Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-05 / 234. szám

1987. október 5. 3 Az olyasó kérdésére Kezdjük ezúttal azokkal a kérdésekkel, amelyekre már nem is kellett választ keres­nem. A Kisteleki szőlőkből panaszkodott egy olvasó, hogy nem mindig kapja meg az újságokat. Közben azon­ban rendeződött a dolog, az új újságkihordó — amint azt egy újabb telefon jelezte — személyesen ígérte meg, hogy alapvetően változik a hely­zet. Vasmegyer világításává' akadtak bajok, de mire meg­kereshettem volna az illeté­kest, már ki is javították a hálózat hibáját. És még egy: hét elején telefonáltak, hogy még mindig nincsen meleg­víz Nyíregyházán, a Szamu­ely lakótelepen — azóta ott is megoldódott a gond. (Hadd köszönjem meg panaszosa­inknak, hogy vették a fárad­ságot, s közölték velem a kedvező fordulatot is.) Most a „félválaszok" kö­vetkeznek. Piricséről egy idős néni írt levelet, sajnos azon­ban nem tudtam elolvasni az írását. Kérem, hogy diktál­ja le valakinek a panaszát, s küldje újból el a szerkesztő­ség címére. Nyírszőlős-Jókai telepről özvegy Clovács Jó- zsefné tette szóvá, hogy hét­végén nem közlekedik tőlük autóbusz Nyíregyházára. Fe­ketévé Richli Vera pedig in­dokoltnak látná Nyirpazony- ból egy délelőtti járat indítá­sát. A Szabolcs-Volán illeté­keséhez továbbítottuk kéré­süket, s ígéretet kaptunk, hogy megvizsgálják az indo­koltságukat, illetve a lehető­ségeket. A 12—393-as nyír­egyházi számról hívott ben­nünket egy olvasó, hogy még a nyáron megjelent Fórum rovatunkban egy panasz: sok helyen hiányoznak a korlá­tok a házba vezető lépcsők mellől, pedig — tudomásuk szerint — ezt előírja egy ren­delet. Az IKSZV jogászának köszönhetően előkerült az Országos Építésügyi Sza­bályzat. amely ilyen kérdé­sekről is intézkedik. Egyelő­re eddig jutottam, de ígérem, később utánanézek ennek a témának. A következő jel­zést közzéteszem: Nyíregyhá­zán, a Dugonics—Derkovits utca sarkán kitörték az üve­get a telefonfülkében, s gyak­ran rossz is a készülék — telefonálta Nagy János. Kása Barnának üzenem Vásárosnaményba, hogy az év végére várható új megyei teiefonkönyvben — a Debre­ceni Postaigazgatóságtól ka­pott tájékoztatás szerint — városának már az új, ötje­gyű hívószámait tüntetik fel. Másik kérdésére még nem tudóik megnyugtatóan vála­szolni. Aziránt érdeklődött, hogy az általányt fizető fo­gyasztóknak hogyan szám­láz majd a TITÁSZ, hiszen szeptembertől emelkedett az áramdíj. Egyelőre még nem Papp Dénes újságíró yálaszol kapta meg az áramszolgálta­tó, hogy miképpen járjon el, de várhatóan valamiféle ará­nyosítással számláznak majd. (Olvasóinkat természetesen tájékoztatni fogjuk a díjszá­mításról.) Nem tudott eligazodni a menetrendben (nem csodá­lom ...) az ófehértói Szabó­vá Megyesi Mária. Azt sze­retné tudni, mikor közleke­dik a szegedi gyors a szep­tember végi menetrendválto­zás óta. A sokunk áLtal nem értett módosítás szerint csak szombatonként megy végig Miskolctól Szegedig. Hétfő­től péntekig csak Debrecenig közlekedik, és csak hétfőn (!) onnan indul közvetlen vonat Szegedre. Vasárnap ne utaz­zunk a Tisza-parti város­ba... Visszafelé csak pénte­ken és vasárnap közlekedik, de akkor egészen Miskolcig. (Mindezt a nyíregyházi állo­más információjától tudom.) Kovács Tibörné (Nyíregy­háza, Toldi utca) szerint azok járnak jobban, akik csak jövőre kötik meg a szerződést új lakásukra, mert ők már a felemelt szociálpo­litikai kedvezményben része­sülnek. Úgy tűnik, igaza van, hiszen januártól a már meg­született három gyerek után 400 ezer, a már megszületett, vagy vállalt kettő után 130 ezer, egy után 50 ezer forint­ra emelkedik a kedvezmény. Koós Sándorné Borbányá­ról, a Lakatos utcából azt szeretné tudni, mikor várha­tó a környékükön a gáz be­vezetése. A városi tanács műszaki osztályán elmond­ták. a társulást 121-en vállal­ták volna. Amikor ezt meg­tudták, megkeresték a TI- GÁZ-t az ilyenkor szükséges elvi megállapodás megköté­sére. A gázszolgáltató válla­lat azonban nem adta meg az elvi engedélyt, mert bizo­nyos műszaki előírásokat egyelőre ott nem tudnának megtartani. A közös képvi­selőt minderről tájékoztat­ták — kérem olvasónkat, hogy hozzá forduljon további felvilágosításért. M. Csaba (Nyíregyháza, Kossuth utca) arra panasz­kodott, hogy mióta a tévé­antennájukat átkötötték a kábelre, azóta a magyar egyes műsor időnként elhall­gat, s elveszti a színét. A MODUL szervízvezetője, Berzovay István szerint ez nem a rendszer hibája; az átálláskor viszont jónéhány készüléket át kellett hangol­ni. (Olvasónk egyébként ne­kik nem jelentette be a gondját, ha úgy tesz. való­színűleg már régen el is fe­lejtette volna a vételi zava­rokat.) Másik kérdésére Has- kó József, a városi tévé veze­tője válaszolt: egyelőre még nem egyértelmű, hogy mi­ként lehet maid fogni és su­gározni a műholdas adáso­kat. Többen kérdezték, hogy a nyíregyházi kábeltévé miért nem vetít mozifilmeket, hi­szen erre az ország más vá­rosaiban már van példa. A stúdióvezető elmondta, hogy ők is szeretnék megvalósítani ezt a lehetőséget, de ehhez valószínűleg előfizetési díj szedésére lesz szükség, hiszen a jcgdíjakat fizetni kell. Leg­szebb reményeik szerint egyébként akár már 1988-ban megvalósulhatna a tévémozi Nyíregyházán. ■fial || r r ■ |_ Zoldborso Svájcba Csaknem 400 tonna étke­zési zöldborsó tisztítását és csomagolását fejezték be szeptember utolsó napjaiban a Vetőmagtermeltető és El­látó Vállalat Nyírségi Köz­pontjának telepén. Október 5-én kezdik a termés kiszál­lítását. Közel 340 tonnát kül­denek az NDK-ba, a többit Svájcba exportálják. SZERKESZTŐI oooooooo Sivár LAKÓKOMPLEXUM. Képünk készülte óta már úton van a Szovjetunióba az a „VAHTA” lakókomplexum, melyet a MEZŐGÉP baktalórántházl gyárában gyártottak. Tizenkét ko­csiból állnak az egységek, melyekből az idén még nyolcvan garnitúrát szállítanak szov­jet exportra. Képünkön: vagonirozáshoz készítik elő a kocsikat. (Jávor L. felv.) BANKVERSENY — Igen. mert egyik oldal a betétgyűjtés, a másik pe­dig a tőke forgatása, kihe­lyezése megbízható adósok­hoz — erősíti meg dr. Kábái Gyula. — Tudjuk, hogy a megyének nem a legrózsá- sabb a helyzete, azonban úgy véljük, vannak olyan gazdaságok, amelyek ren­delkeznek jó célokkal, de nincs pénzük a megvalósí­táshoz. Hitelezzen fejlesztésre A Mezőbank Rt. egyike azoknak a szakosított pénz­intézeteknek, amelyek a kétszintű bankrendszer megvalósításának eredmé­nyeként jöttek létre. Felada­ta, hogy a maga eszközeivel a termelőszövetkezeti moz­galmat segítse, az itt felhal­mozódó megtakarításokból hitelezzen fejlesztési célokra, nyújtson rövid lejáratú köl­csönöket azoknak, akik át­menetileg megszorulnak. — Természetes, hogy cé- lpnk a jövedelmezőség, hogy részvényeseinknek mi­nél nagyobb osztalékot fi­zessünk — fogalmazza meg dr. Rozgonyi József, a nyír­egyházi kirendeltség vezető­je. — Azonban látni kell, hogy a megyén beiül is ki­alakul a bankszervek közöt­ti verseny, s mi ebben — korrekt partneri kapcsolatok mellett — szeretnénk részt venni. Bár az ország 1400 terme­lőszövetkezete és közös vál­lalata közül verbúválódnak a Mezőbank részvényesei, azonban az alig valamivel több, mint egymilliárd fo­rintos alaptőke — melynek még nem teljes részét fizet­ték be a részvényjegyzők — ezt a pénzintézetet a viszony­lag kicsik közé sorolja. Így máris meg lehet kérdezni, hogyan tudják felvenni a versenyt a nagyokkal. — Nyilvánvaló. hogy a nagyságrend meghatároz — ismeri el az ügyvezető igaz­gató. — Azonban a gyorsa­ság, a rugalmasság nagy előny lehet. Tudni kell, hogy a mi bankunk a termelő- szövetkezetek kölcsönös tá­mogatási alapjából nőtt ki (ami szintén megmaradt a maga eszközeivel), így sok szempontból jobban ismerjük a szövetkezeti mozgalmat. A nyíregyházi kirendelt­ség megnyitása tulajdonkép­pen az érdekek találkozása. A termelőszövetkezetek te­rületi szövetsége már koráb­ban, egy elnökségi ülésén sürgette, hogy hozzanak lét­re kirendeltséget, akár he­lyet is ad. Így került a ki- rendeltség1'a Bethlen Gábor utca 30. szám alá, a műsza­ki iroda mellé. A bank pe­dig felismerte, hogy csakis potenciális ügyfelei közelé­ben fejtheti ki eredménye­sen a tevékenységét. — Fiókjainknak nagy ön­állóságot kívánunk adni — fogalmazza meg dr. Kábái Gyula. — Vagyis a rövid lejáratú hiteleket magunk bíráljuk el a lehetséges keretek között — folytatja a kirendeltség vezetője. — A beruházások lebonyolításában pedig ta­nácsot adunk, részt veszünk a finanszírozásban. Forgassák jövedel­mezőbben Egyelőre a megyében 40— 50 millió forint betétre szá­mítanak. de már keresik a partnereket. hogy ne a számlájukon helyezzék el az átmenetileg felesleges tőké­jüket. hanem jelentkezzenek a banknál, hogy minél jöve­delmezőbben forgassák azt. — Üj dolgokkal is szeret­nénk foglalkozni — említi az elképzeléseket dr. Rozgonyi József. — így a váltók leszá­mítolására' vállalkozunk, megvásároljuk a követelése­ket, vagyis kedvezőbb pénz­ügyi helyzetet teremtünk an­nak, aki valamilyen oknál fogva nem tudja behajtani kintlevőségeit. Az új banknak természete­sen egyelőre több az elkép­zelése, mint amennyi a konkrét ügye. L. B. képest tisztaság, rend ural­kodik. 19.05, Ibrány. Javában fo­lyik a tejbegyűjtés. Amikor megtudják, mi járatban va­gyok, szinte záporoznak a kérdések az új adótörvény­ről, majd pedig az itteni ne­hézségeket taglalják. Végül Tóth András vállalta, hogy összefoglalja az ibrányi kis­termelők gondjait: — A termelőszövetkezet az idén annyit sem segít, mint a korábbi években, pedig nagy szükség lenne répaszeletre, szalmára, szálas takarmány­ra. Nem vagyunk megeléged­ve a felvásárlói árral sem, mert több mint fele elmegy takarmányra, legelődíjra, ál­latorvosra és itt .vidéken a fuvarozási költség is magas, a nagy távolságok miatt. Azt is beszélik — teszi hozzá —, hogy az állam leveszi a do­tációt a tejről, akkor pedig nagyon rosszul járunk. Pedig nem könnyű ezt a munka mellett csinálni. 19.30, Paszab. Kulcs a „szo­kott helyen”, papírok rend­ben, előkészítve. Fajsúlymé- réskor 18 fokot mutat a hő­mérő, a fajsúlymérő skálá­Hallgatom lépten-nyo- mon, így utcán, buszon, sportpályán, moziban, la­kásban, munkahelyen, is­kolákban a felnövőket. Beszédük egyértelműen tükrözi: valami igen sú­lyos baj van, a szülői ház olyan trágár beszéddel in­dítja útnak őket, hogy az már önmagában is sivárí- tó. Trágáran szidott anyák, az „és” kötőszó he­lyetti különböző, váloga­tott változatok, a nyomda- festéket nem tűrő ordená­ré kifejezések úgy röp­ködnek, hogy a jó érzésű felnőtt szégyelli magát. Fiúk és lányok egyaránt így kommunikálnak. Modor lenne csupán? Aligha. Egy senkit és sem­mit nem tisztelő, semmi­lyen értéket szentnek nem tartó érzelmi sivár­ság ez, hiszen a beszéd maga az ember: A trágár­ság, a káromkodás mögött egy lelkűiét lapul, egy vé­lekedés, egy állásfoglalás arról, ami szép, ami jó. Láthatóan gát nélküli ez a közönségesség. A gyer­mek otthon aligha hall mást. Rájuk szólni alig mer valaki, hiszen amit kap, az nem lenyelhető. Egy beletörődő, közömbös külvilág nézi, hallgatja, igaz belső szorongással, miként aljasul el a be­széd. A neveletlenség, a kö­zönségesség, a trágárság nem valamiféle múló, fel­színi jelenség. Érdemes fi­gyelni rá, s ezzel egy idő­ben gondolkodni: miként lehet tenni ellene. Itt tör­vény nem sokat segít. De hol az otthon? Hol van­nak azok, akiknek első­sorban gondolni kellene arra, hogy egy gyereket nem elég a világra hozni, fejlődése, így lelki fejlő­dése is kötelem, állapot­beli kötelesség marad ké­sőbb is. Sajnálom a kö­vetkező évekre készülőket. Mai nyelvük, stílusuk, ér­zelmi koldusságuk elkíséri őket. Nem kevés boldog­talanságot okozva egyén­nek, nem kis problémát okozva a közösségeknek. Mert tiszta szív, szó és gondolat nélkül, csupán káromkodva, még soha, sehol és semmi nem épült meg. így is gondoljunk "néha a holnapra. UN ján pedig 30,6-et olvasok le kis segítséggel. Ez közepes értékű tej ilyen szempontból. Gáva, 19.55. Ezúttal csak a tej mennyiségét ellenőrizzük, ami megvan. 20.20, Búj. Ma nincs sze­rencsénk. Elromlott a gépko­csi szivattyúja és így nem tudjuk a tejet elszállítani. 50 perc alatt kocsit cserélünk és amikor visszatérünk ellen­őrizzük a tej tisztaságát, ami I. fokozatú lett. 21.55, Kótaj. Álmos, fáradt vezetőnő fogad. Azért csak megkérdezem tőle, milyen időközönként jár erre a KÖJÁL ellenőrizni. Éven­ként — feleli rövid töpren­gés után. Nem faggatom to­vább, jobb a békesség. Ké­nyes téma ez. Ma este a tej minőségével nem volt gond. A tejházak is többnyire tiszták voltak. A legnagyobb viták — ahogy a gyűjtőház-vezetőkkel való beszélgetésekből megállapít­hattam — a felvásárlói ár körül vannak, ami nem iga­zodik a megváltozott gazda­sági körülményekhez. Pedig a kistermelők kedve nemcsak a tejipar érdeke. Száraz Attila Minőség, ár „A tej elet, erő, egészség!" Ki ne ismerné ezt a jelmon­datot? Ahhoz azonban, hogy ez valóra váljék, többek kö­zött el kell jutnia a tejnek a kistermelőktől, tsz-ektől a tejipari vállalathoz. 16.50, Nyíregyháza. Ekkor indulunk el Ignácz Sándor gépkocsivezetővel, esti tej­begyűjtő körútra. A kétegysé- ges IFA tartálykocsi 5200 li­ter tej szállítására alkalmas — tudom meg a gépkocsive­zetőtől, majd kicsit később azt is elmagyarázza, ő nem­csak a tej mennyiségi beszál­lításáért felelős, hanem azért is, hogy az átvételi elismer­vényen szereplő minőség va­lóban meglegyen, így aztán szúrópróbaszerűen különbö­ző vizsgálatokat kell elvé­geznie. 18.00, nagyhalászi Petőfi Tsz tiszateleki szakosított szarvasmarhatelepe. Korán jöttünk. A fejés még javá­ban tart. Amíg várakozunk, Nagy Károly főállattenyész­tő arról beszél, mennyire gazdaságos a tejtermelés a tsz-nek. — Nálunk nem túl gazda­ságos, hiszen az országos át­lag alatt van az évi tejhoza­munk. Ám azt hozzá kell tennem, hogy a teheneink nagyobb része kettős hasz­nosítású magyar tarka fajtá­ból van, ami azt jelenti, hogy idővel a tehenek húsát is ér­tékesíteni tudjuk. Ez javít a gazdaságosságon. Amíg beszélgetünk, Ignácz Sándor elvégezte a tej zsír­százalékos vizsgálatát, ez kö­zepes eredménnyel zárult, majd pedig egy cső segítsé­gével felszippantotta a tejes­kádból a tejet a tartálykocsi­ba. 18.25, Nagyhalász. Itt már összegyűjtötték a tejet. A tej­házban a körülményekhez Kdet*Hi|]WoiBi| Kedvesek a jó adósok Vonzó osztalék a részvényeseknek Meglepő, ha egy bank ügyvezető igazgatója azzal kezdi, hogy jó adósokra számítanak a szabolcsi termelőszövet­kezetek körében. Éppen ezért esett az országban Szolnok után másodikként Nyíregyházára a választás, itt nyitotta meg a Mezőbank Rt., a Mezőgazdasági Szövetkezetek Or­szágos Pénzintézete kirendeltségét. Napló a „tej útról”

Next

/
Thumbnails
Contents