Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

Tantermek „egy bokorban" Az új folyamatok növelik a szocializmus vonzerejét * mammmmmmma wmÉmáÉmmmÉmHfm mBMimHlnmibpamammrniámmtmm.«ctss©-.!- ■ - ■bbhbhbbmüihbIpbbbbbb Kádár János felszólalása a nagy október 70. évfordulóján — Mihail Gorbacsov és a magyar pártfőtitkár találkozója Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában kedden folytatódott az SZKP KB, a szovjet és az oroszor­szági Legfelsőbb Tanács •együttes ünnepi ülése a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója tiszte­letére. A tanácskozás elnök­ségében Mihail Gorbacsov- val, az SZKP KB főtitkárával laz élen a szovjet párt és ál­lam vezetői, továbbá több külföldi küldöttség vezetői és •tagjai foglaltak helyet, így Kádár János, az MSZMP fő­titkára és Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke. A külföldiek közül elsőként szólalt fel Kádár János, az ünnepségsorozaton részt vevő magyar párt- és állami kül­döttség vezetője. Kedves elvtársak! Nagy megtiszteltetés kül­döttségünk számára, hogy itt, Moszkvában, szovjet baráta­inkkal, a világ haladó, béke­szerető erőinek képviselőivel együtt ünnepelhetjük a nagy októberi szocialista forrada­lom győzelmének 70. évfor­dulóját. Megköszönöm a meg­hívást és átadom önöknek, a szovjet kommunistáknak, a Szovjetunió népeinek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a szocializmust építő magyar nép üdvözletét és őszinte jó­kívánságait. Nagy figyelemmel hallgat­tuk Mihail Gorbacsov elvtárs nyílt, mélyen elemző beszé­dét a Szovjetunió történelmi útjáról, tapasztalatairól és a párt, az ország előtt álló fel­adatokról. Történelmi ered­ményeikhez szívből gratulá­lunk. A Szovjetunió fejlődé­sét, a szovjet nép boldogulá­sát szolgáló és egyúttal nagy nemzetközi jelentőségű épí­tő-újító munkájukhoz teljes sikert kívánunk! Elvtársak! Hetven évvel ezelőtt a le­nini bolsevik párt vezetésé­Kádár János beszél az ün­nepi ülésen vei néphatalom született a soknemzetiségű, földrésznyi Oroszországban. A forrada­lomban győztes nép addig já­ratlan útra lépve látott hoz­zá az elmaradottság felszá­molásához, a társadalmi igaz­ságosság és a nemzetek kö­zötti egyenlőség megterem­téséhez, az új, a szocialista társadalom felépítéséhez. A szovjethatalom harcban szü­letett, s a nép romokban he­verő országban fogott hozzá az építőmunkához, amely nagy eredményeket hozott. A gazdaság, a kultúra, a tudo­mány fejlesztésében elért eredmények lehetővé tették, hogy a Szovjetunió az antifa­siszta koalíció legtöbb áldo­zatot hozó résztvevőjeként nemcsak önmagát védte meg, hanem döntő módon járult hozzá az egész emberiség megmentéséhez. A szovjet forradalom győ­zelme, 1917 óta a szocializ­mus már nem csupán elvont eszme, hanem életképes, megújuló történelmi valóság. A Szovjetunió és más szo­cialista országok fejlődése bi­zonyítja, hogy a szocializmus a kizsákmányolás nélküli társadalom megteremtésével új utat mutatott az emberi­ség számára. A szocialista országokban megindult új fo­lyamatok növelik eszméink, gyakorlatunk hitelét, a szo­cializmus vonzerejét és kül­politikai kezdeményezéseink hatását. A nagy október 70. évfordulóján — gondjaink­kal, megoldandó nagy felada­tainkkal felelősen számot vetve — bizakodva nézhe­tünk a jövőbe. A világ figyelme napja­inkban ismét a Szovjetunió felé fordult. A szovjet kom­munisták mai nemzedékei a nagy október zászlaját eme­lik magasra, amikor tisztele­tet parancsoló elhatározott­sággal látnak hozzá a gazda­ság, a társadalom mélyreha­tó átalakításához. Nagy vál­lalkozásukhoz a marxizmus—■ leninizmus eszméi szolgál­nak útmutatásul, hasznosít­ják a gazdag hazai és nem­zetközi tapasztalatokat, mun­kájuk meghatározásakor pe­dig a szocialista demokrá­cia és a nyíltság jegyében építenek a szovjet társada­lom kiapadhatatlan energiái­ra. A magyar kommunisták, az egész magyar társadalom megkülönböztetett figyelem­mel és mély rokonszenvvel követi a szovjetunióbeli meg­újulás folyamatát. Elvtársak! Október szülötte a szovjet külpolitika is. Az egyetemes béke és a társadalmi hala­dás célját követő Szovjetunió a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó módon befolyá­soló erővé vált. Üdvözöljük és támogatjuk a béke és biz­tonság megszilárdítására, az atomkor követelményeinek megfelelő gondolkodás és cselekvés érvényesítésére irányuló kitartó erőfeszítései­ket. Az októberi forradalom óta gyökeres változások mentek végbe a világban. Az embe­riség régi álma, a szocializ­mus eszménye: a fegyver­Kedden együttes ülést tar­tott Nyíregyházán a városi tanács végrehajtó bizottsága és a szakszervezetek városi bizottsága, ahol a két testü­let együttműködési megálla­podást kötött. A megállapodás célja, hogy a felek még eredményeseb­ben működjenek közre a kor­mány programjának kibonta­koztatásában, a gazdasági ha­tékonyság növelését célzó politikai és állami döntések végrehajtásában, a nyílt vá­rospolitika erősítésében, a la­kosság élet- és munkafeltéte­leinek javításában. Az együttműködési megál­lapodás seregnyi területet fog át. A végrehajtó bizottság a lakók széles körét érintő ta­nácsi döntések előtt figye­lembe veszi majd a szakszer­vezet véleményét, az pedig különböző helyeken társadal­mi vitákat szervez, hogy az ott elhangzó összegezett ja­vaslatokat tehesse le a szak­mentes világ azonban még nem valósult meg. Egyre erősebb a felismerés: az atomfegyverek korában a háború megengedhetetlen, annak nem lenne győztese; a társadalmi rendszerek har­cának békés versenyben kelt eldőlnie. A különböző társa­dalmi rendszerű országok számára nincs más járható út, mint a békés egymás mel­lett élés, a kölcsönösen elő­nyös együttműködés, egymás jogos érdekeinek tisztelet­ben tartása, az egyenlő és elégséges biztonság a fegy­verzetek mind alacsonyabb szintjén. Ez minden ország, minden nép, az egész embe­riség érdeke. Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a magyar nép tö­rekvése a szocializmus haté­konyabb építése. Mai bonyo­lult feladataink megoldásá­ban támaszkodhatunk a gaz­daság, a társadalom fejlesz­tésében elért vívmányaink­ra. Azon fáradozunk, hogy a társadalmi élet minden terü­letén feltárjuk és hasznosít­suk a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket és erő­forrásokat. Nehézségeinkkel (Folytatás a 4. oldalon) emberek asztalára. A két fél a korábbiaknál is nagyobb fi­gyelmet fordít majd a mun­kaidőalap védelmére. A ta­nács továbbra is keresi a rövidebb ügyintézési idő ki- terjesztésének lehetőségét, ehhez igényli a szakszervezet segítségét is, különösen az egyéni és a munkahelyi ér­dekek összehangolásában. A teljes és hatékony fog­lalkoztatás feltételeinek meg­teremtése, az átképzés, to­vábbképzés, a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatási feltételeinek biztosítása érdekében kölcsö­nösen egyeztetik véleményü­ket, s közösen szorgalmazzák a munkáltatói lakásépítési és vásárlási alap létrehozását. Az együttműködési megálla­podás szerint kiemelt fel­adatnak tekintik a tanács kö­zéptávú szociálpolitikai prog­ramjának végrehajtását, s együttesen csatlakoznak az egészségmegőrzés társadal­mi programjához. Tanács és szakszervezet együttműködése Véleménycsere, kedvezmények Megyénk az utóbbi idő­szakban bekövetkezett sokirányú fejlődés ellené­re megőrizte agrárjelle­gét. A termelés növekedé­se követte az országos irá­nyokat, azonban a kedve­zőtlen hatások miatt erő­sen hullámzóak voltak a teljesítmények — állapí­tották meg azon az élel­miszer-gazdasági aktíván, amelyet kedden délelőtt tartottak Nyíregyházán, a tudomány és technika há­zában. A megyei tanács által szer­vezett értekezleten részt vet­tek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, élelmi- szeripari üzemek, mezőgaz­dasági tanintézetek és felvá­sárló vállalatok vezetői. Az elnökségben foglalt helyet Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke, Bacsu József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és Piros László, az Országos Tervhi­vatal főosztályveziető-helyet- tese. A megjelenteket Gaál Ferenc, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályveze­tője köszöntötte, majd Laka­tos András tanácselnök-he­lyettes tartott tájékoztatást az élelmiszer- és fagazdaság 1990-ig szóló megyei felada­tairól és végrehajtásának fel­tételeiről. Az elemzésből kiderült, hogy az ágazatban javították a termelés feltételeit a meli­orációval, nőtt az erdősült­ség. A gyenge adottságok, a szabályozás szigora miatt csökkent a nagyüzemek jö­vedelmezősége. Az utóbbi időben csökkent a gyümöl­csös-, szőlő- és gyepterület. A sikeres gabonaprogramnak köszönhetően negyedével több termést takarítottak be. A téli alma • ültetvényeknél több év átlagában 600 ezer tonnás évi termelés valósult meg 24 százalékkal alacso­nyabb területen. Az állatte­nyésztésben sikerült meg­őrizni mind a szarvasmarha-, mind a juhtenyésztésben a korábban kialakult arányt. A sertéstenyésztésben mérsék­lődött a ciklikusság, a ba­romfitermelés dinamikusan nőtt. A nem mezőgazdasági ter­melés több mint harmadát adja az üzemek termelési ér­tékének. A kistermelés a tel­jes mezőgazdasági termelé­si érték közel felét adja, kü­lönösen a kézi munkát igénylő dohány-, burgonya-, zöldség-gyümölcs termesz­tésben jelentős. Sikerült elő­relépni a mezőgazdasági ter­mékek feldolgozásában, az élelmiszeripar 1980-tól 40 százalékkal növelte termelé­sét, ettől jobban emelte tő­kés exportját. Gond, hogy a termelés növekedésével nem tartott lépést a gazdálkodás jövedelmezősége, sok a vesz­teséges nagyüzem. Az agrárágazat a követke­ző években növekvő színvo­nalon kell, hogy hozzájárul­jon a lakosság élelmiszer­szükséglete, a feldolgozóipar nyersanyagellátása kielégí­téséhez. Fokozni kell a jöve­delemtermelő képességet, célszerű a hatékony foglal­koztatás szorgalmazása. A feladatok megoldásához súly­pontozni kell a tennivalókat. Szükséges a növénytermesz­tés és az állattenyésztés egy­másra épülő, arányos fejlesz­tése, az ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek gyorsabb ütemű fejlesztése. Valamennyi szektorban az értéktermelésre érdemes fek­tetni a hangsúlyt. Gabonából a vetésterület csökkenésével számolnak a termésátlagok emelkedése mellett Nagyobb a lehetőség az olaj növények termeszté­sében. Üj alapokra kell he­lyezni a burgonyatermesztést. A zöldségtermesztésben az országos tendenciáktól elté­rően a terület másfélszer.^ növekedésével számolunk, ehhez helyben teremtik meg a feldolgozást. A gyümölcs- termesztésben gyorsítani kell a fajtaváltást. A szarvasmarha-tenyész­tésben szükséges a tehén lét­szám stabilizálása mellett a tejhozam emelése, a juhá­szaiban meg kell állítani az állomány csökkenését, a ser­téstenyésztésben megmarad a kisüzemek túlsúlya. A következő években mintegy kétezer hektárnyi új erdő telepítését tervezik. A mezőgazdasági fejlesz­téshez folytatni kell a meli­orációt, szükséges a gépek cseréje, az érdekeltségi rend­szer továbbfejlesztése, a ter­melési rendszerek és társu­lások szerepének erősítése. Az aktíván felszólaló Sza­bó Ferenc miniszterhelyettes elmondta, hogy a kedvezőt­len év ellenére tisztességes eredmények születtek az idén a mezőgazdaságban, amihez komoly erőfeszítések kellet­tek az üzemekben. ‘A kibon­takozási program ismert, ezért nem szabad várni, min­denki a saját területén cse­lekedjen úgy. hogy a széle­sebb értelemben vett minő­ségi, piacorientált termelést valósítsa meg. A tervezett szabályozási, adózási válto­zások összességében lehetővé teszik az eredményes terme­lést, de ismerni kell az új rendeletek részleteit, hogy mindenki alkalmazkodni tudjon hozzá, hiszen nagy­mértékben nő a vállalati mozgástér. XLIV. évfolyam, 260. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. november 4., szerda A rakamazi állomásról szállítják a tiszanagyfalui Üj Élet Tsz ipari almáját. (Elek Emil felvétele) Lehetőség a fejlődésre MB MS » V ■ ■ B a V

Next

/
Thumbnails
Contents