Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

A minőség javítása a kibontakozás teltétele Berecz Frigyes tájékoztatója Szerdán a Budapest Kong­resszusi Központban rendez­ték meg a VIII. országos mi­nőségügyi konferenciát. A délelőtti plenáris ülésen Berecz Frigyes, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a mi­nőség fejlesztésére hozott kormányintézkedésekről tá­jékoztatta a résztvevőket. Hangsúlyozta: a konferen­cia időszerű és fontos kér­déskört állított munkája kö­zéppontjába, hiszen a termé­kek minőségének javítása nélkülözhetetlen része és fel­tétele a gazdasági-társadalmi kibontakozásnak. A legfonto­sabb feladat a piaci verseny- képesség növelése, aminek ma elsősorban nem az áru­alap hiánya, hanem az ala­csony műszaki színvonal, a gyenge minőség és az ehhez képest magas önköltség állít korlátot. A minőségfejlesztés azonban ma még nem magá­tól értetődő gazdaságunkban, szabályozásra, intézkedésre, szankciókra van szükség. Az államnak arra kell ösztönöz­nie, késztetnie a gazdálkodó­kat, hogy a minőséget eleve „betervezzék” a termékekbe, a gyártási folyamatokba, s ne utólag kíséreljék meg javít­gatni a hibásan előállított árut. A kormány a Magyar Szab­ványügyi Hivatalt bízta meg a minőségfejlesztési felada­tok ellátásával, illetve irányí­tásával, az egységes minő­ségtanúsítási rendszer kidol­gozásával. A termékek minő­ségét, megbízhatóságát, élet­tartamát a fejlesztés, a ter­vezés és a gyártás határozza meg — folytatta a miniszter­elnök-helyettes —, ám befo­lyásolja a minőséget az anyagmozgatás, a tárolás, a csomagolás színvonala is. A minőség kérdése tehát dön­tően a vállalatoknál dől el, mivel a vállalatok anyagot, alkatrészt, részegységeket vá­sárolnak termékeikhez, a végső produktum minősége a szállítóktól is függ. Ezért cél­szerű a jogilag egymástól füg­getlen gyártók együttműkö­dése is a minőségszabályo­zásban. A video nyelven N em lényegesen na­gyobb fáradság ké­szíteni, mint nézni — írta a videóról Bódy Gábor filmrendező, aki tragikusan korán lezárult életművében számos videomunkát is hát­rahagyott. A megfogalmazás szelle­mes, és több igazság van benne, mint első hallásra gondolnánk. A video tudni­illik új nyelvet jelent, ame­lyet beszélni (az alkotónak) és érteni (a befogadónak) egyaránt meg kell tanulni. Ebben vállal tevékeny részt évről évre az országos videoszemle, amelynek im­már harmadik alkalommal ad otthont Nyíregyháza. A mától négy napon át tartó eseménysorozat célja ter­mészetesen nem korlátozó­dik az új eszköz megismer­tetésére, népszerűsítésére, noha ez is fontos szempont. De emellett a szervezők ké­pet szeretnének adni és kapni a hazai videózás je­lenéről, kitapogatva a to­vábbi lehetőségeket, teret engedve a kísérletező törek­véseknek is. A tapasztalat- csere, a konzultáció, az ismerkedés sem elhanyagol­ható hozadéka egy-egy ilyen rangos összejövetel­nek. A külföldi — szovjet, holland, francia — progra­mok bemutatása pedig a kitekintésre is alkalmat ad. Az idén különösen nagy je­lentőségű esemény, a szo­cialista országok szakértői­nek tanácskozása gazdagít­ja a videoszemlét. Ez az új nyelv ugyanis rendkívüli lehetőségeket rejteget, öntörvényű mű­vészi alkotások formanyel­ve lehet. Alkalmas eszköze a szórakoztatásnak, gondol­junk például a zenét és ké­pet újszerű módon összeil­lesztő klipek futótűzként terjedő népszerűségére. Az ezen a nyelven megszer­kesztett programok segíthe­tik a munkát, szolgálhatják a művelődést (ismeretter­jesztő sorozatokkal, nyelv­Í zekékkel és így tovább); okát tehetnek a szabadidő okos kihasználásáért, hi­szen akár kondicionáló tor­nához is készíthető prog­ram (készült is — a videó- szemlén is bemutatnak egyet). ide sorolandó a ká- [jl bel- és városi televí­ziók számos műsora is, amely egy-egy közösség gondjaival, életével foglal­kozik, oly módon, hogy nem csupán tájékoztat, de a be­leszólás, véleménynyilvání­tás lehetőségét is megte­remti. A video korunk nyelve — és még inkább a jövőé. Gönczi Mária Ösztönzés a mezőgazdaságban Nyír, fenyő, platán — locsolással ÚTKERESÉS a BEAG NYÍREGYHÁZI ELEKTROAKUSZTIKAI ÜZEMÉBEN. A Neut­ron komplex szocialista brigád a szovjet exportra készülő nagy teljesítményű tápegység­kereteket gyárt. A 40 darabos munkára meghatározott bért kapott a brigád. A munka szervezését, és a bér elosztását egyaránt a brigádra bízták. A vállalati vezetést csak a határidő megtartása és a jó minőség érdekli. (Elek Emil felvétele) Felújítják a sóstói erdőt Termények — piaci igényre A belföldi és az exportigé­nyek kielégítésére a követke­ző években a korábbinál job­ban ösztönzik a növényter­mesztésben a minőség javí­tását. Erről tájékoztatták a sajtót szerdán a MÉM-ben. A szerkezetváltás, amelyet a növénytermelés egyes ága­zataiban terveznek, a minő­ség javításával is összefüg­gésben van. A kívánalmak­nak megfelelően csökkenteni tervezik a búza termőterüle­tét és növelni a kukoricáét, valamint a takarmányárpáét. Ily módon magasabb ener­giatartalmú takarmányokhoz juttatják az állattenyésztő­ket, akik az eddiginél többet tehetnek a minőségi húster­melésért. A fehérjenövények termőterületét szintén bőví­tik, ami jó hatással lesz a takarmányozásra is. A vető­magtermelésben magas bio­lógiai értékű áruk előállítá­sát tervezik, ebből a koráb­binál több jut majd export­ra és a hazai termelők is ja­víthatják pozícióikat. Á nemesítők azt a felada­tot kapták, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a minősé­gi fajták, hibridek előállítá­sára. Ennek megfelelően arra számítanak, hogy a termelők jobb „alapanyagokhoz” jut­nak, ezt importtal is előse­gítik. Az egyes növényfajok­nál a minőség szerinti átvé­tel bevezetését tervezik, ez­zel nagyobb érdekeltséget te­remtenek ahhoz, hogy a piac által jobban elismert termé­nyek kerüljenk le a földek­ről. 1987. végéig kidolgozzák, s jövőre az első fél évben meg­hirdetik az őszi búza módosí­tott szabványait, 1989 nyarán pedig már ezek szerint veszik át a termést. Az eddiginél több minőségi kategóriát ál­lapítanak meg, ezekben elkü­lönítik a búzát úgy, hogy na­gyobb előnyt élvezzenek — árban és jövedelmezőségben — az úgynevezett javító és az extra minőségű gabonát termelők. A napraforgó esetében szintén változásokat tervez­nek a minőség javítása érde­kében. A szabvány jövőre készül el, alkalmazására 1989- ben kerül sor. A kukorica átvételi' rendszerének kidol­gozását a MÉM-ben meg­kezdték, az új szabványokat 1988-ban teszik közzé. Az új minőségi átvételi rendszert fokozatosan más növényekre is kiterjesztik majd. Ami az árakat illeti: nagyobb szerep jut majd a termelők és a felhasználók közvetlen tárgyalásainak, megállapodásainak. Folyamatosan csökken a sóstói erdő területe. Száz éve még 600 hektár erdő bo­rította e tájat, ötven éve már csak 464 hektár volt, most pedig mindössze 370 hektár erdőt találunk Nyíregyhá­za-Sóstó területén. Ha elké­szül egy tervezett új — egyébként fontos — létesít­mény, akkor további hét hektárral lesz kevesebb a pi­henésre, felüdülésre alkal­mat nyújtó erdő. A megmaradt faállomány­nak sem szívderítő az álla­pota. Nagy része elöregedett — rég megérett a kivágásra, néhol pedig már kifejezetten veszélyes sétálni a százéves­nél is idősebb famatuzsále­mek lombjai alatt. Üj hír: a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság „Zöld­övezet” tervezőirodája nem­régiben készítette el a sóstói parkerdő fejlesztési tervét — amely összhangban van az érvényes üzemtervvel, és 2000-ig meghatározza a fela­datokat. Felmérték az erdő jelen­legi állapotát, felszereltségét és javas latoikat tettek a fej­lesztésre. Eszenint az erdő faállományának folyamatos átalakításával erősíteni kell parkerdő jellegét. Körülbelül hatvan hektár erdő minden­képpen cserére szorul, de nem erdőrészeket fognak ir­tani, hanem kisebb foltok­ban több helyen cserélik ki az elöregedett fákat, s he­lyükre főként nyír, fenyő, platán, juhar, hárs és fekete diófák kerülnek. A gyors fejlődés érdekében töven- kénti talajcserével, locsolás­sal suhángméretű csemeté­ket telepítenek. Igaz, így ma­gasabbak a költségek, de biztosabb a telepítés sikere. Ez a munka összesen — a jelenlegi áron — 9,3 millió forintba kerül. Felújításra szorulnak a parkerdő felszerelései is. Je­lenleg 22 esőbeálló, közel 150 ülőpad, 64 szemétgyűjtő, 6 saalonnasütő várja a pihen­ni vágyókat. Évente 400—500 ezer forintot fordítanak kar­bantartásra, de ez mind ke­vésnek tűnik, mert a sok „kiránduló" gyakran tönkre­teszi a felújított eszközöket. A tervek szerint Sóstó irá­nyába szeretnék csalogatni az ide látogatókat és újiabb pih enőközpomtokat tervez­nék. Sóstó—Nyíregyháza kö­zött az erdőn át kerékpárút is készül. Az emlékmű és környéke megmarad jelenlegi állapo­tában, de folyamatosan a fiatalabb részekre viszik az erdei tornapályát. A Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskolával közösen — részben kísérletként — elválasztják a vasút és a szanatórium kö­zötti részt, ahol az ősállapo- itot kívánják meghagyni. (kertész) KORSZERŰ ESZKÖZÖK ÉS TECHNOLÓGIA: versenyképes termék. Ez jellemzi az ÉPSZER lakatos és műanyag le­ányvállalat termékeit. A különböző színben és méretben gyártott ONGROPAT ajtók és ablakok jó minőségűek, kitű­nő a hő- és hangszigetelésük. Képeinken: automata gépeken készülnek a keretek — Beszerelik a szigetelést és az üve­get. (Jávor László felvétele) M A Megbízható partnerként (3. oldal) ORSZÁGOS KONFERENCIA | XLIV. évfolyam, 273. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. november 19., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents