Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-16 / 296. szám

1987. december 16. Kelet-Magyarország 7 Tükörkép K. J.-né tizenöt éve dol­gozik Nyírbátorban egy ipari vállalatnál. Munká­ba lépése után jogi vitája volt a vezetőséggel, és a szakszervezet képviselő­jével. A „pert” ugyan megnyerte, de a szakszer­vezeti titkár azóta is ha­ragszik rá, és ellenszenvét még olvasónk fiával is érezteti, pedig a fiatalem­ber csupán néhány hó­napja dolgozik a gyárban. Az asszony még akkori­ban kilépett a szakszerve­zetből... Most azért írt lapunkhoz levelet, mert eljött az idő, amikor vég­re Kiváló Dolgozónak ja­vasolták. Az elismerést más kapta meg. Ezt még megértette, ám végsőkig elkeseredett, amikor egy októberi reggelen az szb- titkár belépett hozzájuk a műhelybe, és kijelentette: túl sok itt a felesleges ember. Főleg azok, akik nem tagjai a szakszerve­zetnek. Erre aztán há­rom, régóta a vállalatnál dolgozó asszony is felkap­ta a fejét! A hegyes nyíl célba talált... A szakszervezetek me­gyei tanácsát kértük fel arra, bírálják el a történ­teket. Valóban többen ki­léptek a vállalatnál a szakszervezetből, s ha igen, miért? Az SZMT il­letékesei a helyszínen hallgatták meg a munká­ját hivatásnak tekintő asszonyt, a vezetőség tag­jait, az szb-titkárt. Tóth Géza vezető titkár a vizs­gálat végeredményéről tá­jékoztatta lapunkat. Sok, eddig tisztázatlan kérdés­ben emberileg az önérze­tében megsértett asszony­nak van igaza. A műveze­tő javasolta őt Kiváló Dolgozónak, de a vezetés másként döntött. Ezt nem lehet kifogásolni, biszen a vállalat joga, kit terjeszt fel kitüntetésre. A kelle­metlenséget, levélírónk csalódását az okozta, hogy túl hamar vált ismertté a közvélemény előtt a ja­vaslat. A szakszervezetből — és ez természetszerűen másutt is előfordult — többen azért léptek ki, mert sérelmesnek tartot­ták a tagdíibesorolás mér­tékét. A SZOT legutóbbi ülésén épp ezért született meg a határozat, hogy a szakszervezeti tagdíj a dol­gozó mindenkori kereseté­nek egy százaléka legyen. Az SZMT felelősei min­denesetre leszűrik a ta­pasztalatokat a nyírbátori vállalatnál történtekből... Valóban intő példa ez az eset. A közösség adta bi­zalommal, a hatalommal való sáfárkodás nem le­het csak személyes adott­ságok kérdése. Igaz, a döntésekben az is szere­pet játszik, ki milyen em­ber. De irányító poszton lenni mindenekelőtt nagy politikai és emberi fele­lősség. Lelkiismeret és em­bertisztelet kell ahhoz, hogy mások tetteit elbí­ráljuk. A munkáskollektí­va mindig tükröt tart a vezetők elé. öértük, és sa­ját maguk jövőjéért is jobb időnként belenézni. Tóth M. Ildikó ROHAN A (SZABAD)IDÖ ... Ennek az évnek októberéig a Volán-autóbusz me­netrendje tökéletesen alkalmazkodott a délutáni mű­szakváltás idejéhez. Aki a Ganz Műszer Művek nyír- bélteki gyárában délután két órakor befejezte a mun­kát, huszonöt perc múltán már indulhatott is haza Nyírbátor felé. Nagy könnyebbség volt ez, az ottani tá­jékról bejáróknak. Sajnos, október 1-jén rosszabbra fordult a helyzet. A busz ettől kezdve ugyanis már 14,40 órakor indul, negyedórái fölösleges várakozásra ítélve bennünket. Sajnos, a vállalat nem hajlandó visz- szaállítani az eredeti menetrendet, többek között arra hivatkozva, hogy ezzel is hozzájárulnak a munkaidő védelméhez, holott szerintünk ez a gyár belső ügye. 73 aláírás Ganz Műszer Gyára, Nyírbéltek (A Szabolcs Volán illetékeseinek válasza: A szóban forgó járat nemcsak a gyár dolgozóinak igényeit hiva­tott kiszolgálni, hanem a környékről Nyírbátorba uta­zókét is. A módosítást azt tette szükségessé, hogy a Debrecen felől Nyírbéltekre 14,35 órakor érkező busz­ról átszállhassanak a nyírlugosiak, a Szabadság-telepi­ek pedig a Béliekről Nyírbátorba induló járatra. Ez pe­dig csak úgy lehetséges, ha tizenöt perccel később in­dul a nyírbátori járat.) NEHEZEN VARJUK Mi, nyíregyházi, Dimitrov utcai lakók úgy látjuk, hogy erről a főközlekedési útról elfeledkeztek az illetékesek. Már a Hatzel téren kötik be a vizet és a gázt, mi is na­gyon régen várunk erre, és azt szeretnénk kérdezni, várhatóre, hogy felénk is folytatják majd a munkát? Özvegy Sipos Imréné Nyíregyháza, Dimitrov u. 54. (A Nyíregyházi Városi Ta­nács terv- és munkaügyi osz­tályvezetőjének, Romanovics Istvánnak a tájékoztatása szerint a Hatzel téri gázve­zeték, illetve a Csillag—Ró­zsa utca térségében lévő szennyvízcsatornát lakossági társulásos formában építik. A Dimitrov utcai lakók ilyen igényüket a műszaki osztá­lyon jelenthetik be. Mivel azonban itt az útpályát a kö­zelmúltban újították fel, és a közműveket csak az út fel­bontásával lehet elhelyezni, jelentős problémákat vetne föl a lakók igénye.) KARÁCSONYI ÖRÖM A sóstógyógyfürdői szociá* lis otthon valamennyi lakója nevében szeretnénk köszöne­tét mondani a nyíregyházi Centrum Áruház dolgozói­nak. ök ismét törődtek ve­lünk, gondoskodtak arról, hogy lakóink bevásároljanak mindent, amire szükségük van. Ezzel megkímélték őket attól a törődéstől, amivel a városba való beutazás, az áruházban való sorbanállás jár. Kérjük, tolmácsolják őszinte köszönetünket. Kállai Zoltán igazgató Egyesített Szociális Intézmény, Sóstógyógyfürdő tétova Oda A PÉNZTÁROSHOZ Hosszasan állok sorban a nyíregyházi, örökösföldi la­kótelep ABC-jének pénztá­ránál. Előttem felháborodot­tan reklamál egy hölgy, hogy már megint többet blokkol­tak, mint a vásárolt áruk va­lódi értéke. Míg eszembe jut­nak az én eseteim, a pénztá­ros hölgy a kosaramból elve­szi a rostos gyümölcslevet és gondolkodás nélkül az árun feltüntetett ár helyett jóval drágábbat üt be a pénztár­gépbe. Bizonyára kissé szú­rós lehetett a tekintetem, mert meglepődve arckifeje­zésemtől bizonytalanul kér­dezősködött a két pénztáros kolleganőjétől. Az egyik azt mondta, szerinte nem válto­zott az ár, a másik viszont az ellenkezőjét mondta. Ott­hon később összeszámoltam a vásárolt dolgokat, és kide­rült, (a rostos gyümölcslén kívül) 2,60 Ft-tal fizettettek velem többet, mint az áruk valódi értéke volt. Sajnos, ez szinte mindennapos dolog. Ezért szól tétova ódánk a pénztárosokhoz: tan ülj ák meg az árakat. Az illetéke­sekhez pedig: jó lenne több­ször is ellenőrizni az örökös­földi ABC-t. Tassy Tamás Nyíregyháza, örökösföld TETSZÉS SZERINT? Nemrégiben bevittem a nyíregyházi bizományiba egy köröndi vázát, amit a becsüs 120 Ft-ra értékelt. Természe­tesen ezt nagyon keveselltem, mivel néhány hónappal ez­előtt épp tőlük vettem ötszáz forintért. Ott helyben egy másik becsüs rögtön 304 Ft- ra értékelte, amikor az előző hölgy kiment. Nem értem ezt, vajon mi szerint becsülik fel a beadott tárgyakat vagy ru­hákat, mivel csak az én ese­temben kétszáz forint volt a két értékbecslés közti különb­ség. Ezek szerint csak az át­vevő becsüs hangulatától, vagy jóindulatától függ, mennyiért vesznek be vala­mit? Kovácsné Székely Judit Nyíregyháza, Szalag u. 13. 16. Szerkesztő! üzenetek Czine Józsefné, Jármi: A rendelkezések értelmé­ben a szülő nő 168 napi terhességi-gyermekágyi se­gélyre jogosult. Ha a szülés a várható időpontot meg­előzően következik be, a terhességi-gyermekágyi se­gélyt attól az időtől kell számítani, amelyik naptól terhesállományba vette az orvos. Így tehát ettől a naptól jogosult a 168 napi terhességi-gyermekágyi se­gélyre. Tudja József, Nyíregyhá­za: Igényét, miszerint, emel­jék fel a nyugellátását, a városi tanács egészségügyi osztályának illetékesei el­juttatták a Megyei Társa­dalombiztosítási Tanácshoz. Meg kell mondanunk azon­ban, hogy — miivel nyug­ellátásának összege majd­nem azonos a magyarorszá­gi átlagfizetésekkel —, mél­tányosságbéli emelésre nem sok reményt látunk-. Czibere László, Porcsal- ma: Amennyiben kárigé­nye van, forduljon a máté­szalkai városi bírósághoz. M. Zoltán, Nyíregyháza: A rokkantsági nyugdíj igényléséhez M kell tölteni a Társadalombiztosítási Igazgatóságon kapott „igénybejelentő lap"-ot. Föl kell sorolnia, hogy éle­tében kinél, hol és milyen minőségben dolgozott, va­lamint azt is, hogy mint egyéni gazdálkodó, mikor­tól fizeti a társadalombiz­tosítási járulékot. Ehhez a kitöltött és aláirt igénybe­jelentéshez a születés:! anyakönyvi kivonatát, és a munkakönyvét is csatolni kell. Az igazgatóság csupán akkor bírálhatja el, jogo­sult-e, vagy sem a rokkant­sági nyugdíjra, ha ez az igénybejelentés a rendelke­zésükre áll. Állásfoglalá­sukról határozatban értesí­tik majd. özvegy Demeter Józsefné, Gemzse: Lapunkhoz kül­dött levelét az ilki tanács kérelemnek tekinti, és már megindította az eljárást. T. I.-né, Kisvárda: Azon által megjelölt boltokban a többszöri próbavásárlás so­rán sem tapasztaltak, hogy reggel kilenc óra előtt sze­szes italt árusítanak. Min­denesetre a jövőben foko­zottan ellenőrzik ezeket a boltokat. Az illetékes válaszol HÁZTULAJDONOS KÖTELESSÉGE fí. Zsigmond nyíregyházi lakos a szemétgyűjtő edények tárolásának, ‘karbantartásá­nak szabályairól érdeklődött. A Nyíregyháza, Toldi u. 85— 91. számú házaknál tapasz­talható állapotot tartja — tegyük hozzá joggal —, kü­lönösen elszomorítónak. A Nyíregyházi Közterület Fenntartó Vállalat ágazatve­zetőjének, Lakatos Jánosnak a válasza szerint a szemét­tároló edények tárolása és karbantartása mindenféle­képp és kivétel nélkül a ház tulajdonosának, karbantartó­jának a kötelessége. A vállalat a rendszeres (előre meghatározott") sze­métszállítási napokon az 1,1 köbméteres konténerek kivé- ’ telével, a közlekedési út szé­Vita a mostohafiúval A brutális féri P. Káimánné fehérgyarmati olvasónk tizenöt évvel ez­előtt kötött házasságot a férjével, és mindkettőjüknek ez volt a második házassága. Az első házasságukból szintén mind a kettőjüknek vannak gyermekei. Az emlékezetes, 1970-es tiszai árvíz mindenüket tönk­retette, de az évek folyamán összeszedték magukat anya­gilag. A férj — mivel olvasónk valóban hűségesen visel­te gondját —, még életében elkészített egy végrendeletet, amelyben őt nevezte meg örökösének. Amikor a férje első házasságából származó fiú ezt megtudta, nehezményezte apja cselekedetét. Most újból kiújultak a viták, mert az idős ember meghalt, és a végrendelet alapján a közösen felépített lakóház olvasónk tulajdona lett. A közjegyző át is adta a hagyatékot olvasónknak, s a köteles részt pedig a fiúnak, ám a fiatalember — ennek ellenére — be akar költözni a házba, mert szerinte az őt illeti. Levélírónk azt is megemlíti, hogy még nem kapta meg a hagyatékátadó végzést. Azt kérdezi, joga van-e a mostohafiúnak bele­költözni abba a házba, amit ők közösen építettek fel? Ebben az esetben egyértelmű a válasz: nincs joga. A lakás kizárólagos tulajdonosa levélírónk. A megállapított köteles rész sem jogosítja fel a gyermeket, mint leszár- mazót erre, ugyanis a köteles részt mindenekelőtt pénz­ben kell kifizetni. Az azonban meglepő, hogy a hagyatékátadó végzést olvasónk még nem kapta meg, mert azt már rendszerint a hagyatéki tárgyaláson átadják az érdekelteknek. Sejt­hetően valamiféle félreértésről van szó, ezért azt taná­csoljuk, hogy levélírónk keresse fel a közjegyzőt, és kér­jen tőle a hagyatékátadó végzésről egy másolatot. Ezen­kívül nem árt ellenőrizni azt sem, hogy a földhivatalban bejegyezték-e a tulajdonjogát. Sz. T.-né nyíregyházi lakos különváltan él a férjétől. A férj brutalitása miatt kénytelen a gyermekekkel együtt albérletben meghúzni magát. A férjét hiába kérleli, nem hajlandó kiadni a gyerekek ruháit, sőt kijelentette, hogy mindent elkótyavetyél a lakásból, minden ingóságot pénzzé tesz. Már tettlegességet is elkövetett, összetörte a bútorokat, a televíziót. Epilepsziás betegsége ellenére gyakran fogyaszt alkoholt, de elvonókúrára nem hajlandó jelentkezni. Nemrégiben felnőtt korú és családos gyerme­küknek vásároltak egy lakást, s a férfi most ezt is el akar­ja adni a benne lévő bútorokkal együtt. Olvasónk tanács­talan, nem tudja, mit tehet, hogy akadályozhatná meg ezt. Sajnos, levélírónknál számos probléma van. Jogában áll a férje ellen birtokháborítási eljárást indítani, amiért a közös lakásból kizavarta őket. A tettlegesség miatt bűn­vádi feljelentést tehet. A sérülés súlyától függően, ha a sérülés 8 napon belüli, akkor a bíróságon (és csak az eset­től számított 30 napon belül), ha nyolc napon túl gyó­gyuló a sérülés, akkor pedig a rendőrségen kell feljelen­tést tennie a brutális férj ellen. A házas feleknél lévő ingóságok értékesítését nem le­het megakadályozni, de a vagyonközösség megszüntetése során el kell számolni azzal, hogy kinek milyen ingóság van a birtokában, s az milyen értékű. Ha levélírónk férje valóban olyan mértékben fo­gyaszt alkoholt, hogy emiatt szükség van a kényszer gyógykezelés elrendelésére, akkor ebben az ügyben a ta­nács egészségügyi osztályához kell fordulnia, ugyanis itt kötelezhetik erre a férjét. Ha ellenáll, akár karhatalom­mal is végrehajtható az osztály határozata. A közös gyermeküknek vásárolt lakás és egyéb ingó­ság, amit neki adtak, ajándéknak tekintendő. Bár kivéte­les esetekben valóban van lehetőség az ajándék visszakö- vetelésére, ez az eset nem olyan. Az apa nem tulajdonos, ennek következtében sem az ingatlant, sem az in: ■ ‘go­kat nem adhatja el, bárhogy is fenyegetőzik vele. Dr. Juhász Barnabás lére elhelyezett gyűjtőedény- zetet köteles kiüríteni. Ha a szemétszállító autó környé­kén elszóródik , ürítés közben a szemét, azt is kötelesek maguk után eltakarítani. Abban az esetben, ha a gyűjtőedónyzet megrongáló­dik, a vállalat hivatalos meg­rendelésre, díj ellenében el­végzi a javítást. Ha ehhez hosszabb időre van szükség, akkor addig cserekonténert, gyűjtőedényt biztosítanak he­lyette. A lakókörnyezet tisztán tar­tásáról szőlő (1987. november­ben módosított helyi taná­csi rendelet) egyébként mind a tanácstagoknál, mind a Hazafias Népfront tisztség­viselőinél megtekinthető. NEM ISMÉTLŐDHET MEG Egy olvasónk vásárolni ment az egyik nyíregyházi ABC-be. Megrökönyödve lát­ta, hogy egy ifjú eladó hölgy a polcról levesz egy Fabulon testápolót és bekeni vele a kezét. A másik eladó viszont visszatette a polcra ugyan­ezt a flakont. Ki tudja, va­jon a többi áruval, illatszer­rel, szprékkel nem teszik-e ugyanezt? — kérdezte la­punktól. A megyei élelmiszer kiske­reskedelmi vállalatot keres­tük meg az észrevétellel kap­csolatban. Bódi Andrásné igazgató levélben értesítette szerkesztőségünket az állás- foglalásról. Eszerint az olva­sónk által közöltek valóban megtörténtek. A flakon sé­rült volt, az abból kifolyó krémet kente a kezére az if­jú eladó hölgy. Ez azonban szigorúan tilos, a 'törött, megrongált árukat azonnal a selejitgyűjtő helyre kell vinni, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel a selejtezéséről. Mint hogy példáját követ­ték többen is az eladónők kö­zül, az eladónő etikai vétsé­get követett el, mert tettével alkalmat adott erre. Ez olyan cselekedet volt, ami alkalmas arra, hogy a vásárlók ebből általánosítsanak, és meginog­jon a kereskedelmi dolgozók­ba vetett bizalmuk. A megyei ÉKV igazgatónője a káros jelenség felszámolására adott utasítást, s a fiatal eladónő is megkapta vétségéért a megfelelő büntetését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents