Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

Grósz Károly az NSZK-ba látogat Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának neghívására október 7-én ’ ' dalos látogatásra az NSZK-ba utazik. Az NSZK televíziója és na­pilapjai egy nappal a Minisz­tertanács elnökének látogatá­sa előtt egyöntetűen kieme­lik, hogy az NSZK továbbra is elő kívánja mozdítani a már eddig is pélt^san, jól fejlődő kapcsolatokat a Ma­gyar Népköztársasággal, mert ily módon is bizonyítani óhajtja, miként ápolható el­térő társadalmi berendezke­désű államok viszonya a köl­csönös érdekeknek megfele­lően. Ezt példázza a többi között az aláírandó megálla­podás a tudományos-műsza­ki együttműködésről és kul­turaiis intézmények kölcsö­nös létesítéséről is. A külügyminisztériumhoz közel álló General Anzei­ger című bonni újság és a befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitung egy­behangzóan rámutat: az NSZK Magyarország iránt megnyilvánuló készségének alapja az a megítélés, hogy a kelet-európai szocialista or­szág — következetesen foly­tatva megkezdett reformjait — a jelenleg tapasztalható nehézségek közepette is egy­aránt törekszik a gazdasági helyzet javítására és politi­kai-társadalmi rendszerének továbbfej lesztésére. Vállalkozni, kockáztatni megye élelmiszer­ei | gazdaságában (min­den termelési ágat figyelembe véve) 3500-nál több az egyetemet, vagy fő­iskolát végzett szakember. Kész hadsereg, duzzadó szellemű erő, vagy ahogyan Nagy Bálint, a MÉM Mér­nök- és Vezetőképző Inté­zet főigazgató-helyettese legutóbb Nyíregyházán mondta: a gazdálkodás színvonalának növeléséhez , rendelkezünk a megfelelő alapokkal. Az egyszer megszerzett tudás, diploma azonban egy életre nem elég. A szelle­miek fejlesztése és karban­tartása mindennapi köve­telmény, különösen most, hogy jelentősek a reform felgyorsulásával kapcsola­tos gazdasági feladatok. Gondoljunk csak a számí­tástechnikára vagy az elektronikára. Mérnökem­ber legyen a talpán — ha tíz éve végzett az egyete­men — aki alkalmazni tud­ja a közelmúlt kutatásai­nak eredményét anélkül, hogy képezné magát. De nem csak az új tech­nika, technológia az, amely a tudás gyarapítását, a ma­gasabb szintű készültséget, felkészülést igényli. A vál­tozások olyan korszakába léptünk, amikor is a szak­vezetőknek, termelési irá­nyítóknak messzebbre kell nézni. Eddig sem volt könnyű az üzemi irányítás, de elkezdődött és erőtelje­sen folytatódik a gazdálko­dó egységek szelekciója. Az akármilyen okból gyengén termelő üzemek helyzete romlik, a közepesek éppen, hogy csak felszínen marad­nak, de az eddigiektől jó­val jobb pozícióba kerül­hetnek az erősek. Elkerül­ni a szanálást észérvek sze­rint is, csak úgy lehet, ha a gazaaságirányítók külső támogatások helyett önma­guk erejére hagyatkoznak.. Vállalkozni és kockáztat­ni kell. Szükség lesz a ter­melés- és termékszerkezet­váltásra, ehhez kapcsolódik a munkaerő-átcsoportosítás, az átképzés. És még ez sem elég. A ma vezetőjének, ter­melésirányítójának jobban és szélesebb körben kell pontosan ismernie a piaci, pénzügyi mozgásokat, ér­tékítéleteket és nem álta­lánosságokban. Legyen er­re példa az adó. Amíg nem tudjuk, nem ismerjük a mechanizmusát, bonyolult, tévedések lehetségesek. De szabad-e tévedni? Szabad, ha kamatos kamattal meg­fizetjük a tévedésünk árát. Ki akarja ezt? Ott kezdtük, hogy van a megye élelmiszer-gazda­ságában 3500-nál több ma­gasan képzett szakember. Fejezzük be azzal, hogy ezeknek 10—15 százaléka évente továbbképzésben részesül. Valamit, valaki mindig tanul, így az okta­tásban részt vevőkről ké­szülő statisztika jó, vagy jónak mondható. Egy vala­mi nem jó, vagy nem volt jó: a képzésre vagy to­vábbképzésre fordított pénz, idő és erő megtérülé­se. Most a továbbképző in­tézetek, oktatási központok új tematikával, célszerűbb, a valóságos gazdasági hely­zethez jobban igazodó programokkal jelentkeznek. Teszik ezt azért is, mert belátták: a tanfolyamoknak ára van, másrészt a forma­litások, az általános infor­mációk korszaka lejárt. Jk vezetőknek, szak- irányítóknak a napi élethez igazodva kell dolgozniuk, legyen hát ilyen a képzésük is, különben nincs értelme az egésznek. Most sok a tanulnivaló, a felkészülési idő viszont ke­vés. Aki az évfordulót kö­vetően ismeretek tekinteté­ben nem tud helytállni, az lemarad, behozhatatlan hát­rányba kerül. Seres Ernő Folyamatos a dakáoybeváltás Á vártnál gyengébb az idei minőség Átalánydíj a javításokhoz Ösztönzés takarékosságra Idén egyelőre kísérletkép­pen — átalánydíjat adtak a traktorosoknak gépük fenn­tartási költségeinek kifizeté­sére Nyíregyházán, a Ságvá- ri Termelőszövetkezetben. A masina műszaki állapotától függően 10-től 50 ezer fo­rintig terjedő összeget vettek át a traktorosok: éves szín- ten ennyiből kell gazdálkod­niuk. Ezzel elsősorban a ta- g karékosságra ösztönzik a i dolgozókat. Aki ugyanis meg- ' takarít valamennyit az áta­lánydíjból, azt nem kell visszafizetnie. A jövő évtől kezdve az is zsebre megy, ha túllépik az összeget — kivé­ve, ha indokoltan költenek t töibbet. Az esztendő végén ; értékelik a tapasztalatokat. A dohánytermesztésnek sem használt az idei szeszé­lyes időjárás. A júliusi szá­raz hőséget és az aszály okozta kényszertörést kö­vető termésbecslés szerint a szerződött mennyiségnek csak a háromnegyed részét várták a dohánytermesztés­sel foglalkozó mezőgazda­sági üzemek. Ez 3600 tonna kiesést jelentett volna. Az augusztusban érkező esők némileg javítottak a dohá­nyon. A szeptember végS felmérés már a szerződött mennyiség 95 százalékára utalt. Most már megállapítható, hogy a Hevesi (Virginia tí­pusú) dohányok idei termé­se mennyiségi tekintetben jobb a közepesnél. Minősé­gileg viszont a közepesnél gyengébb a dohány terme­lési körzetünkben. A be­váltás eddigi tapasztalatai is azt mutatják, hogy az el­múlt évekhez képest jóval kevesebb az exportképes, úgynevezett A-világos mi­nőség, amely pedig a leg­magasabb árat fizeti a ter­melőknek. Az A-világos mi­nőségű dohányok lecsök­kent aránya a feldolgozó Nyíregyházi Dohányfer- fentáló Vállalat exportját is visszafoghatja. Ezért igyekeznek elérni, hogy a kedvezőtlen időjárás és a nem mindenütt tökéletes szárítás miatt előállt minő­ségi hiányt gondosabb ter­melői válogatással ellensú­lyozzák. Az idei tapasztalatok is arra utalnak, hogy a szá­rítás utáni felületes váloga­tás miatt sok exportminő­ségű levél marad a gyen­Erdész érdekvédelem A vezető testületek munkája MEDOSZ-mérlegen A vállalati szakszervezeti bizottság és a vállalati ta­nács kapcsolata a Felső-ti­szai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál: erről tanácsko­zott október 6-i együttes ülé­sén a Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Szabolcs- Szatmár, valamint Hajdú megyei Bizottsága Nyíregy­háza-Sóstón. A 3500 dolgozót foglalkoz­tató FEFAG Szabolcs, vala­mint Hajdú megyében összesen 64 ezer hektár erdőt kezel, de jelentős mennyiségű fát fel is dolgoz. 1986-ban az átlagkereset 66 789 forint volt. Erre az évre 7 százalékos bérfejlesz­tést terveztek. Az új vállalatvezetési for­mára történő áttérés előké­szítő munkálatait a gazda­ság szakszervezeti bizottsága végezte. A 45 tagú vállalati tanács 1985. március 16-án alakult meg, melynek 23 tag­ja dolgozói 22 pedig vezetői küldött. A vállalati tanács tagjai­nak megválasztásában a dolgozók és a vezetők ed­dig soha nem tapasztalt aktivitással vettek részt. A vállalati tanács eddig tíz ülést tartott, ahol 48 na­pirendről tárgyalt, többek között a FEFAG szervezeti korszerűsítéséről, fejleszté­séről. A vállalati tanács minden esetben az illetékes párt-, valamint a szakszervezeti tes­tület állásfoglalásának figye­lembevételével hozta meg döntéseit, aminek alapja a FEFAG dolgo­zóinak, vezetőinek kellő informáltsága, valamint az eredményes műkö­dést, gazdálkodást célzó törekvés. Az együttes ülés résztve­vői délután üzemlátogatás keretében a haktalórántházi erdészeti igazgatóság tevé­kenységével ismerkedtek meg. (csgy) A Nyíregyházi Dohánybeváltó Üzemben már hetek óta folyik a mesterséges szárítású Hevesi dohányok átvétele. A vasmegyeri Micsurin Mgtsz háztájiban termesztett do­hányát készítik elő a beváltáshoz. gébb minőségű dohányok báláiban. Pedig az átvételi ár minőségi osztályonként változik és a termelőknek sem mindegy, mennyit kap­nak a megtermelt dohá­nyért. A vállalat azzal is ösztönözni akarja a bevál­tást megelőző termelői vá­logatást, hogy a szigorúan mennyiségre kötött szerző­déstől eltekint, ha több A- világos minőségű dohányt adnak át a termelők, mert ennek arányában növelhető az összes átadható dohány­mennyiség. A jövő évi szer­ződéskötésnél pedig csök­kentett mennyiségre fognak szerződni a gyengébb mi­nőséget produkáló gazdasá­gokkal. Viszont a több ex­portárualapot adó gazdasá­gok dohánytermesztési le­hetőségeit növelni fogják. (P. j.) Vízelvezetés, öntözés, építés Nyereségesen a Királyér mentén Az 1988. évi vízügyi beru­házások pénzügyi és műsza­ki feltételeinek megteremté­séről tárgyalt október 6-i, keddi ülésén a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területi választmánya T.iszalökön. A megbeszélésnek otthont adó Királyéri Vízgazdálkodá­si Társulat az idén ünnepli fennállásának 25 éves jubi­leumát. A Nyugati, a Király­éri főcsatorna és a Bazsi- csatorna öblözetében gazdál­kodik. A területén lévő 158 kilométer társulati csatornát a jövőben a belvízelvezetés mellett öntözésre is szeretné hasznosítani. A Királyéri Vízgazdálko­dási Társulat a nyereségének növeléséért bővítette profil­ját. így, a meliorációs és a belvízelvezetési munkákon kívül többek között épít ivó­víz-, szennyvízvezetéket, szennyvíztelepet, utat, gázve­zetéki alépítményt, de vite- lezett már ki víztározót és oxidációs tavat is. A jövő­ben főként a szakembereinek hatékony kora tavaszi fog­lalkoztatásáért várhatóan kü­lönböző betonelemekét is fog gyártani. A társulat idei árbevételi terve 30 millió forint, de ha minden jól megy, azt 6 millió forinttal túlteljesíti. Élve a kisvállalat rugalmas­ságával, a legtöbb munkán a nyeresége 10 százalék. A pro­filjához közelálló - lakossági megrendeléseknek is igyek­szik eleget tenni. A Királyéri Vízgazdálko­dási Társulat egy éve szerve­zeti rendet alakított ki: a munkáinál megszüntette a fölösleges átfedéseket, párhu­zamosságokat, növelte önálló elszámoló egységei döntési jogkörét és felelősségét. Tö­rekednek a takarékos költ­séggazdálkodásra, a techni­kai eszközök optimális ki­használására, és arra, hogy munkabért csak igazolt telje­sítmények alapján fizessenek ki. A közeljövőben áttérnek a számítógépes adatfeldolgo­zásra. (cs. gy.) LEVÉLTÁROSOK OR­SZÁGOS ÉRTEKEZLETE kezdődött kedden Nyíregy­házán, a TITÄSZ sóstói ok­tatási központjában. A ta­nácskozáson 19 megye és a főváros levéltárainak igaz­gatói, munkatársai, tanácsi levéltári szakreferensek vesznek részt, csaknem szá­zan. Foglalkoznak a kon­ferencián a tanácsok műkö­désével kapcsolatos, az öt­venes évek után keletkezett iratanyaggal, valamint a termelőszövetkezetek írott dokumentumainak össze­gyűjtésével. Mnnkásgyllis Fehérgyarmatán Kedden délben a Metri- pond fehérgyarmati mérleg­gyárában az egész kollektíva sorsát érintő rmjpkásgyűLés­re került sor. Dr. Mészáros Lajos vezérigazgató adott tá­jékoztatást a vállalat és ezen belül a szatmári gyár helyze­téről, várható kilátásairól. A vállalati tanács döntése ér­telmében a súlyos gazdasági helyzetbe került Metnipond a fehérgyarmati gyáregységet várhatóan más gazdálkodó szervnek adja át, erre kere­sik még ebben az évben a megoldást a megyed és váro­si szervekkel összhangban. XLIV. évfolyam, 236. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. október 7., szerda |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents