Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-07 / 236. szám
1987. október 7. 7 Postabontás Szülni vagy dolgozni? Van-e ember, aki nem kívánná, hogy életének folytatása legyen? Gyermeke, magzata, aki az ő arcvonásait, mozdulatait őrzi, folytatja a megkezdettet, végigálmodja a félbeszakadt álmokat? Ezért érzem embertelennek azt a — mostanában oly divatos — nézetet, amely a meghatározott időre szóló munkaszerződéssel dolgozó, vagy próbaidőre felvett fiatal, vi- selőssé lett nőket kegyetlen döntésre kényszeríti: vagy időben megszakíttat- ja a terhességét, vagy búcsút mondhat a munkahelyének. S ha titkolja, leplezi áldott állapotát, kerekiilő-domborodó hasát látva a munkahelyi felelős vezető — őszinte tiszteletem a megértő kivételnek! — gúnyosan, mogorván vagy épp szenv- telenül más munkahelyre tanácsolja, az utcára utasítja a várandós asszonykái. Sajnos, nem csak Kiss Jánosné kopogott be keservével szerkesztőségünkbe, jönnek hosszú sorban a valóban szerencsétlen asszonyok, akiknek választaniuk kell: szülnek vagy dolgoznak? Gyermeket hoznak a világra, a jövőt nevelik, vagy megmaradnak az abortusz árán a munkahelyükön? Ahol a politikai rendszer, az egészségügy azért küzd, hogy legyenek, megszülessenek azok a fiatalok, akik majd továbbépítik ezt az országot? Igaz, a meghatározott időre szóló munkaszerződés megszűnik azzal a nappal, amelyben a felek megállapodtak, de a határidő előtti — jogellenes — munkaviszony-megszüntetés ellen (és Kissné esete annak látszik), 15 napon belül fellebbezési lehetőség van. Olvasónk elmulasztotta ezt a határidőt, fél évig kilincselt a különféle munkahelyeken, így azt a lehetőségét is elveszítette, hogy kimentésre (pl. a férj sorkatonai szolgálatára) hivatkozva kérje a munka- viszony helyreállítását. Mire ezek a sorok megjelennek, már világra hozta gyermekét. Viszont a szülés napját megelőző két évben 210 napnál kevesebbet dolgozott, a munkaviszony megszüntetésétől a szülésig pedig több mint 42 nap telt el, legfeljebb méltányosságból kaphat gyest. Lakásuk nincs, albérletben élnek. A férj azóta leszerelt, de lehet-e a mai drága világban egy keresetből emberi módon megélni, gyermeket nevelni? És mikor juthatnak lakáshoz? Nagyon is megértem, hogy kitaszítottnak érzi magát, hiszen az sem biztos, hogy felveszik majd valamilyen munkahelyre, ha bölcsődés korú lesz a gyermeke. Jövője bizonytalan, olyan helyzetbe került, mint aki ingatag alapra építkezik. Tóth M. Ildikó TANULNI NEM SZÉGYEN Van néhány visszaköszönő téma a Kelet-Magyaror- szágban, amiket olvasva eszembe jutottak szombathelyi tapasztalataim. Ezeket ajánlom fel megszívlelésre. A városháza előtt egy szoborcsoport áll. Témájához éppúgy hozzátartozik a víz, mint a mi Zrínyi Ilona utcai nimfáinkhoz. Csakhogy ott folyik, sőt a medencében meg is áll! Az ötlet pedig egyszerű (lehet ugyanis, hogy szigetelni ott sem tudnak...), a szoborcsoport talapzata kavicsos elszivárogtató távval van körülvéve, körülbelül azon a helyen, ahol a miénk ülőpadja van. így a kiszivárgó-kicsapódó víz nem folyhat a díszburkolatra. Szombathely belvárosában sok a kerékpár, a kerékpáros, és nem csak fiatalok. De vigyáznak rájuk, elősegítik a közlekedésüket. Ahonnan a veszélyes jármű- forgalom miatt ki vannak tiltva, elkülönített kerékpárutat, záróvonallal kialakított sávot jelöltek ki. Egykét helyen még a forgalmi jelzőlámpa is külön fénynyel segíti biztonságos közlekedésüket. A kerékpárosokkal nálunk is éppúgy kellene foglalkozni, mint Szombathelyen. A harmadik tapasztalatomat szinte restellem leírni. Miért nincs a napi moziműsorban odaírva az előadások kezdési időpontja, mint például a Vas Népében? S ha még a korhatárt és a film műfaját is feltüntetnék ...! Erdélyi Tamás Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 19. rendes melegvíz-ellátás. Amikor megkérdeztem egy dolgozót, hogy a vállalat ki- fizeti-e nekem a villanyszámlatöbbletet, mert villanytűzhelyünk van, és azon kelT melegíteni fürdéshez, mosáshoz a vizet, csak mosolygott. Nekem viszont csöppet sincs mosolyognivaló kedvem, ha a villanyszámlás hozza a számlát! Azt is furcsának tartom, hogy a meleg víz este, és hétvégeken „tűnik el”, amikor már egy munkás sem dolgozik. Bár a Szabolcshő dolgozója azt is megemlítette, hogy írhatok bárhová, bármit, én reménykedem abban, hogy magyarázatot és pontos tájékoztatást kapunk az „elszökő” meleg víz ügyében. Szabóné Papp Klára Nyíregyháza, Szarvas u. 109. Szerkesztői üzenetek Varga Károly, Tiszavid: A szülő eltartása mindig a gyermek kötelessége, pontosan úgy, mint ahogy annak idején a szülő is ellenszolgáltatás nélkül nevelte fel a gyermekeit. Ha a testvérek nem tudnak megegyezni a szülő gondviselése, illetve az örökrész kérdésében, akkor csak a bíróság tehet igazságot. Varga Béla, Nyírmada: Tájékoztatjuk, hogy 50 százalékos munkaképességcsökkenés esetén nem folyósítható rokkantsági nyugdíj, ugyanis ez csak akkor jár, ha a rokkantság éléri a 67 százalékot. Ha a munkahelyen nem tudnak önnek könnyebb munkát biztosítani, akkor a helyi rehabilitációs bizottsághoz fordulhat járadékért, amelyről ők döntenek. Ruszinyák Mihály, Nyíregyháza: A termelőszövetkezet annak idején nem kapott földhivatali határozatot, ezért nem tudtak intézkedni a megváltási árról. A határozatot most másolatban megküldték a termelőszövetkezetnek, így bizonyára hamarosan megkapja az önt megillető összeget. Borbély Albert, Nyírkárász: A temetkezési segélyt 1987. szeptember 30-án postázták olvasónknak. A körzeti bizottság úgy foglalt állást, hogy a két kiskorút a temetési segélyen kívül tanszersegéllyel is segítik. Tarcza Jenő, Rozsály: Végtelenül sajnáljuk, hogy a dokumentumértékű igazolvány ügyében nem tudtunk közbenjárni, mert azt sajnos — az ön iratanyagával együtt — selejtezték a társadalombiztosítási igazgatóságnál. Névtelen levélírónktól (Debrecen): Kérjük: vagy írja meg a nevét és a címét, vagy forduljon a Vám- és Pénzügyőrség Parancsnokságához a bögrecsárda ügyében. MIKOR LESZ ÜT? * Tizenhét évi fáradozás, kitartás után pályázaton nyertünk egy bekötőutat, amely a tervek szerint a sáros, esős időben megközelíthetetlen Hadobás sor, Körmendi-tanya és Libabokor szakasz jobb ellátását, és a könnyebb közlekedést tenné lehetővé. A lakosság a tanácstagok kérésére, rábeszélésére hat- és tízezer forint közötti összeggel járult hozzá a bekötőút építéséhez, szorgalmasan fizettek még a nyugdíjas családok is. Júniusban a városi tanács megsürgette a befizetést, azzal, hogy az év második felében kezdődik az útépítés. Bár hozzájárulásként elég komoly összeg folyt be a tanács számlájára, már itt az ősz, az esős, rossz idő, de az ígért bekötőút sehol, előkészítésnek sincs nyoma. A lakosok közt nagy a felháborodás, kérik vissza a pénzüket, amit az útépítésre, körülményeik jobbítására adtak. A rádió is foglalkozott azzal, hogy 1987-ben itt bekötőút épül, de a vágy, a terv nem akar valóra válni. Kérjük az illetékest, hogy a nyilvánosság előtt válaszoljon, megépül-e a bekötőút, vagy nem? Teljes nevek és címek a szerkesztőségben DIDERGÜNK Mi, nyíregyházi, Fáy András utcai lakók még 1986- ban kértük, hogy az utcába vezessék be a gázt. Egy gmk elvállalta, hogy még abban az évben lefekteti a csöveket, de ezt többszöri sürgetés ellenére sem csinálták meg. Most nyáron minden lakó azon igyekezett, hogy a lakásába bevezessék a vezetékeket, ami meg is történt. Június 15-től pár nap alatt egy gmk kiásta az árkokat, és az amúgy is szűk utcában lehetetlenné vált a gépkocsi-közlekedés. Azt hittük, hogy gyorsan betemetik majd a gödröket, de tévedtünk. A munkát abbahagyták, elvonultak, pedig csak az utca feléig fektették le a csöveket. Tüzelőt egyik lakó sem vett, mert a gázt vártuk. Az idő nagyon sürget, itt a hideg, fázunk. Reméljük — mi mást tehetnénk? —, nem vacogunk majd a közelítő télben, mint tavaly. Az ígéretek, sajnos, nem melegítenek! A Fáy András utcai lakók, Nyíregyháza. LANGYOS VÍZ Örömmel olvastam volna szeptember 28-i számukban a következő mondatot: „Remélem, mire soraimat olvassák, már nem a tűzhelyen kell melegíteni a vizet”. A helyzet az, hogy környékünkön . hol van, hol nincs meleg víz a lakásokban. Szeptember 27-én egész nap csak langyos vizünk volt, este pedig semmi. Kicsit furcsállva olvastam a Szabolcshő nyilatkozatát, hogy „az energia kiment a lakótelepre”, de hová lett az energia? Személyesen mentem be a Szabolcshő központjába, ott azzal biztattak, hogy addig nem lesz rendes melegvíz-ellátás, amíg valamilyen gmk cseréli a vezetéket. Sokkal becsületesebb dolog lenne, ha megírnák az újságban (ahogy a TITÁSZ is közli előre), hogy ettől eddig nem lesz Az illetékes válaszol A SZÉNVÁSÁRLÁST NEM KORLÁTOZZÁK Miért nem törődnek a vá- sárosnaményi TÜZÉP-tele- pen azzal, hogy mindenkinek jusson szén? Volt olyan vontató, amelyre 77 mázsa szenet pakoltak egyszerre, és azzal magyarázták, hogy három családnak viszik. Más pedig egész héten toporog a telepen, hogy beváltsa a szénutalványát. Osszanak mindenkinek egyformán a hazai szénből, s a hiányzó szénmennyiséget pedig a vásárlók pótolják ki brikettel — javasolta egy idős, kispénzű vásárosnaményi olvasónk. Javaslatával a Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalathoz fordultunk, s tőlük az alábbi tájékoztatást kaptuk: Sajnos a hazai bányászat szénből nem tudja kielégíteni a lakosság igényeit, ezért fokozzák — a borsodi szeneknél nagyobb fűtőértékű — brikett gyártását, így a lakosság rendelkezésére az eddigieknél nagyobb mennyiségű brikett áll. A lakosság még nem ismeri a brikett előnyeit, ezért idegenkednek a megvásárlásától. Mivel a lakosság szénigényeit még így is biztosítani lehet, a szénvásárlást nem korlátozzák a telepeken. Arra nem kötelezhetik a vásárlókat, hogy a szénhez kötelezően vegyenek brikettet is — mint ahogy olvasónk javasolta —, mert ez árukapcsolás lenne. A BIZTOSÍTÓ NEM FIZET Lakóházunk tetején a LAKSZÖV szigetelte a tetőt. Közben nagy eső esett, beázott a lakás folyosója és a nagyszoba, elszíneződött a tapéta. Az Állami Biztosító kárszakértője megnézte a lakást, és jegyzőkönyvet készített, miszerint a lakás a tetőszigetelési munkák miatt ázott be, erre pedig nem terjed ki a kockázatviselésük, tehát a káromat nem térítik meg — írta lapunknak Erdős Lajos nyíregyházi lakos. Fehér László, az Állami Biztosító igazgatója az ügyben a következő felvilágosítást adta: a panaszt ismételten megvizsgálták, és megállapították, hogy az először helyszínelő szakértő az előírásoknak megfelelően, törvényesen járt el akkor, amikor a kárigényt elutasította. Erről — ahogy kellett —, jegyzőkönyvet is készített. Abban az esetben természetesen megtérítették volna olvasónk kárát, ha a beázás a biztosítási kötvényben felsorolt okok miatt következett volna be, de a LAKSZÖV által végzett tetőszigetelési munkák során szivárgott át a csapadékvíz a tetőn át a lakásba. Ilyen eseményekre pedig a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Ha építkezési munkák, lakóházak javítása során valami megrongálódik, akkor a kár megtérítését — ameny- nyiben valóban a kivitelező munkája miatt keletkeztek — magától a kivitelezőtől kell kérni. Kié az OTP- lakás? Perköltség Fehér Mihályné nyíregyházi olvasónk két éve külön- váltan él a férjétől, öt évvel ezelőtt építettek egy OTP- lakást, mely közös tulajdonuk. A lakásban jelenleg a férj él, de nem fizeti az OTP-részleteket, és ahhoz sem járul hozzá, hogy eladják azt. Olvasónk hajlandó volna magához váltani az ingatlant, de csak abban az esetben, ha a férje elköltözik. Mit csináljon? — fordult szerkesztőségünkhöz levélben. Olvasónk esetében az a megoldás, hogy ha megindítja a házassági bontópert, aminek során a bíróság dönt a gyermek elhelyezésével, a tartásdíjjal, a lakáshasználattal kapcsolatos, illetve a vagyonjogi kérdésekben. Levélírónk kérheti a bíróságtól, hogy őt jogosítsák fel a lakás kizárólagos használatára, és azt is, hogy a férje tulajdoni illetőségét ítéljék neki, aminek fejében természetesen megállapítják azt az összeget, amit a volt férj számára kell fizetnie. # Lehet kötni olyan egyezséget is, hogy a lakás értéke fejében a másik fél meghatározott ideig nem fizet gyermektartásdíjat. Ilyen ítéletet azonban a bíróság nem hozhat, és a felek ilyen egyezségét is csak abban az esetben hagyhatja jóvá, ha a házasságból származó gyermek (vagy gyermekek) megélhetése a tartásdíj nélkül is biztosítva Szabóné Tóth Judit mátészalkai levélírónknak nemrég meghalt a férje. Ezt a házasságot olvasónk hat évvel ezelőtt kötötte, válása után. A házasságkötés után az új férj tulajdonában lévő berendezett lakásba költöztek, ott éltek ő és két gyermeke, illetve a férje és három gyermeke együtt. Közös gyermekük nem született. Olvasónk most azt szeretné tudni, hogy mint özvegy, örököl-e valamit haszonélvezeten kívül? Kereső foglalkozása ugyanis nincs, háztartásbeli. Együttélésük alatt mindössze egy értékesebb vagyontárgyat — egy használt autót — szereztek közösen. Az özvegyet megillető jog két tényen alapul. Ameny- nyiben a férje végrendeletet készített, és a vagyonából egy meghatározott- részt olvasónkra hagyott, akkor ez az irányadó. Ha nem készült végrendelet, akkor viszont a törvényes öröklés rendje az irányadó, vagyis — a családjogi törvényt is figyelembe véve — megilleti a közösen szerzett vagyon fele, és a férje minden vagyonára kiterjedő özvegyi haszonélvezeti jog. Emellett azonban más igénye nem lehet. , özvegy A. Mihályné nyíregyházi lakos közös háztartásban élt fiával és annak gyermekével, egészen a fia haláláig. A fia egyébként nem sokkal a halála előtt elvált a feleségétől. Volt egy 80 Ft-os CSÉB biztosítása. A biztosítás összegét a törvényes leszármazó, vagyis olvasónk unokája örökölte. Miután levélírónk hosszú időn át gondozta amputált lábú fiát, és a kisunokát, rendezte a temetési költségeket, pert indított azért, hogy térítsék meg a költségeit. A bíróság meg is ítélt neki 20 ezer forintot, de az 5 ezer Ft-os perköltség megfizetésére is őt kötelezték. Ö ügyvédi felszólításra rendezte a tartozását miután az ítélet jogerőre emelkedett. A 20 ezer forintját azonban még ma sem kapta meg, ezért kérte tanácsunkat. Ha az a személy, aki ellen a pert indította, nem fizeti meg a megítélt összeget, akkor végrehajtást kell kérni ellene annál a bíróságnál, ahol az ítéletet hozták. Olvasónkat a perköltség megfizetésére azért kötelezte a bíróság, mert lényegesen magasabb összeget követelt mint a megítélt összeg. A törvény értelmében a bíróság a pernyertesség-pervesztesség arányában kötelezi a feleket a perköltség megfizetésére. Olvasónk az unoka neveléséért nem kaphat nyugdíjkiegészítést, viszont kérheti az árvaellátást és a családi pótlékot a Társadalombiztosítási, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól. Dr. Juhász Barnabás Kelet-Msgysrorsxíg
