Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-23 / 302. szám

1987. december 23. Kelet-Magyarország 7 Szeretet parancsra? Idős, barázdált, kemény arcú asszony ül a szer­kesztőségi szobában. Erős hangja betölt minden zú- got: — A menyem elle­nem neveli az unokákat. Mióta meghalt a fiam ... — bicsaklik meg a hangja —, alig látom őket. Nem akarnak szeretni... Pe­dig Mikulásra is milyen drága ajándékokat vettem nekik!... Tétován, kétségek közt hányódva hallgattam a nyugdíjas tanyasi asz- szonyt. Találkozásunkat levélváltás előzte meg. írta, érjük el a helyi ta­nácsnál, hogy ne hetente egyszer, hanem kétszer látogassák meg az uno­kák. De nem mennek, az édesanyjuk mindenfélével telibeszéli a fejüket! A gyámügyi előadó — régóta foglalkozik már ez­zel a szomorú üggyel — azt válaszolta, az özvegy fiatalasszony készségesen teljesítené anyósa akara­tát. Küldi a kicsiket, csakhogy ők húzódoznak, mert a nagymama paran­csolja, hogy szeressék ... A nagymama szivébe akkor költözhetett be az értelmetlen harag, amikor egyetlen gyermeke közúti balesetben meghalt. Gyor­san hajtott, félájult fele­ségét vitte rémülten a kórházba. A kocsi meg­csúszott. A szörnyű bal­esetet csak a meny élte túl. A szerencsétlen idős asszony még fel sem esz­mélt fájdalmából, máris a fiatal nőt okolta. Ha ak­kor nem lesz rosszul, ha akkor nem rohan vele a fiú a kórházba ... ! Ma­gyarázatot keresett, de nem talált. A menye lett a bűnös, ellene fordult. Pedig mellé kellett volna állnia, mert ő a fiát, de az asszonyka a férjét, pár­ját; gyermekeinek apját veszítette el örökre! Nem volt ez neki elég csapás? Porig sújtva, lélekben és testben összetörve még az anyós értelmetlen harag­jával is meg kell küzde­nie? Az idős asszony meg­mozgatott mindent és mindenkit. Halott gyer­meke helyett a kisunoká- kat akarta. Többet és még többet követelt. Sok em­berrel kellett beszélnie ahhoz, hogy megértse, a háborgó lelket nem csilla­pítja a gyűlölet, a bosszú vágya. Olyan emésztő tűz lobban fel belőle, ami porrá és hamuvá éget mindent, ami emberi ben­nünk. A máglya tűzében — pedig éppen az ellen­kezőjét kívánta! — a kis- unokák is megperzselőd- tek. Félve, riadtan figyel­ték a nagymamát, enge­delmesen teljesítették ké­réseit ..., de képtelenek voltak szeretetet hazudni. És ezt észrevette a nagy­mama is. Ment, kilincselt, egyre nagyobb terhet ci­pelve magával. Zarándokútja remélem, most már véget ért. Arról kaptam hírt, hogy meg­enyhült. Talán ráeszmélt ama ősrégi igazságra, hogy a gyermek csak an­nak nyitja ki a lelkét, aki önzetlenül szereti. Tóth M. Ildikó NÉGY NAGY ÜVEGGÖMB Elvált asszony vagyok, négy óvodáskorú gyermeket nevelek. A jövedelmem nem sok, eddig sem futotta felesleges dolgokra, mint például az a (rossz nyelvek szerint óvónők által kitalált) „szép szokás”, hogy a gyerekek a szülök által boltban vásárolt jó nagy díszekkel öltöztetik fel a fát. Ez így van néhány éve. Addig meg­tette a gyerekek örömmel, izgalommal elkészített sok-sok papír- dísze, lánca, pattogatott kukorica füzére. Most olyan csillogó üveg­gömböket kell venni, amiböj egy több mint ötven forint. Ha a gyerek nem viszi el, az óvónő megfeddi, a társai kigúnyolják. Nem szívesen vallom be, de szivom a fogam, amikor kétszáz forintot ilyen kivagy! szokás miatt ki kell dobnom az ablakon, hogy a négy gyerekem ne jöjjön megalázva és sírva haza. Csak azon csodál­kozom rettenetesen, hogy évről évre új díszeket követelnek az óvodában a szülőktől, mert a régiek szőrén szálán eltűnnek, „eltör­nek”, amikor leszedik a fát — ezt mondják az óvónők. Hogy ha­zaviszik vagy nem, az ő becsületük dolga. Én és a többi szülő azonban azt szeretnénk, ha nem kényszerítenének rá ilyen feles­leges és értelmetlen költekezésre minket. Teljes név és cím a szerkesztőségben NYUGDÍJASOK ÖRÖME Nyugdíjas-találkozó volt december 11-én Nyírlugoson a Szabadság Termelőszövet­kezet klubjában. Az idős tsz- tagokat a termelőszövetkezet autóbusza hozta-vitte. A negyvenöt nyugdíjas közül csupán hatan nem vettek részt a jó hangulatú, műso­ros rendezvényen. A tsz ve­zetősége beavatta az idős em­bereket a gondokba, megosz­totta velük az örömöket is, megköszönte, hogy részt vet­tek a dohány betakarításá­ban. Ezért a segítségért — a végzett munka arányában — pénzjutalmat is kaptak a tsz nyugdíjasai. Az általános is­kola úttörői színvonalas, ér­dekes műsorral kedvesked­tek, majd a tsz közös ebéden látta vendégül idős tagjait. Jólesett a gondoskodás, hogy a termelőszövetkezet ebben -az évben js önköltségi áron szállítja a tűzifát a nyugdíja­sok portájára. Fekete József, Nyírlugos, Sport u. 2. NEM A REKLÁM HIÁNYZIK Hetven éven felüli asszony vagyok, és azért fordulok a laphoz, mert hiába keresem az étkezési korpát az üzle­tekben, sehol sem találom. Reklámozzák mindig, az or­vosom is ajánlja, mert na­gyon egészséges, jó. Csakhogy az üzletekben azt mondják, nincs, ne keressem. Nincs bú­zánk, gabonánk? Vagy any- nyi kell a korpából, hogy nem győzik gyártani, esetleg van, csak eldugva valahol egy kis üzletben? Nem értem, miért reklámozzák, ha nem árulják, mert a környékün­kön a hírét sem hallották a boltosok. Jön a rossz idő, mi öregek még annyira sem fo­gunk tudni kimozdulni a la­kásokból, mint máskor. Ké­rem — és ezzel sok nyugdí­jas kívánságát tolmácsolom — írják meg, van vagy nincs étkezési korpa, s ha van, hol lehet megvenni. K. J.-né Nyíregyháza, Jósaváros (Étkezési búzacsírát és bú­zakorpát a kisvárdati, máté­szalkai és nyíregyházi ma­lomipari szakboltban lehet megvenni. Nyíregyházán ez a szakbolt a Vásárcsarnok­ban található — tájékoztatta lapunkat Czomba Lajos, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat osztály- vezetője. — A nyíregyházi üzemben nemrég állították munkába azt a gépsort, ami­nek a próbaüzeme miatt aka­dozott az ellátás. Január el­sejétől, így remélik, minden igényt kielégítenek és az ét­kezési búzakorpát és -csírát a megyei élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat boltjai is árusítják majd.) GYERE BABÁM, GYÚJTSÁL VILÁGOT! Sötét van, nem látok . . . vagyis nem látunk Dombrá- don. Van olyan utca, ahol csak egy égő világít, van, ahol minden ötödik lámpa­oszlopban van villanykörte, de olyan utca is akad, ahol sűrű a sötétség, az ember or­ra bukik. A gyerekek jönnek haza az iskolából, de félnek a szülő nélkül hazamenni. Menjen a szülő eléjük, ké­rik, de mi is dolgozunk. Amit a községfejlesztésre fizettünk, abból a pénzből igazán jut­hatna a közvilágítás megja­vítására. Banga Béláné Üjdombrád, Tanácsköztársaság u. 19 C. (A Dombrádi Nagyközségi Közös Tanács V. B. titkára, Harcsa Bertalan írásbeli ér­tesítése szerint két lámpatest műszakilag hibás volt, öt égőt pedig kicsúzliztak. Mi­kulás napján kijavították a hibákat. A TITÁSZ kisvár- diai kirendeltségének szak­emberei hetente egyszer meg­vizsgálják a közvilágítást, pótolják a hiányosságokat, kijavítják a közben tapasz­talt hibákat.) MIKOR LESZ VEZETÉKES VIZÜNK? Ügy érzem, mintha nem is a városihoz, Nyáregyházához tartozna .ez a település, ha­nem elmaradott tanya lenne. Külön figyelmet érdieméi iitt a helyi kút, egy veder víz ki­húzása nagy erőfeszítés, ne­kem pedig többre vian szüksé­gem, mert kisgyerekem van. Ezért kérdezem, miikor re- méDheitjiuIk, hogy vezetékes víz lesz errefelé? Szentpéteri Margit Nyíregyháza, Új erő u. 16. (A Nyíregyházi Városi Ta­nács műszaki osztályának ál­lásfoglalása alapján a kőla- posiak csupán a saját erejük­re támaszkodva, saját pénz­ből építhetnek maguknak közművet, ivóvízhálózatot. Erre társulási vagy társulati formában van lehetőség, ugyanis a tanácsnak nincs ehhez elég pénze.) Szerkesztői Olvasóinknak kellemes, boldog és gazdag karácso­nyi ünnepeket kívánunk. Tarnóczky Andrásné, T.i- szavid és Takács Józsefné, Nyíregyháza: Jó kívánsá­gaikat ezúton köszönjük és viszonozzuk, örülünk, hogy sejthettünk. özvegy N. Béláné, Ib- rány: A Budapesti Hanis- nyagyár 'termékeiből széles választékot talál Nyíregy­házán, a Kossuth tér 7. szám alatti mintaboltban. Szőke Irén, Kemeese: A községi tanács tájékoztatá­sa szerint a kisfiát, azért .nem mentesítették az isko­lába járás alól, mert nem szellemi fogyatékos. Az or­vosi felülvizsgálat után 'el­bírálják majd gyermeke állliapatát. Kovácsné, Székely Judit, Nyíregyháza: Az örökösföl- d.i autóbuszok pontatlansá­gával kapcsolatos észrevé­telét 'eljuttattuk a Szabolcs Volán Vállalathoz.. Asztalos Pál, Ramocsa- iháza: Reméljük, .már hoz­zájutott az örntőil jogtalanul levont pénzéhez. A tartály- ládákat elszállíthatja a va­jai termedőiszövetkezet .gön­gyöleg telepéről. Honvéd utcai nyugdíja­sok klubja, Nyíregyháza; Rózsa Lajos Serház utcai lakos köszöni a 'klubtagok emberségét. Azzal, hogy meglátogatták a kórházban, erőt adtak neki a gyógyu­láshoz. Macinkó József, Beregda- róc; Ha nem egyedülálló, árva testvére után (akiit el­tart) nem jár a családi pót­lék. Csak jövedelempótlék illeti meg, melynek összege 350 fontot. Abban az eset­iben sem jogosult a családi pótlékra kiskorú testvére után, ha a háztartásában kettő vagy több gyermeket (tant el, de ezek a gyerme­kek árvaellátást kapn/ak és ön nem egyedülálló. özvegy Kelemen András­né, Mániapócs: Mivel a ké­szülékhez már nem gyárta­nak alkatrészt, ia szerviz felbontotta a szerződésit. Az illetékes válaszol Kőlaposon olyan régen lakom, nem költöztem ide. KIHASZNÁLATLANUL KÖZLEKEDNEK A Szabolcs Volán Vállalat­hoz az utóbbi időben egyre több 'kérés, Ibejefawtés érke­zik. így a Mackó, Fekete és Tölgyes tanyai lakosak ne­hezményezték, hogy a válla­lat megszüntette a Gégén.y. Tölgyes tanyáin hétköznap 4, illetve 5 óra után közlekedő járatot, és vele együtt meg­szűnt a vasárnap, ünnepnap délben közlekedő autóbuszjá­rat, pedig szükség volt rá a munkába, piacra járásihoz. Bross Károlyinak a Sza­bolcs Volán igazgatójának a válasza szerint többször is tartottak utasszámlálást az említett járatokon. A kora hajnali járatot hétfőn húsz- huszonkét ember, az 5,17 órákor közlekedőt viszont csak négy-thét uitais veltte igénybe átlagosan. A vasár­napi autóbuszjárat kihaszná­latlansága még ennél is .na­gyobb volt, .mert Ristiszahát, Damlbrád, Tölgyes tanya te­lepüléseikről összesen tíz em­ber sem utazott a gégényi vasútállomásra. A nyolcvan férőhelyes au­tóbuszt így érthetően értel­metlen közlekedtetni. A vál­lalat döntése a mai energia­árak mellett nem lehetett más, mint a közösség igénye­it biztosító „'alapjáratok” to­vábbi üzemeltetése. KÖZÖSEN DÖNTÖTTÉK EL M. Józsefné feisvárdai la­kos több munkatársa nevé­ben is kérte a Szabolcs Vo­lán Vállalat vezetőit, hogy módosítsák ia hajnali három­negyed öt óraikor Szabólcs- bákáról Kisvárdára induló .autóbuszt, illetve a vásáros- niaményi járat menetrendjét, mert így sokat kell várakoz­niuk. Levélírónk sajnos elég pontatlan adatokat közölt az 'érintett autóbuszok menet­rendjéről, ugyanis a jelenlegi menetrend szerint 5,20 és 5,55 órakor érkezik meg a “kisvár- dai vasútállomásra a sza­bo les bakai busz. Az 5,20-kor érkező járattal azok a dolgo­zók utaznak, akiknek a mun­kahelye távol esik a járat út­vonalától, ezért gyalog men­nek vagy másféle helyi já­rattal, járművel utaznak to­vább a munkahelyükre. Nekik az 5,20-kor érkező járat nem korai. A későbbi busz háromnegyed hat körül érkezik a műanyaggyár, il­letve a vasöntöde előtti meg­állóba. Az ipartelepen dolgo­zók ezt a járatot veszik igénybe. Kisvárda üzemedben is ál- . talánosan kialakult a három műszakos munkarend. A délelőttös dolgozók hazaszál­lítását a 14,30 órakor Kiisvár- dáról induló járat végzi el, ez három óra után egy perc­cel ér Szabolcsbáfca község­be. A jelenlegi menetrend az utazóközönség többségének megfelelő, ezt bizonyítja az is, hogy a kisvárdai tanács városgazdálkodási osztályán megtartott menetrend-egyez- tatő tárgyaláson az a döntés szüleitett meg, hogy a járatok menetrendjét nem szabad megváltoztatni. özvegy Zs. Béla olvasónkat rokkantsága miatt nyugdí­jazták. Jelenleg 34 év munkaviszonnyal rendelkezik. Arra kér választ, hogy a katonai szolgálati idő munkaviszony­ban töltött időnek minősül-e, illetve nyugdíjazásakor jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom? A katonai szolgálati időt munkaviszonyban töltött idő­nek kell tekinteni. Ezt a jubileumi jutalom kifizetésénél figyelembe kell venni. Mindemellett a dolgozók köteles­sége hitelt érdemlően igazolni, hogy mennyi időt töltött munkaviszonyban. így tehát, ha a katonai szolgálati idővel együtt nyugdí­jazáskor legalább 35 éves munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a vállalattól meg kell kapnia a negyvenéves jubi­leumi jutalmat. B. Mihály nyíregyházi levélírónknak azzal az indoklás­sal utasították el a 35 éves jubileumi jutalom iránti igé­nyét, hogy az 1950 utáni, szakmunkástanulóként letöltött idő nem számít munkaviszonynak. Igaz-e ez? — tudakolja olvasónk. A szakmunkásképzés ideje 1950. január 1-től valóban nem számít munkaviszonynak. Ebből következik, hogy az ezt követő tanulóidőt a jubileumi jutalomhoz szükséges munkaidőbe nem lehet beszámítani. A dolgozónak huszonöt, negyven- és ötvenéves munkavi­szony után jubileumi jutalom jár. 35 éves jubileumi ju­talom — a- közhiedelemmel ellentétben — nincs. Ha azon­ban a dolgozó a nyugdíjazásakor 35 éves munkaviszony­nyal rendelkezik, akkor az esedékes (vagyis a 40 éves munkaviszony után járó) jubileumi jutalmat már ki kell neki fizetni. Amennyiben viszont 45 év munkaviszonya van nyug­díjazásakor, akkor az ötvenéves jubileumi jutalmat kell a részére átadni. Levélírónknak a közölt adatok szerint nincs negyvenéves munkaviszonya, így igénye megalapozatlan. Csak akkor kaphatja meg, ha ledolgozza a negyven évet, mert még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, hogy a harmincöt éves munkaviszony után követelhetné a 40 éves jubileumi jutalmat. Név és cím nélkül kért tájékoztatást lapunktól az a munkásember, akinek munkahelyi balesete miatt ampu­tálták két ujját. Negyvenöt százalékos munkaképesség­csökkenést állapított meg nála az orvosi bizottság. Bal­eseti járadékot folyósítanak részére, de munkáltatója el­utasította a kereset kiegészítése iránti kérelmét. Arra kí­váncsi, jogszerűen járt-e el vele szemben a vállalat, és hogy tarthat-e igényt nem vagyoni kártérítésre. Az üzemi balesetet szenvedett dolgozót — legalább anyagilag — olyan helyzetbe kell hozni, mintha a bal­eset be sem következett volna. Ennek megfelelően, ha a vállalat más munkakörbe helyezte át, az új munkaköré­ben a keresete nem lehet kevesebb, mint a korábbi mun­kakörében elért átlaga. Ezt a keresetet a munkáltató minden évben a vállalat­nál elért átlagos béremelés mértékével növelni köteles. Az olvasónk levelében említett 80 százalékos mérték („Kere- setkiegészítés a vonatkozó jogszabályok szerint az áthe­lyezett dolgozónak akkor jár, ha az üzemi baleset előtti átlagkereset 80 százalékát nem éri el az új munkahelyén elért átlagkereset és a baleseti járadék együttes összege”) az esetleges átképzés időszakára vonatkozik. Ha a dolgozó a balesetével összefüggésben táppénzes állományba kerül, erre az időre is megilleti a teljes ke­resete. Csonkulásos baleset esetén megalapozott lehet a nem vagyoni kárigény. A levélben leírt adatok, tények és az eddig kialakult bírói gyakorlat szerint a nem vagyoni kár­térítés összege mintegy harminc—százezer forint lehet. Igényét minden esetben a munkáltatótól kell kérni. Amennyiben kérését elutasítják, úgy munkaügyi vitát lehet kezdeményezni a vállalatnál működő munkaügyi döntőbizottságnál. A kárigényét pedig minden esetben konkrétan, összegszerűen kell meghatározni. Nagy Mihály Katonai szolgálati idő Szakmunkás­képzés

Next

/
Thumbnails
Contents