Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-27 / 280. szám
Athénben tárgyal Látványos szakaszához érkezett a mátészalkai művelődési központ építése. (Elek Emil felvétele) a magyar kormányfő Grósz Károly meo*' >zélései flndreasz Papandreuval Csütörtökön Athénba érkezett Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. And- reasz Papandreu görög kormányfő meghívására ' tesz hivatalos látogatást a Görög Köztársaságban. A kormány elnöke a görög főváros Alkotmány terén ünnepélyes külsőségek közepette megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját. Grósz Károly első athéni tárgyalópartnere Joannisz Alevrasz, a parlament elnöke volt, akit hivatalában keresett fel a magyar miniszterelnök. Tájékoztatta tárgyalópartnerét a magyarA magyar és a görög miniszterelnök ellép a díszsorfal előtt országi gazdasági helyzetről, a problémák okairól, a magyar vezetés törekvéseiről. A Minisztertanács elnöke ezt követően Athén egyik világhírű műemlékegyütteséhez az Akropoliszra látogatott. A városnézésre Nikosz Tecallisz kulturális miniszterhelyettes kísérte el. Az esti órákban került sor Grósz Károly és Andreasz Papandreu görög kormányfő első találkozójára az atH iggyünk a statisztikának már csak azért is, mert az átlag a valóságot helyi, egyedi eltérésekben is hűen tükrözi. Központi napilapunkban legutóbb arról olvastam cikket, hogy a magánkereskedelemben bizonyos fokú átrendeződés tapasztalható. A ruhaikereskedés, butikolás már nem sikk, átvándorol a „tőke” a vendéglátásba. Lassan fejlődik az élelmiszer magánkereskedelem. Ami kedvezőtlen, a magánkereskedőknek csak mintegy harmada dolgozik községekben, ezek is főként a turisták által leglátogatottabb megyékben. A tájékoztatóban közölt adatokon elgondolkodva jutott eszembe, hogy halváink kiskereskedelmi bolthálózata eléggé hiányos. Ahol valamikor négy—öt fűszeres is megélt, ott egy vagy két áfész-bolt igyekszik az ellátást elviselhetővé tenni. Néhány nagyközséget kivéve Szabolcs- Szatmárban alig akad vállalkozó, aki kistelepülésen’ ruhakereskedő, fűszeres vagy vendéglátós akarna lenni. A tartózkodó magatartásra van magyarázat. Leginkább az, hogy egy szerényebb jövedelem nem elég. A magánkereskedőket rábeszéléssel, kecsegtető szavakkal nemigen lehet olyan elhatározásra bírni, hogy az ellátatlan, a kiskereskedelem térképén fehérfoltoknak számító körzetekben boltot nyissanak. Ennek a néhány sornak sincs ilyen, kimondott vagy kimondatlan szándéka. Csupán egy óhaj erejéig merészkedő a vélemény: több kiskereskedő kellene jalvainkba. Amiben jelenleg némiképp elfogadható a pozíció, a ta- karmánytáp-árusítás, egyes körzetekben gyümölcs- és zöldségkereskedés. Gyakoribb azonban, hogy az aprófalvak lakói hentesáruért, fűszerekért, néhol még kenyérét is a harmadik, negyedik községbe mennek. Áldatlan helyzet ez, változtathatnánk rajta. A magánkereskedést — valljuk meg őszintén — nem mindenki részéről kiséri szimpátia. A butikosok, a zöldségesek felemlegetése olykor negatív előjellel történik, de most ne ez legyen a mérce. A magánkereskedők részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból országosan 3 százalékra tehető, megyei szinten ettől is kevesebb. Ha az arány változna, az csak hasznunkra válna, meglehet, a vállalkozók sem fizetnének rá valamennyi boltra. S. E. héni miniszterelnöki hivatalban. A találkozón tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, t s véleményt cseréltek nemzetközi kérdésekről. A megbeszélést követően Grósz Károly átnyújtotta Andreasz Papandreunak a Magyar' Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét, amelyet az Elnöki Tanács a két nép és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésében szerzett kimagasló érdemeiért adományozott a görög kormányfőnek. Papandreu a nemzetközi diplomáciai gyakorlat szerint viszonozta az elismerést, s átnyújtotta a magyar kormányfőnek a Görög Becsület- rend Nagy Keresztjét. Ezt követően teljes ülést tartott a magyar és a görög tárgyalóküldöttség a két kormányfő vezetésével. Andreasz Papandreu görög kormányfő csütörtökön este díszvacsorát adott Athénban Grósz Károly tiszteletére. A díszvacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Kádár János ás Wim Kok megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta a Holland Munkapárt küldöttségét, amely Wim Kokkal, a párt parlamenti frakciója vezetőjével az élen az MSZ-MP KB meghívására tartózkodik hazánkban. A delegáció tagja Marianne Sint, a Holland Munkapárt elnöke és Jan Mari- nus Wiersma. a párt külügyi titkára. Agrártudományi egyesület Tartalékok a tudományban A Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs-Szat- már megyei Szervezetének elnöksége Nyíregyházán a Tudomány és Technika Házában csütörtökön délután évzáró ülésen értékelte a vásá- rosnaményi helyi csoport munkáját, beszámolót hallgatott meg a megyei szervezet 1987. évi tevékenységéről és elfogadta az 1988. évi munkatervet. A vásárosnaményi helyi csoportban 174 beregi mező- gazdasági szakember tevékenykedik. Nyírmadán, Tar- pán és Vásárosnaményban a termelőszövetkezetekben üzemi csoportok mű! unek. helyi csoport vezetősége segíti a szak- és betanított munkások tanfolyamait. Ilyenek a növényvédők, kertészek, dohánytermesztők képzése, továbbképzése. Az áfész mezőgazdasági szakboltjában, termesztési idényben megszervezték — hetenkénti egy alkalommal — a kistermelők részére a szaktanácsadást. A helyi csoport rendszeres kapcsolatot tart agrár felső- oktatási intézményekkel, kutató, fejlesztő vállalatokkal, ahonnan előadókat hívnak a tudomány legújabb eredményeinek megismerése, a gyakorlatba való alkalmazása végett. Az előadóktól nem általános, hanem a tájegységre konkretizált segítséget kérnek és kapnak. A további terveikben is első helyen szerepel a szellemi tőke hatékonyabb hasznosítása. A megyei szervezet jövő évi munkaterve — amelyet az elnökség elfogadott — a kormány stabilizációs programjából adódó megyei agrárágazat! célok megvalósításának segítésére irányul. Cs. B. A RÉGI KORSZERŰTLEN ELEKTROMOS ELOSZTÓ ÁLLOMÁS helyett új, az igényeket magas fokon kielégítőt építettek a TAURUS Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárában, (elek) Ipari szövetkezetek: Szakmunkásképzés helyben Példásan gondoskodnak az utánpótlásról az ipari szövetkezetek többségében. Az utóbbi időben komoly fejlődés tapasztalható, új, korszerű tanműhelyekben, javuló tárgyi és személyi feltételek között sajátíthatják el a szakma rejtelmeit a tanulók, kiknek másfélezres tábora hivatott pótolni a munkából kiválókat — állapította meg a KISZÖV csütörtöki elnökségi ülésén. A megyei szövetséghez tartozó hagyományos szövetkezetek közül 29-ben, a 26 kisszövetkezetből 5-ben folytatnák ipariitanuló-képzést. összesen 34 szakmában. Érdekességként lehet megjegyezni (s talán tükrözi a reális helyzet félreértését), hogy a 283 nőiruha-készítő után a maga 135 tanulójával a fodrász szakma a legnépesebb. miközben a hegesztők, gépi forgácsolók és esztergályosok száma együttesen sem éri el a százat. A legtöbb tanulót foglalkoztató szövetkezetek közé tartozik a Nyíregyházi Vas- és Fémipari. a Nyírség Ruházati és a Fehérgyarmati Számos- menti Ruházati Szövetkezet. A szövetkezetek szakmunkástanulóival 103 szakoktató foglalkozik, többségük évtizedek óta megbecsült szakember, akik legalább középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Az eredményes szakoktatást segítette, hogy az utóbbi években a szakmunkásképző alap 38 millió forintos támo- .gatása mellé majd’ ugyanennyit raktak le a szövetkezetek és korszerű tanműhelyeket alakítottak ki. Csak a nyolcvanas években 11 új tanműhely épült. Ugyanakkor kívánatos lenne még bővíteni a könt. A szövetkezeti iparban is gond. hogy a szakmára jelentkező fiatalok többsége általában csak közepes és elégséges általános iskolai bizonyitványt mutat fel. Ezért az elméleti tárgyakból gyengébb eredmények születnek, gyakorlatban viszont többen jól produkálnak. Az idén félezer fiatal tett szakmunkásvizsgát. Közülük többen nem maradnak meg a szövetkezeti iparban, különösen az ács-állványozó, szobafestő, kőműves és villanyszerelő szakmákban keresnek másutt, jobban fizető helyet, míg a cipő- és ruhaiparban a végzettek 80—90 százaléka a szövetkezetben marad. Tapasztalat, hogy a kezdő szakmunkások bére közelíti a felnőttekét. Hz SZMT elnöksége napirendjén Hitelesebb képet napjainkról A szakszervezeti mozgalomban mindig fontos volt a tagság tájékoztatása, a tisztségviselők megfelelő felkészítése, a gazdasági-társadalmi változások Ismertetése — röviden: az oktatás, az agitáció. Az utóbbi időkben azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy a munkaidő jobb kihasználása, a munkaidőalap védelme iazt követeli meg a szakszervezetektől is. hogy új módszerekkel, új rendszerben szervezzék oktatómunkájukat. Az SZMT elnöksége csütörtöki ülésén többek közt e témát is megtárgyalta, áttekintve a mai helyzetet. Megállapították: o több hetes oktatások. tanfolyamok, ma már nem alkalmazhatók, és sok segédanyag is haszontalan brosúrává vált az idők során. Változtatni kell tehát, és ebben elsősorban az alapszervezeteknek van tennivalójuk. Az új helyzet a megyében kedvező változásokat eredményezett, a munkaidőit — de a szabadidőt is! — kímélő hatékonyabb módszerek, formák alakultak ki. Van üzem .ahol munkaidőn kívül folyik az oktatás, másutt az állásidőket használják fel. iitt-ott fórumszerű formákat alkalmaznak. Ugyancsak hasznos módszer a „hangos újság”, vagy a különféle vetélkedők alkalmazása. A megyei szakszervezeti iskolán is újítottak: minimálisra csökkent a bentlakásos tanfolyamok száma, s elterjedt a levelezőoktatás; amikor csak heti egy alkalommal gyűlnek egybe a résztvevők. Az önálló tanulási rendszernek igen nagy sikere van: ebben a formában komplett oktatócsomagoikat kapnak a hallgatók, nem kell külön utánajárniuk sók dolognak. összességében megállapítható: a kép távolról se egységes, ám biztatók a kezdeti lépések. A hatékony, jó módszereket terjeszteni kell, további új formák feltárása szükséges. Az oktatás tartalmát is gazdagítani lehet és kell — őszinte, hiteles kép alakuljon ki a szakszervezeti tagokban a mozgalomról, a gazdaságról, a társadalomról, a politikáról. Kiskereskedik
