Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

s Kelet-Magyarataság — Nyíregyházi filet 1987. december 17. Sokféle figyelem Idősek gondozása Megyei igényeket is Épületek születése Néhány hete múlt, hogy Nyíregyháza meg­ünnepelte várossá válásának 150. évforduló­ját. 112 éve immár, hogy megyeszékhely is egyúttal. Bár korábban nem deklarálták, csak 1971-ben, addig is felsőfokú központ szerepet töltött be, hiszen intézményhálóza­tának nerrtcsak a nyíregyháziak igényeit kel­lett kielégíteni, hanem megyei és regionális igényeket is. Ezért volt feladat — s az ma is —, hogy ha Nyíregyházának rendezési ter­vet kellett készíttetnie, akkor a tervezők, számára megfogalmazott igényekben nem­csak a város, hanem a megye igényei is megfogalmazódtak. És amikor évente Nyír­egyháza egyéves fejlesztéséről, vagy költ­ségvetéséről írunk, ha ötévenként számot adunk egy középtávú terv cél jairól, vagy az elmúlt középtávú terv végrehajtásáról, sok településen irigykedve hasonlítgatják 'saját­jukhoz a számokat — pedig nincs ezen mit irigyelni. Minél kevesebb kárt az erdőben Természetes, hogy a megyeszékhelyen működik a megyei tanács, a megyei pártbi­zottság, a KISZ és a népfront megyei bizott­sága, itt van a megyei tűzoltó-parancsnok­ság, a megyei főügyészség, a megyei bíróság, aztán a hivatalok, mint a földhivatal, az il­letékhivatal, az illetmény hív atal, a megyei rendőrkapitányság, a munkásőrség, a vám­parancsnokság, a bank és az OTP megyei igazgatósága, az adóhivatal, a biztosítók köz­pontjai, s még egy sor olyan intézmény, amelyiknek megyei központja, vagy szerve­zete van. Itt vannak a szövetségek — TE- SZÖV, MÉSZÖV, KISZÖV, KIOSZ, KISOSZ, MAVOSZ, MTESZ — központjai, amelyek­nek nem csupán a székhelye Nyíregyháza, de a városnak kell gondoskodni az ott dol­gozók munkájához, életéhez szükséges felté­telekről is. Természetesen működnek középfokú — vagyis a város lakóinak életéhez szükséges — intézmények, a városi intézményhálózat és vannak alapfokú intézmények is. A felső- és középfokú igazgatási és társa­dalmi intézmények döntő többsége a belvá­rosban. a város központi területén helyezke­dik el. Töb'b intézménynek ad otthont mű­emlék épület, vagy olyan, amelyik műemlé­ki védettségben részesül. Így aztán ezek ne­hezen bővíthetők. Egyáltalán nem lehet tol­daléképületekkel bővíteni, vagy javítani az ott dolgozók munkakörülményein. Vannak természetesen bővíthető intézmények és van­nak olyanok, amelyek bővítése elengedhetet­lenül fontos. Ilyenek a szociális és egészség­ügy! intézmények. A megyében működő kórházi ágyaknak csaknem a fele Nyíregyházán — a Vörös­hadsereg úti és a Sóstói úti kórházban ta­lálható. A régi kórház rekonstrukciója évek­kel korábban elkezdődött és egy új épülettel bővült, de heteken belül elkészül a Sóstói úti kórházban is egy új pavilon, s ezzel a me­gyei kórház képes kielégíteni a számára ki­jelölt körzet igényeit. A megyeszékhelynek azonban gondoskodni kell további fejlesztési lehetőségekről is, hiszen ha növekszik példá­ul a lakosság száma, több kórházi ágyra is lesz szükség. A Vöröshadsereg utcán ezt nem lehet már tovább bővíteni, itt a régi épületek korszerűsítése a feladat. A Sóstói úton vi­szont van még lehetőség, itt azonban az új létesítményeket csak úgy szabad majd meg­építeni, hogy az erdőben minél kevesebb kárt okozzon az építkezés. Ha minden elkép­zelést sikerülne megvalósítani, akkor a jövő évezred első évtizedének végére 2610 ágy lenne a két kórházban. Bővítésre szorulna a szakrendelő is, még­hozzá alapos bővítésre. Ám erre sincs már lehetőség a kórház területén, ezért a rende­zési terv készítői az Orosi út északi oldalát, a kórházzal szemben lévő -területet^ látják legalkalmasabbnak egy' új, korszerű rende­lőintézet számára. Bővíteni kell a véradóál- jomást, elavult a mentőállomás épülete — ennek is az Orosi út északi odalán lenne a helye. Nemcsak az egészségügyi ellátás igé­nyel fejlesztést, hanem a szociális is, hi­szen az idős korú népesség aránya is felte­hetően tovább növekszik. Ezzel együtt ter­mészetesen emelkedni fog az ellátásra szoru­ló idős, beteg emberek száma is. (A Nyíregy­házán lévő 300 személyes szociális otthont legalább 400 személyesre kellene bővíteni és még ekkor is szükség lesz egy egészségügyi panzió, illetve egy gyógyház létrehozására.) Kétharmaduk van tiyíregyházán... A megye oktatási centruma is Nyíregyhá­za a maga három felsőfokú oktatási intézmé­nyével. Az 1962-ben alapított tanárképző, valamint az 1972 óta mii ködő mezőgazdasá­gi főiskola jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, az oktatási feltéte­Ma még csak a helye látszik, de egy év múl­va a városképet szépíti: a Finta József ter­vezte ÁB-székház. lek javításán túl az oktatás tartalmi kere­tei is bővülték, s a főiskolák jelentős szere­pet töltenek be a szakemberek továbbkép­zésében is. Mindkét főiskola regionális fel­adatokat is ellát, ennek megfelelően fej­lesztésük nemcsak -megyei, hanem országos feladat is. A tanítóképzés és a tanárképzés területén tapasztalt hiányok ismeretében szükségessé válhat az intézmény bővítése, hasonlóképpen a mezőgazdasági főiskola is számolhat ezzel, hiszen a növényvédőrepü- lőgép-vezetői oktatás Nyíregyházára kon­centrálódott és feltételezhető -a távlati fej­lesztés igénye. A görög katolikus hit-tudomá­nyi főiskola a harmadik felsőfokú intézmé­nye Nyíregyházának — itt nem terveznek fejlesztést, az intézmény kielégíti az igénye­ket. Űj felsőfokú oktatási létesítmények Nyíregyházára telepítése azonban szóba ke­rülhet, mert pl. az ipari műszaki szakember- képzés feltételeit is meg kellene teremteni. A közművélődési intézmények közül tulaj­donképpen mindegyik -alkalmas az ezredfor­duló táján is várható igényeket kielégíteni — talán csak a megyei könyvtár könyvállomá­nyát kell bővíteni. (Ez természetesen csak úgy igáz, ha figyelembe vesszük, hogy -a jö­vő évben elkészül a bujtosi ifjúsági ház és sportkoimíbinát.) A középfokú intézmények kétharmada is Nyíregyházán van. Hogy mennyire indokolt, azt leginkább az jelzi, hogy a középfokú -in­tézményben tanulók ennél jóval magasabb százaléka — csaknem háromnegyede — jár Nyíregyházára. Itt képezik a szakmunkásta­nulók több mint nyolcvan százalékát! Ahhoz azonban, hogv a -távolabbi településekről ide vágyó fiatalok is nyugodtan tanulhassanak, a kollégiumi helyek számát jelentősen bőví­teni kell. Nem szóltunk még arról, hogy a felsőfo­kú feladatokat is ellátó megyei és városi művelődési ház mellett működnek Nyíregy­házán körzeti művelődési otthonok, ám Jó- saiváros'ban és az Örökösföldön komplex sza­badidő-központokat-kellene létesíitenli, amely­ben megtalálható lenne a könyvtár és a mo­zi is. Ami a mozit illeti: -a Krúdy mozi ki­vételével elavult, korszerűtlen mozijai van­nak Nyíregyházának. Talán hoz majd egy kis -színt a város életébe, ha megnyílik a Jókai téren a volt buszpályaudvar helyén a művészmozi. A Jósavárosban és az Örökös- földön épülő művelődési házakban tervezett mozin kívül a városközpontban is gondoltak, a rendezési terv készítői egy ötszáz szemé­lyes filmszínház és egy kétszáz személyes nonstop mozi létesítésére. Kiskorút menti létesítmények Ami az alapfokú intézményeket illeti: sze­rencsére olyan n-a-gy gondok már nincsenek. Bölcsődébe, óvodába tulajdonképpen minden gyereket felvesznek, s ha felépül a Körte utcai 21 tantermes általános iskola, -akkor a városközpontban is csökken -a tantermek zsúfoltsága. Nemigen szoktuk -az intézmények közé -so­rolni a kereskedelmi, vendéglátóhelyeket, szolgál-ta-tóházakat. Pedig azok is részét je­lentik az intézményrendszernek és azok fej­lesztése legalább olyan fontos, mint ia műve­lődési intézmények. Szerencsiére Nyíregyhá­za boltokkal eléggé -jól -ellátott megyeszék­hely. Különösen az lesz, ha a Kiskörút men­tén felépülnek a tervezett létesítmények. Igaz, hogy ott kap helyet a Hungária Bizto­sító, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal. Az Állami Biztosító á Kiskörút és -a Fel- szabadulás út sarkára épül, de a Kiskörút mellett lesz majd pl. -a Domus Áruház, ami­re oly régen várnak már :a nyíregyháziak. A városnak ezekben az években kevés pénze van. Ezért arra számítanak, hogy a ta­nácson gondoskodnak megfelelő helyről és infrastruktúráról, a kereskedelmi, a vendég­látó, a szolgáltató vállalatók pedig vállalkoz­zanak új boltok, vendéglátóhelyek, szolgálta­tó-házak építésére. Erre természetesen vállal­kozhatnak magánszemélyek is, ha a város rendezési tervébe illő, -az adott környezetbe illeszkedő épület létrehozását vállalják. Balogh József Január 26-án lesz húsz esztendeje, hogy Nyíregyházám, a Sóstó egyik csendes utcájá­ban megnyílt a szociális otthon. Akkor 200 idős ember, találhatott itt h-alyét, nem rövid várakozás után. Amikor ’73-foam bővítették az intézményt, már 360 lakót fogadhattak, s ahogy nyíltak la megyében a hasonló -intéz­mények, úgy lett mind egyszerűbb az ide bekerülés. Ma ás vám 'néhány üres hely. A sóstói szociális Otthoniba főleg Nyíregyházá­ról és a környékről kerülnék idős emberek, de nincsen merev elhatárolás, más vidé­kekről, megyékből és városokból is fogad­ják a jelentkezőket. Sokan régi munkahe­lyük, szeretteiik sírjai közöiében szeretné- nék élni, így -aztán nem egyszer még a fővá­rosból is visszatérnek egykori fiatalságuk városába. Az idős emberék térítési költségei méltá­nyosak. A maximum amit fizetni lehet, 2070 forint,- a megállapítás alapja- a nyugdíj. -A mostani lakók többsége igen alacsony nyug­díjas, így ezt a felső határt csak ritkán fi­zeti valaki. Minden lakó -négyszáz forint zsebpénzt kap, még akkor is, ha a nyugdíja igen kieSi. Aki magasabb myugeMtásbae ré­szesül, mint az átlag, több pénz fölött ren­delkezik. Sok kiadós persze nincsen, hiszen a lakók a ruhától az étkezésig, -az orvosi el­látástól az ünnepi meglepetésig mindent megkapnak. A zsebpénzből főleg nyalánk­ságot vesznék, van aki ruhára, más teme­tésre -gyűjt, de akadnak olyanok is, akik időnként főznek maguknak. Az ellátás egyéb­ként kiváló, az idős 'emberek tanácsa válo­gatja ki a heti étrendre kerülő ételeket. Ré­gi szokásokat őrizve főleg iá jő húsos, fűsze­res, burgonyás, házias ételieket és a tésztá­kat szeretik. Niem könnyű hát az idős em­ber korszerű táplálkozását és az igényt egyeztetni. Külön főznek a cukrosoknak, van diétás koszt, de kérésre egy-két külön­legességiét is elkészít a konyha. A nyíregyházi szociális otthon és a hoz­zátartozó városi idősek klubja évente 28,5 miii'llióbál gazdálkodnak. a lakókról -131 fős személyzet gondoskodik, közülük 52 ápoló­nő, akik éj jel-nappal szolgálatban vannak. M'öLIettülk állandó egészségügyi ügyelet is van, mindennap jön orvos, a rendelési idő 2—3 óra, a szükségtettől függően. Hetente jön a szemész, havonta a fogász, kéthetente -a pszichiáter. Az otthonban van egy Olyan részleg, ahol a fekvőik laknak, aki kórházi ellátásra szorul, iazt o,da szállítják, de ottléte . 'alatt is gondot fordítanak rá. A lakók a társadalom minden rétegéből verbuválódtak. Vian földműves és katona­tiszt, könyvelő és háztartásbéli, munkás és értélmi'Ségii egyiarán-t. Az átlag életkor nyolc­van év. Huszonötén idősebbek 90 esztendő­nél, — 80 és'90 között száznegyvenen van­nak. Fiatal — 55—60 körüli — igen ritkán téved ide, főleg öregkorban jönnek a lakók. Egy részük — a kisebbség —, eléggé miagá- rahagyOtt, másokat látogatnak a családok. Különösen ünnep idején van teli az otthon, 2—300 között mozog a családtagok, látoga­tók száma. Jönnék a patronálok is, akik az év folyamán is .rendszeresen kijárnak, egy- egy embert vagy kisebb közösségiét támo­gatnak. A nagy ünnepeken , — így a kará­csony napj-aiiban — az otthon vezetése gon­doskodik karácsonyfáról, ünnepi hangulat­ról. Rendszeresen kijárnak a lelkészeik is, az idős emberek igényűnk a velük folytatható beszélgetéseket. A szociális otthon lakói — minden tévhit­tel szemben — teljes mozgásszabadságot él­veznek. (Kivételt képeznék azok, akik idős korúik miatt szökni, céltalanul menni akar­nak, betegségük e jelenségeire gondosan ü-gyelnek.) így aztán járják is a Sóstót, ki­járnak á temetőbe, apró ügyeket 'intéznek. Ünnepek idején a létszám megcsappan, so­kan családjaik, ismerőseik körében töltik -a pár napot. Minden lakót elvileg hatvan nap szabadság illat meg -egy évben, de ha úgy alakul, hogy valaki 'több időt tölt csalá­di körben, vagy ismerőseinél, az ellen se emel kifogást senki. A szociális otthon vezetésének elve: az otthonosság érzésének erősítése. Ennek ér­dekében alakították ki la kis társalgókat, té- vésairkdkat, ki-ki beviheti saját televízió­ját is, sokuknak van rádiójuk, hűtőszekré­nyük. Sok-sok virág díszíti a szobákat és a folyosókat, többen foglalkoznak ezek gondozásával. A szobákban saját apró tár­gyaik emlékeztetnek a múltra, szeretett uno­kák, dédunokák képéi a keretekben. Kiinek- kinek adott a lehetőség, hogy ereje szerint ténykedjen. Van, laki a takarításban vesz részt, mások jó időben a kertben 'tüsténked­nek, nóhámyian ia gumigyár bedolgozói, mun­kát vállaltak. A közösségi eLet kialakulását fontosnak ítélik az itt dolgozó szakemberek, hiszen ez az egyik forrása annak, hogy mi­nimális legyen a súrlódások, sértődések szá­ma. Szerencsére kirívó esetről nem tudtak számot adni, viszont arról igen, hogy jó né­hány házasságot már kötöttek itt laz elmúlt évtizedek alatt. Hetven óta 15 lakodalom volt, ilyenkor iaz ifjúnak nem mondható pár tortát ís kap, társaik ajándékokkal lepik meg őket, és — ez se kis dolog! — az otthon vezetése a házastársi pavilonban kétágyas szobákban helyezi öl iaz új párt. Jóllehet nem csikócsapat lakik az otthon­ban, szórakozni nagyon szeretnek. Szívesen mennek a színházba (ehhez buszt a színház Jbiztosít!), szívesen fogadták -a művelődési 'központ meghívását rendezvényeikre. De van saját ikultiúrcsoportjuk is, tagjai saját verseiket szavalják, dalolnak, táncolnak, -műsort szerveznek. Jelenleg már két ilyen csoport is létezik, kapcsolatát tartanak a debreceni, miskolci, mlikepérosi és bajdúszo- iboszlói Otthonokkal, vendégszerepelni járnak egymáshoz. Rendeztek már az otthonok kö­zött főzőversenyt, a szociális otthon rend­szeresen megszervezi a szüreti bált, a far­sangot. Az öregek főleg a csárdást, a magyar nótákat, a népdalokat kedvelik. Szellemi igényeiket a kiváló -könyvtár is segít kielégí­teni, de sok ‘előadást is 'tartanak a csillagá­szattól az egészségügyi témákig bezáróan. Elmondható: állandóan lafctivitásna töreksze­nek, szeretik hasznossá -tenni magukat a la­kók, s -alapvetően az élteti őket, ha hasznu­kat is veszik. A szotíiólis otthon vezetése igen fontosnak tartja a lakók lelki egészségének ápolását. Sók türelemmel hallgatják meg gondjaikat, panaszaikat. Ha szükség . van, igyekeznek áthiidalnS a családok hiányát, súlyosabb eset­ben a pszichiáter közreműködésével állítják helyre a lelki békét. , Felkészülitek arra is, hogy amennyiben az idősek száma nő, a leg­ésszerűbben használják ki a rendelkezésre álló helyet, s a pénzügyi nehézségek ellenére is garantálják a 'már kialakult életfeltétele­ket. A pillanatnyi csend után ugyanis várható, hogy a következő -években -rnegsokasodik a szociális gondozásra szorulók «zárna. Talán ezért is léptek ebben az időszakban az egy­házak, azok szeretetszolgálatai is. Az aiiami otthonok mellett tevőleges szerepet vállal­nak az idős emberek elhelyezéséből, gondo­zásából. A római katolikus egyház a Széche­nyi út—Vasgyár utcai épületben, (a városi tanács épületeinek helyén) fogja kialakítani szociális intézményét. Á városi tanáccsal már tárgyalások is folynak, milyen feltéte­lekkel kaphatják meg az épületet. Az evan­gélikusok a Magöaléneum mellett, a Korá­nyi úton alakítják ki szociális Intézményü­ket. Hasonló céllal fog építkezni a görög ka­tolikus egyház is, a Bánki Danát szakkö­zépiskola környékén, ők is szociális otthont alakítanak ki. Ezek az elképzelések jól egé­szítik ki az állami gondoskodást, és érzé­keltetik azt a felelősséget, melyet az egyhá­zak tanúsítanak a szociálpolitikai kérdések iránit. A szenetetszoágáliatók -működésiének nagy jelentőséget tulajdon- - t legutóbb a megyei képviselőcsoport is. i-íímdez a követ­kező 'évekre azt ígéri, hogy az idős emberek 'éibeiyezése gondtalanabbá válik, sokféle fi­gyelem nyilvánul meg irántuk. Tegyük hozzá 'az eddigiekhez: igen fon­tos ezzel egy 'időben, a város területén lévő idősek klubjai 'is fejlődjenek, az eddiginél is jobban működjenek. Fel kell készülni arra, hogy íiráintük 'is nő majd az igény, s az ide- járók ellátásán kívül sokoldalú érdekeikről iis itt köti majd gondoskodni, örvendetes, hogy Nyíregyháza város vezetése igen nagy gondot fordít taz 'idősekre, és ezzel önmagát is minősíti. Bürget Lajos Széchenyi utca—Vasgyár utca sarok. Volt Ferences rendi In taster, járási tanács, ma városi tanácsi helyiségek. És lesz római katolikus szeretetotthon.. • ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents