Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
A párt és I kormány vezetői a képviselői padsorokban. (KM telefotó) Vita a jövft évi állami költségvetés törvényjavaslatáról SZERDÁN 10 ÓRAKOR A PARLAMENTBEN MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA. A KÉPVISELŐK ÉLVE AZ ÜGYREND ADTA LEHETŐSÉGGEL — 7 ELLENSZAVAZATTAL — ÜGY DÖNTÖTTEK, HOGY ZÁRT ÜLÉSEN TÁRGYALJÁK MEG A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTÉRIUMAINAK FELSOROLÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT. A KORMÁNYZATI MUNKA KORSZERŰSÍTÉSÉNEK FOLYAMATÁBA ILLESZKEDŐ SZERVEZETI VÁLTOZÁSOKAT GRÓSZ KÁROLY, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKE INDOKOLTA MEG ELŐADÓI BESZÉDÉBEN. AZ ORSZÁGGYŰLÉS UGYANCSAK ZÁRT ÜLÉSEN DÖNTÖTT SZEMÉLYI KÉRDÉSEKBEN. ősz Károly beszéde a zárt ii Grósz Károly elöljáróban tájékoztatást adott a kormány munkaprogramjának fogadtatásáról, a végrehajtás továbbiakban várható politikai környezetéről és arról, hogy mit tett a kormány az őszi ülésszak óta a megvalósításhoz szükséges hazai és nemzetközi feltételek megteremtése érdekében. — A parlamenti ülésszak széles nyilvánosságot kapott és nagy érdeklődést váltott ki. A nyilvánosság és az érdeklődés találkozása következtében a közvéleményben, az érdekelt állampolgárok legszélesebb köreiben a korábbinál reálisabbá és egységesebbé vált a kép az ország helyzetéről, az előttünk álló újszerű feladatokról, a népünket, jövőnket ezekben az években érintő és meghatározó sorskérdésekről. Ezt nagy politikai értéknek tekintjük. A munkaprogram fogadtatását tekintve a kép — ahogyan ez várható volt — erősen differenciált. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy az állampolgárok, a közösségek józan, tárgyilagos helyzetértékelése és támogató lenni- akarása dominál benne. Különösen fontos, hogy a termelő vállalatok jelentős részénél olyan szemlélet és gyakorlat van felerősödőben, amely nem a mozgástér vélt és valós korlátáit leltározza nagy szorgalommal, hanem a lehetséges cselekvés módozatait kutatja. Csakis ez a magatartás az előremutató. Sem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az előbbiekkel ellentétes jelenségekkel is lehet találkozni. A kezdeti bizakodás mintha csökkent volna. Vannak, akik még mindig csak a fenntartásaikat tudják megfogalmazni. Egyesek továbbra is a kivárás pozíciójában húzódnak meg. Mások mindmáig nem voltak képesek elmozdulni a „kik a felelősek” kérdéstől, nem véve tudomást arról, hogy ezzel valójában nem jutunk előre. A kibontakozást illetően a „mi a biztosíték” kérdését ismételgetik kitartóan. A kormány párbeszédre törekszik Az sem ért bennünket váratlanul, hogy a nehézségek növekedése nagyobb aktivitásra bátorítja az ellenséges és ellenzéki elemeket. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány a jövőben is párbeszédre törekszik mindenkivel, aki bár tőlünk eltérő módon, de a szocialista kibontakozás érdekében keresi a megoldási lehetőségeket. De nem vagyunk hajlandók tárgyalni azokkal, akik tudatosan ártó szándékkal, ellenséges platformról igyekeznek diszkreditálni céljainkat s a megvalósításra irányuló erőfeszítéseket. Mindezek a jelenségek nem hanyagolhatók el, de termélamközi kapcsolataink további aktivizálására. A KGST októberi, moszkvai ülésszakán közösen határoztunk a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének fokozatos átépítéséről, amelyet a tagországok nemzeti gazdasági mechanizmusai fejlődésének figyelembe vételével kell megvalósítani. Megkülönböztetett jelentőségű tárgyalásokat folytatunk a Szovjetunió vezetőivel a jövőbeni együttműködésünk tartalmáról és kereteiről. A többi KGST-or- szághoz hasonlóan mi is foglalkozunk a Közös Piaccal való viszonyunk rendezésének kérdéseivel. A Közös Piac tagországai hagyományos és fontos gazdasági partnerek Magyarország számára, ezért a kapcsolatok rendezéséhez komoly érdekünk fűződik. — A kormány munka- programjának beterjesztésekor ígéretet tettem önöknek arra, hogy — felgyorsítva a kormányzati munka korszerűsítését célzó előkészületeket — javaslatot teszünk a Minisztertanács és a minisztériumok szervezetének új rendjére. Ezért terjesztem most elő a kormány nevében az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot. A tervezett szervezeti intézkedések és az ezekhez kapcsolódó személyi változások ennek a folyamatnak az első ütemét jelentik. Ebből következik, hogy most csak olyan személyi változásokra terjesztek elő javaslatokat, amelyek a szervezet-korszerűsítéssel függnek össze. A mostani első lépést követően 1988-ban szándékozunk előkészíteni és 1989. január 1- jével bevezetni a még szükségesnek ítélt módosításokat. Munkastílusunkat átalakítjuk A kormányzati munka továbbfejlesztésénél abból indulunk ki, hogy a mai helyzetben gyors reagálásra, kemény és néha kényszer szülte döntések meghozatalára, s — az alapvető irányok tartása mellett — állandó manőverezési készségre van szükség. Ez elképzelhetetlen a kormányzás munkastílusának átalakítása, a döntési rendszer megváltoztatása és a felelősségi viszonyok áttekinthetővé tétele nélkül. Mindez olyan köveellenkezőleg, erősödik, de az más, közvetettebb formában nyilvánul meg, mint eddig. — A másik tartalmi követelmény azzal kapcsolatos, hogy a kormánynak a jövőben nyi- tottabbnak kell lennie a társadalmi fejlődés új jelenségeire. — S végül a tartalmat érintő harmadik törekvésünk azzal függ össze, hogy erősödik a szocialista demokrácia és fokozódik az állami szervek munkája .feletti társadalmi ellenőrzés. A kormányt érintő javas- . lataink arra irányulnak, hogy a Minisztertanács testületi jellegének erősítését összhangba hozzuk a miniszteri önállóság és felelősség növelésével. Ennek jegyében felülvizsgáltuk a miniszterelnök-helyettesek funkcióját és a kormánybizottságokat. Alapvető célunk, hogy a minisztériumok munkájában a kormányhoz kötődést erősítsük, egyidejűleg azonban a tárcájukhoz tartozó szakkérdésekben növeljük a miniszterek saját döntéshozatali lehetőségét. A változások indoklása telmény a központi állami irányítással szemben, amely szervezeti és személyi változásokat is igényel. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot elsősorban azokkal a tartalmi összefüggésekkel indoklom, amelyekbe a javasolt szervezeti intézkedések és személyi változások beágyazódtak. Ezek közül a következőkre kívánom figyelmüket felhívni: — Az állam gazdaságszervező szerepe a jövőben nem csökken, Annak érdekében, hogy a minisztériumok önállóan lássanak el tárcaközi koordinációt, képesek legyenek komplex kormányzati feladatok felelős ellátására, megszüntetjük a Minisztertanács tisztségviselőinek miniszterek feletti szervezetirányító tevékenységét. A miniszterek és az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok a jövőben közvetlenül a Minisztertanácshoz kapcsolódnak, munkájukért a kormánynak és az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel.. Ez lehetővé teszi, hogy csökkentsük a miniszterelnök-helyettesi funkciók számát, illetve megszüntessük a kormány és a minisztériumok'közé beékelődő hivatali apparátust. A lefolytatott vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a három gazdasági kormánybizottság egymás melletti működése párhuzamosságokra, a kormányzati cselekvés lelassulására vezetett. Ezért a Minisztertanács megszünteti az Állami Tervbizottságot, a Gazdaságfelügyeleti Bizottságot, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, és egyidejűleg létrehozza a Terv- és Gazdasági Bizottságot. Az Országos Tervhivatal a jöszetesen nem kérdőjelezhetik meg azt a sok irányból érezhető támogatást, amely a kormánynak erőt és biztonságot ad a munkához. Társadalmunkban megvan és erősödik az akarat a közösen elhatározott célok megvalósítására és azok vannak döntő többségben, akik azt keresik, hogyan lehet a szocializmus jobb, hatékonyabban működő gyakorlatát kialakítani hazánkban. Nemzetközi tevékenységében a kormány legfontosabb feladatának a stabilizációs és kibontakozási program külső feltételeinek biztosítását tekinti. Ennek érdekében törekszünk az álSzerdán délelőtt 10 ónkor összeült u Orszányfilés télt ülésszaka. vőben — jelenlegi funkciójának megfelelően — önállóan működik. A kormánybizottsági titkárságok kiiktatása mellett megszüntetjük a Miniszter- tanács Tájékoztatási és Tanácsi Hivatalát. A Tanácsi Hivatal szervezetei és feladatai beépülnek a Belügyminisztériumba. Ezzel a döntéssel ez a fontos minisztérium a közrend és a belbiztonság kormányzati feladatainak ellátása mellett jelentős lépést tesz.a belügyi és közigazgatási funkció kiteljesedése felé. A tanácsok irányításának az alkotmányban is rögzített konstrukciója változatlan marad. A tanácsok központi irányítása továbbra is a Minisztertanácshoz tartozik, de most már nem államtitkár, hanem a kormány egyik tagja — a belügyminiszter — közreműködésével. A Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak magasabb szintre emelése érdekében — a miniszterelnök vezetésével — létrehozzuk a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumát. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala megszüntetését az indokolja, hogy a tömegtájékoztatásban jelentősen növelni kívánjuk a sajtó- sZerveket alapító intézmények önálló döntési lehetősegét és felelősségét. Ennek érdékében szétválasztjuk a kormányzati sajtóirányítást, illetve a kormányszóvivői tevékenységet. A minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek körében végrehajtandó változások célja az integrált, a koordináció belső biztosítására képes minisztériumok létrehozása, ezzel egyidejűleg a gazdaságirányítás körében a merev funkcionális és ágazati tagozódás felszámolása. Javasoljuk a Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztérium összevonásával, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága önálló hatáskörének megszüntetésével, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal hatáskörének jélenitős módosításával a Kereskedelmi Minisztérium létrehozását. Piacépítési szempontból feltétlenül indokolt a fogyasztói, (Folytatás a 2. oldalon) BxLIV. évfolyam, 297. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. december 17., csütörtök ’ t Korszerűsített kormányzati szervezet — Letették az esküt az új miniszterek Megkezdte munkáját az Országgyűlés ^— ------------------------------------------------------------------------------------------------ - ______
