Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-25 / 278. szám
Sevardnadze és Shultz bejelentése Megállapodás Genfbei Keddien Géniben befejeződtek Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter tárgyalásai. Megbeszélésükön egyeztették a közepes hatótávolságú és a harcásza titéadműveleti rakéták megsemmisítésére vonatkozó szerződés tervezetével összefüggő utolsó megoldatlan kérdéseket. Bizonyossággal megállapítható tehát, hogy elkészült a rendkívül fontos dokumentum, s azt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke decemberben, a washingtoni csúcstalálkozón aláírja. Sevardnadze és Shultz áttekintették a csúcstalálkozó programjával és ügyrendjével kapcsolatos kérdéseket is — jelentette a TASZSZ hír- ügynökség. Nyugati hírügynökségek helyszíni beszámolóikban azt közölték, hogy a megállapodásra vonatkozó bejelentést a bét külügyminiszter a tanácskozás szünetében tette az amerikai képviselet épülete előtt összegyűlt újságíróknak. Charles Redman amerikai külügyi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a csúcstalálkozó napirendjét egyeztetve Shultz és Sevardnadze más kérdéseket, például a hadászati nukleáris fegyverekkel. az emberi jogokkal és regionális ügyekkel összefüggő problémákat is megvitat. Hírügynökségek nem hivatalos fordításban az alábbiak szerint ismertetik a külügyminiszterek szavait: Shultz: „Sevardnadze miniszter és én most kezet rázunk. Ennek oka az, hogy megállapodásra jutottunk az INF minden függőben maradt kérdésében. Ezután már csak a szerződés szavakba öntése marad, amelyet mások is elvégezhetnek. Nagyon elégedettek vágyónk." Sevardnadze: „Igen fontos munkát végeztünk. Véleményem szerint amit tettünk az a bolygónkon élő valameny- nyi nemzet érdekeit szolgálja, s nincs kétségünk afelől, hogy a washingtoni csúcstalálkozó sikeres lesz, s ez lesz a következő lépés a nukleáris fegyverzetek felszámolása felé. Nagyra értékelem az amerikai kollégák erőfeszítéseit és együttműködését. Közös erőfeszítéssel történelmi feladatokat végeztünk el.” Az Elnöki Tanács elnökének argentínai programja Argentínai látogatásának második napján Németh Károly és felesége a dél-amerikai ország életével és nevezetességeivel ismerkedik. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete délelőtt a Riopla- tense húsfeldolgozó üzembe látogat, majd az Itati elnöki jachton hajókiránduláson vesz részt az ezüstfolyó, a Rio de La Pata szigetvilágában, a Tigre torkolatában. Elnökünk délután a hazánk iránt lojális magatartást tanúsító magyar emigráció vezetőivel találkozik a magyar nagykövetségen, majd Klein Márton nagykövet bemutatja neki a követségen dolgozó magyarokat. A vendéglátók estére kulturális programot szerveztek. Munkaruha Tiszadobról. A budapesti Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezet tiszadobi részlegében havonta két- háromezer darab saválló női és férfi munkaruhát készítenek. ________________________________________________________________________ <JL) A közművelődési bizottság előtt Versenyhelyzetben a TIT Visszaszorulóban vannak a hagyományos ismeretterjesztési formák; lassan, de annál erőteljesebben erre a területre is betörnek a piac törvényei, amit nem lehet nem tudomásul venni — körülbelül így summázhatnánk a lényegét annak a tájékoztatónak, amelyet a TIT és a Sza- bolcs-Szatmárban működő közművelődési intézmények kapcsolatáról hallgatott meg tegnap Nyíregyházán a megyei közművelődési bizottság. Jóllehet az utóbbi öt év alatt több mint ötven százalékkal emelkedett a megyében a TIT által szervezett foglalkozások száma, az önmagában örvendetesnek tetsző, jelentős emelkedés mögött azonban egy másik folyamat is meghúzódik. Korántsem biztos, hogy kedvezőtlen tendenciának kell minősítenünk, mindenesetre tény: a növekedés nem a klasszikus ismeretterjesztő előadásoknak, hanem az egyéb formáknak, mindenekelőtt a nyelv- és más tanfolyamoknak köszönhető. A TIT városi és községi szervezetei — a megyeszékhely kivételével — mindenütt a művelődési házakban, könyvtárakban működnek. Az általuk szervezett tanfolyamok és azok résztvevőinek száma 1982—86. között megháromszorozódott, miközben az előadások és egyéb rendezvények látogatottsága egyhar- madával esett vissza. A fentiek ismeretében szinte nem is kell sajnálnunk, hogy ez idő alatt nem növekedett a TIT tagjainak száma, hiszen foglalkoztatásuk esetenként így is gondot okoz a szervezetnek (a humán értelmiség számára különösen kevés a tér). Kivételként — mint annyiszor (Folytatás a 4. oldalon) n cigánylakosság Dombrádon Szerény javulás A cigányság társadalmi beilleszkedését nélkülük nem lehet megoldani, ezért fokozottabban kell őket bevonni minden olyan fórumba és testületbe, ahol róluk dön'teEllenőrből is megárt a sok N em vagyok az ellenőrzés, a számonkérés ellenzője. Sajnos tudomásul keli venni, hogy eniélkül ma még nem nagyon megy semmi a helyes kerékvágásban, hogy sokan vannak, akik a szabályok kijátszáséból sportot űznek, és ha lehetséges, megtalálják a legkisebb kiskaput is. Szükség van az ellenőrzésre, de ha túlzásba vi-. szik, az nemcsak bosszantó, hanem káros is lehet. A minap elképesztő számadat tudomására jutottam: a termelőszövetkezeteket a szövetkezeti mozgalom kezdetén létrehozott hat állami 'hatósággal, intézménnyel szemben jelenleg huszon- három(\) szerv vonhatja felelősségre, és még további hetet is felruháztak több- kevesebb hatósági jogosítvánnyal. Ez azt jelenti, hogy egy-egy téeszben niincs olyan nap, amikor valamely szerv ne végezne vizsgálatot. Joga van erre a rendőrségnek, a tűzoltóságnak, a munkavédelmi felügyelőségnek, a KÖJÁL- nak éppúgy, mint az Országos Műemléki Felügyelőségnek, a polgári védelmi parancsnokságnak vagy a növénytermesztési minősítő intézetnek. A számonkérés ugyan egyik oldalról erősíti az állampolgári fegyelmet, előtérbe helyezi a felelősséget, ezzel egyidejűleg azonban korlátozza a cselekvési szabadságot és — valljuk be! — hátráltatja a munkát. Nem beszélve a jelentős többletköltségről, amelyet a statisztikai adatlapok, a rengetegféle intézkedési terv elkészítése és az ellenőrzést végző hatóság embereinek teljes kiszolgálása okoz. Az meg egyenesen nevetséges, ha a valóságtól elrugaszkodó, irreális követelményeket támasztanak, mert nem ismerik a helyi sajátosságokat. Volt már rá példa, hogy egy tíz dolgozót foglalkoztató telepre hatáflásos, külön férfi és külön női zuhanyozó megépítését írták elő — és utólag derült ki, hogy a telepen egyetlen nő sem dolgozik. A fölösleges akadékoskodásra példa, hogy egy beruházás műszaki átvétele azért nem történhetett meg, mert a récébe bukóablak helyett csak simán nyílót szereltek. G yakran emlegetjük mostanában a „változás szelét.” Fújdo- gál ii már ilbt-ott, de a szélerősség még nem a megfelelő. Egyelőre csak beszélünk a létszámleépítésekről, a fölösleges intézmények megszüntetéséről, a gyakorlatban viszont még minden maradt a régiben. Pedig némely területen akár az orkánerejű szél is hasznosnak bizonyulna! Bartha Andrea Hneve: VIHTH Nagy feladat hárul a Mezőgép fehérgyarmati gyáregysége dolgozóira a negyedik negyedévben a „VAHTA lakókomplexum” gyártása során. A 16 fúrómesteri, ugyanennyi szárító, s hasonló számú fürdőkocsi mellett 7 konyhai kocsit, s 96 hálókocsit is készítenek szovjet megrendelésre Fehérgyarmaton. A 391 kocsi értéke meghaladja a kétszázmillió forintot. Emellett 41 féle pótalkatrész is készül a szatmári üzemben, közel egymillió forint értékben. Külső kooperációra Lakókomplexum szovjet exportra is szerződést kötöttek. A Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet a fa- munkákban, a botpaládi Űj Barázda Tsz a fekvőhelyek készítésében; a baktalóránt- házi Vertikál, a Nyírbátori Faipari Szövetkezet és az Ófehértói Vegyesipari Szövetkezet az ablakok gyártásában, a helyi Zalka Máté •Tsz homlokfalak, tetőlemezek előállításával segít. A szekrényeket a Kraszna menti Tsz Mátészalkáról, a forgózsámolyokat a nagysze- keresiek, más tartozékokat a fehérgyarmati SERKÖV szállít. Ajtók érkeznek a kölesei Kossuth Tsz-től, kitámasztó a FEFAG baktalórántházi .telepéről. A közös összefogás nyomán kölesei és tiszakóró- di vasasok is bejárnak dolgozni Fehérgyarmatra. így várhatóan december 22-re eleget tesznek kötelezettségüknek a gyarmatiak. (MK) Indulásra kész lakókocsik. nek — hangzott el többek között a megállapítás Domb- rádon, a nagyközségi közös tanács ülésén. Dombrádon a lakosság 12 százaléka, Tiszai tányéron 14 százaléka cigány. Lakáskörülményeik az elmúlt években javultak, ám a többgenerációs együttélés miatt a családtagok száma magas. Szívesen fogadják be távol élő rokonaikat, s ezzel tovább növelik a zsúfoltságot. Közülük a munkaképes korúak hetven százaiéira rendelkezik munfcaviszony- nyial, legtöbbjüket a kisvár- dai Vulkán, a kisvárdai és a demecseri Építőiparii Kisszövetkezet, a SZÁÉV, az ÉPSZER, illetve a dombrádi költségvetési üzem foglalkoztatja. . A lakosság egészségügyi állapota az átlagosnál rosz- szabb, ez összefügg a rossz közegészségügyi és higiéniás körülményekkel, valamint a mértéktelen dohányzással és alkoholfogyasztással. Szerény fejlődést mutat a műveltség alakulása. Javult lakáskultúrájuk, nőtt a televíziók száma, s vannak családok, akik már folyóiratéit is járatnak. Az általános műveltség alapjait az óvoda és az iskola nyújtja. Jelentősen nőtt az óvodába járó gyermekek száma. Az idén Dombrádon 64, Tiszaikanyá- ron 13 gyermek jár óvodába. Az iskolában a napközis ellátás igénylése kampányszerű. A tanév kezdetekor többen járnak, de mikor fizetni kell, lemorzsolódnak. A községben megalakult a gyermek- és ifjúságvédelmi akciócsoport, melynek feladata a fiatalkorúak ellenőrzése az esti órákban a szórakozóhelyeken és a közterületeken. A szervezet megalakításával e korosztály bűnözésének megelőzését szeretnék elérni.
