Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

Gyógyszerevők és képzelt betegek Új ősz, új divat Háromrészes együttes Cheviot tvid gyapjú­szövetből. A széles csíkos összeállításhoz elegáns sima angol felöltőt viselnek. Csi­nos kiegészítője a hagyományos vonalú te­hénbőr aktatáska, s a divatos kalap. összhangba hozva mutatják be a bőrgom­bos skótkockás tvid zakót, kalapot és sá­lat. Az élre vasalt felhajtós nadrág egy­színű. A Párizsban megrendezett — divatbemutatóval egybekötött — nemzetközi férfiruha- kiállításon mutatták be ezeket a londoni modelleket. A csodálatos, szebbnél szebb színű, új alapanyagú textíliákból készült modellek ki­váló tulajdonságokkal rendelkeznek: nem gyúródó, tompa fénye, ragyogása van, az el­készítés után évekig nem kell vasalni. Az új fazonok is nagy tetszést arattak. A kiállításon az angol DAKS cég új modelljei így mutatkoztak be a vásárlóközön­ség és a divatmegfigyelők előtt. Mutatós és praktikus viselet a sakkockás gyapjúszövetből készült sportzakó. A vál­lát divatos hajtással tervezték, s hátul két hasítékkal bővül. Az ujján az úgynevezett könyökfolt bőrből van és bőrgombokkal csukódik. Vidéki stílusnak nevezik ezt az angoloknál mindig kedvelt — klasszikus viseletnek számító — térdnadrágos összeállítást. Kovács Mari A kerékpár gondozása Az ősz vége és a tél nem a kerékpározás szezonja. Mielőtt „szögre akasztanánk” tehát a Hűséges kétkerekűt, a tél beállta előtt rendbe kell hozni. A pisz­kosan. ápolatlanul sutba vágott kerékpár súlyosan megsínyli a téli kényszerpihenőt. Mi tehát a teendő ilyenkor? Vidéken — a kerékpárok iga­zi hazájában — alig akad ház. amelyhez ne tartozna padlás, pince vagy kamraféle. Az ilyen helyiségeknek azt a részét vá­lasszuk ki. ahol egy távolabbi sarokban nincs útban a kerék­pár. Az oldalfaltól nem túl mesz- sze, a mennyezeti részre, vagy pedig magára az oldalfalra csa­varozzunk fel jó erősen olyan hosszú deszkát, hogy abban 40— 50 cm távolságra 3—4 különböző hosszúságú kampót tudjunk rög­zíteni. Ezekre a kampókra a ke­rékpáron kívül más. használaton kivüli holmikat (például locsoló­gumit karikába tekerve, öntöző­kannákat stb.) is felakasztha­tunk. Akasszuk fel a kerékpárt *két kampóval, így kényelmesen hoz­záférhetünk. Vegyük le a láncot, s benzinben áztassuk le róla a port, töröljük szárazra, majd vé­konyan kenjük be olajos petró­leummal. (1 liter petróleum és 1 dl motorolaj keverékével.) Emeljük ki a kerekeket, szerel­jük le a gumikat. Bontsuk szét a kontraféket; az agyat is. a ten­gelyt is mossuk le az említeti keverékkel. Közben tisztítsuk meg a zsirzógombokat, a régi zsírt nyomjuk ki belőlük. A kontraféket és a golyóscsap­ágyakat friss zsírral rakjuk ösz- sze. Ezután elhelyezzük a por­sapkákat és beszabályozzuk a fé­ket. A gumitól megszabadított kerékabroncsot mossuk tisztára petróleummal; a laza, rozsdás küllőket cseréljük ki. A küllő­anyák meghúzásával rendbe hozhatjuk az ..ovalizált” vagy „nyolcas” abroncsot. A gumiköpenyből vegyük ki a belsőt, nincs-e rajta törés, vagy lyuk, nem vált-e le róla az előző folt. Ha ilyen akad, beragaszt­juk, s a ragasztást vízben el­lenőrizzük. Amikor a belső gumi megszáradt, hintőporral beszór­juk, úgy rakjuk vissza. Időköz­ben a külső gumit is vizsgáljuk ál, mossuk tisztára, majd glice­rines vattával törölgessük át: ki­töredezés, öregedés ellen ez nyújt védelmet a köpenynek. A téli tárolás alatt ne fújjuk túl keményre az összeszerelt kere­keket. A kormány kiszerelését a dió- szorító-orsó fellazításával kezd­jük. finoman csavarjuk ki a re- cézett hátú összekötőcsavart. Vi­gyázzunk a szétszerelésnél, mert a golyók könnyen szélgurulnak. A perselyeket alul-felül tisztít­suk meg. a golyókat csapágy- zsírba ágyazva — a hibásakat, hiányzókat pótolva — tegyük Külföldön egyre inkább foglalkoznak a címben jelzett témákkal, de hazánkban is az érdeklődés középpontjába ke­rültek a gyógyszeradagolás nem kívánt jelenségei. A vonatkozó rendelkezések értelmében a nem erős hatá­sú gyógyszerek egy része re­cept nélkül is kapható. Ez le­hetővé teszi, hogy a lakos­ság könnyebben hozzájuthas­son a gyakrabban használt, egyszerűbb gyógyszerekhez. Kisebb panaszokra, mint mú­ló fogfájás vagy hashajtás szükségessége — általában — orvosi tanács nélkül kérnek gyógyszert. Felmérések azt tanúsítják, hogy a lakosság eltérően reagál kisebb-na- gyobb panaszaira. így egy külföldi felmérés szerint fejfájásra 32 százalék nem szed gyógyszert, 42 szá­zalék vény nélkül kapható készítményt szed, 10 száza­lék orvos által felírt gyógy­szert szed. Gyomorpanaszra 28 százalék nem szed gyógy­szert, 21 százalék vény nél­kül kapható gyógyszert szed, 16 százalék orvos által felírt gyógyszert szed. Minikét csoportnál a fenn­maradó százalék más megol­dást keresett. Egy másik országban vég­zett felmérés azt tanúsítot­ta, hogy a fájdalomcsillapí­tók 77 százalékát, a hashaj­tók 64 százalékát recept nél­kül szerzi be a lakosság, te­hát nem kéri ki orvos taná­csát. Ügyelnünk kell arra, hogy lényegében bármely gyógy­szer tartós szedése nem kívá­natos. A gyógyszerek hatásá­val foglalkozó tudományág egye inkább felismeri gyógy­szereknek az élő szervezetre gyakorolt mellékhatásait, a tartós szedés során fellépő elváltozásokat. Ezért minden­kinek ki kell kérnie ilyen esetekben időnként a kezelő­orvos, illetve a gyógyszerész véleményét. A gyógyszerszedés speciális esete a vényre felírt és ott­hon megmaradt gyógyszerek további felhasználása. Lé­nyeges szempont, hogy gyógyszert csak addig szed­jünk, amig az orvos előírja, se hosszabb, se rövidebb ideig. Az Utóbbi évtizedekben íkezd kialakulni a „képzelt beteg” is. A laikusból „szak­ember” lesz. Fellépése hatá­rozott; nagyképűen dobá- lódzik szakkifejezésekkel. Különféle panaszokra gyógy­szert ajánl környezetének és természetesen saját magának is. Ez a veszedelmes típus máris elvisz minket a laikus gyógyszerajánláshoz. Nem­csak alacsonyabb iskolázott- ságú, hanem tanultabb nép­rétegek között is gyakori az egymásnak való gyógyszer­ajánlás. Sokan azt hiszik, hogy saját tüneteik azonosak másokéval, szedhetik azok gyógyszereit. A diagnózis vissza a helyére: A diócsavart úgy húzzuk meg, hogy ne ko­tyogjon, és a kormány jól illesz­kedjék. A meghajtó pedálos lánckerék ékét rézalátéttel üssük ki, s sze­reljük le a pedálokat. Mossuk ki az agyat olajos petróleum­mal, és a golyóscsapágyakat megzsírozva rakjuk vissza. Az éket apró, finom ütögetéssel és az anyacsavar felhúzásával szo­rítsuk vissza a helyére. A pedá­lok csapágyait szintén lássuk el friss zsírral, és a porsapkákat jól húzzuk meg. A kerékpárvázat benzinnel mossuk tisztára, majd a lepal- togzott részeket kerékpárzo­mánccal javítsuk ki. Az olajos petróleummal való bedörzsölés itt is megakadályozza a rozsdá­sodé st. Érdemes egy-két órát rászán­ni a kerékpár alapos és gondos ápolására, mert tavasszal bizton­sággal ülhetünk ismét a nye­regbe. » B. K. megállapítása az orvos fel­adata. ö dönti el ennek alap­ján a helyes gyógykezelést. Végül: rendkívül káros je­lenség a túlzott gyógyszerfo­gyasztás. Szinte az egész vi­lágon kezd kialakulni a „gyógyszerevők” kasztja. Ez egyrészt a képzelt betegek­nél gyakori, akik minden ki­sebb panaszra gyógyszert szednek. Másrészt sokan nem tudják abbahagyni valami­lyen betegség során szedett gyógyszereiket és huzamo­san szeretnék tovább is szed­ni. Ez vonatkozik olyan cso­portokra is, mint a vitami­nok. Ezek alkalmazása sem indokolt korlátlan mennyi­ségben, végeláthatatlan ideig. Sőt egyes vitaminok túlada­golása kifejezetten káros. Itt említjük meg a „házi patika” kérdését. Sokan ott­hon nagy mennyiségű gyógy­szert tárolnak feleslegesen. Ezek között sok lejár, ható­értékét elveszti. Fontos, hogy időnként a gyógyszertárak­ban bemutassuk otthoni kész­leteinket. A lejárt készítmé­nyek selejtezése szükségsze­A Bibliából tudható, hogy ami­kor Mózes elküldte embereit, de­rítsék fel: milyen ország a mesz- szi „ígéret földje”, azok egy sző- löfürttel tértek vissza. Ennek ak­kora volt a súlya, hogy két em­ber cipelte a vállán. Ezt a legen­dás eseményt.örökítette meg ké­sőbb a jerüzsálemi templom előtt felállított arany szőlőtőke. Az egyiptomi legendák Ozirisz- "hek tulajdonítják a szőlőtermesz­tés meghonosítását. Az egyiptomi szőlőkultúráról, borkészítésről oly sok adatot, tárgyszerű leírást őriztek meg a sírokban meglelt szövegek, hogy annak minden részlete feleleveníthető. Innen tudható például, hogy Nefer- Hotep, aki az Amon-templom gazdaságának intézője volt, a templom előtti hatalmas kertben termeltetett szőlőt, karók és egyéb támaszok nélkül, legaláb­bis a papiruszra vetett egykori ábrák szerint. A negyven méter hosszú Harris-féle papirusz, amely III. Ramszesz uralkodásá­nak eseményeit őrzi, arról ad számot, hogy az ő országlása idején 513 szőlőskert volt Egyip­tom templomainak birtokában. És a hazai szőlőtermesztés kez­deteiről mi tudható? A népván­dorlás egyik utolsó hullámával a IX. század végén érkező elődeink már szépen díszlő szőlőket talál­tak a Kárpát-medencében. A monda szerint az előrelovagoló Tárcái vitéz vitte meg ennek hí­rét Árpád fejedelemnek, aki ju­talmul a termékeny vidéket Tár­cáinak adományozta, és ennek emlékeként lett a község neve Tárcái. A szőlő (vitis) őshonos volt szinte az egész világon, egymás­tól messzi távol eső vidékeken. Az ősszőlő persze vadon termett savanyú bogyó volt; szelíd és nemes kultúrnövény és belőle bor a Tigris és Euírátesz folyók völgyében lett először, innen ter­jedt el Európába. Az ősidőkben szőlőt nem vet­ték azonmód megenni való gyü­mölcsszámba, bor lett belőle. A mazsola, vagyis a legédesebb szőlő naptól megtöppedt szeme — csemegék adalékaként és ön­magában —, jóval hamarabb ke­rült asztalra, - mint a szőlőfürt. Ha hinni lehet az adomának, ak­kor XIV. Lajos francia király volt az első nevezetes ember, aki nekikezdett a szőlőfogyasztás­nak, ugyanis meg akarta ízlelni azt a gyümölcsöt, amelynek leve a bort adja. A királyi gyümöl­csöskertben csemegeszőlőt nem termesztettek. Saszláért a Pá­rizstól északra fekvő Bar-sur- Aube-ba, muskotályért Touraine- ba szalajtottak fullajtárt, és ez alkalomtól kezdve korpával bé­lelt ládákban, lóháton és ösz­véren szállították az udvarnak a fogyasztásra szánt szőlőfürtöket. A szőlő, mint gyümölcs, így nyert polgárjogot, majd a továb­biakban, a konyhaművészet ki- teljesedése során egyes ételek hozzávalójaként is szerephez ju­tott. Nézzük, mit lehet szőlővel készíteni. rű. Hasonlóan kérjünk taná­csot a szabadságra, nyaralás­ra vitt „úti patika” összeállí ­tásában is. Az egészségügy mai irány­zata szerint döntő az egész­séges életmód s ezzel együtt járhat a betegségek megelő­zése. A helyes táplálkozás, kellő mozgás, káros szenve­délyek kiküszöbölése sok-svk panasztól óvja meg az em­bert. Ugyanakkor gyakran feleslegessé válik a gyógy­szerszedés. így a gyakori mozgásszervi betegségek ko­rában időszerű az ismert mondás: „a mozgás# sok gyógyszert pótol, de semmi­lyen gyógyszer nem pótolja a mozgást”. A gyógyszer nem élvezeti cikk. Fontos érték. Életet ment, egészséget állít helyre. Az állam hatalmas anyagi tá­mogatást biztosít erre a cél­ra. Ezért értékeljük a gyógy­szert, ne pazaroljuk és csak szükség esetén forduljunk hozzá. Mindebben az orvos és a gyógyszerész megfelelő útmutatást ad. Dr. Nikolics Károly Szőlős erdélyi káposztasaláta: A fél kilónyi szálas savanyított káposztából a levét kinyomjuk, és egy tálban összekeverjük fe­leannyi leszemezett csemegesző­lővel, 2—3 savanykás, vékony szeletekre metélt almával, mind­ezt megszórjuk kevés sóval, por­cukorral. őrölt fehér borssal, megöntjük fél deci saláfcaolajjal és 1—2 órán át hűtve érleljük. Szőlőleves — hidegen: Fél ki­ló csemegeszőlőt leszemezünk, 2 deci fehér borral, 6 deci vízzel, csipet sóval, késhegynyi fahéj­jal, fél citrom héjával, 6—7 mok­ka kockacukorral addig főzzük, amíg a szemek fel nem reped­nek. Fél pohár tejfölt simára ke­verünk 2 púpozott kávéskanálnyi liszttel, a forró lével felhígítjuk majd a leveshez öntjük, és addig forraljuk, amíg habját el nem fövi. Lehűtjük, hűtőbe tesszük, hidegen tálaljuk. Szőlős csirke: A csirkét meg­mossuk, feldaraboljuk, megsóz­zuk, kicsit megborsozzuk, és for- ró olajban vagy vajban nagy lánggal minden oldalán pirosra sütjük. A hirtelen sült csirkére 2 deci száraz fehér bort töltünk, és ebben a húst — fedő alatt — puhára pároljuk (kb. 30 perc). A pecsenyét átrakjuk egy tűzálló tálba, rászórunk kb. fél kilónyi szőlőszemet, és sütőbe téve addig sütjük, amíg a szemek meg nem sültek. Szőlős karaj burgonyaágyon: A hosszú vagy rövid sertéskaraj- szeleteket megsózzuk, enyhén ki­verjük, lisztben megforgatjuk, és kevés forró olajon mindkét ol­dalán pirosra sütjük. Mielőtt a hús sütésének nekikezdenénk, a körethez szokásos mennyiségű burgonyát héjában megfőzzük. Amikor puha, hideg vízzel leöb­lítjük, hogy könyebb legyen a héját lehúzni. Vajjal kikent tűz­álló tálba szeleteljük, enyhén megsózzuk, beterítjük kb. fél ki­lónyi leszemezett szőlővel, és a kisütött karajokat ennek tetejé­re csepegtetjük, fektetjük. Fél deci tejföllel megpergetjük, és előre megforrósított sütőben ad­dig sütjük, amíg a tejföl a hús­ra, szőlőre nem pirul. Fagyasztott szőlőkrém: Az 1 kg érett szőlőt megmosva, le­csurgatva leszemezzük, és burgo­nyanyomóval, tál fölött, kis ada­gokban a levét kinyomjuk. A szőlőlevet 25 deka porcukorral, fél citrom kifacsart levével és lereszelt héjával összekeverjük. 3 tojás fehérjét kemény habbá ^verjük, majd továbbverve ösz- jszekeverjük a szőlőlével, és a jég tartályba töltve kifagyaszt­juk. Kb. 2 óra kell a megder- medéséhez. Tartósított, alkoholmentes sző­lőlé: A szőlőt jól megmossuk, le­pergetjük, burgonyanyomóval le­vét kipréseljük, és bőszájú üve­gekbe töltjük. Héját, magját any- nyi vízzel felfőzzük, amennyi el­lepi. ezt is kipréseljük, és a nyers szőlőléhez töltjük. Az üve­geket lekötjük, és forró vízben 30 percig gőzöljük. 10 nap múlva a gőzölést megismételjük. Nverges Agues Szőlős ételek Szeielgetés a szőlő törtéoetéből 198?. okióber 3. g§ Az orvosság nem élvezeti cikk

Next

/
Thumbnails
Contents