Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

1987. október 6. Kelet-Magyarország T '-------------------------------------------------------------------------------------­I Műszaki hínap rendezvénreibii A búzatermesztés idei tapasztalatai Tanácskozás Nyíregyházán A műszaki és közgazdasági hónap rendezvényei soro­zatában az agrártudományi egyesület megyei szervezete szeptember 23-án „A kalászosok 1987. évi termesztési ta­pasztalatai" címmel Nyíregyházán az MTESZ székházában tanácskozást tartott. Alábbiakban adjuk közre az értéke­lés főbb gondolatait. Szabolcs-Szatmár megyében 1987-ben 125 nagyüzemi gazda­ságból 122-ben termesztettek búzát Termést 61166 hektárról takarítottak be. A hektáron­kénti átlagtermés 3601 kilo­gramm volt, 188 kilogrammal kevesebb, mint az előző évben. Az alacsonyabb terméshozam az őszi csapadékszegény időjá­rással. a zord téllel és a kora nyári légköri aszállyal van ösz- szefüggésben. Ebben az évjá­ratban is nagy volt az eltérés az egyes üzemek, illetve táj­körzetek között. A számitógé­pes szakmai értékeléseket a Szabolcs-Szatmár megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Ál­lomás végezte. Három év adatai Az értékelés során az alábbi táblázatban az utóbbi három év termésátlagait vetik össze a változások könnyebb érthető­sége miatt. Ebből kitűnik, hogy a leggyengébb esztendő 1985 volt, a legjobb pedig 1986. Az első esztendőben a termés 52 százaléka származott a három tonnán aluli termésátlagokból, ez a következő két évben 30 százalék alatt van. Amíg 1985- ben a négy tonnán felüli át­lagokból 16 százalék jött össze, 1986-ban 31,7 százalék, az idén 22,5 százalék. A múlt évben volt hat tonnán felüli átlagból származó termés is, ebben az évben az öt tonnán felüli is mindössze 3,6 százalék. Ez mindennél világosabban bizo­nyítja a kedvezőtlen időjárás tényét. Nem igaz, hogy egy egész megyében, 122 gazdaság­ban kevesebb műtrágyát adtak volna, vagy gondatlanul végez- . ték volna az agrotechnikai el­járásokat. Lássuk a táblázatot: Termésátlag szerinti 3«-os megoszlás 1985—87 között tonna ha 1985 1986 1987 3 alatt 52,0 29,2 29,7 3— 4 között 32,0 39,0 47,8 4— 5 között 15,2 25,2 18,9 5— 6 között 0,8 4,9 3,6 6 felett — 1,6 — Az elő- vetemények A termesztett fajtákat érté­kelve megállapították: me­: gyénkben több, mint 30 fajtát termesztenek (talán egy kicsit sok is) ebből legnagyobb terü­letet az MV—8 és a Jubiiejnája - foglalja el, a kettő együtt 22 ■ százalék. Legmagasabb (4 ton- , nán felüli) termést a GK—Kin­• cső j^s a Zagrebcsanka hozott. Üjra bebizonyosodott, hogy a I sok évtizeddel korábban már •, j4pak mondott elővetemények I u$án hozta a legjobb termést a I búza. Ezek: a borsó, lucerna, j cukorrépa és a burgonya. Sai- } nos, ezek után mindössze 10 • százalékát vetették a búzának. A hozam sokkal kevesebb lett napraforgó és az önmaga után vetett búza, illetve őszi árpa után. A kukorica ebben áz év­ben is jobb elővetemény volt, mint a kalászosok. A talajmüvelés módját és idejét főleg az elővetemény- összetétel és a gazdaságok erő-, illetve munkagépparkjának nagysága, műszaki állapota, va­lamint a talajok típusa, ned­vessége, ellenállása határozta meg. A hozamok alakulásában nem volt jelentős különbség művelési módok szerint, de a költségmegtakarítás és a talaj- nedvességgel való takarékos­ság miatt érdemes kedvező elö- veteményeket követően a jó kultúrállapotú talajokon a szán­tás nélküli talajművelés kiter­jedtebb alkalmazása. A vetés az összes terület 80 százalékán október 1. és 30. kö­zött történt. A szeptemberi és novemberi vetések mind a há­rom évben kevesebb termést adtak. A vetés minősége a szá­razság miatt a szokásostól el­maradt. A tápanyag-gazdálkodás is­mertetésében kitűnt, hogy ahol nem alkalmaztak nitrogéntar­V* talmű műtrágyát, vagy csak minimális mennyiségben. a hektáronkénti hozam nem érte el a 3 tonnát sem. Hasonló kedvezőtlen képet mutat a foszfor és a káli hiánya is. A nitrogén hatása jobb, ha osz­tottan adják. Az egyszeri, il­letve kétszeri fejtrágyázásban részesített területeken a ter­més átlagosan 200—300 kilo­grammal több, mint ahol nem volt fejtrágyázás. Ősszel a nit­rogén 30 százalékát célszerű ki­juttatni. A növényvédelem eredménye nem szakítható el a technoló­gia egyéb elemeinek alkalma­zásától. A jó minőségben vég­zett agrotechnikai és más tech­nológiai munkák — így az alapvető fontosságú tápanyag­utánpótlás — következtében a jó vitalitású búzában a nö­vényvédelmi beavatkozások is hatékonyabban alkalmazhatók. A veszélyes egyszikűek A növényvédelmet a gaboná­ban jobb eredménnyel alkal­mazzák. mint a vegyszeres gyomirtást. A gabonafélékben előforduló és károsító gyom­növényeknek két nagy csoport­ja van. A tudomány először kémiai úton a kétszikűek irtá­sát oldotta meg. A kétszikűek irtásával, gyérítésével a gabo­natáblákban szelekciós folya­mat indult el, szabadabb élet­teret kaptak veszélyes egyszi­kűek, a konkurenciamentes környezetben szaporodásuk lát­ványosan felgyorsult. Az or­szág egyes búzatermő körzetei­ben a nagy széltippan, parla­gi ecsetpázsit, különböző per- jefajok ma már komoly gazda­sági károkat okoznak. Nálunk a nagy széltippan, sovány per- je és a vadzab terjed. Ezek mellett egyre jobban károsít a nád és a napraforgó vadke­lése. A gyomok terjedését elő­segíti a gyomirtószer felülete­sen végzett kiszórása. (A ta­nácskozáson diavetítéssel is il­lusztrálták milyen hibákat kö­vetnek el megyénk gazdaságai­ban.) Rossz a csatlakozás, csí­kosak a vetések, a légi kiszó­rásnál nem pótolják a forgó­kat, magasfeszültségű vezeté­kek környékén és az erdők, fa­sorok mentén elmaradt terüle­tek védelmét. Javaslatok ■ ■■ ff jovore A még sikeresebb gabonater­mesztés érdekében a követke­ző javaslatok születtek a ta­nácskozáson : — Változatlanul alapvető fel­tétel a termőhelyi és üzemi adottságoknak megfelelő ter­mesztési technológiák alkalma­zása és fajták használata. — A búza agronómiái igé­nyének és a talajok tápanyag- elátottságához igazított műtrá­gyázás a hozamokra kiemelke­dő jelentőségű. A nitrogént szakaszoltan célszerű kijuttat­ni. A„ mésztrágyázás. a folyé­kony és szuszpenziós műtrá­gyák szélesebb körű kiterjesz­tésével együtt járhat a hoza­mok növekedése, a tápanya­gok érvényesülésének javulá­sa. — A saját vetőmag, az ala­csonyabb szaporítási fokú ve­tőmagvak használata, a csáivá- zás szakszerűtlen végzése lát­szattakarékosság és hiba. e?ért törekedni kell a magas bioló­giai értékű, jól csávázott vető­magvak használatára. — Elsősorban a kötött, mely- fekvésű talajokon nagyobb te­rületen célszerű alkalmazni a már jól bevált őszi gyomirtást. A gyomirtást előzze meg az üzemi gyomviszonyok feldol­gozása és ezen az alapon tör­ténjék a vegyszer, esetleg ; a technológia megválasztása. A tanácskozáson sok mádról is, így többek között a jöve­delmezőségről is szó esett: ön­magában a mennyiség hajazo lása kevés, ha nincs mögött* nyereség, még káros is. Csikós Baljíz Útjaink mentén egyre többszót találkozhatunk egy hosszú póz­nán elhelyezett, csíkos zsákkal. Ez az úgynevezett szélzsák, ame­lyet általában hidaknál, viaduk­toknál, bevágásoknál helyeznek el, olyan helyeken, ahol szélár­nyékos helyről az autó hirtelen ,,oldaltámadást” kaphat. Ez annyira megzavarhatja a felké­születlen vezetőt, hogy autójával együtt lekerülhet az útról. Az oldalszél annál nagyobb eltérítő hatással van az autóra, minél nagyobb a jármű sebessége. A szélzsákot tehát nemcsak azért helyezik el, hogy az autóvezető­ket az oldalszél tényére figyel­meztessék, hanem azért is, hogy az autósok a sebességet még idő­ben csökkenteni tudják. Az autó haladása és a szél ol­dalirányú fújása következtében olyan helyzet áll elő, mintha az autó oldalát elölről és ferdén irányuló erő támadná meg. En­nek az erőnek a nagysága nyil­ván a sebességtől (az lutó és a szél sebességétől), valamint az autó oldalfelületétől függ. Ez az erő egyrészt le akarja tolni az autót az útról, másrészt el akar­ja fordítani a súlypontja körül. Mindkét hatás arra irányul, hogy a kocsit eltérítse eredeti nyom­vonalától, a vezető által elkép­zelt és a kormánykerékkel meg­határozni kívánt pályáról. Az autóra ható oldalirányú erőt a gumiabroncsok adják át az útra, a súrlódás révén (ha mi­nimális a súrlódás — például jeges úton —, az autót a szél egyszerűen lefújhatja az útról). Az oldalirányú erő átadásánál az abroncs oldalirányban deformá­lódik. és mivel közben a kerék gördül, előáll az a helyzet, hogy a síkjától eltérő irányba fog gördülni. Az autók oldalszélben való vi­selkedése nagymértékben függ attól is, hogy a súlypontjuk hol helyezkedik el. Ettől függ ugyanis, hogy a szélerő az au­tót mennyire akarja elfordítani. Mivel a szélerő az autó első ré­szén támad, annál nagyobb lesz a szélerő elfordító hatása, mi­nél hátrább van a súlypont. In­nen szármázik az a taoasztalat. nosy a farmotoros autók szélér- zékenyebbek. mint az orrmoto­rosok. vagy az elsőkerék-meg- hajtásúak. Ez azonban nem tör­Az oldalszél veszélyei így viselkedik az autó a kísérleti pályán, amikor az oldalszelet utánzó óriás ventilátorok előtt halad el. vény, csak tendencia. Egy első- kerék-hajtasúnak is hátratolód­hat a súlypontja, ha tele van utasokkal, és a csomagtartójába nehéz bőröndöket raknak. És — hasonló módon — egy farmo­torosnak is előre lehet ..csalo­gatni" a súlypontját. A hirtelen széllökés általában veszélyesebb, mint az állandó oldalszél. Hirtelen széllökésre olyan helyen kell számítani, ahol szélárnyékos helyről nyílt területre vezet az út. Szélzsák hiányában felismerhető az ol­dalszél a fák, bokrok mozgásá­ból is, ezért nemcsak az utat. hanem az út környezetét is cél­szerű figyelemmel kísérni. A szél iránya hosszabb időtarta­mokon belül általában állandó, de változhat is. Az út viszont állandó szélirány esetén is ka­nyarog. A szembefújó szélből vagy hátszélből ezért az út el­kanyarodóra miatt hirtelen ol­dalszél lehet! Állandó oldalszél esetén kis­mértékben a szél irányába való kormányzással („rákormány- zással") tartjuk egyenesben az autót. Alulkormányozottan visel­kedő autónál viszont állandó fi­gyelmet, kormánykorrekciót igé­nyel. Az állandó oldalszél hirtelen megszűnése legalább annyira ve­szélyes, mint a hirtelen széllö­kés. Nagyon kell figyelni tehát, hogy ..rákormányzott” módon haladva mikor érünk olyan nagyméretű akadály mellé, amely felfogja a szelet. Ilyen esetben fel kell készülni arra, hogy a kormányt a megfelelő pillanatban hozzuk ismét egye­nesbe. Állandó oldalszél esetén a legalattomosabb, legveszélye­sebb közlekedési szituáció, ami­kor a szél felőli oldalról teher­autó vagy autóbusz kerül mel­lénk (akár ügy, hogy szembejön, akár úgy, hogy mi előzzük). A teherautó felfogja a szelet, és ha a kcrmánykerék a szükségesnél csak egy oilianatra is tovább marad „rákormányozott" hely­zetben, könnyen bekövetkezhet a súlyon baleset. B. I. Vásárosnaményi körzet Gyengült a jövedelmezőség Mesterséges intelligencia Computo ergo sum A vásárosnaményi bankfi­ók számlavezetési körébe tar­tozó mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gazdálkodását tekinti át Szenáki Kálmánná a közgazdasági társaság me­gyei pályázatán. Bemutatja a vásárosnaményi körzetben működő 10 termelőszövetke­zet helyzetét. Átlagos arany­korona-értéke a termelőszö­vetkezeteknek 9,82 és ebből a szántóterülete 11,31 arany­korona-értékű. Termelési szerkezetük a gabonafélék felé tolódott el. Korábban je­lentős volt a napraforgó- termelésük, amit a gabona kiszorított. A földek minősé­ge a termésátlagokban elég nagy szóródást eredményez. Átlagban a' megyei hozamok alatt termelnek. Az alma az egyik fontos árunövényük, amit évenként többnyire 30 ezer tonna mennyiségben . termelnek. Állattenyésztésük á szarvas­marha-ágazat felé tolódott el. A 11—12 ezer szarvasmarha­létszámból 4500 körül alakul a tehénállomány, Juhászatuk 30 ezres létszámmal alig hoz jövedelmet. Baromfiterme- léssel 4 üzem foglalkozik a térségben. Tízéves összehasonlítás­ban az üzemi termelési ér­ték 668 millióról 1192 millió­ra nőtt. A növénytermelés növekedése 10 év alatt 126 százalékkal, az állattenyész­tésé 168 százalékot ért el és a melléküzemági tevékenység a tíz évvel ezelőttinek több mint ötszöröse lett. A termelési ráfordításaik gyorsabban nőttek, mint a bruttó termelés. Tíz év alatt (1976-tól 1985) 246 százalé­kos emelkedés tapasztalható a költségeknél. A 10 termelőszövetkezetnél 1976-tól 85+ig 571 millió nye­reséget mutattak ki a mérle­gek és 91 millió forint vesz­teséget. Az. összevont ered­ménnyel sjemben (400 mil­lió) a termelési árkiegészí­tés, illetve dotáció 1152 mll- liö'foríjí|oi tett ki. Az első 5 évben • ez 24 százalékra emelkedett] Beruházásra az értékelt - időszakban 1145 millió forintot tudtak fel­használni. Marosi Károly Hol tart ma a mesterséges in­telligencia? Erre a kérdésre ke­resi a választ a Pc Mikrovilág szeptember 30-i számában meg­jelent összeállítás. „A mesterséges intelligencia kutatása annak vizsgálata, ho­gyan végezhetünk el a számító­géppel olyan feladatokat, ame­lyekhez az emberek jobban ér­tenek” — írja egy régebbi ta­nulmányára hivatkozva Elaine Rich, amerikai tudós. A mesterséges intelligencia fo­galma tehát nem valamiféle gondolkodó gépet takar, hanem arra utal, hogy egy ilyen képes­séggel felfegyverzett számítógép elemezni tudja a vizsgált jelen­ségeket, s összefüggéseket képes keresni a különféle tulajdonsá­gok között. A számítástechnika szédületes fejlődésének dacára továbbra is az emberi agy a vi­lágon a legtökéletesebb számító­gép. Az idegsejtek kapcsolási sebessége ugyan csak tizedrésze a ma használatos mikroprocesz- szorokénak, ezt a hátrányt azonban nagyon sok sejt párhu­zamos kapcsolása bőségesen ki­egyenlíti. A világ legkülönbö­zőbb egyetemein egymás után alakulnak olyan tanszékek, ame­lyek a neurocomputerek (az idegrendszertől ellesett elvek alapján működő számítógépek) készítésének lehetőségével fog­lalkoznak. Magyarországon a KFKI-ban folyik kutatás az Idegrendszeri folyamatok számí­tógéppel történő szimulációjának továbbfejlesztésére, valamint az orvostudományban és az iparban való elterjesztésére. Az agyku­tatásnak nagy magyar múltja van, számítógépekkel felszerelve pedig megnyílhat az út az újabbnál űjabb alkalmazások fe­lé. Addig is. amíg az idegrendszer elvű számítógépek elterjednek, a Pc Mikrovilág megmarad a ha­gyományosak mellett. A leg­frissebb számban is sok hasz­nos program, praktikus tanács, érdekes hír és információ olvas­ható a személyi számítógépek világából. Szuperjárművek születése- v an Nyugat-Németországnak egy járműgyára, amely csak kü­lönlegességek tervezésével és készítésével foglalkozik. A meg­lepően merész és valóban na­gyon újszerű járműnek létreho­zásánál az a követelmény, hogy Ötletes megoldás, hogy napelemmel működik a vil­lanypásztor a mérki Kossuth Termelőszövetkezet juhlege- lőjén. Az egyszerűen kezel­hető berendezés egy napkol­lektorból és a hozzá csatla­kozó akkumulátorból áll, amely annyi energiát képes tárolni, hogy rövidebb nap­sütés esetén is működik a berendezés. Az akkumulátor­ról vezetik a nagyfeszültsé­gű, de alacsony áramerőssé­gű áramot a legelőszakaszt elkerítő vezetékbe. Képűn­kön Nagy Béla beállítja a napelemet. (Császár Csaba felvétele) mindenben megfeleljenek a je­lenlegi előírásoknak. A különle­ges járművek egyike a Stejh- winter-koncepció alapján elké­szült szuper alacsony építésű nyergesvontatóból és a hozzá­kapcsolt 18 méter hosszúságú nyerges félpótkocsiból álló' te­hergépjármű. az elgondolás- elő­nye a rendkívüli hosszúságú, összefüggő rakfelület, ami pla­tós, zárt felépítményes és kon­ténerszállító kivitelben egyaránt készülhet. Ennek érdekében rendhagyóhn alacsony szerkeze­ti magasságú vontatót kellett ki­alakítani. Ez a magasság mind­össze egy méter 30 centiméter! E fölé nyúlik ki a pótkocsi elül­ső része. E sok vitát kavart kísérleti jár­mű űjabb variációja a szuper­busz. Steinwinter elképzelése szerint a tizenkét méter hosszú, négytengelyes autóbuszba — két szinten — 149 utast lehet elhe­lyezni. A mindössze két méter 70 centiméter magas utastérben a két szint között járópadlót ter­mészetesen nem lehet elhelyez­ni, ezért minden egyes emeleti ülésnél hágcsó található. A fel­ső szint üléseit ezen felkapasz­kodva lehet elfoglalni. (Vajon mit fognak szólni ehhez az idő­sebb utasok?) A konstruktőr egyébként kínosan ügyelt a nem­zetközi előírások pontos betartá­sára, az autóbusz magassága nem haladja meg a 4 métert, és hossza a 48 köbméteres csomag­szállító utánfutóval együtt is csak 18 méter. Gördülőtömege összesen 30 tonna. A rendkívül alacsony vezetőfülkében a veze­tő szinte fekve helyezkedik el. A jármű „erőműve" egy 368 kW teljesítményű.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents