Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

Vetélytársak gyűrűjében a tv

Teljesebb 2. műsor

A napokban fellőtték azt a televíziós műholdat, amelynek közvetítésével Európában, így Magyarországom is számos távoli ország tévéműsora vehető. Igaz, már évek óta epéikül is voltak vetély társad a hazai adásoknak. Hiszen az ország félében, harmadában nézték a szomszédos országok tévéműsorait, nálunk is elterjedt a Videózás divatja, becslés szerint 3—400 ezer készülék va n a vádeotulaj dón ások birtokában.

Ebben a kínálatban, ahol már az a kérdés, hogy tizenhat vagy huszonnégy adás közül választ-e a néző, a Magyar Televízió monapolhely- zete igencsak megszűnt. Mégis, mint Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke egy sajtótájékoztatón megjegyezte, ha későn is, de tenni kell valamit a nemzeti kultúra és a nemzeti televízió védelme érdekében. Méghozzá nem élsősorban a műsoridő növelésével, hiszen ennek anyagi akadályok is határt szabnak (csak érzékeltetésül: 1 percnyi tévéműsor önköltsége 7600 forint).

Hetente 92—100 órányi a magyar televízió műsorideje. Ezen belül 52—53 százaléknyi a saját gyártású műsor, 30 százalék a vásárolt és cserélt produkció, a fennmaradó időt ismétlésiekkel töltjük ki. Az a gyakorlat, hogy nálunk minden harmadik perc ismétlés, jóval magasabb, mint az európai átlag. Ezt a havi 400 órás mű- sórt két, televíziós szóhasználattal másfél csatornán nézhetjük. De nem mindegy, hogy mikor, milyen napon, milyen időben és melyik csatornán.

A tévé elnöke szerint olyan szemléletváltozásra van szükség, amely tudatosítja az alkotókban, műsor- szerkesztőkben, hogy minden fontos, ami képernyőre kerül. Függetlenül attól, hogy mikor. Hiszen a legrosszabb műsoridőben sugárzott adást is többen nézik, mint ameny- nyi olvasója van egy-egy országos napilapunknak. A minőség pedig megteremts a maga közönségét.

Azt a bizonyos 2—3 órás műsoridőt (20 és 22,30 között) a televízió nemzeti jellegének erősítésére kívánják a következőkben felhasználni. Elsőbbséget biztosítva a magyar, különösen az értéket hordozó magyar produkcióknak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a színvonalas külföldi műsorok és a szórakoztató adások lekerülnek a képernyőről.

Mj erősítheti a televíziózás nemzeti jellegét? Minden, ami rólunk és nekünk szól, amit csak mi, magyarok tudunk' elmondani egymásnak.

A jövőben nem több, sőt, jóval kevesebb politikai műsort terveznek, miint ezideig. De jobbakat, nyitottabbakat, bátrabbakat. Azt akarják, hogy a televízió stúdiói igazi vitáik színhelyei legyenek. Amelyekben a közönséget érdeklő, a közvéleményt foglalkoztató témákat tűznek napirendre. Azzal a felelősséggel, amelyet a nagy nézettség és a tévé „hatalma” ró az alkotókra. Hiszen ha a tévé hozzányúl egy témához, abból nálunk belpolitikai esemény lesz.

A mai magyar társadalom életének megörökítését jelölte meg céljául a most alakuló dokumentációs szer- -kesztőség. Vezetőjének, Baló Györgynek a személye is garancia, hogy ebben a műhelyben sokoldalúan és né- zőcentrikusan dolgozzák föl majd napjaink történetét.

Saját történelmünk feldolgozásának nagy feladata ugyancsak a televízióra hárul. A honalapítástól, Árpádházi királyaink cselekedeteitől a történelmi regényekig

gazdag forrásanyag áll rendelkezésire. De ugyanilyen gazdag a magyar művészetek, az irodalom és művelődéstörténetünk 'kincstára is.

Kapcsolatot, mégpedig intézményes kapcsolatot keres a tévé a filmszakmával. (Jelenleg ugyanis egyes alkotok személyes ismeretsége az ösz- szekötő láncszem.) A tervek egyeztetését, közös gyártást és közös értékesítést remélnek. Ügy, hogy az értékes mozifilmek helyet kapjanak a tévében, de úgy is, hogy a sikeres tévéprodukciók megjelenhessenek a mozikban is.

Fontos éve lesz az 1988-as év a televíziónak. Néhány konkrét változást rövidesen a nézők ás észlelhetnek: fokozatosan és folyamatosan teljessé teszik a második műsort. Szombaton és vasárnap egész nap lesz adás a 2-es csatornám, így megszűnik a másfél csatornás szerkezet, s a .2-es műsor heti adásideje elérti a 30 órát. Az 1-es és a

2-es adás élére egy-egy felelős beosztású intendáns kerül, aki önálló tervezéssel alakítja ki az egyes csatornák programját. Természetesen a gyártás továbbra is egységes marad, és mint ,^nűsorbankból” lehet a produkciókból válogatni. Márciusiban rendszeresül a délutáni, 17,00 órás híradó. A vasárnap délelőttöt hírműsor tölti majd ki. Kedd délután életmód-életvitel tanácsadó műsor szerepel a képernyőn. Csütörtökön kéthetente jelentkezik a honismerettel, természeti szépségekkel foglalkozó Hazai tükör. Pénteken este havonta egyszer kulturális, művészeti blokkot láthatnak a nézők, képzőművészeti, zenei produkciókkal, rendezői sorozatokkal.

összességében a televízió azt szeretné, hogy erősödjön nemzeti jellege, és ugyanakkor nézettsége is.

K. M. Gyarmathy Attila portréja — Tóth Sándor alkotása

Törő István:

Téli

napok

Ropog a fagy földön,

levegőben,

prüszkölve kelünk, álmunk beleroppan az éjszakába, annyi nesszel hurcol a sötét; nap nélküli láthatáron leng a pára, hófüggönyt biggyeszt a föld ablakára, s belénk bújik a tél — disznót ölnek, hallom a hörgő tusát, s a fogók ujjongó neszét, meghívást a

vacsorához, ily távol semmi sincsen, alvó fák, fagyott tó, hóval behintett utak, melyek nemrég a szívekig értek — a varjak közénk sírják magukat, házak mélyéről vakkantanak a kutyák, a sózott, latyakos főutakon toporognak lusta járművek, s a fütött szobában, hol egész nap ég a villany, már tervezgetik a tavaszt.

1987. december 19

A kassai kapitány földig rimboltalta

Beregi várak emlékezete

Valahogy megszoktuk, hogy „Beregország” várai közül csupán az olcsvaira emlékezzünk. Pedig milyen hálátlanság ez ennek a gyönyörű vidéknek a küzdelmes múltjával szemben! Mentegetőzhetünk persze azzal, hogy Olcs- va vára kétszer is országos jelentőséghez jutott, a többieket pedig hír és név nélkül takarja a feledés pora. Hát ne takarja! Hadd törölges- sem le most róluk szerető gonddal e port.

Talán Gelénes vára volt a legrégibb Beregben. Csánki Dezső írja „Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában” című munkájában, hogy ez a vár már 1366-ban állhatott. Hogy ki építette, arról szinte semmit sem tudunk. Az egykor volt birtokos urak között lehet kereskedni. Györffy György szerint (Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza) Gelénes urai az egész Árpád-kor alatt a Gutkeled- nem tagjai voltak. Később, 1324-ben az Atyai család birtokos itt, majd 1399-ben cserével az Upori család jutott hozzá, ahogy Csánki említi. A várat azonban csak később veszik birtokukba ezek az Uporiak, de nem is sokáig birtokolják. Egy korabeli törvény elrendelése alapján Gelénes várát 1474-ben lebontják. Ezekből a szórványadatokból talán az Atyai családban kereshetjük a vár építőit, amit az is megerősíthet, hogy a lebontás után egy évszázaddal írásos forrásainkban megjelenik az atyai vár is.

A mai Vámosatya egykori váráról Lukinich Imre közöl adalékokat az északkeleti várháborúk kapcsán (Hadtörténeti Közlemények. 1913. évi.) E kutatások alapján Zay Ferenc kassai kapitány 1561. február 8-án kelt levele szerint az atyai vár Kisváráéval együtt királyi erősség, és mint későbbről tudjuk, 1564-ben rövid időre János Zsigmond kezére kerül, hogy utána hamarosan újra Ferdinánd császár uralja.

Olcsva várát már korábbról említi Szirmai Antal nagy monográfiája (Szatmár vármegye fekvése, története és polgári esmérete), de nagyobb jelentőséghez a fentebb említett várháborúk idején jutott. Zay Ferenc kassai kapitány 1561. szeptember 29-én kelit jelentése szerint János Zsigmond vezére, Serédi István, fejedelmi parancsra Olcsván erősséget emelt az atyai vár ellensúlyozására. Tény az, hogy a kőből készült belső épületek ebben az időben álltak már Olcsván, Serédi csupán ezt igyekezett felszerelni, és egy külső favárral megerősíteni. Ügyködését azonban Zay hirtelen támadása megakadályozta, s a félig felszerelt olcsvai vár 1562. január 8-án elesett. A várat védő 340 főre apadt sereg szabad elvonulást kapott, de magát a várat földig romboltatta Zay. Később a birtokos Károlyi család kastélyt épített ugyanazon a helyen, amit 11. Rákóczi Ferenc többszöri látogatása tett annyira nevezetessé, hogy a helyi néphagyomány teljesen ezzel a kastéllyal azonosította az olcsvai várat Várkastély, Károlyivár néven.

Arról, hogy Vásárosna- ménynak is volt várkastélya, leginkább a régi magyar irodalmat kedvelők tudhatnak, minthogy Gyöngyösi István 1693-ban készült „Porábul megéledett Phoenix” című művében esik szó róla. Ebben a „fejedelmi várkastélyában tartja ugyanis Lónyay Anna és Kemény János erdélyi fejedelem 1569-ben fényes esküvőjét, amiről Gyöngyösi műve szól. a Lónyay család már a XIV. századtól birtokos ura Naménynak Csánki idézett munkája szerint, s így a várkastélyt valószínűleg Lónyay Anna házassága tette „fejedelmi”-vé. Érde- ■ mes viszont itt idézni Evlia Cselebi török utazót. Ö az 1661-es utazása idején szó szerint így ír „Námény váradról:

„Erdélyhez tartozik ugyan, de a Hajdúság magyarjainak földje. Benne .háromezer német katona van, Rákóczy királynak öröklött birtoka. Rákóczy Szidi Ahmed pasával Kolozsvár alatt megütközvén, megszalasztva s megsebesülve megfutott s e várba jővén anyjánál halt meg. Sírja itt van. Anyja a szívfájdalmánál fogva megszámlálhatatlan ágyút lövetett ellenünk. Ha bár e vár a Szamos folyóhoz közel egy emelkedett helyen fekvő, fellegvár nélküli kicsiny vár, de mivel sok hadi felszerelése, ágyúja és katonája van, azért sokáig nem támadtunk ellene, s úgy mutattuk, mintha megfutottunk volna. Mihelyt seregünk eltűnt szem elől, a leshelyen levő vitézeink háromszáz foglyot elfogván, a

külvárost felgyújtották, s fal- vait elpusztították.))

A török utazó idézett leírásában látnivalóan sok a tévedés. Példának csupán a „Rákóczy királyaként emlegetett 11. Rákóczi György fejedelmet említem meg, akinek halála körülményeit, sírhelyét egészen másképp és hitelesebben tanítja a magyar történelem. De ki tudja? Hátha van azért valami ebben a leírásban! Evlia Cselebi utólag megírt utazásában esetleg összekeverte a két fejedelem — II. Rákóczi György és Kemény János — személyét. Így pedig nem lehetetlen, hogy Lónyay Anna lövetett a támadó törökökre 1661-ben, és Kemény János fejedelem csatában széttiport holtteste pihen a naményi földben.

Balogh László

Faluvégen van egy ficfa...

Megyénk mlvi ízei

Csilánt, csillár, csalánt

Az 1950-es évek eűiejóniek kétségtelenül legnagyobb nyélvészeiti vállalkozása A magyar nyelvjárások atlaszának megvalósítása volt. Kiváló nyelvészeink az ösz- sziegyűjitött szavakat, rágós lalateulatakiat stb. 7 óriási kötetben tették közzé. Természetesem nem minden helység szerepel benne. Űgyneveaett kutatópontokat állapítottak meg a Magyar Népköztársaság, illetve a szomszédos államok magyarlakta területein. Megyerikben 21 kutaitó- ipomtot vettek f igyelembe. Ez a szám a megyék szerinti eloszlásban nem sok, hiszen pl. Vasban, Zalában sokkal sűrűbbek a kutatópontok. Szabolcs-Szatmárban 13 település képviseli Szubolcsot

Gintaras Patackas;

Az ember

Vers nem tör ki a semmi börtönéből,

De az ember kijön a föld alól.

Köntöse alkony aranyszőtteséből.

Csalja homályon át szikrázó fénykör;

Űj holdat szül, valódi dalt dalol:

Az ember jó, kezében kasza villog.

De nem aratni — ő a Magvető.

Szeméből selyemfű sarjad elő,

Könnyű szélben hullámzó csipkefodrok;

Fölöttük alázat-redözte homlok.

A pirosság indájQrfyfirbefopjfc b A házat, a fákat, az.isteni falát,

S hány páratlan leonardói sorsra,

Hol torz, szép, szent mind titokba avat.

E házban tűz ég. Halászháló szárad A csónakok fölött, a part fele,

Mint Éva csókja, szülője a vágynak,

Mint a kereszt — azóta minden mű: utánzat —, Szerelem s halál örök fegyvere.

Falon a freskók összekeveredve,

Ám az ember jöttén átlényegül A táj, a kisgyerek, a váza kelyhe,

Melytől rózsaszín kristályfény vegyül Lassúáan ringó kéköblű terekbe.

Éj ormán cikáz a kasza acélja,

Ott kráterekből tej fröccsen, csorog,

S mint emlék-köd, csillagok poriadéba,

A röghözragadtoknak hagyta Avicenna,

Lenn az ősök szelleme gomolyog.

De az ember koporsót elhajít,

Kaszát kettétör, s pontosan kimérve Villámló szót röpít Léthe jegébe,

Styx korom havába, majd. csákányt vesz kezébe, És kidönti a pokol kapuit.

(Halasi Zoltán fordítása)

Gin tárás Patackas litván költő 1951-ben született, s a mai litván költők között a legjelentősebbek egyike, öt kötete jelent meg ezidáig, az első 1976ban. Nemrég Nyíregyházán járt a Hazafias Népfront és a nyíregyházi litván klub vendégeként.

(pl. Balkámy, Eperjeske, Oros, Tiszawasvári stb.), 6 Szatmári (pl. Géberjén, Mánd, Tiszakóród stb.), 2 pedig Sereget (Jámd, Tiszaűce- recseny).

A nyelvi adatokat — kiejtés szerint! — négyzethálós ’térképlapokon találjuk meg. Bizony, a szavak között már vannak olyanok is, [amelyeket nem használnak, vagy éppen a köznyelvhez közelítve ejtenek ki. Ez nem is csoda, hiszen a gyűjtés óta csaknem negyven év telt el. Azt azonban elmondhatjuk, hogy a változás megyénkben ■nem olyan nagy mértékű, mint .'hazánk más területein. Mifelénk többnyire megőrizték a régi izéket. Tallózgassunk egy keveset a térképlapokon ! A köznyelvi tarló mifelénk tallóu, a szó végén kettős magánhangzót találunk. Nézzünk más hasonlót is: a küllő szót általában küllőü-nek mondják megyeszente, de Kéken kül- leü, Tiszakerecsenyben kiíróit. A köznyelvi búza, illetve tyúk szót rövid magánhangzóval ejtik. A hangzós- ságra is szép példa a „lábtó” jelentésű szónak lábtóu, illetve rietoja (Mánd, Tyúkod), rajtoja (Nyírikáta) ejtése. A csalán szó sem „egységes”, pl. csilánt, csinár, csalánt. Ízelítőnek, illetve bemutatásra nem mindig elegendő egy-egy szó említése, ejtése, célszerű összefüggő szöveget ás olvasni hozzá. Fedics /Mihály egyik meséjéből idézünk pár 'sort: „Egyszer vót, hon nem vót, még az Óperenciás (tengeren is túl ivót egy tetüJópésseJ, egy bolha- ugrással. Faluvógen van egy ficfa, (annak van hetvenhét ága. Amit én akarok mondani, azt a verset, annak a rángyos-rongyos iszonyának szedem ki a ráncébul.” Ha a kiejtést a lejegyző némiképpen le is egyszerűsítette, képet alkothatunk .magunknak különböző nyelvi jelenségekről, pl. a tájszavaíkról, a mondatszerkesztésről stb.

Mizser Lajos

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET