás minden ol­dalú biztosításának legoptimáli­sabb megoldásáról. A komplexitás helyes értelme­zése is hozzásegíthet az elért eredmények megszilárdításához, az egységes kibontakozáshoz és továbblépéshez. A polgári védel­mi gyakorlat komplexitása azt jelenti, hogy mind a feldolgo­zandó kérdések, mind a végre­hajtásba bevont állomány fogja át a vállalat (üzem) teljes pol­gári védelmi tevékenységét, já­ruljon hozzá állóképességének növeléséhez. Az új rendszerű — emelt szin­tű — polgári védelmi kiképzések meghatározó eleme az üzemi komplex gyakorlat. A sikeres végrehajtásra előírt felkészítési idő elégséges, de szükséges is a meghatározott célok és követel­mények eléréséhez. Egyre in­kább felismerik ezt a tervezők, de igénylik a végrehajtó szer­vezetek is. Az üzemi komplex gyakorla­tot végrehajtó állomány bizony­ságot tesz arról, mennyire al­kalmas feladatai ellátására, a kiképzések során milyen mér­tékben sajátította el alaprendel­tetéséből fakadó működéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Tehát az üzemi komplex gyakorlat a polgári vé­delmi felkészítés szerves része, sőt nélkülözhetetlen eleme, melynek során lehetőség nyílik mind a részt vevő állomány pszi­chológiai felkészítésére, mind népgazdaságilag hasznos tevé­kenység végzésére. Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok, valamint a jelen­tések feldolgozása alapján meg­állapítható, hogy az üzemi komplex gyakorlatok rendszere bevált, a tervezők és a végrehaj­tók mind magasabb szinten tesznek eleget a meghatározott követelményeknek, és ezek a gyakorlatok egyre Inkább szer­ves részét képezik a polgári vé­delmi kiképzéseknek. Gondot jelent a parancsnoki állomány körében végbemenő fluktuáció, amely elsősorban a különböző üzemi vezetési szinte­ken mutatkozik meg. A parancs­noki állomány tevékenységére káros befolyással van a túlzot­tan merev, katonás mozgás, és a rájuk erőltetett beszédstílus, amely esetenként gátolja az operativitást, és görcsössé teszi egész tevékenységüket. Néhány szervnél nem érzik, hogy tevékenységükre nem csak háború, hanem béke Idején is (például katasztrófahelyzetben) sor kerülhet. A fenti céloknak megfelelően kell meghatározni a követelmé­nyeket is, amelyeket az elgon­doláson kívül a külön utasítá­sokban meghatározott felkészíté­si terv is tükröz, és magába foglalja a gyakorlat időtartamát IS! Az eddig végrehajtott üzemi komplex gyakorlatok tervezésé­vel, szervezésével és irányításá­val szemben támasztott követel­mények, ha nehezen is. de több­ségében megvalósulnak a mi­nisztériumok, országos főható­ságok és trösztök vonatkozásá­ban is. összességében megállapítható, hogy az üzemi komplex gyakor­latok egyre inkább betöltik kulcsfontosságú szerepüket a polgári védelmi felkészítés rend­szerében. Ahhoz, hogy tovább­lépjünk, a még létező hiányos­ságokat megszüntessük, el kell érni, hogy: á tervezés, a cél és a kö- vetelménymeghatározás ne a végrehajtó, hanem az elrendelő szintjén történjék: , — a gyakorlatot végrehajtó állomány összetételében az önvédelmi jelleg tükröződjön; — a gyakorlatok tervezése so­rán az adott gazdasági egységnél vagy környezetében leggyakrab­ban várható katasztrófák és elemi csapások következményei­vel kell számolni, és annak el­hárítására kell az állományt fel­készíteni ; — a központilag meghatározott felkészítési követelmények reali­zálódjanak a gyakorlat tárgyá­nak és céljának megfogalmazá­sában, a gyakorlati rész ne ha­ladja meg a 4—5 órát; — a parancsnoki állomány törzsvezetési gyakorlata során beosztásából eredő funkcionális feladatának teljes komplexumát gyakorolja konkrét, egyre bo­nyolultabb helyzetek megoldása útján; — a középszintű ellenőrzések (fővárosi, megyei) biztosítása ér­dekében az országos főhatósá­gok részéről szükségessé válik a fővárosi és megyei polgári vé­delmi parancsnokságok tájékoz­tatása a gyakorlatokról: — a népgazdaságilag hasznos tevékenység produkálása mellett a gyakorlatok komplex végre­hajtására kell törekedni: — javítani szükséges a végre­hajtók közötti együttműködést, a szervek közötti tapasztalatok és módszerek átadásának folyama­tát és rendjét; — a jelentések és feladatsza­bások alkalmával — más szóval a vezetői tevékenységben — cél­szerű csökkenteni a túlzott „ka­tonás” merevséget. Célszerű kö­vetni az üzemben folyó napi ve­zetői metódust, amit meg kell tölteni az adott helyzetből adódó tartalommal. A jelen ötéves terv második felére tervezett komplex gya­korlatok végrehajtása során ma­ximális mértékben törekedni kell a Polgári Védelem országos törzsparancsnokságának Ide vo­natkozó szabályozó intézkedésé­ben foglalt követelmények ma­radéktalan megvalósítására. Annak érdekében, hogy az üzemi komplex gyakorlatok a kiképzési folyamatban betöltsék meghatározó szerepüket, a felso­rolt célok elérése a jövőben va­lamennyi vezetési szint feladatát, és az ellenőrzések tárgyát kell, hogy képezze. Ivanyik István alezredes ?f HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG H 1987. december 29., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents