Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-22 / 301. szám
last Guszevi hétköznapok (2. oldal) Előkészületek az új adózásra (3. oldal) Bérre megy a játék (3. oldal) fr--------------:-----------------------------------> Ölési tartott a megyei pártbizottság Kibővített ülést tartott — Varga Gyula megyei elsg titkár elnökletével — december 21-én, hétfőn, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága. Az ülésen a testület tagjain kívül részt vettek a városi és városi jogú pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. DÖNTÖTT A MINISZTERTANÁCS Emelik a nyugdíjakat 1988-ban: nő «» családi pótlék, magasabb bér a pályakezdőknek A Minisztertanács hétfői üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács áttekintette a pályakezdő és a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének helyzetét. Az elfogadott határozat lehetőséget teremt a pályakezdőknél az alapbérek növelésére, a műszakiaknál az ösztönzés javítására. A kormány felemelte a tudományok doktora címmel rendelkezők illetményét. A ülést követő kormány- szóvivői tájékoztatón Bányász Rezső részletesen szólt (a Magyar Hírlap kérdésére) a megemelt összegű ellátásokról, amelyeket az érintettek már 1988 januárjában kézhez kapnak. Elmondotta: a hetven éven felüliek és a súlyosan rokkantak nyugdíját 1988-ban 15 százalékkal, de legalább havi 330 forinttal emelik. Az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés keretébe tartozók ellátását további 210 forinttal kell kiegészíteni. A baleseti járadékoknál a kiegészítés összege 100 forint, illetve az úgynevezett A Minisztertanács határozatot hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások emeléséről, valamint az életkörülményeket javító társadalombiztosítási intézkedésekről és a rokkantsági járadék bevezetéséről. A Minisztertanács javasolta a magánkereskedelemben foglalkoztatható alkalmazottak számának növelését. Ezzel összefüggésben módosította a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló jogszabályokat. negyedik fokozatúaknái havi 210 forint. Havonta 330 forinttal egészül ki á nyugdíj mellett folyósított házastársi pótlék, a nyugdíjas házastárs utáni jövedelempótlék pedig 180 forintról 390-re emelkedik. Döntés született a családi pótlék és az egy gyermekes családok jövedelempótlékának emeléséről is. A családi pótlék — mint ismeretes — gyermekenként most 400 forinttal növekszik, a gyermek hároméves koráig pedig' további 100 forinttal. Ugyancsak 400 forinttal nő, havi 350 forintról 750-re, az egy gyermek utáni jövedelempótlék is. A tartósan beteg és a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyerek utáni családi pótlék növekedése gyermekenként 500 forint. A gyermekgondozási segély mellett folyósított jövedelem- pótlék havi 330 forinttal egészül ki, tehát 930-ra emelkedik, az oktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíja pedig havi 210 forinttal nő. A kormány döntött egyes társadalombiztosítási kérdésekben is. Eszerint a munkáltatónak fizetés nélküli szabadságot kell biztosítania a dolgozó részére, ha azt közeli hozzátartozójának otthoni ápolására, vagy saját lakásának magánerős építésére kéri. Ennek időtartama a társadalombiztosítási járulék fizetése esetén biztosításban eltöltött időnek számít. A kormány határozott a rokkantsági járadék intézményének bevezetéséről is. Ez a teljesen munkaképtelen, családban gondozott személyek részére jár, állampolgári jogon. Széles körű vita bontakozott ki a Minisztertanácsban a pályakezdő és a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének helyzetéről. Ennek kapcsán (a Magyar Rádió kérdésére válaszolva) a szóvivő bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy a pályakezdő értelmiségiek kezdő fizetését 1988. szeptember 1- jével fel kell emelni, vagyis már ekkor el kell érni a bértarifában eredetileg 1991. januárra tervezett mértéket. A jövő év szeptemberétől esedékes alapbéremelést részben a vállalatok saját bérfejlesztési alapjából, részben pedig a költségvetésből [fedezik. Az innovációs folyamatban részt vevő alkotó műszaki értelmiség helyzetének javítását kiemelt feladatként kezeli a kormány. A műszakiakat niagy arányban foglalkoztató vállalatoknál a jövő évben központi' iinttézkedésékkel rendezik a béreket. A jövőben a magánkereskedők a vendéglőkben, valamint a vendégeiknek étkezést is nyújtó panziókban és kempingekben 30, az egyéb panziókban, kempingekben, ABC-kisáruházakban, tüzelő- és építőanyag-kereskedésekben 20, az egyéb magán- kereskedőknél pedig 15 alkalmazottat lehet foglalkoztatni — válaszolta Bányász Rezső az MTI érdeklődésére. Az állami és a szövetkezeti üzletek is akkor adhatók át szerződéses üzemeltetésbe, ha az ott dolgozók létszáma az imént felsorolt kategóriákban nem haladja meg a 30, *ia 20, illetve a 15 foglalkoztatottat. Kedvezőbbé válnak a vállalkozás feltételei az idegenforgalomban, illetve a lakosság ellátása szempontjából jelentős egyéb szakmákban is. Az értelmiség helye A közelmúltban egy tanácskozáson az egyik felszolgáló ,aat furcsállotta, hogyan lehetséges az, hogy míg a gyárban a fizikai munkások, akik a nemzeti jövedelmet gyarapítják, csak 3 százalék fizetésemelést kaptak, a szomszédos iskolában a tanárok pedig 5 százalékos fizetésemelésben részesülték. Érthető volt a panasz hevessége, hisz a 3 százalékos bérkorrekció alig valami. Sajnos, ha tetszik, ha nem, tudomásul kell vennünk: népgazdaságii helyzetünk pillanatnyilag nagyobb fizetésemelést többnyire nem tesz lehetővé. Ám, ami a pedagógusfizetéssel való összehasonlítást illeti, az társadalmunk rosszul be- idegződött, most Is fellelhető előítéletéinek megnyilvánulása volt. Sajnos, még mindig hallhatók olyan vélemények, amelyek az értelmiségiek munkáját nem tekintik értéktermelőnek. Az ilyen előítéletek, tévhitek eloszlatása miatt is jó volt hallani néhány napja egy Mátészalkán tartott értelmiségi fórumon a szakszervezetek országos titkárától, Kósáné 'dr. Kovács Magdától az értelmiségi munka hangsúlyozott fontosságáról. Szenvedélyes szavakkal ecsetelte, vajon volna-e például nemzeti l ___________ jövedelem egyáltalán a pedagógus munkája nélkül. Miiért nem tekinti mindenki még ma sem értékteremtő munkának azt a nevelői tevékenységet? Víagy mivé lenne a munkás megfelelő egészségügyi ellátás nélkül ? Az, hogy a fenti kijelentések éppen egy szakszervezeti fórumon hangzottak el, egyben arról Is' tanúskodik, hogy a politikai intézmények reformjában a szak- szervezet is a megújulás útján halad. A SZOT titkára azt is leszögezte: ez a megújulás a szakszervezetek feladatainak átértékelését, új struktúráját és munkamódszereik átalakítását feltételezi. N em kétséges, égető társadalmi szükséglet az is? hogy az értelmiség az eddiginél nagyobb teret kapjon a szakszervezet politikájában. Végső soron a társadalmi közmegegyezést, a gaz- dasági-politiikai megújulást szolgálja, ha a magát alapvetően érdekvédelmi 'képviseletnek tekintő szakszervezet a korábban ebből a szempontból kicsit melílő- zöttebb réteget, az értelmiséget ezentúl hatékonyabban kívánja képviselni. Bodnár István Tiszaszalka Először Varga Gyula tájékoztatta a testületet a Központi Bizottság november 11-i üléséről, ahol ideológiai életünk időszerű kérdéseiről született állásfoglalás. Forgalomnövelés ■ ■■ rr a jovo évben Tiszaszalkán a Magyar Acélárugyár gyáregységében új beruházások mellett lízing igénybevételével növelték a termelési értéket. Kibéreltek egy 500 négyzetméteres raktárt, valamint esztergapadokat és egy marógépet. Az 560 fős kollektíva az új gépekkel 393 millió forintos forgalmat ért el. Üj termékekkel jelentkeztek a piacon a tisza- szalkaiak, amelyek a teljes termelés húsz százalékát ad- , ták. Részben ez, részben a vállalati gmk-k bedolgozása is eredményezte az említetteken kívül a forgalomnövekedést. Várhatóan a nyereség is 9 millió forinttal több lesz és eléri a 41,5 milliót. Ezt a növekedést a dolgozók is érezték, hiszen keresetük átlagban 10 százalékkal, 65 ezerről 66 750-re nőtt. Az új szabályzók alapján jövőre várhatóan 35 millió forinttal csökken az árbevételük, ugyanis alacsonyabbak lesznek a termelői árak. Ezen kívül a bérbruttósítás összege körülbelül 7 millió forint lesz a tiszaszalkai gyárban. Ezért a szalkaiak 1988-ban a gyártmányösszetétel javítása mellett 9 százalékos forgalomnövekedést terveznek. Eddig nem gyártott termékek piacra kerülésével 30—40 millió forint lenne ez az ösz- szeg. Továbbra is számítanak a gyár vezetői a vgmk-k munkájára. Emellett kooperációs bedolgozást is igénybe vesznek. Saját forrásból beruházásra jövőre 3 millióval kevesebb, 8 millió forint jut, de a lízinglehetőséget továbbra is megtartják. Ezt követően a megyei pártbizottság az 1987. évi gazdaságpolitikai célok végrehajtásáról és az 1988. évi feladatokról tanácskozott. A napirend előadója Gyuricsku Kálmán, megyei titkár volt. A napirend vitájában felszólalt Farkas Ferenc, az MNB megyei igazgatója, aki — többek között — hangsúlyozta: a gazdasági döntéseket a felelős gazdasági vezetőknek kell meghozniuk, figyelembe véve a pártszervek iránymutatásait. Hangsúlyozta a vállalatok jövedelemtermelő képességének fontosságát, s beszélt, a következő hetekben, hónapokban várható feszültségek feloldásának lehetőségeiről. Nagy Miklós, a MÉSZÖV elnöke a kereskedelmi ellátás idei alakulásáról és a várható helyzetről beszélt, s felvázolta a kereskedelem szerepét a változó gazdasági helyzetben. Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára az elmaradott térségek foglalkoztatási gondjairól beszélt; arról, bár nehéz feladat a hatékony foglalkoztatást megvalósítani úgy, hogy minél kevesebben maradjanak időlegesen is munka nélkül, mégis erre kell törekedni. Kanda Pál, nyugdíjas azt sürgette, a testület mindig legyen elegendő tény, konkrétum birtokában fontos határozatai meghozatalakor, mert csak így képes reális célokat kitűzni. A felvetésekre Gyuricsku Kálmán válaszolt, majd a testület egyhangúlag elfogadta az idei célok végrehajtásáról és a jövő évi feladatokról előterjesztett javaslatot. (E napirendről részletesen lapunk negyedik oldalán számolunk be.) A pártbizottság ezt követően értékelte saját idei tervének végrehajtását, megtárgyalta és jóváhagyta az 1988. évi munkatervét és üléstervét. Ezután beszámoló hangzott el a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. E napirendek előadója Diczkó László, a megyei párt- bizottság titkára volt. Végül Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára köszönetét mondott a párttestületnek és alapszervezeteknek az idén végzett nehéz, mégis eredményes munkáért. A testület nevében arra kérte a termelőhelyek vezetőit, dolgozóit, a lakosságot, hogy az 1988. évi, a kibontakozást elősegítő, de nehéz terheket is jelentő feladatok teljesítésében cselekvőén vegyen részt. fivente 160—170 ezer férfiöltönyt készít a Vörös Október Ruhagyár vásároanaményi gyára. Az itt varrt öltönyök 75 százalékát külföldön értékesítik. (Császár Csaba felvétele) (Folytatás a 4. oldalon) XLIV. évfolyam, 301. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. december 22., kedd
