Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

1987. október 12. Kelet-Magyarország 7 MUNKATÁRSUNK. MÄ- THÉ CSABA JELENTÉSE HOLLANDIÁBÓL, AZ ÜLÖ- RÖPLABDA EK-RÖL. Hetedik a Piremon Kedvező hír érkezett Hollan­diából, az első ülőröplabda Euró­pa Kupa döntőiről. A magyar színeket képviselő Halassy Olivér SE és a Nyíregyházi Piremon a várakozásnak megfelelően szere­pelt a -kontinensbajnokságon, tel­jesítményük elismerésre méltó. Az 1—6. helyért küzdő Halassy SE végeredményben negyedik lett, kis szerencsével dobogón Is végezhetett volna. A győzelmet és a dobogó többi helyét egy­aránt holland csapatok szerezték meg, köztük holtverseny alakult. A nyírségiek a kísdöntőben egy- egy győzelemmel, illetve vere­séggel zárták a kupát, végered­ményben az Európa Kupa hete­dik helyét szerezték meg, ami újonc létére dicséretes teljesít­mény. Eredmények: HOSE—Tubanten (holland) 1:3, —Etela 3:0. PIREMON—Hamburg (NSZK-beli) 1:2. — Glimten (svéd) 2:1. végeredmény: 1. Dió Bedum (holland) 8 pont (13:5). 2. De Tubanten (holland) 8 (12:7), 3. Hengelo (holland) 8 (12:9), 4. Halassy Olivér SC 4 (8:9)... 7.* Nyíregyházi Piremon SE. Mai műsor Labdarúgás: megyei tehetség­kutató akció, pirosak-kékek mér­kőzése a stadionban, 14. Tenisz: az NYVSSC I. osztá­lyú idényzáró versenye, stadion, 8 óra. .Tiszavasvári ötletek Teret a mozgásnak Ez igen! Itt nincs zsúfoltság, nem kell várni a másik csoport­ra. hogy mikor fejezi be a test­nevelés órát, nem érnek egymás­ba a pályák, közöttük hagytak helyet pázsitnak és facsemeték­nek, nem kell nyakig porban tornázni, tere van a gyerekek mozgásának. Bitumenes két kézilabda- és egy röplabdapálya, egy salakos kézilabdapálya, 300 méteres fu­tókor és amit eddig csak a ta­nárképző főiskolán láttunk, fu­tódomb segíti a testnevelők mun­káját. Mindez a tervezőket di­cséri a tiszavasvári Kabay álta­lános iskolában: Takács Mihályt, a VISO vezetőjét, Kovács György igazgatót és Bajzáth Dezső szak- tanácsadót. Nyitott kapuk A hat éve épült modern altalá­nos iskola ideális mozgási lehe­tőséget teremtett nemcsak a 970 tanulóinak, hanem a patronáló üzemeknek — Alkaloida, Mező­gép — és téeszeknek is. Minden évben a sportpálya a helyszíne a nagykörzeti döntőnek. Rugalma­san alkalmazkodik az iskola az ilyenkor érkező közel 300 gyerek fogadására. Kinyitják a tanter­meket. ahol kényelmesen lehet öltözni. Az iskola tesetnevelői az idén szervezik meg a diáksportkört*. Rontóné Tári Gizella, Pataki Zol­tán és Bajzáth Dezső testneve­lők az 51 tömegsportóra ellátásá­ra külső segítséget is igénybe vesznek. A Tiszavasvári Lombik egyik utánpótlásbázisában a leány röplabdásokat Gresnyer Lajosné, a fiú kézilabdásokat Cs. Nagy Gyula tanítja a sport­ág rejtelmeire. Mindketten az intézmény oktatói. A tornászok edzéseit a Bajzáth házaspár ve­zeti. Buszjárat az uszodához Amikor itt tartottunk a felso­rolásnál, olyan sportág, az úszás következett, amelynek oktatása Kézilabdacsata a bitumenes kézi- labdapályán. nagyon kevés iskolában való­sult meg a fedett uszodák hiá­nyában. Talán a tiszavasváriak kezdeményezése ragadós lesz. Ugyanis az Alkaloida buszán minden hét végén 30 gyerek, 6— 14 évesek, utaznak Nyíregyházá­ra, a 9-es iskolába, ahol egy sá­von úszhatnak. A Kabay általá­nos iskola indul a 9-es és a 2-es iskola mellett