Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

ÜNNEPf ÉTELEK Pulykaleves Hozzávalók: 1 db pulyka ap­ró léka. a pulyka két combja, 2— . 3 db sárgarépa, 2 db gyökér, karalábé, zeller, kelkáposzta cikk. vöröshagyma, só, bors, gyömbér, szerecsendió. A pulykaaprólékot a combbal együtt feltesszük főni. Mikor felforrt, a habját leszedjük. A zöldségeket, megtisztítva bele­rakjuk a levesbe. Sózzuk, fűsze­rezzük. és Lassú tűzön 2—3 órán keresztül főzzük. Leszűrjük. Be­tétnek cérnametéltet, májgombó­cot. vagy daragaluskát adunk. A főtt húst a leves mellé külön tálaljuk, de hidegen majonézzel, vagy kevert salátákban is fel­dolgozhatjuk. Pulykasült Hozzávalók: Kb. 3 kg-os puly­ka. 30 dkg füstölt szalonna, só, bors. fokhagyma, vöröshagyma, rozmaring. A pulyka aprólékját levágjuk: mellét, combját megtűzdeljük vékony, csíkokra vágott sza­lonnával. Fűszerezzük ízlés sze­rint. Combjait összekötjük, és rögzítjük a püspökfalatjához. Tepsibe tesszük, 2—3 dl vizet ön­tünk alá, és egy kevés vörös­bort. Közepes lángon sütjük 2—2 és fél órát. Közben állandóan locsolgatjuk, hogy szép piros le­gyen. Mikor elkészült, 15—20 per­cig hűlni hagyjuk, majd szele­teljük. A melléből 4—5 szeletet vágunk. Eredeti alakjában visz- szarakjuk a tálra. Köréje he­lyezzük a feldarabolt combokat. Kacsasült aszaltszilvával Hozzávalók: egy pecsenyeka­csa, fél dl bor (vörösl, 1—2 fej vöröshagyma, só, bors, majo­ránna, 20—30 dkg aszalt szilva, rozmaring. A megtisztított kacsát sózzuk, borsozzuk, a hasüregébe majo­ránnát szórunk, majd beletesszük a jól megmosott aszalt szilvát, öntünk bele egy kevés bort, és a hasüreg nyílását hústűvel ösz- szetüzzük. Tepsibe tesszük, mel­lé rakjuk a gerezdekre vágott vöröshagymát. Egy pohár vizet vagy két merőkanár húslevest öntünk alá, és megsütjük. Sü­tés közben állandóan locsolgat­juk. A maradék vörösbort is hozzáadjuk. Ízlés szerint tehe­tünk rá rozmaringot, ettől kü­lönleges jó ízt kap. Tálaláskor a kacsát feldaraboljuk, és minden adaghoz adunk aszalt szilvát. Köretként főtt burgonyát kíná­lunk. Halászlé ka rácsonyestére Hozzávalók: Másfél kg ponty, 3 fej vöröshagyma. 1 evőkanál­nyi paradicsompüré, 1—2 mok- káskanálnyi pirospaprika, só, Piros Arany. Az előre elkészített halfejet, a lefejtett gerincet, aprólékot fel­tesszük főni. Beletesszük a pa­radicsompürét, a szeletekre vá­gott hagymát, sót. Lassú forra- t lássál főzzük. Drótszűrőn egy másik fazékba szűrjük, a sűrű­jét átpaszírozzuk. Ismét feltesz­szük főni. beleadjuk a Piros Aranyat, pirospaprikát, a hal­szeleteket, melyeket előzőleg be­sóztunk, és a belsőségeket. 10— 15 percig tovább főzzük. Bog­rácsban vagy tálban adjuk asz­talra. Pontyszalet tejfölben sütve Hozzávalók: 80 dkg pontyfilé, 2 pohár tejföl, 2 tojás, 1 citrom, 5 dkg vaj, 1 fej hagyma. 1—2 db zöldpaprika (mirelit), paradi­csom, só. bors, babérlevél, zsem­lemorzsa. A halfiiét jénai tálba egymás mellé rakjuk. Sózzuk, borsoz­zuk, kicsit állni hagyjuk. A vajban meg fönn yasztjuk a sze­letekre vágott hagymát, majd egyenletesen elterítve a halsze­letekre öntjük. Néhány babérle­velet, szeletelt paprikát, paradi­csomot teszünk rá, majd citrom­lével meglocsoljuk. Bevonjuk tojással elkevert tejföllel, meg­hintjük zsemlemorzsával, és for­ró sütőben kb. 40 percig sütjük. Tűzdelt szárnyas­húsok Hozzávalók: bármilyen baromfi mellehúsa, combja, füstölt sza­lonna, zsír, kávéskanálnyi liszt, tejföl, só, bors, rizs, citrom. A csontról lefejtett mellehú- sokat. combokat szalonnacsí­kokkal megtűzdeljük. Törött borssal meghintjük. Forró zsír­ba tesszük a szalonnás részével felfelé, míg egy kevéssé megpi­rul, majd vizet öntünk alá mindaddig, míg egészen puhára pároLtuk. Ha zsírjára sült. ki­szedjük a húsokat, kevés lisztet szórunk a lébe, levessel vagy vízzel mártássürűségüre fel­eresztjük. Tejfölözzük, és visz- szarakjuk a húsokat. Meleg gőz felett tartjuk. Körítésnek rizst, savanyúságot adunk hozzá. Ászoltszilvo vörösborban Hozzávalók: 1 kg aszalt szilva. 1 liter vörösbor, 1 csg. vaníliás cukor, fahéj. 1 citrom, 1—2 szeg­fűszeg, 20 dkg kristálycukor. Az aszalt szilvát jól megmos­suk, majd egy táLba rakjuk. Megszórjuk kristály- és vaníliás cukorral. - fűszerezzük fahéjjal, szegfűszeggel és citromlével, re­szelt héjával. Ráöntjük a vörös­bort. átkeverjük, és egy napig állni hagyjuk. Gesztenyehab Hozzávalók: 30 ,dkg gesztenye- massza. 20 dkg cukor, 3 kanál kakaópor, 1'2 dl rum. 1 csg. va­níliás cukor, 3 pohár tejszín, 3 szelet csokoládé, babapiskóta. , A cukorból és vaníliás cukor-' bői annyi vízzel, amennyi elle­pi, szirupot főzünk. A tűzről le­véve elkeverjük benne a kakaót; lehűtjük, majd hozzáöntjük a rumot. A gesztenyemasszával összedolgozzuk. Végül a ke­ményre vert tejszínhabba bele­keverjük. Poharakba adagoljuk. Hűtőben dermesztjük. Tálalásnál kevés habbal díszítjük és csoko­ládét reszelünk a tetejére. Baba­piskótát adhatunk mellé. Leveles tepertős pogácsa Hozzávalók: 50 dkg liszt. 2 dkg élesztő. 2 dl tejföl, 2 tojássárgá­ja. 12 dkg zsír, 26 dkg tepertő, kevés tej. Az élesztőt a tejben megfuttat­juk, és összedolgozzuk a liszttel, a tejföllel, a tojássárgával, a zsírral. Sóval ízesítjük. A tész­tát kinyújtjuk, és a megdarált tepertőt rákenjük, összesen há­romszor hajtogatjuk, közben ne­gyedórát pihentetjük. Kinyújt­juk. megvagdossuk, kiszaggat­juk. Tojásfehérjével megken­jük. sütőlemezen fél órát pihen­tetjük. Meleg sütőben gyorsan sütjük. Téli pulóver haladóknak! A rajzon látható vasszürke, szürke- fekete-fehér, nop- pos moherszállal kombinált, csavart és buggyos mintá­val készült modell eredetije 38—40-es méretre készült. 55 deka vasszürke Ra­venna fonal kettős szála és 5 deka szürke-fekete-fe- hér noppos moher­maradék az anyag- szükséglete, a passzé 4-es, a többi rész — egyben! — 5-ös kötőtűvel készült. A bal csuklópasz- széval kezdünk, 25 . szemre, majd az uj­ját minden tizedik sorban a sor egé­szén elosztva tíz szemenként szaporít­juk. A karöltőnél már százhúsz sze­münk van. Innen két tűvel dolgozunk tovább, mert jobbra és balra is 100—100 szemet felveszünk. 15 centi magasságig egyben kötünk, a középrésznél csavart mintát kezdünk. A csavarás tíz szemes, három részben, a része­ket három-három szemes for­dított minta választja el egymás­tól, illetve az alapmintától — dzsörzékötés —, a 15. sor után külön vesszük a 160—160 szemet és megkötjük először a hátrészt, utána az elejét, majd ismét ösz- szekötjük a két részt. 15 sor után jobbról és balról befeje­zünk 100—100 szemet, majd az ujját visszafelé fogyasztva, tü- körképszerüen az induláshoz ké­pest. befejezzük. Amikor a pu­lóver fődarabja kész van, ol­dalt összedolgozzuk. Az össze­dolgozásnál fontos, hogy a 100 szemes magasságot 50 szemre horgoljuk össze, így lesz bugy- gyos. De hogy erre miért van szükség, figyeljük meg az eleje- háta-minta készítését! Amint az a rajzon is látható, a kötést a hátán is, az elején is három alkalommal — a csavart mintát kivéve, amelyik a nyak­kivágás mentén húzódik — 50 szemre fogyasztjuk, és 10 sor magasságig lusta kötéssel szin­te összehúzzuk a darabot. A 11. sorban azonban ismét vissza­szaporítjuk 100 szemre és így kapjuk a buggyos csíkokat. Az elejébe az ,.összehúzó” csíkok abból a bizonyos maradékból kerülnek, kis arányeltolódással, ugyanis itt az „összehúzó” csík a szélesebb. A széleket a bugy- gyos csíkok miatt kell 50 szem­re befejezni. Az alsó passzét a legvégén — körkötőtűre szedve a teljes pulóvert — készítjük el. A passzé ne legyen nagyon szoros, a pulóver akkor szép, ha lazán omlik a csípőre, s dísze lehet a most nagyon divatos, ék­szercsattal. szegecsekkel készült fekete bőröv. Ártanak-e a kisgyereknek a mesék? Piroska drámája Egy aggódó anya gyermek­pszichológushoz fordult taná­csért: vajon minden válogatás nélkül felolvashat-e meséket négy és féléves kislányának? Elmondta, hogy a gyermek az egyik klasszikusnak számító me­segyűjteményt, a Grimm testvé­rek 'meséskönyvét kapta meg a névnapjára. Belenézegetve a rég forgatott könyvbe, az édes­anya meglehetősen ijesztőnek találta egyik-másik mesét, és kétség támadt benne, vajon nem fogja-e el a félsz a kislányát, amint hallja a meséket? Az anya •aggodalmai jogosak. Mégsem mondhatjuk, hogy ép­pen a régebbi idők meséitől — legyenek azok klasszikus vagy népmesék — távol kellene tarta­ni a mai kisgyerekeket. M“ás meséknek is témája például az, hogy el kell szakadnia a gye­reknek szeretteitől, egyedül kell maradnia. A gyermekpszicholó­gusok jól ismerik a gyermek ősfélelmét az egyedülléttől és az anyától való elszakadástól. A mesék azonban e félelem vil­lámhárítójaként is felfoghatók; minden mese sajátos szerepet tölt be a kisgyerek életében. A mesebeli történetek az egye­dül hagyott kislányról és kis­fiúról. a királylányok és király­fiak hányattatásairól, a mosto­hákról. a boszorkányokról és a jó tündérekről, gyakran éppen egybecsengenek a gyerek sa­ját problémáival, az ő képzelet­beli alakjaira hasonlítanak. Pi­roska drámai élményei, akit a farkas bekapott és a vadász sza­badító közvetítésével léphet új­ra napvilágra; Jancsi és Julis­ka. kiket szüleik az erdőben hagytak, és így a boszorkány kezébe jutottak, s csak furfang- juk révén menekülhettek meg a vészjósló fogságból, vagy Ha­mupipőke története, akinek minden szenvedését elfeledtette a királyfival való egymásra ta­lálása — ezeknek a mesebeli történeteknek a megértése azt is előmozdítja, hogy a kisgye­rek a maga életét is jobban megérthesse. A mesék segítenek neki abban, hogy a mindenna­pok konfliktusait a környezeté­ben mind jobban fel tudja dol­gozni, képessé váljon a konflik­tusok kezelésére és uralására. A mesék a kisgyerekek fantáziáját valósággal lázba hozzák, műkö­dését serkentik. Erős érzelme­ket él át, mint amilyenek a düh, a harag, a rémület, vagy a ki­törő öröm, az ujjongás. Nemcsak átéli ezeket, hanem a mesék alakjaival való azonosulás révén ki is élheti őket. Sok elfojtott, tudattalan, megterhelő szoron­gás, agresszió a szülőkkel, test­Gyorsan, könnyen elkészül Varráshoz értő anyukák gyor­san elkészíthetik 104-es testma­gasságú kisgyermekre alkalmas szabásmintánk alapján ezt a di­vatos kis nadrágot a hozzá illő denevérujjú felsőrésszel. Attól függően, milyen anyag­ból készül (flanell, plüss, kord- bársony, frottír, vászon), visel­heti szabadidőruhaként, pizsa­ma gyanánt vagy oviba nappali viseletként. 90 cm széles anyag­ból 160 cm kell a nadrághoz, a blúzhoz pedig 140 cm szélesből 90 cm. A szabásminta szerint kiszab­juk az egyes részeket. Mielőtt összefércelnénk, eldolgozzuk a széleket. Utána összeállítjuk, megpróbáljuk, és ha nincs rajta igazítanivaló, géppel össze is varrjuk. A nadrág derekába és szárába 1 cm széles, saját anyag­ból készült kötőpántot fűzzünk be. A felsőrész ujjára a pasz- szét akár kézzel is megköthet­jük, de készülhet saját anyagá­ból is. Az elején kivarrjuk a gomblyukakat és felviarrjuk a gombot, de aki ért hozzá, pa­tentgombot is üthet bele. vérekkel. más személyekkel szemben éppen a mesék által váltódik ki benne első ízben nyílt formában, a mesék által érzékeli és közvetett formában le is vezetheti őket. A mesék képekben gazdag nyelvezete megkönnyíti a fantá­ziadús gyermek számára azt. hogy tovább alakítsa saját vi­lágát is. Például felépíthet ma­gának egy „üvegpalotát”, várat megannyi bástyával, ablakkal, biztonságos kapuval, vagy hogy a sárkánynak kinevezett játék­tárgyra akár szájkosarat tehet; hogy szerepjátékában leleplez­ze a boszorkány áskálódását. Megbizonyosodhat a saját ha­talmáról. alkotóerejéről, míg a játékokban tovább szövi a me­sék történéseit. Általában sokkal inkább él­vezi a kisgyerek a szülő által fölolvasott mesét, mint a szá­mára gyakran nehezen felis­merhető. követhető rajz- és báb­figurák televíziós képi történé­seit. A mese-lemezek, magnóka­zetták hallgatása során pedig éppen úgy magára marad élmé­nyeivel. és nélkülözi a kérdés- feleletek adta biztonságot, mint a tévénézésnél. Az édesanyja ölébe bújhat, mellette sohasem olyan hátbor- zongatóak a mégoly ijesztő tör­ténések is. kettejük között pár­beszéd szövődhet. Akár meg is változtathatja időnként a mese nemszeretem mozzanatait. és mindig előre vetítheti képzeleté­ben a szerencsés befejezést. A gyermekpszichológus taná­csa éppen ezért úgy szól, hogy elsősorban a gyermek életkorá­nak, fejlettségének megfelelően válasszón az anya mesét. Ne csak a Grimm mesék tartalmát, hanem más, a televíziós mesék történeteinek tartalmát is be­szélje meg kislányával. A hal- lottak-látottak egyaránt feldol­gozást igényelnek a gyermektől. Mindig szükséges az átélt élmé­nyek együttes megbeszélése, a felmerülő kétségek szétoszlatá­Azt is figyelembe kell ven­nünk, ha netán minden este ugyanazt a mesét kívánja akár egy hónapon keresztül is hall­gatni. míg szinte betéve nem tudja az egész mesét. Egy szó eltérésre is felfigyel mesemon­dás közben; a meseszöveg mági­kus ismételgetésével ő válik a mese írójává, főszereplőjévé, nemcsak befogadójává. És ha ennek a szertartásnak, amely számára biztonságot, védettséget nyújt, és a szülő közvetlen kö­zelségének ellenére is fel-fel- bukkannak még benne szoron­gások, félelmek, adjunk módot arra. hogy a játékban, rajzban, festésben is kifejezhesse azokat, mindig újra megteremtve magá­nak a jó befejezést, „ a boldo­gan éltek ...” ígéretét. (M) S anyika verekszik az iskolában. Vereke­dett már az óvodá­ban is. Az óvó néni nem is egyszer szólt az anyuká­nak (az apukát három éven át egyszer sem lát­ta), hogy baj van, mert Sanyika állandóan verek­szik. — Nem is az a nagy baj, hogy verekszik — mondta az óvó néni, hiszen minden íiú ezt teszi, de Sanyika okkal, ok nélkül, a legkisebb vélt sérelemre — üt. Verekszik, ha egy játékot nem vehet ki a másik kezéből, verekszik, ha az asztalnál nem ő kap először, verekszik, ha a sétához sorbaállnak, ha a játszótéren szerét ejtheti. Ugyanez van most az iskolában. A tanító néni üzenőfüzetben már há­romszor hívta az anyukát, mire az végre bement. A tanító néni is panasz­kodott. Már félnek Sanyi­kétól a gyerekek, nem akar senki melléülni, mert zavarja a társát. Ha óra alatt hozzászól a tár­sához, és az csendre inti, akkor a pad alatt csend­ben belecsíp, utána pedig a szünetben jön a hadd- el-hadd. A tanító néni — mint mondta — már mindent megpróbált szép szóval, büntetéssel. Olyankor Sa­nyika meghúzza magát — aztán mintha mi sem tör­tént volna, folytatja a ve­rekedést. Legutóbb szülői értekez­leten az egyik szülő hozta szóba: a kisfiát olyan csú­nyán megverte Sanyika, hogy véres lett a szeme, orvoshoz kellett vinni. Er­re aztán megindult a szó­áradat, legalább tizenöt szülőnek volt személyes panasza a verekedős Sa­nyikéra. Végül is a mama nem hallgathatott tovább, szót kért: — Nagyon sajnálom — mondta —, de én igazán nem értem, miért verek­szik a gyerek. Ahányszor csak megtudom otthon, hogy verekedett, jól elve­rem. De kap még az apjá­tól is, amikor az hazajön. Megígérem, kedves szü­lők, hogy ma nagyon el fogom verni Sanyikét! Amikor vége lett a szűr lói értekezletnek, a taní­tónő visszatartotta Sanyi­ka édesanyját. Csak eny- nyit kérdezett tőle: — Anyuka, nem lehet, hogy Sanyika éppen azért verekszik, mert otthon folyton őt verik?! A mama csodálkozó sze­mekkel nézett: — Gondolja? Gondolja a tanító néni?!... Hogy ez még soha nem jutott az eszembe ... Talán még nem volt ké­ső a figyelmeztetés. Talán. 1987. december 19. RM HÉTVÉGI MELLÉKLET Sanyika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents