Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-21 / 275. szám
a Geratrumban. Érdemes időnként erre a lehetőségre is figyelnünk, hiszen a Ben- czúr-tereim kínálata megbízható, fejleszti az esztétiiibai érzéket, igényességünket. És ha éppenséggel nem is vásárolunk semmit, aikkor is kellemes élménnyel távozunk egy-egy képző- vagy iparművészeti kiállítás megtekintése után, amely művészeti ismereteinket gazdagítja. (Császár Csaba felvételei.) BE. Párizsi konfekció Ajándék karácsonyra Öileiek a Képcsarnokból Á gyanúba keveredett cukor Az utóbbi évtizedekben az orvosi-élettani kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy bizonyos élelmek nagymértékű fogyasztása jelentékeny szerepet játszik az idönap előtti elhalálozást okozó betegségek keletkezésében. A zsíron, són. húson, erős fűszereken, szeszeken kívül a cukor is betegségkeltő gyanúba került. A cukrot illetően az már bebizonyosodott, hogy kikezdi a fogzománcot, közvetlen okozója a fogak — ahogy köznyelven mondani szokták — kilyukadá- sának, azaz szúvasodásának. Az is tény, hogy a cukor — akár azonmód. akár édesítőként —, hizlal, és a hízásnak többnyire káros következményei vannak. A cukor esetében — bármennyire is közismertek s nem éppen kedvező tulajdonságai — az emberiség többsége süket a jó szóra, mert az édes íz élvezetes, és még a „tudományos” alapokon álló szülőnek sincs szíve abhoz, hogy ettől az élvezettől teljesen megfossza gyermekét, hanem csak arra ügyel, hogy az alkalmanként juttatott édesség után alapos fogmosás következzék. Gyanúba keveredés Ide, vélt ártalmasság oda, a cukor minden bizonnyal nem tűnik el egyhamar a civilizált népek táplálkozásából. De ugyan hogyan került bele? Nos, ennek ugyancsak érdekes a története. Az emberiség, fejlődésének első évszázadaiban még nem ismerte a cukrot. Amennyire az ókori irodalomból kiböngészhető, egyes növények, gyümölcsök édességének ízlelése felébresztette az édesítés szándékát, amire az édesgyökér, a manna, később a méz alkalmasnak bizonyult. A bibliában több helyütt is szó esik valami édesítő anyagról, de hogy ez pontosan mi volt, az nem derül ki. Plinius, az időszámítás utáni első században élt latin természettudós említi a nádból nyert mézfélét, amely fehér volt, törékeny, diónagyságú darabokban árulták, és orvosok gyógyszerként alkalmazták. Ez alighanem cukornádból nyert nyerscukor volt, amelyet az egész középkoron át csak gyógyszernek használtak. Az étkek édesítésére a méz szolgált, és bizonyos, hogy a tervszerű méhészet már az időszámítás előtt kifejlődött, mert Columella, római mezőgazdasági író időszámítás előtti 60- ban leírja az akkori méhkaptá- rakat, amelyekhez nem tudtak hozzáférni a méztolvajok. Az indiai cukornád levét már Nagy Sándor idejében ismerték az óvilágban, de Európában csak a XIII. század körül vált ismeretessé, valószínűleg a szentföldi zarándokok, keresztes vitézek hozták el Dél-Olaszor- szágba, Spanyolországban pedig az arabok honosították meg. Egyik történeti emlék szerint, amikor Herakleios kelet-római császár az I. században hadat viselt Chosroes perzsa király ellen, a királyi palota lerombolásakor szilárd cukrot is zsákmányolt. A cukornád termelése a keresztes háborúk idején terjedt el Egyiptomban és Európa déli felén. Amerika felfedezése után hamar elterjedt főleg Nyugat- Indiában, mert a rabszolgákkal csaknem ingyen tudták elvégeztetni a nehéz munkát. Hosszú ideig csak a nem éppen kellemes ízű nyerscukrot ismerték. 1370-ben egy velencei gyógyszerésznek sikerült először a cukornádlé finomítása. Mir!eleddig azonban csak a cykórnád cukortartalma volt Ismeretes. Am 1747-ben Marggraf német vegyész felfedezte, hogy egyik répafajtában is van cukor, s ez vegyileg teljesen azonos a nádcukorral. Mégis csak félszázaddal később indult meg a cukorrépa felhasználása, amikor Ac- har kidolgozta ennek módszereit, és 1801-ben felállította az első cukorgyárat. A vállalkozás nem volt kifizetődő, mert a kisajtolt répának csak 4—5 százalékából lett cukor. A nádcukor és a répacukor közötti harc alig több mint 120 évvel ezelőtt dőlt el Európában akkor, amikor sikerült a répacukor cukortartalmát 17—21 százalékra növelni, és tökéletessé vált a cukorgyártás technikája is. Ekkor a gyarmati nádcukor teljesen kiszorult Európából. A kétféle cukor világversenye már 1870-ben kartelltárgyalások- ra *. ezetett, de csak 1902-ben jött létre a brüsszeli cukoregyezmény, amely aztán szabályozta a világtermelést. A vegytan és az élettan a répa- és nádcukron kívül másféle cukrokat is ismer. Ilyen a gyümölcs, a szőlő és a méz adta invertcukor. továbbá adextróz, levulóz és a tejcukor. Ez utóbbiak — lévén természetes anyagok — mentesek a cukorgyártás folyamán felhasznált káros fehérítő, tisztítóanyagoktól. Ezek az adalékok ugyancsak a cukor- fogyasztás ellen szólnak. Az újabban felkerekedett reformétkezési irányzatban, a naturális táplálkozásban a cukor szerepét a méz vette át. Lehetséges, hogy a mézé a jövő? látható kollekciójában a ■törtfiehőntől a médybamáig. Rendkívüli hatásokat ér el a merész színkombinációkkal, mint például a fehér, fekete, lila összedolgozásával, vagy a meghökkentő kék-zöld együttes alkalmazásával. A szövés gyáni, ez a magyarázat az eléggé elérhető árakra. A textíliák szólóban, viagy komplett összeállításban is kaphatók, és a művésznő készen áll az újabb utánrendelósek gyors teljesítésére is. Tagyi Zoltán sokféle funkcióra alkalmas kisbútorok készítésével foglalkozik — •ezúttal az derül ki; kedvence a tiszta áttetsző felület, a lebegő forma, amit a sima üveg és a csillogó króonfelü- letek egybejátszásával ér el. Mi mindenre használhatók ezek a kerekeken gördíthető kisbútorok? A művész sízán- déka szerint alkalmasak lerakó polcnak, tv-videós, hii-fi tornyos berendezések tárolására, virágállványnak, dohányzóasztalnak — ebből igen mutatós a kerek fazon — a dupla, 3-as, 4-es polc- sorral készülő szekrény a lakás bármelyik helyiségében mutatós tárolóalkalmatasság. Szereti a közönség az ilyen típusú bútorokat — mi sem jellemzőbb erre annál, hogy még alig csomagolták ki a megérkezett szállítmányt, máris „lábon” kelt el egy elegáns darab, mégpedig a legdrágább. Pénztárcánk természetesen meghatározza ajándékozási szándékainkat, és jól tudjuk, Hangulatos terítő — árvácskákkal Mutatós, szép térítőt hímezhetünk üres óráinkban kisebb négyszögletes asztalra. A minta felnagyítását úgy végezhetjük, hogy az ábrát 1X1 cm-es kocka- hálózatra bevonalazzuk. Ezután csomagolópapírra 10X10 cm-es 'kbckahálókatot készítünk, s ily jrpódon hűen követve a mintát, felnagyítva átmásoljuk. A hímzés történhet egyszerűen száröltéssel, láncöltéssel, de kombinálhatjuk — például a virágokat és a leveleket — laposöltéssel is. Ez esetben a leveleket hímezzük ki kétféle zölddel. Nagyon szépen mutat halvány- sárga, krémszínű napvászonon világos és sötétebb lila vagy kék periével az árvácska. Világoskék alapon hatásos lesz az erőteljes sárga és sötétkék virág. Ameny- nyiben a vászonnál vékonyabb alapanyagot használunk, például batisztot, inkább osztott hímző 3 szálával dolgozzunk. Fehér alapanyag esetében nagyon vidám színösszeállítást is alkalmazhatunk: egy-egy sorban minden árvácskát más-más színnel hímezhetünk ki. Különös gonddal ügyelnek arra a Képcsarnok Bencziúr- tenmében, hogy a jelesebb ajándékozási alkalmaikra bőségesen legyen választék olyan iparművészeti'tárgyakból, amit a közönség keres, így volt ez tavaly karácsony előtt, és így van most is, Pá- jer Emília textiltervező és Tagyi Zoltán formatervező iparművészek kiállítása alkalmából Pájer Emília textíliáit a végtelen egyszerűség jelLem- zi, alig nyúl az anyaghoz, éppen csak annyit formáz rajiba, amennyi a legszükségesebb. Festett függönyeinek, térítőinek, párnáinak, takaróinak jellegzetessége, hogy a már megszövött kész matériából utólag visszahúzgálja a szálakat, ezáltal finom áttöréseket képez, csipkeszerű hatást ér el. Nincs olyan szín a skálán, ami meg nem tanéra mindenki engedheti meg magának, hogy a Képcsarnokból vásároljon. Nem eléggé szerepel viszont a köz- tuda'tbam az a tény, hogy ez az üzlet is ad hasonló kedvezményeket, mint más állami bolt, itt is ugyanúgy lehet részletre vásárolni, mint mondjuk a Nyírfában, vagy A meggondolt és körül tekintő párizsi divattervezők a mini mellett ajánlják még a legkedvezőbb nyúlánk divatformákat is, s főleg a komfekciódivatban. Ezekben a divratdianabokban is lehet a •megjelenés érdekes, modem. A háromnegyedes zebramintás jacquard kabát elegáns szegélyezéssel készült. Alatta lágy esésű, elöl nyitott fekete kötöttszoknya. Az együttest igazán vonzóvá teszi a fekete harisnya, cipő és táska (jobbra fent). Aki szereti az elegáns stílust, ez az ösz- szeállítás jó közérzetet nyújt számára. A klasszikus háromnegyedes — jól mosható — kötött kabát alatt mintás imprinálbár- sony két részét viseli a maneken (balra lent). Teljes harmónia jellemzi az alakot jól kihangsúlyozó fekete szövetkosztümöt, melynek díszítése fekete szegélyezés, s az ezüstgombok (jobbra lent). Valamennyi Devernois modell. Kovács Mari mH | HÉTVÉGI MELLÉKLET 1987. november 21.
