Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

1987. október 30. Kelet-Magyaromág 3 SZÁMÍTÓGÉPES ABRONCSTERVEZÉS. A Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárának konstrukciós osztályán szá­mítógéppel tervezik, majd tartják nyilván az új gumiabroncsokat. Somlai Sándor az SZM—4-es központi számítógépre csatlakoztatott terminálon az abroncsok oldal futó és az oldal gumitérfogat meghatározását végzi, Gerliczkiné Köteles Erika az abroncsprofilok mintázati rajzát készíti, (császár) I negyedik szakma megszerzése elltt A birtok és a könyv — Én nem is tudom, mi lett ebből a világból — le­gyint egy kicsit lemondóan Eszenyi Zoltán, a kisvárdai Vulkán géplakatos csoportvezetője, aki 32 éve dolgozik a gyárban és 30 emberért felel. — Valamikor egész napokat töltöttünk együtt a Tiszán, főztük a halászlét, volt időnk egymásra. Most? Minden anyagi kér­és lett. Az emberek jó ré­zé nem is a gyárból él, csak .ejár, mert kell egy mimika- iszony. Azt nézik az eimbe- eik, mi van a másiknak, és 'tagúinkat visszük bele a haj- ásba. Hirtelen kibukó szavak, melyeket talán több eszten- eje próbál magában rnegfo- aiLmazmi, és most már ilyen ág összefüggésben lát. Pedig sak annyit kérdeztem tőle: nit gondol, miért nem ol- lasrtak, művelődnek a mun- ásoik? (És azt még nem is műtétté, hogy volt idő ami- or a Vulkánnak jó könyv­ára, sőt, saját énekkara volt, épszerű volt a művelődés.) Igyarvezt a kérdést tettem el Kruppa Istvánnak is, aki lély belső fűtöttséggel vála- zolt, több munkahelyen zerziett tapasztalatai alap­Hol a tekintély? — Amit ma „művelődés” ímén a fiataloknak például ;t a vánkentben éjfélekig lőadniak a koncerteken, ar- ól jobb nem beszélni. Igá­én niem éntem, miért kell rna pénzt pocsékolni! Az iősebbebet pediig a műve- 5dés nem érdekli, mert incs rá idő. Illetve, van a íűvelődésnek egy ága, a to- ábbfaépzés — annak meg áncs tekintélye. Már eleve z ipariskolának sincs te- initélye, mert a továtabtamu- ísnál nem számít. Pedig zenimtem ma az egyik fő or- zágos kérdés a szakmunká­nk továbbképzése. Mert mi an? Tudjuk, milliós rend­en mennek tönkre a beren- eaések, gyűlik a selejt, tő­ik a gép — épp eleget lát­am. Mindez gyengíti az or- zágot. Hogyan várjuk el, ogy betörjünk a világpiac- a? Tiszta logika, tömör véle- nény — összehozva két egy- lá&tól viszonylag távol eső ngalmart: művelődés t és gaz- afiágpofld/tikát. Mégás csak ljutottunk abba a korszak­ai amikor már nem lehet >vább figyelmen kívül agymii, hogy termelőerővé álik a kultúra. De napja­ik iszonyatos tempót dikrtá- » hajszájában ki fog ben- ümket figyelmeztetni, hogy’ e hanyagoljuk el szeme­lünk paUérozásáit, hanem ílfedezzük magunknak a legfelelő és szükséges ön- épzési, vagy szervezett to- ábbképzési formákat? Inkább pénzt keresek — Nehéz kérdés — ‘töri a fejét Eszenyi Zoltán — ami­kor mindenki behúzódik a „tokba” és azt mondja: ugyian már, csak nem fogom olvasással, tanulással tölteni ■a drága időt, inkább ma ke­resek ötszáz vagy ezer forin­tot. — Viszont hosszú távon ez vissza fog ütni —teszi hozzá Kruppa István. — Ha most mindent felrúg a több pénz­ért. De szerintem aki nem tesz semmit önmaga tovább­képzéséért, az nem is becsü­li meg a saját szakmáját. — Még tán jobban kapha­tók a képzésre az ötvenes szakik — elemzi a gyári vi­szonyokat Eszenyi Zoltán. — De ezek a fiatal srácok? Sok­nak még szakmája sincs, el­vannak 2—3 hónapot, azuitán mennek tovább. Meg aztán nagy divat ma „a birtokra” menni, és a lakótelepen a szomszédoknak jó hangosan beszámolót tartani róla. Mit ér a nagy hajtás? Nem látja, mi van körülötte, vagy nem olvasott el egy újságot, vagy tönkretette magát. Megmon­dom: engem nem érdekel, hogy valakinek 10 kocsija van, meg akármilyen birto­ka. Könnyű annak, akinek nincs gyereke — mondhat­nák azok, akik ismerik Esze- ny.i Zoltánt. Viszont aki ket- tőt-hármat nevel? — Az másként gondolkodik a megélhetés felől — egy pillanatra edfelhősöd.ik Krup­pa István homloka, a három inagy gyerekére gondol, egye­temen, főiskolán tanulnak. — Viszont ez sem adhat fel­mentést. Szerintem sokkal jobban kötelezővé kellene tenni a szakmunkások to­vábbképzését, és ez elsősor­ban állami, illetve munka­helyi feladat. fisz fejjel Ök egyébként mindketten a kisvárdai művelődési ház előregondolkodása miatt iratkozhattak be továbbkép­zésre: Eszenyi Zoltán kilenc évvel ezelőtt már elvégezte a művelődési ház művezető­képző tanfolyamát, most pe­dig tairgonoavezetésből vizs­gázott. Kruppa István erede­ti szakmája: géplakatos mes­ter, azután még két szakmát tanult, és most a negyedik szakmája lesz a gázszerelő. — Örömmel vettük a tan­folyam szervezését, nem vár­ták meg, hogy itt legyen a gáz, így mire szerelők kelle­nek, lesz a városban 30—40 szakember — halljuk Krup­pa Istvántól, aki dtosérően szól a tanfolyam színvonalá­ról: — Ami ma nagyon ne­héz: az emberekkel bánni, kitűnően oldják meg az elő­adók, ráadásul 20-tól 50-ig vagyunk kor szerint. Szokás megemlíteni, hogy a tanulás milyen áldozatokat kíván, pláne ha ősz fejjel ül az ember a padba. — Jaj, mennyit kínlódtam számításokkal, tétetekkel, sokszor még mérges is vóltam, amikor a tanárok visszakér­dezték az anyagot — idézi fel a vizsgákat Eszenyi Zol­tán, most már persze, derű­sen. — Anyagismeret, me­chanika, meg főleg matema­tika, de tisztára, mint vala­mi mérnökképző. És munika- időkedvezmény csak akkor, ha dólutános voltam. Gon­doltam: kell ez nékem? Most már tudom: kell. Mert van ugyan külön szerelőgárdánk, de kerülhetünk olyan hely­zetbe — betegség, emberhi­ány — és iákkor fel tudunk ülni a targoncára. A kisvárdiai népművelők a megye művelődési házait te­kintve a megyében a legha­tékonyabban segítik a nép­gazdaságot a szakemberek képzésével. Az elmúlt öt év­ben a művelődési házban a város üzemeiből, illetve nyelvtanfolyamoknál az is­kolákból mintegy ezerkét- százan tanultak tízféle tan­folyamon, illetve szereztek szakképesítést. De ez már egy másik cikk témája. Baraksó Erzsébet Nincs cipöjavító Szolgáltatások toronyban A lakossági igények mind szélesebb körű kielégítése, a még hiányzó ellátási felada­tok megoldása érdekében si­került elérni, hogy Ibrány­ban a kisiparosok létszáma az utóbbi öt év alatt majd­nem a duplájára emelkedett. Jelenleg 78 kisiparos dolgo­zik. Üj szolgáltatóház is épült, melyben fényképész, . női fodrász, kozmetikus, tv-rá- dió szerelő, háztartási gép­szerelő, magánkereskedő és órás kapott elhelyezést. A gazdálkodó szervezetek szol­gáltató tevékenysége is bő­vült. Az áfész a magánlakás­építőknek nyújt segítséget betonkeverő és, zsaluanyag kölcsönzésével, és szállítási tevékenységet is végeznek. A korábbi években hiány volt a női szabó, ács-állvá­nyozó, autószerelő szakmák­ban. Ezeket a területeket most 1—1 fő látja el. Még mindig szükség lenne kő­művesre, cserépkályhásra, tetőfedőre, tűzifa-fűrészelő- re. Nincs a községben cipő­javító kisiparos, pedig a megnövekedett cipőárak miatt nagy szükség lenne rá. A nyugdíjas kisiparosok mun­kájára is nagy szükség van. Ugyanis valamennyien olyan területen dolgoznak, amelyet csak ők látnak el a község­ben: tűzifa-fűrészelő, háztar­tási gépszerelő, darálós, ké- zimunka-előnvomó. miyuszja, a filológiai tu- /V dományok kandidá­tusa a munkából ha­zafelé menet betért az üz­letbe, és az „élőhal-osztá­lyon” vásárolt egy dülledt, bár kifejező szemű hatal­mas pontyot. Ez idegesen mozgatta farkát, s úgy tá- togott, mintha nyilatkozni kívánna. Hazatérve a hal a kádba került, s a friss víz­ben felélénkült. Vidáman paskolta a vizet a farkával, sőt még bukfencezett is. Nyuszja meghatottan néz­te a potykát, és kenyérda­rabkákat dobált neki. „Én ta­karos kicsinyem” — szólt hozzá. A pontyról eszébe jutott egy régi barátja, Szer- gely Petrovics, akivel az elmúlt nyáron délen ismer­kedett meg. Ö is olyan ko­pasz és csillogó fejű volt, findzsaszemei kidülledtek. Arra is emlékezett, hogy ibolyaszínű fürdőnadrágjá­ban mozdulatlan tekintet­tel néz rá, és elpirult. Az üdülés után Szergej Petro­vics eltűnt a tengeren, és nem adott többé életjelt magáról. Nyuszja mélyet só­hajtott, és azon gondolko­dott, mivel fogja táplálni a pontyot. Eszébe jutott Ma­rinka, a biológiai tudomá­nyok kandidátusa, és fel­hívta, hogy tanácsot kér­jen tőle. Meg is kapta: sze­rezzen akváriumot és kon- centrátumokat — A ponty még elvisel­hető — mondta Marinka —, de a szomszédom egy élő krokodilust hozott Afriká­ból. Ez aztán a probléma! Alig bírja etetni. Kérvényt is adott be a lakásügyi osz­tályra, hogy nagyobb helyet biztosítsanak számára. Egy szó mint száz, gyere el hoz­zám, én adok neked egy akváriumot. Jó tágas, hi­szen nemrég egy delfin élt benne... Nyuszja elutazott. Amikor hazatért két hordárral, akik Számolgatnak a vállalatok Változik a jövedelemszabályozás RÉGEN VÁRT jogszabá­lyok jelentek meg az utóbbi időben a hivatalos közlö­nyökben. Az általános for­galmi adóról és a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló törvények láttak nap­világot, így legalább a fő el­veket és előírásokat megis­merhették a vállalatok. Hoz­záláthatnak gazdálkodásuk átalakításához, a sokat em­legetett bérbruttósításhoz, és természetesen jövő évi ter­veik kialakításához. Ezzel egyidejűleg éppen az általános forgalmi adórendszer megúju­lása miatt átalakult a vállala­ti jövedelemszabályozás is. Igaz, az eredeti koncepcióhoz képest kevésbé csökkennek a vállalatok adóterhei, de még így is jelentős az átalakulás. Bár sokak szerint nem sike­rült az előzetes terveket ma­radéktalanul valóra válta­ni. Valószínűleg még sokan emlékeznek a javaslatok kö­rüli vitákra, az ígéretekre és a követelményekre. Az alap­vető célok ezekből megvaló­sulnak. Növekszik a vállalati vagyon- és nyereségérdekelt­ség, és a népgazdaság külön­böző szektoraiban működő cégek megközelítőleg azonos startvonalról indulnak. Te­hát a szabályozás, ha nem is minden elemében, de a ver­seny — semleges lesz. A nagyarányú váltást az ÁFA, az általános forgalmi adózás teszi lehetővé, hi­szen a költségvetés bevételei megszaporodnak a forgalmi adózás kiterjesztésével, és ebből a többletből a tevé­kenységet terhelő adók mér­séklésével mintegy visszaad­nak a vállalatoknak. Igaz, ezzel párhuzamosan a támogatások leépítését tűz­te ki célul a gazdaságpoliti­ka. Az adókat pedig azért nem lehetett jobban csökken­teni, mert a költségvetés nagy hiánnyal küzd. S ennek mér­séklését nem lehet elkerülni már az idén sem. összességé­ben tehát két ellentétes kö­vetelmény között született a kompromisszum. A legfontosabb változás az, hogy jó néhány, korábban megszokott adóforma eltűnik közgazdasági szótárunkból. Megszűnik a város- és köz­ségfejlesztési hozzájárulás, a béradó, a vagyonadó és a felhalmozási adó is. Megma­rad viszont a nyereségadó, ami nem csökkent az előre ígért mértékben; ötven szá­zalékot kell majd fizetni. Ez a mérték a népgazdaságnak csak néhány ágazatában ki­sebb, így például a mezőgaz­kötelen emelték és cipel­ték a zongoránál is nagyobb akváriumot, ínycsiklandó illatok jöttek a lakásból. A konyhában Nyuszja édes­anyja sürgött-forgott, in­tézkedett, hiszen tanulmá­nyi osztályveztő volt. A ser­penyőben étvágygerjesztő­én sült tejföllel a hal. — Jó halat vettél — di­csérte az anyja —, elhatá­roztam, segítek neked, hogy ne vesződj a pucolással és a feldarabolással. Nyuszjának hirtelen eszé­be jutott az eltűnt Szergej Petrovics, és keservesen sírni kezdett. — Örökké beleavatkozol a dolgaimba — kiáltott fel. — No, nézd csak! Már megint nem jártam a ked­vedben? — sértődött meg a mama. — Gazdasszony, hová te­gyük az akváriumot? — kérdezték a hordárok. — Jó akvárium, Szergej Petrovics éppen beleférne — gondolta, de csak eny- nyit mondott: — Hagyják az előszobában. (Mizsér Lajos fordítása) dasági és erdőgazdasági te­vékenységgel foglalkozó cé­gek 40 százalékot fizetnek, összességében körülbelül öt százalékkal csökken a vál­lalati elvonás mértéke, vagy­is minden 100 forintból 5 fo­rinttal több marad ezentúl majd a vállalati kasszákban. Ez nagyon kevésnek tűnik, s valószínűleg csak a legdi­namikusabban fejlődőknek jelent némi könnyebbséget! Viszont az már mindenki szá­mára fontos, hogy az adózás után a vállalatnál maradó nyereséget a korábbitól elté­rő módon oszthatják fel, mert csökken az úgynevezett vál­lalati alapok száma is. Vagy­is nem kell dobozolni, köte­lezően bizonyos elkülönített alapokba helyezni a pénzt, így például megszűnik az érdekeltségi, a jóléti, a válla­lati műszaki fejlesztési alap, és nem lesz nyereségtartalék sem, kivéve az agrárszektort. EZZEL'PÁRHUZAMOSAN a vállalatok immáron saját döntésük alapján tartalék- vagyont képezhetnek; amerry- nyiben marad az adózás után erre pénzük. És ebből lehet a későbbiekben fedezni az eset­leges veszteségeket, illetve így csökkenthető a gazdálkodás kockázata. S a vállalati te­vékenység eredményét ezen­túl az adózás után visszama­radó tiszta eredmény mutat­ja majd meg — ebből vonha­tó le a következtetés, haté­konyan gazdálkodott a cég vagy sem. A támogatások leépítése nem jelenti azt, hogy egyes fontos népgazdasági célok érdekében a pénzügypolitika ne adna kedvezményeket ter­mészetesen normatív alapon. Idén tavasztól a feldolgozó- iparban a kiemelkedő haté­konysággal dolgozó vállala­tok részesülhetnek megha­tározott feltételek esetén nye­reségadó-kedvezményben. Ez az intézményrendszer meg­maradt, és kiterjed a gazda­ság egészére. És ahogy a Parlamentben is elhangzott, a műszaki kutatási-fejleszté­si tevékenység is kedvez­ményben részesül. Ugyan­csak kevesebbet fizetnek az újonnan létrehozott válla­latok, sőt azok a cégek is, amelyek új munkahelyet te­remtenek, vagy dolgozóik át­képzését finanszírozzák. EBBŐL A RÖVID ISMER­TETÉSBŐL is látható, a vál­lalatok részben egyszerűbb, világosabb szabályok sze­rint kalkulálhatnak majd. Bár ez egyelőre nem okoz könnyebbséget, hiszen a két új adónem bevezetése alap­vetően megváltoztatja a gaz­daság helyzetét, megváltoz­nak az árak és az árarányok, a piaci helyzet. Tehát minden vállalatnak kis túlzással él­ve újra meg kell találnia a helyét a magyar gazdaságban. L. M. A TESZÖV-elnökség napirendjén Társulások, együttműködés A TESZÖV elnöksége csü­törtökön a termelőszövetke­zeteket ellenőrző hatósági munkáról tárgyalt. Megálla­pította, hogy sók az átfedés, több esetben akadályozzák a vállalati gazdálkodásit, a kü­lönböző jelentésekben éven­te mintegy 30 ezer adatot kérnek, ami többletmunkát jelent. Tárgyaltaik a gazda­sági társulások, termelési rendszerek és együttműkö­dések helyzetéről, fejlesztési, lehetőségiéiről is, ahol a part­neri viszony erősítése hozhat eredményit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents