Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

2 1987. november 30. Kelet-Magyarország Keresik a cserbenhagyó! Az apát hiába várták... @ Tragikus balesetek a rendőrségi jegyzőkönyvekből Az asszony szemében könnyek, arcán és lelkében a gyász fájdalma. Aláíráskor az özvegy szóra nem áll rá a keze. A rendőrségen a gazo­lás nyomán elhunyt férje ru­háját veszi át. Azt Buda­pestről, a bűnügyi technikai intézetből küldték vissza. A cserbenhagvásos gázo­lásról Hudák Károly had­nagy balesetvizsgáló tiszt adott tájékoztatást. László Gyula Apagy. Ady Endre utca 59. szám alatt: lakost október 7-én 20—22 óra kózöt! Apagyon. a 41-es számú főúr és az Ady Endre utca kereszteződésénél egy Napkor felől közlekedő is­meretlen rendszámú és típu­sú személy-, vagy alacsony építésű tehergépkocsi elütöt­te. László Gyulán átmehe­tett, mert többek között a tüdeje összeroncsolódott, bordatörést, májrepedést, fej­sérülést szenvedett. A bal­eset után körülbelül fél per­cig élt. A tettes az útról a füves részre húzta, majd az autójával elhajtott. A rend­őrség kéri, hogy aki az ügy­gyei kapcsolatban bármilyen felvilágosítást tud adni, te­gye meg. — Október 7-én este fél hét körül értem haza — mondja az elhunyt felesége. — Láttam a férjem pufajka- kabátját és a táskáját. Ö ma­ga nem volt otthon. A ször­nyűségről október 8-án reg­gel értesültem. Ha nem ivott, jó ember volt. Szorgalmasan dolgozott, de sajnos, ha az italt megkóstolta, nem tud­ta abbahagyni. — Ezek után a megélhe­tés? — Szerényen, megélünk — közli László Gyuláné. — A három gyerekünk közül ket­tő még otthon van. egyik kis­korú. Az apjuk halála őket viselte meg a legjobban. Két­szobás házunk van, én a tsz- ben dolgozom. A háztájiban paprikát és dohányt ter­mesztek. — Az emlékek nap mint nap feltörnek. A férjem na­gyon szerette a főtt répát. A múltkor ebédeltünk és a nagymama azt mondta: „Gyere Gyuszi. együk meg a sárgarépát!” (Ekkor a bal­esetet szenvedett már jó ide­je halott volt.) A kislányo­mat elfogta a sírás ... — Gyakori a cserbenha- gyásos gázolás? — kérdezem a hadnagytól. — A megyében havonta átlagosan egy-kettő előfor­dul. Vétkes alig maradhat büntetlenül, hamar elfogjuk. Mint nemrégen a fiatalkorú, járművezetői engedéllyel nem rendelkező K. Zoltán gyula tanyai lakost, aki itta­san személyautóval egy 17 éves lányt elütött. Nemrégen pedig, Baktalórántházán Tóth Ferenc kerékpáros az általa okozott baleset áldozatának nem nyújtott segítséget. Rö­vid időn belül őt is kézreke- rí tettük. — Cserbenhagyásos gázo­lás esetén a rendőrség mit tesz? — Mind a segítségnyújtás elmulasztása, mind a cser­benhagyásos gázolás súlyos bűncselekmény, ezért a rendőrség nagy apparátussal lát munkához. Például min­denre kiterjedő helyszíni szemlét tartunk, a bűnügyi technikus a nyomokat, az anyag-, illetve festékmarad­ványokat rögzíti, azonosítás­ra küldi, széles körű gépjár­mű-ellenőrzést végzünk. Mindezt igen rövid idő alatt. Ezek után nénány adat. 1987. első felében Szabolcs-Szatmár- ban 328 közúti baleset történt, 2,1 százalékkal több. mint a múlt év azonos időszakában. A dalálos balesetek száma hu­szonnyolc, 22,2 százalékkal ke­vesebb. mint 1986 első felében. Nyolc százalékkal csökkent a súlyos sérüléssel járó balesetek száma, vagyis 160 történt. Vi­szont az év első hat hónapjában 26,1 százalékkal több könnyüsé- rüléses baleset volt, mint egy évvel korábban. A karambolok 53 százaléka (174) Nyíregyházán és környé­kén kövétkezett be, majd Kis- várda és Mátészalka következik a sorban. A közúti baleseteknek majd­nem a háromnegyed részét a személyautósok, a kerékpárosok és a motorkerékpárosok okol­ták. A zömük a kanyarodás sza­bályait szegte meg, valamint nem adott elsőbbséget. Negy­venkét esetnél az ittasság is közrejátszott. Érdekes, hogy a baleseteknek majdnem a fele 14 és 22 óra között, illetve szerdán, valamint szombaton történt. A rendőrség tapasztalatai sze­rint ősszel és télen növekszik a balesetek és az ittasan vezetők száma. Ezért széles körű és szi­gorú ellenőrzéseket tartanak. A párás, ködös, csapadékos idő miatt az utak csúszósak, a látá­si viszonyok is romlanak. A bal­esetek elkerüléséért a közleke­dők a járművüket mindig a lá­tási és az útviszonyoknak meg­felelően vezessék. Cselényi György Pályadíjat nyertek Fábián Józsefné, a Nagy- káüói Alkoholizmus Elleni Családvédő Egyesület elnö­kétől kaptuk a hírt: a KISZ KB által a Természe­tesen, egészségesen címmel meghirdetett mozgalom ke­retében benyújtott pályáza­tuk 30 ezer forintos díjat nyert. — Mire fordítják a nyere­ményt? — Van már színes tv-ké- szülékünk. ezt szintén pályá­zaton nyertük. Most jól jött hozzá az újabb nyeremény, mert a 30 ezer forintból magnót és kazettákat vásá­rolunk. Programunkban sze­repel, hogy Nagykálló üze­meiben a korszerű táplálko­zásról, a káros szenvedélyek hatásairól, az egészséges életmódról filmeket vetítünk. (fk.) Az Orion „robbantani” készül Hűholdas vétel, korszerű készülékek Azt már tudjuk: ez nem láz, csak előrehozott vásárlás. Költjük a pénzünket — ha van mire. Jónéhány kurrens cikkhez csak mellékutakon juthatunk hozzá, ha egyálta­lán sikerül. Ilyen például a színes televízió is; amennyi érkezik, az szinte rögtön gaz­dára is talál. Az egyik leg­nagyobb hazai tévégyártó cég, az ORION Rádió és Vil­lamossági Vállalat kereske­delmi főosztályvezetőjét, dr. Szitás Sándort kérdeztük. — „Túlélték” az idei döm- p inget? — Minden évben megnö­vekszik a kereslet a színes­tévék iránt, de az idén ez fokozottabban így volt. Ta­valy kilencvenezer, idén száztízezer készüléket szállí­tunk a belkereskedelemnek. Nem tudhatom, hogy meny­nyi jut még Nyíregyháza körzetébe, mert ott a miskol­ci Vasvill teríti az árut. Egy biztos: mi teljesítjük a szer­ződésben vállaltakat. — Ha ennyire kelendő i a színestévé, akkor érdemes-e fejleszteniük? Úgyis elfogy az elavultabbnak számító tí­pus is . . . — Ne haragudjon, de már maga a kérdésfeltevés is rossz. Aki ezen a területen nem fejleszt, az gyakorlati­lag visszafejlődik; aki meg­áll, az lemarad. — Tehát a fejlesztés nem áll meg. Mire, milyen új ké­szülékekre számíthatunk a jövőben? — Jövőre 75 éves lesz az ORION, szeretnénk ezt a ju­bileumi évet emlékezetessé tenni. A Vénusz típus kivéte­lével — ami korszerű, a ká­beltelevíziós hálózaton köz­ponti és helyi műsorok véte­lére is átalakítás nélkül al­kalmas, fülhallgató, hangsu­gárzó, magnetofon és kép­magnó csatlakoztatható rá, ráadásul takarékos áramfo­gyasztású — a többi típust korszerűbbre, modernebbre cseréljük. ..robbantani” akar­juk a piacot... — Egyre többet hallunk a műholdas adások vételéről. Lát-e fantáziát az ehhez szükséges berendezések gyár­tásában az ORION? — Annyira látunk benne fantáziát, hogy 1988 közegén már árusítani fogjuk a mű­holdas adások vételéhez szükséges berendezéseket. A parabolaantennától a készü­lékig tartó folyamathoz szük­séges összes kelléket gyártja majd az ORION. P. D. A mester vár, a lakos nem tudja Kisiparosok hétvégi Igyelatben — Hol talál szakem­bert, ha vasárnap a kulcs beletörött a zárba? — tet­tem fel a kérdést több nyíregyházi lakosnak. Te­hetetlenül tárták szét kar­jukat, majd gyorsan le­kopogták, hogy még vé­letlenül se forduljon elő. A városi tanács termelés­ellátási osztályán érdeklőd­tem: kikhez fordulhat a la­kosság, ha sürgős, azonnali javításra van szükség. — Az ilyen és ehhez ha­sonló lakossági problémák gyakran előfordulnak ünnep- és munkaszüneti napokon — válaszolta kérdésemre Sza­kadj/ Géza, az ipari csoport vezetője. — Ezek a lakosság részéről felmerült igények késztettek bennünket arra, hogy valamilyen megoldást találjunk. Végül á KIOSZ vá­rosi alapszervezete elvállalta, hogy a kisiparosokat beoszt­ja hétvégi ügyeletbe. Augusz­tus óta tehát minden mun­kaszüneti napon vannak ké­szenlétben szakemberek. R vélemények megoszlottak — Hogyan fogadták a hét­végi ügy eletet a kisiparosok? Papp László, a KIOSZ nyíregyházi alapszervezeté­nek titkárhelyettese vála­szol. — A vélemények megosz­lottak. Sokan helyeselték. Szerintük a lakosság az ügye­letek által jobban megismeri a munkájukat. Ugyanakkor a kötelességüknek érzik, hogy segítsenek azokon, akik hoz­zájuk fordulnak. Voltak olyan kisiparosok is, akiknek nem tetszett a hétvégi ügye­let ötlete. — Milyen szakmákból szer­veztek ügyeletét? — A leggyakrabban elő­forduló hibák alapján a ter­melésellátási osztállyal a kö­vetkező nyolc szakmában egyeztünk meg: asztalos, autószerelő, villanyszerelő és háztartásigép-javító, laka­tos, rtv-szerelő, központifű­tés-szerelő, gázvezeték-szere­lő, üvegező. — A lakosság honnan ér­tesülhet az ügyeletét vállaló kisiparos nevéről és címéről? — A jelentkező kisiparo­sok névsorát leadjuk a ter­melésellátási osztálynak, s onnan továbbítják a sajtó­nak és a rádiónak. Csak várnak, mert nincs mnnka Több ügyeletet vállaló kis­iparost felkerestem, ők is mondják el tapasztalatukat a hétvégi ügyeletekről, meny­nyire váltak be, mennyire éi, illetve élt eddig a lakosság a lehetőséggel. Egyöntetű volt a válaszuk: áz ügyeletek alatt senki sem kérte a segítségü­ket. Az igazsághoz tartozik kát kivétel: mikor egy va­sárnap délelőtt a központifű­tés-szerelőt kerestem, nem volt otthon, mert munkája akadt. Az ügyeletes autósze­relőre véletlenül bukkant egy létai átutazó, akinek a motorral volt problémája. A csekély érdeklődést két irányból lehet megmagya­rázni. A lakosság részéről vagy nem merült fel igény a gyors javításra, vagy pedig a tétvégi ügyelet nem elég is­mert. A kisiparosok inkább .z utóbbit vallják. A lakos­ság nem tud erről az új szol­gáltatásról, pedig valószínű, hogy ebben a nagy városban merülnek fel gondok, problé­mák a munkaszüneti napo­kon is. A kisiparosok így még tü­relmesen várakoznak. (m) Kire terjed ki? Új rendelet a társadalombiztosításról A társadalombiztosításról szó­ló minisztertanácsi 56/1987. (XI. 6.) számú rendelet 9 Magyar Közlöny 52. számában jelent meg. Módosítja többek között a biz­tosítottak körét. Nem terjed ki a biztosítás például a munka- vállaló házastársára, a kisiparos, a magánkereskedő és a gazda­sági munkaközösségi tag segítő családtagként rendszeresen köz­reműködő házastársára, a kis­iparos, a magánkereskedő és a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagként rendszere­sen közreműködő házastársára, a magánháztartásban alkalom­szerűen munkát végzőre. Rende­zi a megbízás alapján rendsze­resen munkát végzők társada­lombiztosítási helyzetét. Ki­mondja, hogy táppénz minden naptári napra jár, ide értve * a szabad napot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Egyes biztositottaknál a táppénzt meghatározott összegben állapít­ja meg; például jutalékos szer­vezőnél, bedolgozónál 500. kisszö­vetkezeti tagnál 670 forintba. Szabályozza a gyermek kétéves koráig járó gyed feltételeit, na­pi legkisebb összegét, a kizárási okokat. Az öregségi, baleseti, rokkantsági nyugdíj átlagkere­set-megállapításához ad szabá­lyozást, mi számit keresetnek, mi nem, figyelemmel a személyi jövedelemadó- rendelkezésére is. A rendelet a továbbiakban a társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére szolgáló új járulék- szabályokat állapít meg állam­polgárra, jogi és egyéb szervek­re, gazdálkodó szervezetekre egyaránt. A skála széles, minden munkáltató megtalálja a ma­gára vonatkozó szabályt. A ma­gánszemélyek nyugdíjjárulék- -mértéke a bérjellegű juttatások után egységesen tíz százalék, a saját jogú nyugdíjas, baleseti, rokkantsági nyugdíjas ötszázalé­kos mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni keresete után. A rendelet január elsejétől lép életbe. Virágot, szobrot, vázát, telefont... m Vandálok: ókori germán nép volt az Odera mentén. Végigvándorolták Európát, kegyetlenségükről és pusztí­tásaikról váltak hírhedtté, így nevezzük napjainkban azokat, akik értelmetlenül, esztelenül rongálnak. A Közterület-fenntartó Vállalat emberei gyakran ta­lálkoznak Nyíregyházán a pusztítás nyomaival. Mint el­mondták, legtöbbször a zöld felület károsodik. Vagy gép­járművel állnak rá, vagy pe­dig a gyalogosok a rövidebb Út érdekében letapossák. Esős időszakban sok kárt okoznak így, mert a talaj pu­ha, a növényzet jobban pusz­tul, s már csak teljes re­konstrukcióval lehet vissza­állítani, az eredeti állapotot. A vállalat a parkosítás során fákat, cserjéket ültet ki, ame­lyek közül az éjszaka leple alatt sok titokzatosan eltű­nik. A kisfákat gyakran le­törlik, a támasztásokat, a ka­róikat kirúgják, vagy elviszik — így járnak a kiültetett vi­rágok, az árvácskák, a tuli­pánok. Akik elviszik a virá­gokat elfelejtkeznek arról, hogy ezzel városuk szépségén ejtenék csorbát, s ezáltal őket is kár éri. A kirakott járdalapokat (lyukacsos fűbeton) egyesek a saját lakásuk elé, vagy az udvarukba építik be. Gyako­ri látvány az utcákon a sze­metes edényekből kiborított, szétszórt hulladék. Rongálják a közterületet a kivitelező vállalatok is. Az építési vállalatok sokszor nem a legcélszerűbb megoi­Rongálások Nyíregyházán Összetöri pad — a látvány magáért beszél... dúst választják, feltúrják a földet, s a helyreállításával már nem törődnek, bár ta­nácsrendelet írja elő azt is, hogy felül csak termőréteg maradhat, s nem törmelék. Az így akozott kár eléri a 700 ezer forintot, amit tulaj­doniképpen a város szenved meg, mert a felújítás helyett újahb területek parkosításá­ra lehetne fordítani az össze­get. (Az már talány, miért nem szedik be ezt a pénzt — ha kell bírósági úton is ...) A közterületre kihelyezett térbútorokat is megrongál­ják, a fából készült részeket letörik, vagy faragnak bele. A padok gyakran a lakások elé kerülnek. A'köztéri szob rakat nem bántják, de ami mozgatható rajta, elviszik. A szökőkutakból a tisztítások során gyermekjátékok, fehér­neműk kerültek elő, melyek legtöbbször dugulást okoz­nak. A játszótereken a vaskor­látot kiszerelik, a hintát el­viszik. a műkőből készült sakkasztalokat összetörik. A műkővázákat széttörik, a lándkorlátot elviszik. A csa­ládjukat szeretők a karácso­nyi ünnep előtt a terekről szerzik be a fenyőt. „Népsze­rűek” az ünnepi alkalmakkor az oszlopokra kitett zászlók Is. Ezen a téren a városi zászló vezet. A közterületeken okozott kárt, rongálást végül is mil­liós nagyságrenddel lehet mérni. Ha ázt az összeget parkosításra lehetne fordíta­ni, egy 10 000 négyzetméteres területet nyerne a város. A posta tulajdonában levő készülékek, berendezések is gyakran válnak az esztelen pusztítás áldozatává. A hall­gatóból a mikrofont ellopják, levágják a telefonkagylót, a észüléktárcsát összetörik, a omógombos hívókészüléket megrongálják. Ebben az óv­óén az is előfordult, hogy vá­rnia az egész készüléket ha­za vitte. Magát a fülkét is negrongálják. Az üveget ki­érik, az ajtót leszakítják. A elefonkönyvek lapjait fcité- k, vagy az egész könyvet étszaggatják és a fülke kör- ékén szétszórják. Gondot koz, ha hajlított, vagy na­gyobb érmét dobnak be, mert - szorul és használhatatlan- ■ válik a készülék. A TITÁSZ dolgozói is nap mint nap találkoznak szán- os rongálás nyomaival. A Közvilágítást szolgáló lámpa- opok ajtaját lefeszítik és eldobálják. Ezeket a vállalat nem tudja azonnal pótolni, m a kell gyártani. A kábel- szekrényt feltörik, amellyel meg balesetet is okozhatnak. A lámpabúrákat téglával összetörik. A guszevi aluljáró lémpafelszerelését évente kétszer teljesen ki kell cse­rélni, annyira megrongálják. A keletkezett károk éves jzinten a 700 ezer forintot is meghaladják. Mit lehet ezekre mondani? bb rendőrre, önkéntes se­gítőre és több — a városért . -ett lakossági felelősségre .ne szükség. És szigorúbb felelősségre vonásra is! M. L

Next

/
Thumbnails
Contents