Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-18 / 298. szám

M A Előre hozott vásárlások 2. oldal Élővé tenni a holtat 3. oldal ICSKP KB Aj »titkára: Milas lakes Milos Jakest választották a CSKP KB új főtitkárává csü­törtökön Prágában. A CSKP KB csütörtökön kezdődött — kétnaposra ter­vezett — ülésén Gustáv Hú­súk, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök korára és egészségi állapotára hivat­kozva lemondott főtitkári tisztségéről és tagságáról a KB titkárságában. A Közpon­ti Bizottság elfogadta Husák kérelmét, s javaslatára egy­hangúlag főtitkárrá válasz­totta Milos Jakest, aki eddig a gazdasági ügyekkel megbí­zott KB-titkár volt. Gustáv Husák a továbbiakban köz­társasági elnökként, illetve a CSKP KB elnökségének tag­jaként dolgozik majd. A hírt először a Csehszlovákiában akkreditált külföldi újság­íróknak a CSKP KB székhá­zában tartott rövid sajtóérte­kezleten jelentették be, majd a CTK hírügynökség is be­számolt róla. A CSKP KB a személyi változásról hozott határoza­tában nagyra értékelte Gus­táv Husák eddigi tevékeny­ségét, kiemelve az 1968-as társadalmi és politikai vál­ság sikeres leküzdésében, il­letve a konszolidációs folya­matban szerzett érdemeit. Az SZHT napirendjén Vitában alakuló terv Csütörtök reggel 9 oiakor folytatta munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. Az elfogadott napi­rendnek megfelelően a képviselők az 1988. évi ál­lami költségvetésről, illetőleg az állami pénzügyek­ről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról be­nyújtott törvénytervezetekről tárgyaltak. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság el­nöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja a diplo­máciai páholyokból figyelte a törvényhozó testület munkáját-. Az előterjesztéshez a felszólalt hat képviselőn kí­vül több hozzászóló nem jelentkezett: az elhang­zottakra Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes válaszolt. Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést. (KM telefotó) ebből az árnövekedést, ak­ikor el kell ismerni, hogy a reálérték összességében csok­ikén. Ezért egy meghatározott tartalékkeretből 150 millió forintot szabadított fel a kor­mányzat a felsőoktatási alap létrehozására, és 70 millió forintot biztosít a műszerel­látásra, a folyóirat-beszer­zésre és a nyelvoktatás kor­szerűsítésére. Jövőre nyolc­száz új általános iskolai tan­terem, hatszáz középiskolai tanterem és négyszáz tan­műhely létesül. Továbbra is gondot jelent a pedagógushiány; rövid tá­vú megoldásként a kormány javaslatot tesz a létszám csökkentésére pedagóguso­kat nagy számban foglalkoz­tató intézményeknél, így az Országos Pedagógiai Intézet­nél, megyei pedagógiai inté­zeteknél, nevelési tanács­adóknál. Medgyessy Péter elmon­dotta, hogy a kormányzat egyelőre csak a 70 éven fe­lüliek nyugdíjának teljes mértékű kompenzálására tud vállalkozni. Erre adottak az anyagi eszközök, s ez az a korhatár, ameddig még ki­egészítő munkával valami­lyen módon tudják pótolni jövedelmüket az idős embe­rek. A T. Hás határozata Ezután határozathozatal következett. Az elnöklő Sar­lós István bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bi­zottság módosító javaslato­kat terjesztett elő az 1988. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz. Ezek közül a képviselők többre külön is szavaztak. El­döntendő volt, hogy a három év alatti gyermekek családi pótléka 1988-ban gyermeken­ként 500 forinttal emelked­jen-e a tervezett 400 forint helyett, vagy az anyasági se­gély változzon tízezer forint­ra az előirányzott hatezer helyett. A képviselők — 11 ellenszavazattal és 3 tartóz­kodással — a három éven aluli gyermekek után járó családipótlék-emelést fogad­ták el. Emiatt módosult a költségvetés egy másik téte­le, a szanálási alap előirány­(Folytatás a 4. oldalon) Medgyessy Péter válasza Medgyessy Péter bevezető­ben köszönetét mondott a vi­tára jellemző reális hangvé­telért. Olyan kérdések kerül­tek terítékre — mondotta —, amelyekről a kormány is tud­ja, hogy fontosak, és úgy vé­lekedik, hogy azokat a kö­vetkező időszakban meg kell oldani. A képviselők közül többen sürgették a kormány- program gyorsabb megvalósí­tását. Itt azonban két dolgot — a cselekedeteket és az eredményt — külön kell vá­lasztani. Számon lehet kérni a kormányzattól cselekedete­inek intenzitását, de az ered­ményeket még korai lenne. A ma lejátszódó folyamato­kat ugyanis alapvetően az évekkel ezelőtt meghozott döntések határozzák meg. A közelmúltban elfogadott kor­mányprogram, az új adó­rendszer működése csak hó­napok, sőt, inkább évek múl­va érezteti hatását. Felvetődött a vitában: a beterjesztett elgondolások nem tartalmaznak alternatí­vát. Ez azzal magyarázható, hogy rendkívüli mértékben leszűkült a kormányzat moz­gástere. Ennek ellenére né­hány kérdésben született al­ternatív javaslat. A tanácsokkal kapcsolatos képviselői felvetésekre Med­gyessy Péter elmondotta: a kormányzat biztosítani kí­vánja, hogy a tanácsok mű­ködésük pénzügyi feltételei­vel előre számolhassanak. Ez azonban nagyon szigorú pénzügyi politika alkalmazá­sát kívánja meg. Több képviselő javasolta, hogy a nyugdíjasok egyes szolgáltatásokhoz, így a szá­mukra szükséges gyógysze­rekhez térítésmentesen jut­hassanak hozzá. A pénzügyi kormányzat korábban azt tervezte, hogy bizonyos kör­ben ingyenessé teszi, más körben viszont drágítja a gyógyszerellátást. Miután ez összességében rontotta volna a lakosság életszínvonalát, olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, hogy később egy jobb elgondolást terjesztenek a Parlament elé. Mi lesz a sorsa a tehónak? Ebben a kérdésben Medgyes­sy Péter úgy foglalt állást, hogy a kormányzat nem ja­vasolja központi intézkedés­sel megszüntetését; mert ahol kellően megszervezték fel- használását, ott jól szolgálja a lakossági érdekeket. Nem értett viszont egyet azzal az igénnyel, hogy a jelenlegi központi pénzellátás mellett növeljék a tanácsi bevétele­ket a személyi jövedelem- adók. Ez 60 milliárd forinttal növelné a költségvetési hi­ányt, amelyhez a Parlament nyilvánvalóan nem járulna hozzá. Viszont a kormányzat szándékában áll, hogy 1989- től a helyi tanácsok bevéte­lévé tegye a személyi jöve­delemadóból befolyt összege­ket. Ezáltal növelhető érde­keltségük az adó következe­tes behajtásában. Medgyessy Péter hangsú­lyozta, hogy az egészségügy és az oktatás területén min­denfajta bérelem bruttósítá­sára biztosítják az anyagi fel­tételeket. Tény, hogy egyes megyékben a helyi tanácsok ebből tartalékot képeznek — s bár ezzel a pénzügyi kor­mányzat nem ért egyet —, ehhez joguk van. A költség- vetés központilag biztosítja a szükséges állami támogatást a bruttósítás elvégzéséhez. A jövő szempontjából alap­vető kérdés az oktatás és a művelődés fejlesztése. A jö­vő évi költségvetés az okta­tásra az ideinél — nominál­értékben — 4,2 százalékkal többet fordít. Ha levonjuk Szabolos-Szaltmár megye jövő évi, tervét körvonalazta a szakszervezetek megyei ta­nácsának csütörtöki ülésén László András, a megyei ta­nács 'elnökhelyettese. Elmond­ta, hogy — mint az egész or­szágiban — megyénkben is csökken a rendelkezésre álló pénz összege, 1988-faan az egységes tanácsi pénzalap ki- denemiMiárd 51 millió forin­tot tesz ki várhatóan. Ebből eleve kiesésként könyvelhető él az a mintegy 300 millió forint, melyiből ia tanácsi al­kalmazottak bérének bruttó­sítását fedezik, és közel 700 milliós többletkiadást hoz az általános forgalmi adó belé­pése. Mint a megyei tanács elnökhelyettese elmondta, 1988-ban mindent egybevet­ve körülbelül négyszázmillió forinttal kevesebb pénzzel gazdálkodhat a megye, mint idén. A csökkenést elsősorban a fejlesztések sínylik meg, többek között az állami bér­lakásokra adhaltó céltámoga­tás, valamint az általános is­kolai tanterembővítés. Szó esett arról is, hogy Szabolcs-Szaítmónban az or­szág más megyéinél nagyobb gondot jelent a foglalkozta­tás: a pályakezdő fiatalok el­helyezkedése, a távolabbi munkahelyekről elbocsátot­ták hazatérése, s nem utolsó­sorban a megyebeli üzemek lmunkanélkülivé vált dolgo­zóinak gondja. Valamit se­gít, hogy a hátrányos hely­zetű 'területek támogatására az eredetileg tervezettnél többet, mintegy 180 milliót kap a megye, ám arra is szükség van, hogy az orszá­gos foglalkoztatás pofit ikai alapból nagyobb részit kap­jon Szabolcs-Szatmár átkép­zésre, új munkahelyekre, közmunkákra, elhelyezekedé- si támogatásra. Halinda Tibor, az SZMT titkára szólt a tájékoztató után néhány olyian kérdésről, melyekben a szakszerveze­teknek más a véleményük, mint a megye tanácsi veze­tésének. Kifogásolta például, hogy csökkenteni szándékoz­nak a fejkvótát, holott a VII. ötéves terv előkészítése ide­jén úgy foglalt állást a szak- szervezet és a megye tanácsa is, hogy ezt csak legvégső esetben alkalmazzák, amíg Csák lehet, máshol próbálnak .lefaragni a kiadásokból. Más­részt azt javasölják a szak­szervezetek: készüljön olyan terv a jövő évre, mely alter­natívákat tartalmaz, s la ta­nács, a megye közvéleménye mérlegelhesse a változatokat. A tanácselnök-helyettes ál­ltai felvázolt fejlesztési rang­sorral egyetértenek a szak- szervezetek, ám fenntartják véleményüket: a lakásgaz­dálkodást, a lakáshoz jutás, a támogatások rendszerét átfo­góan felül kell vizsgálni, s ha szükséges, megreformálni. Külön említette az SZMT titkára a megyebeli idős em­berek helyzetét, mely sajnos, várhatóan romlik. Javasolta, hogy a tanácsok fejtsenek ki ,az eddiginél is nagyobb ak­tivitást az idősek támogatá­sában, s ehhez a szakszerve­zetek minden lehető segítsé­get félajánlanak. Az SZMT titkárának sza­vai után vita következett, és a hozzászólók véleménye vé­gül az volt: a tanácsi veze­tés és a szákszervezetek kö­zötti véleménykülönbségek további 'tárgyalásokat, egyez­tetést kívánnak. Ezért az el­nökséget azzal bízta meg az SZMT, folytasson megbe­széléseket a megyei tanácsi vezetőkkel, hogy közeledje­nek egymáshoz az álláspon­tok, és hamarosan újra napi­rendre tűzik a kérdést. (t. gy.) Előtérben az érdekképviselet KISZÖV-kHIdöttközgYŰlés Nyíregyházán Az (ipari szövetkezeteik te­rületi érdekképviselete szer­vezeti és vezetési rendjének továbbfejlesztését határozták el az OKISZ IX. kongresszu­séin. Ennek a jegyében, a társadalmi és szövetkezeti érdekképviseleti vonások erősítése érdekében hozott határozatokat tegnapi ülésén a KISZÖV küldöttközgyűlé­se Nyíregyházán. A feladatokat meghatáro­zó előterjesztéshez, a szövet­ség alapszabályának és egyéb belső szabályzatainak módo­sításához Pétervári József el­nök fűzött szóbeli kiegészí­tést. Az átalakítás célja, hogy az érdemi döntéseket a választott testületek hozzák, az ügyintéző szervezet a tit­kár irányításával az előké­szítésben, ia tagszövetkeze­teknek való szolgáltatások bővítésében vegyen részt. A szövetség a jövő év elején sorra kerülő küldöttközgyű­lésen ezek szerint társadal­mi elnököt és alelnököket választ, akik aktív szövetke­zeti vezetők is egyben. Az új fajta gondolkodást, a tag- szervezetek érdekképvisele­tét az is erősíti, hogy la jövő évben tervezik a szövetke­zeti jogszabályok módosítá­sát, aminek alapján a dönté­si önállóságuk és hatáskö­rük bővül, több témában maguk döntik el, milyen bel­ső szabályokat alakítanak ki. A küldöttgyűlés elfogadta az ellenőrző bizottság mun­kájáról szóló beszámolót is, hansúlyozva, hogy egyre na­gyobb teret kell adni a meg­előzésnek. (1. b.) XLIV. évfolyam, 298. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. december 18., péntek Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták a jövő évi költségvetést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents