Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-17 / 271. szám
1987. november 17. 1988. január elsejétől: Emelkedik a sertés felvásárlási ára Kiosztották a hústermeiési varsany díjait Szabó Sándornak, a legjobb kistermelőnek a Szabolcsi Húsipari Vállalat különdíját Bodnár Albert igazgatóhelyettes adta át. (Fotó: Farkas Zoltán) Szüret a Felhő utcában Minden ember a maga borát dicséri November 12-én, a Szabolcsi Húsipari Vállalatnál tartották meg annak a sertéshústermelési versenynek az értékelését, amelyet az ágazat célkitűzéseinek teljesítése, a termelői kedv fokozására, a piaci igények jobb kielégítése érdekében az 1986. június 30. és 1987. június 30. közötti időszakra a MÉM, a TOT, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint az ÁGKER Kft hirdetett meg. Az eseményen a versenyben díjat, helyezést elért közös gazdaságok elnökei, szakemberei és kistermelők vettek részt. Bodnár Albert, a Szabolcsi Húsipari Vállalat igazgatóhelyettese áttekintést adott a sertéságazatról. Egyebek közt elmondta: a vállalat a megyében előállított vágósertésnek mintegy 55 százalékát vásárolja fel, melyből mintegy 40 százalék származik a nagy-, illetve 45 százalék a kisüzemekből. Élve 45—50 ezer darab sertést exportálunk a megyéből, és közel 10 ezer a tenyésztésbe kerülő, illetve nagy súlyú sertés. A kistermelők által hizlalt vágósertések átvételében 1986-tól kezdődött változás. Lehetővé vált, hogy vágás után történjék a minősítés, értékesítés. Tavaly már 2 ezer darab sertést vásárolt így a vállalat. Ez évben szeptember 30-ig pedig már csaknem 8 ezret. Ezzel a kistermelők sertésenként 170 forinttal kaptak többet. A minőség javítása érdekében a kistermelők részére a jövőben is biztosítanak kedvezményes vemheskoca süldőket, tenyészkanokat. Idén 5 ezer vemheskoca-süldőt helyeznek ki a kistermelőkhöz, s várhatóan 25 tenyészkant ad el részükre kedvezményesen a vállalat. Ezt követően a jövő évi ámemekről elhangzott: 1988. január 1-től a sertés felvásárlási ára kilogrammonként egy forinttal emelkedik. Ezt követően Takács László, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályvezető-helyettese adott tájékoztatást a megye sertéstenyésztéséről. Szeptember 30-án a sertés- létszám 460 ezer, a kocalétszám 29 ezer volt. Megemlítette: az utóbbi hetekben megnövekedett a kis gazdaságokból a malac és süldő felkínálása, értékesítése. A vágósertés megyei termelése 1986-ban meghaladta az 58 ezer tonnát, melyben jelentős szerepük volt a kisgazdaságoknak. Az 1988. évi közgazdasági szabályozó rendszerben a sertéstenyésztés továbbra is kiemelt helyen szerepel. Befejezésül tájékoztatti a szakembereket: a verseny meghirdetésekor megyénkben 37 mezőgazdasági nagyüzem tartott sertést. A versenybe 23 nagyüzem nevezett be, a kistermelők versenyében 26- an vettek részt. Az értékelés alapján 20 nagyüzem és 6 kistermelő részesült elismerésben. Az országos versenyben a máriapócsi Rákóczi Tsz a 4-es versenykategóriában II. helyezést ért el. A megyei versenyben nagydíjat kapott a 100—500 kocalétszámmal rendelkező nagyüzemek közül a tiszavasvári Munka Tsz, az 500—1000 ko- calétszámúak között a nagy- kállói Nyírség Tsz. Az egy hízóférőhelyre jutó legtöbb vágósertést előállító nagyüzemek között (100—500 kocalétszám) első a kisvárdai Rákóczi Tsz, 2. a nyíribronyi Üj Élet, a pátrohai Zöld Mező, míg a 3. a gávavencsellői Szabadság és a nyírteleki Dózsa Tsz. Az 500—1000 kocalétszámú gazdaságok közötti kategóriában: 1. a nagykállói Nyírség Tsz, 2. a tisza- berceli Bessenyei Tsz, a ti- szadobi Táncsics Tsz, 3. a nyíregyházi Ságvári Tsz és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság. A legjobb minőségű vágósertés értékesítő nagyüzemek közötti versenyt (100—500 kocalétszám mellett) a napkori Kossuth Tsz nyerte. 2. lett a tiszavasvári Munka Tsz és a nagyecsedi Rákóczi Tsz, míg a 3. a mátészalkai Krasznamenti Tsz és a nyír- tassi Dózsa Tsz. Az 500—1000 kocalétszámú gazdaságok között első lett a Fehérgyarmati SERKÖV, 2. a dombrá- di Petőfi Tsz. Az ezer fölötti kocalétszámú üzemek versenyét a Szabolcsi Húsipari Vállalat nyírmadai leányvállalata nyerte. A kistermelő gazdaságok közötf a legtöbb igazolt származású kocát tartók versenyében az első két helyezést nem adták ki. A 3. díjat Lu- zsinszki Béla nyerte. A legtöbb hízósertést értékesítők versenyében Szabó Sándor lett az első, 2. Hajdú Antal, míg a harmadik helyen hárman osztoztak: Veress József, Hoklik István és Törzsök Miklós. A legjobb minőségi vágósertést értékesítők versenyét is Szabó Sándor nyerte 3. helyével. A Szabolcsi Húsipari Vállalat különdíjban részesítette a nagykállói Nyírség Tsz-t és Szabó Sándor tiszavasvári kistermelőt. A TESZÖV különdíját a tiszavasvári Munka Tsz kapta, míg a díszes serlegeket a KAHYB Vállalattól dr. Borbély István, a Fehérgyarmati SERKÖV igazgatója és a nagyecsedi Rákóczi Tsz vezetői vehették át. (f. k.) Milyen fát ültessünk? A meggy téltűrő, jól termő Nagyüzemeinkben egyre csökken a meggy termőterülete. Ezért is érdemes elgondolkozni, hogy a család szükségletén kívül, ha azt a piaci viszonyok lehetővé teszik, árugyümölcsként, a há- zikertekbe meggyet telepítsünk. Ez a gyümölcs igénytelenebb, mint a cseresznye. A fagyot és a szárazságot is jobban tűri, melyre igen jó példa a rendkívül szeszélyes 1987-es esztendő. Nagy volt a termés. Tapasztalt kertészek szerint a meggyfa a nyílt, napos fekvésű domboldalak délkeleti lejtőin érzi magát a legjobban. Ilyen környezeti viszonyok között legveszedelmesebb betegsége, a moní- lia kevésbé károsítja. Mivel a meggyfa későn virágzik, igy az utófagyok kevesebb kárt tesznek benne. A meggyfa sekélyen gyökeresedik, éppen ezért igen változatos talajviszonyok között is mégered. Az alföldi homokon éppúgy, mint az agyagos homoktalajokon vagy agyagtalajokon jól megél. Mészszegény talajban rövid életű. Most a KERTORG szakemberei szerint megfelelő — változatos — fajtaválasztékra számíthatunk. Közülük az Érdi bötermő középnagy, vagy nagy gyümölcsöt nevel. A termés héja fényes, kárminpiros, igen tetszetős. Húsa középkemény, lédús, sötét festőlevű. önterméke- nyülő fajta, így tiszta állományban is telepíthető. Friss fogyasztásra és befőzésre egyaránt alkalmas. Középkorai érésű, június közepén, a Pándy üveg- meggy előtt 8—10 nappal érik. Középkései érésű fajta az Üj- fehértói fürtös. Gyümölcse középnagy, héja fényes, bordópiros. A gyümölcshús vérpiros, középkemény, bőlevű, ize jellegzetes, harmonikusan édessavas. öntermékenyülő. A Kán- torjánosi középkései, június végén, július elején érő, friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra alkalmas helyi típus. Fái rendkívül bőven teremnek, de gyümölcsei szárazon válnak. A nemesítői vizsgálatok szerirft öntermékenyülő fajta. A meggy jól terem bokor, alacsony törzsű és középmagas fákon. Házikertekbe a tapasztalatok szerint az alacsony törzsű fák és a bokrok 7X5 méter sor- és tőtávolságra telepíthetők. Kísérletező kedvű kertészek szerint a legtöbb meggyfajtából termőkaros orsófák és sövények is nevelhetők. A meggy ápolási, nevelési munkái során figyelemmel kell lenni arra, hogy a metszéssel a csüngő és a széles ko- ronájú fajtákon már a fa fiatal korában a felfelé törő ágrendszer, a magasba nyúló koronájú fákon pedig a széles korona ki- nevelésére célszerű törekedni. A Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei kertbarátok és kistenyésztők szövetsége kibővített ülésen tárgyalta 1988. évi programját Részt vett a tanácskozáson a megyei könyvtár és a megyei művelődési központ munkatársa is. A szövetség 1988-ra eseményekben gazdag programot állított össze. Januárban rendezik meg a művelődési házak pénzgazdálkodásáról szólóf fórumot, ennek előadója a vásárhsna- rrtényi művelődési . központ igazgatója lesz: Á^míSzőgáfe- dasági könyvhónap ünnepségét februárban á megyei könyvtárban tartják. A mezőgazdasági könyvek hasznáról dr. Széles Csaba, a szőlészetről és borászatról Szentmiklósi Ferenc, a Kertészet és Szőlészet című újság szerkesztője, a megye kertészetéről Hűlik Tibor tart majd előadást. A kertbarátok márciusban növényvédelmi napon vehetnek részt, vendéglátójuk a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás lesz, termékeiről az Alkaloida szakemberei adnak tájékoztatót. Márciusban rendezők meg a megyei borversenyt. Szántén márciusi esemény lesz a Nagy Sándor kertészeti emlékülés, amelyen a tuzséri kerfcharátklub fennállásának Jött egy fiatalasszony, hozta az üzenetet, hogy szüretel Kozma János Nyíregyházán a Felhő utcában. Hát aztán? Október közepétől november elejéig még ezeregy ember szedi a szőlők, présel és önti a hasas hordókba a mézédes mustot. A szüret ilyen alapon nem újság, nem rendkívüli esemény. Ferenc Mihálynét az említett érvekkel nem lehet meggyőzni. Mint mondta, a 72 éves Jani bácsi ragaszkodik ahhoz, hogy riporter is lássa a mustot, mert hozzá hasonló nincs a környéken. Legyen meg a szőlősgazda kívánsága. Üttalan úton jutunk el Nyíregyháza külterületén a Felhő utca végére. A kertes, takaros családi házakat itt már felváltják a víkendbódék, de nem egy építmény küllemével, terjedelmével jelzi, örömére szolgál gazdájának és családjának. A hobbizók változatos paradicsoma a táj. Minden van arrafelé, terem a kvarcos homok káposztát, dohányt és kukoricát, de uralkodó a gyümölcs. Ápolt almafák, rendben tartott szőlőtőkék igazolják a magas szintű kertkultúrát. Kozma János telkén — ami 800 négyszögöles — szomszédok hada gyűl kíváncsian arra, mién 20. évfordulójára is emlékeznek. A megyei kertbarátok és ■ kistenyésztők szövetsége szövetségi ülését áprilisban tartja, augusztusban fórumot rendeznek a kertészeti termékek értékesítésével és felvásárlásával kapcsolatban. Novemberben a szövetség kibővített ülésen tárgyalja a program végrehajtását, határoz a következő év feladatairól. Szakmai vetélkedő Hagyomány már, hogy év végén megrendezik a kertbarátok szakmai és közművelődési vetélkedőjét. Az eseményre ezúttal december 19- én kerül sor Nyíregyházán az MVMK kamaratermében. A kertbarátklubok a versenyre 5—5 fős csapattal nevezhetnek. A vetélkedőt az MVMK, a TESZÖV, az AGROKER, az ÁFÉSZ, a MEDOSZ és a Vetőmagtermeltető Vállalat menedzseli. A verseny három első helyezettje pénzjutalomban részesül, a további helyezettek eredményeik alapján tárgyjutalmaikat kapnak. A présből a must bőven csordogál. Lássuk mennyit mutat a fokoló. (Császár Csaba felvételei) van ekkora felhajtás. Az idős kertészkedő éppen fokolja a mustot és pereg .a filmfelvevő, hogy megörökítse a műveletet. Az eredményt kevesen hiszik, 28 fok — mondja a vendéglátó. 18 sincs, kontráz az egyik szomszéd. Kifogásolják, hogy a fokoló nem hiteles és különben is minden ember a maga borát dicséri. A nem éppen jóindulatú megjegyzéseket Kozma János nem veszi figyelembe. Ügysem értené meg senki mi a szándéka. A szürettel — a saját szőlőjével — valamit el akart mondani. Nem többet, és nem kevesebbet, hogy egy kert. a kertben végzett munka egy életre szóló örömöt ad. Valamikor a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz dolgozója volt és harminc évvel ezelőtt megvásárolta a Felhő utcai telket. Bejárta a fél Magyarországot, hogy a szabolcsi homokra elhozza a legjobbnak tartott szőlővenyigéket. Volt vesszőért Gyöngyösön, Abasáron, Mándon, Badacsony környékén és mindent megtanult, amit a nemes fajták termesztéséről. a borkészítésről tudni illik. A szőlőtermesztőkre most nem a legjobb idők jártak. A kemény tél, a fagyos tavasz sok helyütt nemcsak a termést vitte el, de az ültetvényeket is megtizedelte. Kozma Jánosnak szerencséje volt. A tőkék tömör fürtöktől terhelitek és az októberi jó időben nemcsak hízott, de cukrosodon is a szőlő szeme. Természetesen máskor jobb évjáratokon több gyümölcs termett, most nem lesz tele a pincében minden hordó. A gazda viszont kijelenti : elégedett. Harminc év alatt már sokat szüretelt, volt jobb is, rosszabb is, mint a mostani.* Csak sokáig így legyen _____ MX.uUU/i L_.._ A természet ritka produkICaCSa. ciója a négylábú kacsa. Még inkább kivételes, hogy egy szárnyas természetellenes adottságaival felnő és éli világát. Mérken Pócsi Aronék Dózsa György úti udvarában a négylábú kacsát nagy becsben tartják, sokan megcsodálják. Baján Erzsébet felvételén a ritka csodakacsa és gazdaasszonya. Dr. Széles Csaba Program a jövő évre Könyvhónap és fórum ___T_