harmadikként a megyei úttörő-olimpián. Egyéneket nehéz lenne kiemel­ni. az iskola kiváló sportolói kö­zül, annál inkább a csapatsport­ágak képviselőit. Az NYVSSC férfi kézilabdázói közül Fedor, Gazdag, Oláh is itt tanult, de sorolhatnánk a Lombik többi játékosait. Üttörő-olimpiai baj­nokságot nyert ez a csapat. Emel­lett tornában, röplabdában is eljut minden évben a megyei fi­náléig a Kabay csapata. A hét végi programokat a szabadidő szervező, Kovács Tibor egyezteti. Szombat és vasárnap ugyanúgy mint hétköznap, reg­gel 7-től este 7-ig pattog a lab­da a pályákon. A gyerekek ma­gukkal . csalják szüleiket ezekre a bajnokságokra. Próbák agyütt Télen elég ha egy vékony jég. réteg ráfagy a futódombra, az Iskola apraja, nagyja ott csúsz­kál. Előkerül egy-két szánkó is, amin öten-hatan is lesiklanak. Ennek is köszönhető, hogy ta­valy az országos úttörő-olimpián Bajzáth Zsuzsa a szánkóverse­nyen 6. lett. Az olimpiai ötpró­ba kerékpáros, futó és gyalogló próbáin 60—80 gyerek indul az iskolából. ök testnevelőikkel együtt teljesítik a távot. Hagyomány Tiszavasváriban, hogy az olimpia évében két és fél ezer diák tornabemutatón köszönti az ötkarikás játékokat. Már készítik elő, tervezik a gya­korlatokat, amelyen szülők, ba­rátok. ismerősök előtt az iskola valamennyi tanulója látványos produkciót fog bemutatni. Máthé Csaba Sikeres főpróba után bravúros előadás A meglepetések versenyén: arany Még szerencse, hogy a depók nem teljesen zártak, ellenkező esetben a miskolci alapos renoválásra szorulna. Pénteken délután bizonyára szétvetette volna a nyíregyháziak öröme. A képtelen fogalmazás után a megtörténtek: a nyíregyháziak számára kijelölt helyen a szabolcsi versenyzők, a szerelők, a vezetők, ismerősök és barátok ölelgették egymást. Majd gratuláló jobbal érkeztek a többi klub tagjai, a bajnokcsapatot köszöntötte mindenki. A salak­motorozás idei csapatbajnoka a Nyíregyházi Volán DSC. A bajnokcsapat, még a miskolci verseny előtt, a Zalka Máté utcai stadionban, (balról): Kovács Zoltán, Balogh János, Szabó István szerelő. Kovács András, Petrikovics József és Szabó Elemér edző. A meglepetések versenye volt ez a miskolci futam. Az örömöt kihasználva engedtessék meg, hogy néhány szó essék e sorok írójának nagy dilemmájáról. Amely szerencsére a múlté. La­punk múlt heti számaiban már olvashattak a nyíregyháziak nagy NDK-beli sikereiről. A négy fordulós Ezüstpapucs viadalt Balogh János nyerte Petrikovics József előtt, a harmadik helytől három ponttal lemaradva holt­versenyben negyedik volt Kovács András, és hetedik Kovács Zol­tán. Mi ebben a dilemma? A résztvevők csak csütörtökön délután érkeztek haza Nyíregy­házára, másnap pedig jött a mis­kolci csb-döntő. Márpedig egy ilyen külföldi szereplés minden­képpen megér egy külön misét. De hogyan lehetett volna dicsé­rőn írni az NDK-beli teljesít­ményről egy esetleges miskolci fiaskót követően. Mert a hazai bajnoki futamok alapján keve­sen számítottak ilyen bravúros csapateredményre. Végül megnyugodva teljesíthe­tem tervemet, és szó eshet az Ezüstpapucs találkozóról. A négy versenyt négy különböző hely­színen (Lipcse, Wolfslake. Libe- nau és Meissen) rendezték. A tervek szerint pénteken kezdve naponta lett volna összecsapás, ám az utolsó, hétfőit átrakták szerdára. Ebben a sportágban egy ilyen sorozatverseny hatal­mas próbatételt jelent verseny­zőnek, szerelőnek, technikának egyaránt. A mieink minden szempontból kiállták a próbát.- N FÖRIÁN ÉVA . . . SZENDREI JÖZSEF . . . VALAMIKOR NYÍREGYHÁZA VÁROS BÜSZKESÉGEI VOLTAK. MOST MÁS EGYESÜLETBEN, KÖRNYEZETBEN ÉLNEK, ÖREGBÍTIK A MAGYAR SPORT HÍRÉT. KÍVÁNCSISÁGGAL PILLANTOTTUNK ÉLETÜKBE. FÖRIÁN ÉVA SPORTLÖVŐ VILÁGBAJNOKOT AFFELÖL KÉRDEZTÜK, MILYEN VOLT ISMERKEDNI AZ OLIMPIA FÖLDJÉN. SZENDREI, AZ EDDIGI NYOLCSZOROS VÁLOGATOTT LABDARŰGÓKAPUS PEDIG ARRA VÁLASZOLT, HOGYAN ÍZLIK A PROFIÉLET SPANYOLHONBAN. Szöul. . . Budapest. . . Tér­ben talán hatalmas, időben vi­szont egyre kisebb közöttük a távolság . . . — Fáradt? — Igen nagyon fáradt va­gyok. Húszórás repülőút áll mögöttem, Tokio—Párizs érin­tésével érkeztem vissza. — Hány képeslapot küldött haza? — Tizenötöt. A családnak, az egyesületnek, a barátoknak, az ismerősöknek. — Az olimpiai lőtéren kívül mit látott még Szöulban? — Nagyon keveset. Nem sok időm adódott városnézésre. Az olimpiai falut most építik, a szuper kényelmet biztosító lő­tér már készen van. — És a koreai emberek? — Azt sem tudták, hogyan járjanak a messziről érkezett vendégek kedvébe. Hagyomá­nyos kelet-ázsiai figyelmessé­gük már-már zavarba ejtette az embert. Látszik, az olimpia rendezése mindennél fontosabb számukra. Amikor a Nemzetközi Olim­piai Bizottság 1981. szeptember 30-án, Baden-Badenben, 52 sza­vazattal 27 ellenében Szöulnak ítélte a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok rendezésének jogát, egyszerre az érdeklődés közép­pontjába került az ázsiai fél­sziget. Az utóbbi hetekben pe­dig valóságos népvándorlás in­dult: próbaolimpia, előkészítő­versenyek . . . — Hogyan viselték a klímát Dél-Koreában? — A változatos időjárás ala­pos megpróbáltatásnak tett ki bennünket. A harmat országá­nak nevezett Dél-Korea időjá­rása, hőemelkedést, köhögést, náthát idézett elő körünkben. Talán a hol száraz, hol pedig a szmogos levegő lehetett a ki­váltó ok. — Hol laktak? — Bennünket a Han folyó fölött, a tízmilliós metropolist övező hegyek egyikén a Wal­ker Hill Szállóban helyeztek el. — Milyen emlékeket hozott haza? — Jókora versenytapasztalat­tal lettem gazdagabb. — Hány autogramot adott a Világ Kupán? — Több százat. Nem. volt olyan nap, hogy megúsztam volna. — Az 1988. szeptember 17— október 2. között sorra kerülő olimpia helyszínén járt. Látott, ismerkedett a környezettel. Bi­zonyos, hogy egy év múlva ne­héz dolga lesz. S nyilván tud­ja azt is, hogy nagyon kell vi­gyáznia. Mindenki a világbaj­nokot szeretné legyőzni. — Igen, ezt én is tudom . . . — Visszatérve: sokszor kellett nyilatkoznia az újságíróknak? — Szinte állandóan. — Melyik volt a legkellemet­lenebb kérdés? — Hogy biztosan olimpiai baj­nok leszek-e Szöulban? Fórián Éva valamikor Nyír­egyházán ismerkedett meg a sportággal, itt lett neves ver­senyző. Itt írtak róla először hosszabb cikket: „Ha én egy­szer puskát veszek a kezem­be”. Akkor azt mondta: ,,A győzelem érzése, fizetség a na­ponta ismétlődő edzésekért .. .” Éva, egy idő óta Hammeri Lászlóné. A szövetségi kapi­tány felesége. — Kisfiúk — Lacika — éppen másfél éves. Mit mondott, ami­kor hazaérkezett? — Ö is az érmet kérte tő­lem . . . — Hogyan tovább? Budapes­ten, hamarosan légfegyveres világbajnokság kezdődik. Me­lyik számban indul? — A légpuska 40 lövése» ver­senyben. — Mikor jön a Hammeri csa­lád Nyíregyházára? Erőt gyűj­teni az egykori sikerek színhe­lyén, megmutatni a gyerek­nek: itt versenyzett Anyuci. — Nem tudom, időzavarban vagyok, meg közben anyukám is felköltözött Budapestre. A sűrített program akadálya leg­inkább a látogatásnak. — Egyszer azért eljön, ugye, Éva. Várjuk. Jöjjön, mondjuk az olimpia után. Elmondani ho­gyan . . . — Jól van, megígérem! „Keresztelő7’ Malagában A telefon hosszan kicseng. A vonal végén senor Szendrei. — Kezdjük talán személyes kérdéssel. Hogy érzed magad Jóska? — Köszönöm jól vagyok, mert nagyszerűen szerepel csapatom a Malaga, a spanyol bajnokság másodosztályában. — Mit jelent ez? ^ — Azt, hogy elsők vagyunk Szováti Ferenc a sportág szabol­csi „pápája” elérzékenyülten nyugtázta a szép sikert. A négy motoros kitett magáért, Balogh és Petrikovics a tőlük elvártat produkálta. A másik két fiú. Kovács András és Ko­vács Zoltán nagyszerűen moto­rozott, úgy, ahogyan azt itthon is szeretnénk látni. Szabó István szerelő gondját viselte a nyolc motornak, futam közben csak egyszer adódott probléma, az egyik gyújtás adta be a kulcsot, összességében az előadás előtti főpróba kitűnőre sikeredett, ám a babona szerint ilyenkor van baj az előadáson. A szabályerősítő kivétel azon­ban bekövetkezett, holott sok­minden szólt ellene. A meisseni találkozót követően kimerítő, fárasztó utazás várt a mieinkre, egy erőltetett menetű hetet pe­dig nagyon nehéz huszonnégy óra alatt kipihenni. Aztán a mis­kolci pálya kellemetlen emléke­ket ébreszt bennünk, gondol­junk csak az idei OB I-es fordu­és a közönség száma megdup­lázódott az elmúlt hetek folya­mán. Rendszeresen 18—20 ezren vannak a lelátón. Szendrei József nemrégen bú­csúzott a magyar élvonaltól. Nyíregyházán 1930. augusztus 30-án a Tatabánya elleni 0:0-ás mérkőzésen debütált az NB I- ben. Nagy részt vállait az újonc NYVSSC jó szereplésé­ben. Egy év múlva — viharos átigazolással — Újpestre került, hat esztendeig védte a lilák ' hálóját. Nyolcszor szerepelt a nemzeti válogatottban. Nyáron vezetők és játékosok búcsúz­tatták, a nézők ünnepelték. Meghatódott volt, szívesen el­engedte volna ezt az ünnepi aktust. — Csak nem miattad járnak annyian a mérkőzésre a 600 ez­res városban? — Sok új fiú került velem együtt az itteni kék-fehérek­hez. így a Reáltól Juanito, a Barcelonától Esteban, az Atle- ticotól Ruiz és Clemente. Ter­mészetes. hogy a sok sztár já­téka csalogatja a közönséget. — Te is a sztárok közé tar­tozol? — Érzem, hogy jól megy a védés, kevés gólt kaptam az eddigiek során. — Milyen a viszony edző és Szendrei József között? "\ lóra. Az iméntiek kerültek a mérleg egyik serpenyőjébe, az Ezüstpapucs pedig a másikba. És akkor a miskolci aranypén­tekről. A legtöbben a megszokott debreceni—nyíregyházi párhar­cot várták, amely eleddig a haj­dúságiak sikereit hozta. Mind­annyian tévedtek, amiről a deb­receniek tehetnek. Érthetetlenül gyengén muzsikáltak, Adorján kivételével, aki a csb-döntő leg­eredményesebb motorosának bi­zonyult II pontjával. Megérez­ték ezt a házigazdák és a szege­diek is, szinte vérszemet kaptak. Nemúgy a mieink, akik az első negyed után a sereghajtók vol­tak. Utána viszont beindultak, és az nevet igazán, aki a végén ne­vet. Petrikovics háromszor nyert, csak Adorján és Újhelyi tudta megelőzni, Balogh az első futamban „nullpontozott”, vala­mi gond volt a géppel, utána viszont őt is csak Adorján előz­te meg. Kovács Zoltán hiába ér­kezett harmadikként célba első futamj^ban, nem kapott pontot, mert a rajt előtt gépet cserélt, és nem a versenyre kijelölt gu­mival ment vissza. Ezek után második futamjában megverte Adorjánt, ami nem akármilyen teljesítmény, majd kétszer má­sodik lett. Kovács András az egyetlen, aki nem tudta hozni NDK-beli formáját, csak két pontot motorozott. Megvan tehát az első nagy bajnoki győzelem, az arany­érem. Amely egyéniben és pá­rosban is fényes lenne, ám iga­zi csillogását a csapat sikere ad­ja meg. A sokéves munkát ko­ronázták meg kovácsai. Akiknek igazán örülni sincs idejük, mert Balogh, Petrikovics és Kovács Zoltán szombaton már Prágába utazott. Köszönthetjük viszont csütörtökön Szabó Elemér fiait, hiszen ekkor rendezik Nyíregy­házán a párosbajnokság fordu­lóját, amelyen itt lesznek a mis­kolci verseny résztvevői. Mán László — Úgy érzem a lehető leg­jobb. A mester személyében Európa egykori legjobb játéko­sát, a későbbi világhírű szövet­ségi kapitányt, Kubala Lászlót dicsérhetem. — És az ibériai környezet? — Gibraltárhoz közel, nagyon szép helyen vagyunk. Szeret­nek az emberek, mert szeretik a sportot is. Pepe a becene­vem, ez Józsit jelent. Igaz, a koszt nem az otthoni. De már tényleg restellem, ahogy az it­teniek a kedvembe járnak. Az új együttes nyilvános bemutat­kozására tizenkétezren jöttek el, én is nagy tapsot kaptam. Amikor az első mérkőzés után a mester Kubala László meg­szavaztatta: ki volt a csapat legjobbja, rám voksoltak. Egy Malaga-címeres aranyórát kap­tam. — Hogy ízlik a profiélet? — Jó a közérzetem, örülök, hogy így sikerültek a dolgok. A napokban kaptunk új lakást a klubtól. — Jó érzés spanyol földön játszani? — Itt „fociországban” renge­teg élmény éri az embert. Ilyen volt a megérkezés is. A mérkőzés pedig valóságos kar­nevál. — A család? — A feleségem és a gyerekek is velünk vannak, itt járnak iskolába. — Az edzések? — Rövidek és intenzívek. — Meddig szól a szerződésed? — Egyelőre egy évig, de meg­hosszabbítják. — Milyen a spanyol másod­vonal? — Látványos mérkőzések zaj­lanak, hasonló mint nálunk az NB I-es középmezőny. — Információ az otthoniak­ról? — Alig tudok valamit a ma­gyar eredményekről. ' — A spanyol nyelv? — Tanfolyamra járok, de ne­hezen megy a tanulás. — Mit tudsz egykori csapa­todról a Nyíregyházáról? — Nagyon keveset. Legutóbb egy Népsport került a kezem­be. abból tudtam meg, hogy 4:2-re verték a Kecskemétet. — Válogatottság? i — Elkönyveltem magamban, hogy otthon már nem számíta­nak rám. — Józsi, búcsúzunk. További sikereket kívánunk az andaluz emberek között. — Remélem így lesz, bajnok­ságot fogunk nyerni. Kovács György ______________________/ Sportfilm­fesztivál A IX. magyar nemzetközi sportfilmfesztivált október 19-töl 24-ig rendezik meg Zalaegersze­gen. Keszthelyen és Hévízen. Az előkészületekről és a műsorról pénteken az ünnepélyes megnyi­tó helyszínén, a zalaegerszegi Ady filmcentrumban tartottak sajtótájékoztatót. Bejelentették, hogy 23 ország­ból 121 alkotás érkezett. Szöuli kóstoló—az olimpia előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents