Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-06 / 262. szám
1987. november 6. 3 Átképzés Állványozók, szigetelők A Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat (Ke- mév) a szakmával nem rendelkező dolgozói részére az idén is szervez ács-állványozó és vízszigetelő betanító tanfolyamot. Az átképzésen részt vevők átlagkeresetet kapnak. A tanfőlyamot 35 éven aluli és nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók végezhetik el. Tanácsadás újítóknak A Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanácsa minden hónap utolsó hétfőjén újítóknak, feltalálóknak, újítási és iparjogvédelmi előadóknak és más érdeklődőknek iparjogvédelmi szaktanácsadást tart Nyíregyházán, a szakszervezetek házában. A résztvevők kérdéseire az Országos Találmányi Hivatal munkatársa válaszol, s ad számukra tanácsokat, útmutatásokat. Bölcsesség I frénke néni igen büszkén mondja: a Budapestre mustrára felvitt tarpai szilvalekvárok közül az övé lett egyedül 100 pontos. A vizsgálat oka az volt, hogy a Skála nagyobb mennyiséget kíván vásárolni ebből a ritka, kiváló, ízes csemegéből. Mint megtudtam a faluban, vizsgálták ízre, színre, nedvességtartalomra, kutatták, van-e benne idegen anyag, mennyi a cukortartalom. Vagyis minden nagyon tudományos lehetett. De vissza Irénke nénihez. Kérdem tőle: honnan tudja, mikor főzi, hogy kész a lekvár. Kicsit csodálkozik, aztán így felel: „Veszek egy újságpapírt, ráteszek egy kanállal. Ha a papír nedves lesz, még víz van benne. Így csinálta ezt már a nagyanyám is.” Vagyis az egész nem tudományos, de csalhatatlan. Itt be is fejezhetném. De nem teszem, mert még tisztelegnem kell a bölcs paraszti tapasztalat előtt. Az évszázadok során felgyűlt tudás előtt. Ami, lehet, nem laboratóriumi. A szerzett bölcsesség társulva a tisztességgel — ez a minőség. Tanulságos dolog. (bürget) A borosta is mellőzendő Felvenni a versenyt Munkahely és szabadidőközpont Tiszaadonyban Nem szokás nálunk félkész üzemben tér- egy jólöltözött hölgy megállított bennünket, melni. A tiszaadonyi faipari üzem befejezet- . .. . ..... .. .. . . , _ ... len csarnoképülete láttán csalódottan ültünk « beljebb mv.talt: „h.ggyek el, erdemes ko- vissza az autóba a fotós kollégával, amikor rülnezni!’ Babócsy Lászlóné, a budapesti Pannónia Építő Leány- vállalat igazgatóhelyettese nem túlzott, ugyanis az aligfelhúzott tető alatt már javában — két hónapja — folyik a munka. Kétségek utón rekord — Ügy nézzenek szét, hogy itt április közepén a térdig' érő sáron kívül még semmi nem volt! Akkor dőlt el, hogy az eredetileg kiszemelt terület helyett ezt vesszük meg az itteni téesztől, s kétségeink támadtak, hogy lesz-e egyáltalán itt az idén valami. A terveket azonban re- kordgyorsasággal megkaptuk az AGROBER-től és az építkezés is jó ütemben halad. Csak ne jött volna közbe ez az építőanyag-hiány, mert a beszerzés rengeteg energiád felemészt. . A tervezett épületek közül már áll az üzemcsarnok, a rönkfeldolgozó és a szárítóhelyiség. A vadonatúj olasz és svéd gépek egyelőre nem a végleges helyükön állnak, hanem ott, ahol a legkevésbé vannak útban. A munkások vastag pufajkákban sze- gecselnek-fúrnak, mert ablakok még nincsenek, ami nem is baj, mert így is tele lesz szemünk-szánk a finom fűrészporral. Séta közben megérkezik az igazgató, Komjáthy László: — Hogy miért pont ide telepítettük ezt az üzemet? Nézze, az én édesanyám [ ti- szakerecsenyi, gyakran járok A félig kész üzemcsarnokban már dolgoznak. Készül a hulladékanyagból a tapétázóasztal. FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁT egyre több szövetkezet és állami gazdaság használ. Ebhez a programhoz kapcsolódva fejlesztette ki a MEZŐGÉP Vállalat a szállításhoz alkalmas tartálykocsit, amelyből ebben az évben az IKR megrendelésére nyolcat, a jövő évben harmincat gyártanak. (Jávor László felvétele) errefelé. Januárban, amikor lejöttem Pestről faanyagot vásárolni, felmerült bennem, hogy miért ne dolgozhatnánk fel helyben az akácot és a nyárt, ami a mi termékeinkhez szükséges. Ugyanis tapé- tázóasztalt készítünk Angliába és Hollandiába, raklapmagasítót a skandináv államokba és az olaszoknak bútorlécet. Miközben nézegetjük a késztermékeket, kiderül, hogy az ötlet milyen szellemes; anyag- és énergiataka- rékos. A raklapmagasító maradékából lesz a bútorléc, ■ami már arra sem jó, abból a tapétázóasztal — ezt nyugaton reklámcélból ingyen adják a megvásárolt tapétához — és a faforgáccsal fogják fűteni a hőközpont kazánjait — ha majd elkészül az épület. Szellemes ötlet A telepen jövőre egy harminc asszonyt foglalkoztató 'varrodát is építenek. Most tíz varrónőt szerződtettek, akik a MÁV-nak fejtámlahuzatokat csinálnak. Egy magánházban dolgoznak, amíg a varroda fel nem épül: — Eredetileg otthon, a saját gépükön varrtak, de így nem nagyon ment a munka. Mivel nem bedolgozói fizetést kapnak, úgy döntöttünk, jobb lesz, ha a kötött munkaidőt munkahelyen töltik le — folytatja az igazgató.— Szigorúak vagyunk a munkásokkal, megköveteljük, hogy a fizetésért megdolgozzanak. A famunkások darabbérben dolgoznak, s nem tűrjük meg a lógást. Még azt sem, hogy valaki borostásan jöjjön be a munkahelyre — amin kezdetben mindenki nagyon csodálkozott. A bér viszonylag magas, hat-hétezer “forintot lehet havonta keresni, ezért van éppen elég jelentkező azok helyére, akik nem felelnek meg. Munkahely melle kultúra Az adonyi üzem indulásakor sok volt a jelentkező, jöttek a környező termelő- szövetkezetekből, faipari üzemekből, a szálkái acéláruból. Hogy a munkaerőcsábítás vádját elkerüljék, egyezség született a téeszekkel: a kulcsfontosságú ágazatokból pályázókat — mint például a tiszaszalkaiak tehenészete — nem veszik fel. így is könnyű volt betölteni a 140 helyet és nem okoz majd problémát a teljes tervezett létszám (210 fő) sem. Az igazgató és helyettese hetente teszi meg a Budapest—Tiszaadony távolságot, hogy „• - ■ amíg az építkezés folyik, minden rendben menjen”. Szívügyüknek tekintik a jó befektetésnek tűnő, évi négymillió dollárt hozó nagy- beruházást — ami eredetileg 19 millió forintosnak indult, de menet közben 46 millió lett belőle. A tervük azonban nemcsak az, hogy munkahelyet teremtsenek a környéken lakóknak, hanem kultúrát is szeretnének becsempészni a faluba. A szabadidőközpont, amit elképzeltek, a helyettesasszony „dédelgetett gyermeke”: lelkesen magyarázza a betonalapon, hogy mi hová kerül: — Lesz egy nagyterem, ahol videovetítéseket tartunk, egy szauna, kis mártózómedencével, vendégszobák, tekepálya, tenisz- és kézilabdapálya. Szeretnénk egy lovardát is, de arra most nem futja. Fel akarjuk venni a versenyt a falu egyetlen szórakozóhelyével, a kocsmával és bízunk benne, hogy ez ■ előbb-utóbb sikerülni fog. És persze vendégeket is hoznánk, mert a táj, hát az egyenesen elbűvölő...” Bartha Andrea f előlit lassan fehér talárját a tél, hogy meghozza könyörtelen ítéletét, és kitiltja birodalmából a színeket, meztelenre vetköztetve a ledér nyírfákat és a maradi tölgyeket. Ám az írók és a költők a fagy birodalmában is megőrzik a színek pompázatos kavalkádjának emlékét. Milyenre is festik az ősz színeit a legilletékesebbek, a szépre érzékeny lírikusok alkotásaikban? Kosztolányi versében sötét-smaragd a szőlő, jáspis- fényű a körte, a kövér bogyóról iramló vízcsepp elgurul, akár a brilliáns. Fejedelmi pompa. A lucullusi lakoma sem lehet gazdagabb az ilyen tálalásnál. Hulló lombok rőt fénye lebben a makulátlan csodakék ég alatt Áprily versében, aki bölcs tanácsot is ad: nyáron ne járj az erdőn, őszre várj, mikor fel nem verik turista szók, s arany ruhába öltözik a táj. Üzemegészségügy a termelőszövetkezetekbe! Kezdeményező nőbizottságok A NŐKHÖZ MINDIG KÖZELEBB ÁLLTAK a szociális kérdések — hangzott el a minap a mezőgazdasági szövetkezetek megyei nőbizottságának ülésén, ahol a téeszek üzemegészségügyi helyzetéről és a társadalombiztosítási ellátásról tanácskoztak. Tehát nem véletlenül vitték ezt a kérdést a nők fórumára. Szervezetten a termelőszövetkezetek üzem- egészségügyi ellátására az első lépést a tsz-szövetség a megyei rendelőintézettel 1981-ben tette meg. Akkor — elsőként megyénkben — a nyíregyházi Ságvári Tsz- ben jött létre az üzemorvosi ellátás. Jelenleg húsz közös gazdaságban oldják meg valamilyen szinten az üzemorvosi ellátást. Ez azt jelenti, hogy heti négy órától — változatos formában — 16—18 órás részfoglalkoztatási időben alkalmaznak orvost. Az üzemorvosok foglalkoztatásának igen kedvező tapasztalatairól számoltak be a bizottsági ülésen. Lényegesen javult az érintett üzemekben az orvosi ellátás. Időben felismerhetők a megbetegedések, így hatékonyabb a megelőzés, javul a gyógyszerellátás, ezzel együtt jár a munkaidő- alap védelme is, kevesebb az utazgatás, várakozás miatti munkaidő-kiesés. Az üzemorvosok ellátják az előzetes és időszaki munkaalkalmassági vizsgálatokat is. Gond, hogy a részfoglalkoztatású orvosok nem rendelkeznek táppénzre vételi jogosultsággal. AZ ÜZEMORVOSOK KÖZREMŰKÖDNEK a biztonsági szemlék megtartásában. Észrevételeikkel, javaslataikkal segítik az egészségesebb, kulturáltabb, biztonságosabb munkahelyek kialakítását. Részt vesznek az alkohol elleni küzdelemben, jó partner az orvos az ifjúságvédelemben is. Külön gond a növényvédő szakemberek, betanított munkások időszaki orvosi vizsgálata. Az orvosi vizsgálat ugyanis annak összetettsége miatt rendelőintézeti feladat. A takarékossági szempontok és a munka- időalap védelme végett a megyei rendelőintézet és a KÖJÁL megszervezte megyénkben hat helyen: Ke- mecsén, Rakamazon, LeveA költő bizonyára meg is fogadta a tanácsot, mert a „sokszín-gyönyörűség” színeit a legszebben ő festette le. A bronz erdő Tizián-ha- jú, mindaddig, amíg fel nem hangzik az egyhangú bús dal, november hangja, mert a barna színnel olyankor már szürke vegyül. Szabó Lőrinc magasabbra néz: vak gyémánt a felhők között a nap, s fehér ágyúgolyó a hold. Nem csoda, ha ilyenkor rőt-sárga a rémület. Persze a kékarany égboltot ő is jobban kedveli. Burns versében a szép vidék bágyadt-zöld és barna-sárga, A nap a fákon borong, s a vidék hanyatló bíbora arrafelé, a ködös Albionban is feldereng. Franciaországban, a szimleken, Nyírbátorban, Vaján és Tiszalökön az alkalmas- sági vizsgálatokat. Sajnos ahová 50—60 főt várnak, egy-egy alkalommal öten, tízen jelennek meg. A vizsgálatok Időbeni elvégzése mindenképpen az érintett dolgozók és a munkáltatók érdeke. Többen elmondták, hogy a női dolgozók nagy része már csak akkor megy orvoshoz, ha nem tud járni, félnek, hogy nem dolgozhatnak. A SZÖVETKEZETI PARASZTOK élet- és munka- körülményei fokozatosan közelednek a munkásosztályéhoz, társadalombiztosítási ellátásuk néhány ma még hátrányos különbségtől eltekintve lényegében azonossá vált a bérből és fizetésből élőkével. Az idős korúak intézményes szociális ellátása azonban még lényegesen alacsonyabb színvonalú. A különbségek felszámolása, a nyugdíjas és járadékos tagok szociális problémáinak megoldása továbbra is a tsz-ek feladata marad. Megyénkben a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok száma 53 ezer. A 2665 forintos átlagnyugdíjukkal közel 500 forinttal vannak az ipari nyugdíjasok mögött, de az országos tsz- nyugdíjtól is mintegy 400 forinttal kevesebbet kapnak. Ennek okait a következőkre lehet visszavezetni: a belépéstől szerzett kevés szolgálati idő, a nyugdíjazás előtti években fizikai elhasználódásuk miatt csökken a keresetük, több termelőszövetkezetben nem tudják eggsz évben folyamatosan foglalkoztatni a tagokat. A SZÖVETKEZETEK SOKOLDALŰAN próbálják segíteni a legalacsonyabb nyugdíjjal, járadékkal rendelkezőket. Megyénkben a szociális alap 21 százalékát nyugdíjkiegészítésre fordítják. Több termelőszövetkezetben kedvezményes, vagy ingyenes juttatásként természetben kapnak szalmát, tűzifát, terményt stb. Az ilyen juttatások szervezésében, indítványozásában szinte minden szövetkezetben kezdeményezők a nőbizottságok. Szerencsés volt velük megtárgyalni a megyei helyzetet, kicserélni a tapasztalatokat. Csikós Balázs bólumok földjén Apollinaire a virító kikericseket kéknek és lilának látja. Radnótit megborzongatja a hűvös arany szél lobo- gása. Juhász Gyula előtt lágylilába öltöztek a fűzfák, míg a többiek az őszi verőfényben pirosak. Mi más is fogadhatná a vándort, mmt a csöndesség. A kora alkonyat opálos színeinek bágyadt ködében eltűnődhet az ember a múlandóságról. Weöres Sándor már szinte a kozmoszból szemlélődik. A föld színe innen ezüst és acél, a hold kék kehelybe sírja bánatát. 4 * m már rázza az erdő színes rokolyáját a szél, dúdol is hozzá öreges nótákat Fekete István hangulatos őszi írásában. És a meztelenül maradt ágak ujjúkkal megfésülik a felhőket, amelyek már a tengerről jöttek a szél parancsává: Bodnár István
