Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-11 / 266. szám

XLIV. évfolyam, 266. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. november 11., szerda Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága . A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését november 11-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottság­nak,_ hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi és külpoli­tikai kérdésekről, valamint az ideológiai munka időszerű kérdéseiről szóló előterjesztéseket. (MTI) Papíripari tanácskozás Budapesten A nyomda- és papíripar műszaki fejlesztéséről rendez­nek tanácskozást november 12—13—14-én Budapesten. A szakmai rendezvényen 20 or­szág 450 szakembere vitatja meg a legújabb tudományos kutatási eredményeket, s azok gyakorlati - bevezetésé­nek lehetőségeit. Köztük ta­láljuk a nyíregyházi pa­pírgyár képviselőit is: A magyar szakemberek is­mertetik a nyomda- és papír­iparban végrehajtott, re­konstrukciók eredményét, s a fejlesztési célkitűzéseket. A Papíripari Vállalat 12 gyá­ra közül az utóbbi években több üzemet felújítottak és új termékek gyártását kezd­ték meg. Az idén fejeződött be a cse­peli és a nyíregyházi gyárban a csomagoláshoz szükséges hullámlemezgyártás techno­lógiájának korszerűsítése. Du­naújvárosban a szalmacellu­lóz gyártásának műszaki fel­tételeit javították, s ennek eredményeként 20 ezer ton­náról 30 ezer tonnára növel­ték az éves termelés meny- nyiségét. A tanácskozáson a nyomdaipari szakemberek is­mertetik az elektronikus szö­vegfeldolgozás, valamint a nyomóformakészítés legújabb műszaki megoldásait. Lépéshátrány Inkább burgonya len- I ne több, mint ta­nulság — mondta nem kis bölcsességgel be­szélgetőtársam — hiszen az időjárás, ami tudvalevőleg mindig van, semmiért sem felelős. Egy valamirevaló jó gazda ha vet, aratni is akar és mindig számít arra, hogy történhet valami. Ha nem a kemény tél, akkor az aszály, ha nem az aszály, akkor a sok eső okozhat terméski­esést. Az is előfordulhat, hogy minden a termesztők kezére játszik, bőséges a termés, ami végső soron ugyancsak gond, hiszen az árut nehezebb eladni, nagy értékek tönkremennek. A burgonyánál egyszer a hi­ány, máskor a többlet for- rósítja fel a hangulatot. Burgonyából most hiány van. A piaci árak magasak és ettől is aggasztóbb: lesz-e kitartásunk az újig. Amíg mindezeken elmélkedünk, nem marad más hátra, hogy megemésszünk néhány, már ismételten megfogalmazott tanulságot. Hozzáértő szak­ember jelentette ki. hogy a Zöldér t-naktár azért nem telt meg burgonyával ideie- korán, mert a vállalat örök­ké lépéshátrányha került. Áraival csak kullogott más cégek és felvásárlók után. Így természetes, hogy a ter­melők a mindág többet ígé­rőket részesítették előny­ben. Az is elhangzott, hogy semmit sem ér az olyan szerződési rendszer, amelyet mindkét fél — a kialakult helyzethez igazodva — ked­ve szerint megszeghet. Burgonya tehát nincs, ta­nulság viszont van és bár­mennyire is igaz a beveze­tőben említett bölcselet, a szakember véleményét nem* ereszthetjük el a fülünk mellett úgy, hogy arra ne reagálnánk. Mindenekelőtt a szerződéssel kapcsolatos véleményre érdemes nagyon odafigyelni. El kellene már végre odáig jutni, hogy ter­meltetők és termelők olyan szerződéseket kössenek, amelyek kötelező érvényű­ek, amelyekben a kölcsönös előnyök és kockázatok, a szerződések mindenkori tel­jesítésére ösztönöznek. Ma­gyarán, legyen a szerződés garancia arra, hogy a szer­ződő felek jóban és rossz­ban osztoznak. Szerződés most is volt, régebben is létezett, de az írott és aláírt egyezményt soha nem tartották be. A miértre — főként a terme­lőknek — van hivatkozási alap, de ennek taglalásától most valóban fontosabb a jövőre gondolni. J övőre és azután is szükség lesz burgo­nyára és nem a je­lenlegi túlzottan magos, de elfogadható árral. Termel­tető, termelő és fogyasztó egyaránt legyen megeléged­ve. Ha ez bekövetkezik, le­het, hogy szegényebbek le­szünk néhány tanulsággal, viszont lesz burgonyánk. A mai lépéshátrányt reális szerződésekkel, jó partneri kapcsolatokkal lehet előny- Tiyé változtatni. Seres Ernő Németh Károly Dél-Nmerikába látogat Németh Károly, az El­nöki Tanács elnöke Jósé Sarney brazil, Julio Maria Sanguinetti uruguayi és Raul Alfonsin argentin köztársasági elnök meghí­vására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz a Brazil Szövetségi Köztár­saságban, az Uruguayi Ke­leti Köztársaságban és az Argentin Köztársaságban. Százhúsz szálból so­dorja a varrócérnát az automatagép a Kender Juta nagyha­lász! gyárában. Bu- daházi László fel­ügyel a gépre, (elek) Folyamatos termelés a Honiban Napraforgóolaj belföldre, külföldre A nyírbátori növényolaj­gyárban egy percre sem pi­hennek a gépek. A folyama­tos, három műszakos terme­lésnek köszönhetően a gyár olajüzeme a korábbi évek­hez hasonlóan idén is telje­síti termelési tervét. Ebben az évben mintegy 26 500 tonna nyers növény­olajat dolgoznak fel, amely­ből 4300 tonnát a repceolaj tesz ki. Feldolgozását már július közepén megkezdték, s szeptember közepéig az utolsó szállítmány is elhagy­ta a gyárkaput. Az ezt köve­tő, szokásos egy hónapos kar­bantartás után a napraforgó- mag feldolgozásához fogtak amelyet azóta is folyamato­san, három műszakban vé­geznek. A nyers napraforgó- olaj jelentős részét tőkés pia­cokon értékesítik, de a sváj­ci és NSZK partnereken kí­vül cseh és lengyel piacok­ra is nagy mennyiségbe kül­denek. Az olajgyártáshoz szüksé­ges alapanyagot Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar és Bor- sod-Abaúj megyékből kapja a nyírbátori növényolajgyár, amelynek igen nagy gondot okoz a szállítás csúcsideje. A korábbi évekhez hasonlóan a napraforgómag átvételé­nek első napjaiban idén is akadtak problémák. A gon­dot elsősorban az jelenti, hogy a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, termelési rendszerek nem mindig tart­ják be a jó előre szerződésben rögzített szállítási ütemet. A magyarázat egyszerű. A termelők java része nem ren­delkezik megfelelő szárító- kapacitással, ezért a földek­ről egyenesen a gyárba kül­di a termést. A gyár — a magvak víztartalmától és tisztaságától függően — 500— 600 tonna nyersanyagot képes átvenni naponta, ennek elle­nére szeptember—október hó­napokban már mintegy 30 000 tonna nyersanyagot vett át a termelőktől, dolgozóitól igen­csak feszített, erőteljes mun­kát követelve. A gyár keresi a szállítási csúcs idején tapasztalható torlódás elkerülésének út­ját. Ezért — bár rendelkezik megfelelő tárolókapacitással —, a nyírbátori Üj Barázda Tsz-szel kötött szerződést, amelynek értelmében 3000 tonna napraforgómagot tárol­nak a szövetkezet magtárai­ban. (k é.) Könyvtári csalogató Megkedvelteim az olvasást Sok érdekes ötlettel jelent­keznek a könyvtári szakem­berek a nyíregyházi Móricz Zsigmond megyei és városi könyvtár gyermekrészlegé­ben, hogy a könyveknek mi­nél több barátot szerezzenek, minél szélesebb körben nép­szerűsítsék az olvasást. Különösen fontos, hogy a könyvtárosok a gyermeki lé­lekhez utat találjanak, hi­szen többnyire azok olvas­nak rendszeresen felnőtt korban is, akik már kisgyer­mekként megkedvelték a be­tűt, „rákaptak” az olvasásra. Legutóbb zenei rejtvényt •hirdettek a zenei világnap alkalmából, amelynek meg­fejtéséhez a muzsikáról szóló könyveket kellett elolvasni. Mostani, legújabb kezdemé­nyezésüknek — látszólag — kevesebb köze van a köny­vékhez, de a végső cél mégis az, hogy becsalogassák a gyerekeket a könyvtárba. Ezúttal gyűjtőknek hirdettek pályázatot, amelyre bárki je­lentkezhet, bármilyen gyűj­teménnyel, például képesla­pokkal, papírszalvétával, bé­lyeggel. Az eddigi jelzések •szerint ásványgyűj töményü­ket, kaktuszaikat is beviszik a gyerekek a könyvtárba. Vannak, akik kisemlősöket, rágcsálókat, nyulat stb. gyűj­tenek, természetesen ez a pá­lyázat rájuk nem vonatko­zik, ők majd a kisáliLatte- nyésatők kiállítására jelent­kezhetnek. A legérdekesebb kollekciókból kiállítást ren­deznek majd a decemberi gyermekkönyvhét idején, és azok gazdái jutalomban ré­szesülnek. A pályázati felhí­vást a gyermekkönyvtárosok kiküldték az iskoláknak, és a fiókkönyvtáraknak, azon kí­vül az iskolákban rendezen­dő könyvtári foglalkozások alkalmával is szólnak róla. Mit remélnek a könyvtá­rosok e pályázattól? Ezt a lehetőséget is igyekeznek 'felhasználni arra, hogy a gyerekek „beszokjanak’’ a könyvtárba, aminek egyre nagyobb lesz a fontossága, ha (a jövőbe tekintünk. Egyre emelkednek a könyvárak, és sokan az olvasnivaló megvá­sárlásán fognak majd taka­rékoskodni. A könyvtárak­ban elvileg minden megje­lent könyv hozzáférhető. •igaz, egy kis késéssel, a bol­tokba kerülés után kb. két hónappal. Ha ezt az időt si­kerülne egy kicsit rövidíteni a könyvtári hálózatban, bi­zonyára nőne a könyvtárak népszerűsége. A nyíregyházi ' könyvtár gyermekrészlegének jelenleg közel háromezer Olvasója van, ami országos szinten jó. A jelenlegi sláger a Piknik sorozat, ezt ikeresik a leg­többen, de szinte hasonló az érdeklődés az így élt... so­rozat kötetei iránt. Sokán szeretik a Búvár könyveket, illetve a növények és állatok életével foglalkozó szakiro­daimat. Hamarosan megje­lenik egy kiadvány, amely­ben a gyerekek játékos könyvtári kalauzt találnak; •hogyan igazodhatnak él a könyvek birodalmában, és milyen szolgáltatásokkal vár­ja a könyvtár ifjú olvasóit. (be.) Borzi, Sobo és a tejkara­mella sikere elvitathatatlan volt. A mátészalkai sütőipar tarpai édesüzeme bebizonyí­totta, hogy életképes. Fő megbízója, a budapesti Rákó­czi Sütőipari Szövetkezet iga­zi jó és megbízható partner­re lelt az üzemben. A közel­múltban robbanásszerű fel­futás következet be, egy új termék, a Márti hódította meg a piacot. Ez a csokolá­déba mártott vaj karamella olyan kiváló termék, hogy Budapesttől kezdve az egész országot meghódította. — Olyannyira — mondja Maticska László, az üzem ve­zetője —, hogy a Dunántúl­ról sorra érkeznek a rekla­mációk: nekik miért nem jut. De betörtünk a nemzet­közi piacra is, ma már az NDK-ba és Csehszlovákiába szállitunk. Az üzem kapaci­tása bírja, de kevés volt a munkaerő, így tíz fővel nö­veltük a létszámot. Addig mindennap 10 órás műsza­kok voltak, szombatonként is dolgoztunk, de így se értük utol magunkat. Most, karácsony előtt kü­lönösen nagy igényeket je­lentettek be. A szép díszdo­bozok hegyei sorakoznak, s a kiváló áru folyamatosan te­szi meg útját az öntéstől, a mártáson át, a hűtőalagúton keresztül a dobozig. — Ez az édesipari üzem sok mindenre megtanított — folytatja az üzem vezetője —, hiszen rá kellett jönni: az önköltség esetén a tizedfillé- rek is számítanak. A másik nagy tanulság: csak a pon­tossággal lehet a piacon ma­radni. Ha exportszállítmány van, percre szállítunk, de a belföldi piacon se élünk meg, ha nem tökéletes pontosság­gal küldjük a rendelt árut. A tarpai üzemben jelenleg harminc asszony és leány fe­lelősségteljes és hozzáértő munkája bizonyítja, hogy a kiváló termék előtt nyitott az út. Képeinken Jávor László ad ízelítőt abból, hogyan ké­szül a Márti, amely (aki?) immár a határokon kívül is ismert. Nyíregyházi szakemberek részvételével Mártit exportálják! Bővül az Hesizeai Tarpán

Next

/
Thumbnails
Contents