Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
1987. december 17. Kelet-Magyarország 3 Vita a költségvetésről (Folytatás a 2. oldalról) A Szakszervezetek Országos Tanácsa a kormánnyal megállapodott abban, hogy 1988-ban néhány területen — így például a MÁV-alkalma- zottak, a bírák, ügyészek és a műszakiak jobb megbecsülése érdekében, valamint a pályakezdő értelmiség körében — körülbelül egymilli- árd forintnyi bérpolitikai intézkedésre kerül sor. Végül e témakör kapcsán külön szeretném kiemelni, hogy a legrászorultabbak részére garanciát kíván az állam nyújtani arra, hogy e rétegeknél, ide értve a legalacsonyabb nyugdíjúakat és a sokgyermekeseket, a tervezett életszínvonal-romlás nem következik be. Ha azt az árak veszélyeztetnék, az állam külön intézkedik a pótlólagos ellensúlyozásról. A kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy 1988-ban megfelelő árukínálat legyen a boltokban, s biztosított legyen az elmúlt években megszokott ellátási színvonal. A terv a lakossági megtakarítások növelésével számol. Van tere ennek, csak a formát és a megfelelő érdekeltséget kell megtalálni. Az áLlami lakásépítés további mérséklődésének és a hagyományos építőanyagok árnövekedésének ellensúlyozására növekszik a lakást építő, vagy vásárló családok támogatása. Több lesz a gyermekes családok és az ifjú házasok szociálpolitikai kedvezménye, főleg a három- és többgyermekes családok esetében. Figyelmet fordítunk a középiskolai tantermek építésére, tekintettel a demográfiai hullámra. A felsőoktatásban a kormány Felsőoktatási Fejlesztési Alapot hoz létre; folytatjuk a már megkezdett egyetemi rekonstrukciókat. A védelem és egyéb fegyveres testületek jövő évi működési és fenntartási kiadásaira 56,4 milliárd forintot fordítunk. A kormányprogram 1988- ra a stabilizációs időszak kezdetét, legnehezebb évét jelezte. A célok kemények, de megvalósíthatóak. E gondolatok jegyében kérem a kormány megbízásából a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokat is figyelembe véve, az 1988. évi költségvetési, valamint az állami pénzügyekről szóló törvénytervezeteket elfogadni szíveskedjék. Letelték az esküt az új miniszterek Hozzászólások Eskütétel a Parlament Nándorfehérvári termében, a képen balról jobbra: Marjai József. Medgyesajr Péter, Berecz FrI gyes, Csehák Judit, Hoós János. Horváth István, Maróthy László és Villányi Miklós. (MTI fotó) A Parlament Nándorfehérvári termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai Józsej, Medgyes- sy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit, Hoós János. Horváth István, Maróthy László és Villányi Miklós letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Crósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre. az Elnöki Tanács titkára. (Az esküt tett miniszterek életrajza.) Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében javasolta a költségvetési törvény- tervezet elfogad'sát. — Előrehaladásunknak a korábbinál is fontosabb feltételévé vált — hangoztatta —, hogy növekvő mértékben és eredményesen vegyünk részt a nemzetközi munka- megosztásban, a lehető legszélesebb gazdasági kapcsolatokat építsük ki a kölcsönös előnyök alapján együttműködésre kész országokkal. Aktívan együttdolgozunk a partnerországokkal a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésén, a KGST mechanizmusának korszerűsítésén, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok minőségi megújításán. A tőkés világban fontos törekvésünk, hogy stabilizáljuk és bővítsük gazdasági kapcsolatainkat legfőbb partnereinkkel. Az Európai Gazdasági Közösséggel tárgyalásban állunk egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodásról. — A kormány gazdasági diplomáciája igyekszik elhárítani az akadályokat és felszínre hozni a lehetőségeket, de a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak konkrét tartalmat csak a vállalatok adhatnák. A stabilizációhoz és a kibontakozáshoz új munkaerő-politikára van szükség, amely a szerkezetátalakítást a foglalkoztatáspolitika oldaláról is alátámasztja és a gazdasági változások, a veszteséges tevékenységek felszámolása következtében nehéz helyzetbe kerülő munka- vállalók élhelyezkedését segíti. Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsénak el no ke'elöl járóban bejelentette, hogy a szakszervezetek támogatják á költség- vetés elfogadását, segítik a terv valóra váltását. Azok táborát erősítjük, akik hatékony, gazdaságos termelést akarnak, és véget akarnak vetni fejlődésünk és gazdálkodásunk zavarainak — mondta, majd így folytatta; — A szakszervezeteknek lehetőségük van az eseményekét befolyásolni, a társadalmi fejlődésre hatást gyakorolni. Hiszen a bérből és fizétésből élők millióit 'tömörítik, azokat, akiknek döntő szerepük van terveink megvalósításában. A SZOT elnöke külön kitért — jelenlegi helyzetünk és a következő évek szempontjából — két kulcsfontosságú kérdésre: a bérpolitikára és a foglalkoztatáspolitikára. Kijelentette; nehéz volna azt állítani, hogy van bérpolitikánk — a béralapot egyszerűen elosztjuk. A dolgozókat a fogyasztói árak növekedése mellett leginkább a munkanélküliség veszélye teszi borúlátóvá. A hírközlés, de nemegyszer a politikai nyilatkozatok is erősen eltúlozzák a lehetséges munkanélküliséget. Arra törekszünk, hogy ne legyen munkanélküliség, mert azt elfogadhatatlannak tartjuk. De ha az ^egyes helyeken mégis kialakulna, akkor a szociális biztonság megőrzését szolgáló megfelelő eszközökre, támogatásra van szükség — mondta a SZOT főtitkára. A vitában további tíz képviselő szólalt fel. Marjai József Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter 1923- ban született Budapesten. 1948-tól a Külügyminisztériumban dolgozott, s diplomataként többször teljesített szolgálatot külföldön, majd a minisztérium különböző osztályainak élén állt. Ezt követően hazánk nagykövete volt Svájcban, Csehszlovákiában, majd Jugoszláviában. 1910-ben kinevezték külügyminiszter-helyettessé. 1973- ban államtitkárrá; 1976-tól Magyarország moszkvai nagykövete. 1978 óta a kormány elnökhelyettese. 1939 óta vesz részt a munkásmozgalomban; 1943-ban lett . a kommunista párt tagja. 1976-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjává választották. Medgyessy Péter Dr. Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese 1942-ben született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1966-ban szerzett diplomát. Munkáját a Pénzügyminisztériumban kezdte, ahol 1970- töl a pénzügyi irányítás több fontos vezetői posztján tevékenykedett, mindenekelőtt az ár- és adórendszer• kérdéseivel foglalkozott. Közreműködött a közgazdasági, pénzügyi szabályozás korszerűsítésében. ' 1973-ban a Nemzetközi Állampénzügyi Intézet tagjai sorába választották. 1982-ben miniszterhelyettessé nevezték ki. 1986-tól pénzügyminiszter volt. 1965- től tagja a pártnak. 1987. június 23-tól az MSZMP KB tagja. Berecz Frigyes Berecz Frigyes ipari miniszter 1933-ban Budapesten született, munkáscsaládban. A Posta Műszerész Iparostanuló Iskolájában szerzett szakképzettséget. 1949-től a Magyar Néphadseregben teljesített szolgálatot. Később a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott, először elektroműszerészként, majd üzemvezetői. gyáregységve- zetöi és igazgatói beosztásban. 1981-től 1986-ig — a Minisztertanács elnökhelyettesévé történt kinevezéséig — a BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgatója volt. 1964-ben a budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán szerzett diplomát. Elvégezte az egyetem gazdasági mérnöki szakosító tagozatát is. 1962 óta tagja a pártnak. 1980-ban a Magyar Szociálisul Munkáspárt Központi Bizottságának ■ tagjává választották. Csehák Judit Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter 1940-ben született Szekszár- don. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1965-ig a Tolna Megyei Tanács kórházában segédorvosként. majd Fgdd nagyközség körzeti orvosaként dolgozott. Ezután a szekszárdi városi tanács osztályvezető főorvosa lett. 1975 és 1978 között az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének a titkára volt, majd megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárává. 1984-től a Minisztertanács elnökhelyettese volt. A pártnak 1967 óta tagja. Az MSZMP Központi Bizottságának tagjává 1985-ben választották. 1987 óta a Politikai Bizottság tagja. HoósJános Dr. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke 1938- ban született Szombathelyen. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1960-ban Tanulmányai után ugyanitt végzett oktatói munkát, tanársegédként, majd egyetemi adjunktusként. Széles körű tudományos tevékenységet fejtett ki a népgazdasági tervezés elméleti kutatásainak területén; a közgazdaságtudomány doktora. 1960 óta tagja a pártnak. 1968-tól 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, osztályvezető helyettese, majd osztályvezetője volt. 1980-ban az MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották. 1980-tól az Országos Tervhivatal államtitkára volt. Horváth István Dr. Horváth István belügyminiszter Pakson született 1935-ben. munkáscsaládban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1957-től Kecskeméten, a megyei bíróságon fogalmazó, majd a járási bíróságon tanácsveztő bíró. 1956 óta párttag. 1959-töl a párt Bács- Kiskun Megyei Bizottságának munkatársa, osztályvezetője, majd titkára. 1970- ben a KISZ Központi Bizottságának első titkárává választották. 1973-tól a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság első titkára. 1980-tól belügyminiszter. 1985-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává választották. 1987 júniusától a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Az MSZMP KB-nak 1970 óta tagja. Maróthy László Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 1942-ben született Szeghalom községben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd doktori címet. 1968 és 1970 között a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkáraként, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem csoportvezetöjeként dolgozott. A -pártnak 1965 óta tagja. 1970-ben megválasztották az MSZMP Szentendrei Városi Bizottsága első titkárának. Ezután a KISZ KB első titkára, 1980-tól a budapesti pártbizottság első titkára. 1984-ben választották a Minisztertanács elnökhelyettesévé. ' Az MSZMP Központi Bizottságának 1973 óta, a Politikai Bizottságnak 1975 márciusától tagja. Villányi Miklós Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter 1931-ben született Gyűrűsön. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1953-ban. Ezt követően 1955-ig a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa, a közgazdaság-tudomány és a pénzügy területén 'folytatott tudományos kutatómunkát. 1955-től a Pénzügyminisztérium munkatársa, osztály- vezető, főosztályvezető, majd miniszterhelyettes. 1982-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára volt. 1953 óta tagja a pártnak. Tanácskozik az Ország gyűlés.
