Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

XLIV. évfolyam, 256. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1987. október 30., péntek M A Kulturális körkép (2. oldal) Számolgatnak a vállalatok (3. oldal) ülést tartott a megyei tanács Országos és helyi tettekkel mérsékeljük a hátrányos helyzetű térségek gondjait Lázár György majd a megoldás módjairál tárgyalt Fehérgyarmaton, Napkoron fejezte be megyei látogatását Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön reggel Fehérgyarmaton foly­tatta S z ábolcs -S zatmá r me­gyei programját. A pártház­ban — ahol a térség párt-, állami és gazdasági szerve­zetének számos képviselője volt jelen — Varga Gyula megyei első titkár köszöntöt­te a résztvevőket, majd Bá- nóczi Gyula megyei tanács­elnök szólt a többszörösen hátrányos helyzetű területek gondjairól, a nehézségek mér­séklésére tett intézkedésekről és a tervekről. A többi között elmondta, hogy a gazdasági­lag elmaradott keleti részen — ahol a megye lakosságá­nak egynegyede él — 15 év aLatt 15 százalékkal csökkent a népesség, de néhány telepü­lésen e csökkenés eléri az ■egy>h,armadát. A falvak egy része elöregszik, a fiatalok el­vándorolnak. Szociális fe­szültséget okoz, hogy 100 ak- 'tív keresőre 146 eltartott jut, ugyanakkor a földek arany- koron'a-érttéke csupán 40 szá­zaléka az országos átlagnak. Nehezíti a gazdálkodást az állandó belvízveszély, az alacsony technikai színvonal, a gazdaságok fokozódó eladó­sodása, a melléküzemágak csekély volta. Az aktív kere­sők mintegy fele él a mező- gazdaság 'alacsony hozamai­ból. Komöly gondot okoz az infrastruktúra — a megfelelő közlekedés, a telefon, a szennyvíz- és gázvezeték — hiánya. A megyei tanács hosszú tá­vú programot fogadott el, amelyben a megoldásit orszá­gos, megyei és helyi feladat­nak tartja. Ezeket alaposan . megvitatták az illetékes terü­letek lakosságával, s így ala­kították ki a fő célokat, mint a mezőgazdaság jövedelem- termelő képességének foko­zása, a stabil gazdálkodás megteremtése, a foglalkozási feszültségek oldása munka­helyteremtő beruházásokkal, az infrastruktúra, a kultu­rált környezet kialakítása, így hirdetett a tanács orszá­gos pályázatot, amelynek el­ső eredményeként 28 vállalat 2,5 milliárdos megyei beruhá­záshoz nyújt támogatást. Hoz­zájárul a tanács a talajjaví­táshoz, az erdőtelepítéshez, a mezőglazdasági termékeket feldolgozó kapacitások bőví­téséhez, hét zöldség-gyü- mölcskonzerv készítő, s 2—2 tej- és húsfeldolgozó üzem társulásos telepítéséhez is. Hasonló pénz segíti a háztáji gazdálkodás korszerűsítését, szakemberek , letelepítését, ösztönző bérezését. Támogat­ja a tanács a Medicor vásá- rosTiaményi, az Ipari Szer­számgyár fehérgyarmati és a Vulkán kisvárdiai üzembőví- 'tését, egy szabályzástechnikai üzem létesítését Mátészalkán. Lehetőségek vannak csoma­goló munkahelyek és faipari. üzemek létesítésére Záhony térségében. A múlt évben így jött létre 1100 új munkahely, 455 embernek adtak átképzé­A párt főtitkár-helyettesét az Ipari Műszergyár fehérgyar­mati gyáregységében Aranyosi László kalauzolta. sí támogatást, s ezt a gya­korlatot kívánják a további­akban is folytatni. Jelentő­sen hozzájárul a megye a közművesítéshez, az egész­ségügyi kisközpontok létesí­téséhez, a telefonhálózat kor­szerűsítéséhez. Nyolc év múl­va e települések zöm? be­kapcsolható az automata táv­hívásba — ez fontos feltétele az új üzemek telepítésének. Javul .a vezetékesgáz-, a vil­lan yenergia-©1 lá'tás is és 113 kisboltot is korszerűsítenek. — Egy tartós folyamat kéz­Ünnep és hétknznap E gy kapcsolatnak is vannak ünnepei, látványosabb megnyilvánulásai. Ilyen a magyar—szovjet ba­rátsági napok eseménysorozata, amely az októ­beri forradalom közelgő 70. évfordulója alkalmából ma kezdődik megyénkben. De ilyen például a közös gyümölcsszüret is a jelképet hordozó, ugyanakkor na­gyon is valóságos almáskertben, vagy amikor jelenlé­tünkkel megtiszteljük egymás ünnepeit, beavattatunk a másik gondjaiba, megpróbáljuk kitapintani azokat a lehetőségeket, amelyek az együttműködés leggyümöl­csözőbb formáit ígérik. De minden barátságnak vannak hétköznapjai is. Olyan mozzanatai, amelyeket nem örökítenek meg a krónikák, vendégkönyvek, nem számol be róluk sem a rádió, sem a televízió, s amelyet mégis mindannyian őrzünk emlékezetünkben. Ez talán egy jóízű beszélge­tés párolgó tea vagy egy pohár bor mellett. Hosszú sé­ták emléke egy messzi, hozzánk mégis olyan hasonla­tos városban. Egy dallam, pár kocka egy rég látott filmből. Őszi pompájában a fasor az Ung partján, a szökőkutak muzsikája Petrodvorecben. Jeszenyin-ver- sek zengő-bongó sorai. Az ünnepek, ez a mostani is, mintegy felmutatják a barátságot, a köteléket, amely a hétköznapokon sod­ródó szálakból fonódik egyre erősebbre. Gönczi Mária detén vagyunk — mondta befejezésül Bánóczi Gyula —, amelynek végső célja, hogy megállítsa a népességcsök­kenést. Máris érezni azonban e ténykedés pozitív, szemlé­letformáló hatását. László Béla, a fehérgyar­mati pártbizottság első titká­ra a 41 ezer lakosú térség olyan jellegzetességeit sorol­ta, mint a határ menti telepü­lések rohamos fogyása, a ci­gányság magas aránya (amely igen sok gond forrása egy­ben), egy bizonyos sáv ipar- nélkülisége, az aprófalvas te­lepülésszerkezet, az országos­tól jóval alacsonyabb ipari és mezőgazdasági jövedelem, az alacsonynyugdíjas emberek nagy száma. Mindezekhez tár­sul, hogy fokozatosán csök­ken az állattenyésztési kedv. a kistelepülésekről sorra ki­lépnek a kereskedelmi egy­ségek, a szolgáltatások ott a legminimálisabb igényeket sem képesek, kielégíteni. A pártszervezetek legfontosabb feladatait a fentiek adják, a párttagságnak e térségben is meg kell tanulnia újszerűén, a konkrét helyzet elemzése alapján dolgozni. Széles Lajos városi tanács­elnök Fehérgyarmat árvíz ' utáni felgyorsult fejlődését ismertette, de óriási veszte­ségként jellemezte, hogy még a szakmát adó középiskolák­ban végzettek egy része sem kap helyben munkát, s el­vándorol. Arról szólt: ma nem lehet csak nagyban gon­dolkodni, a legkisebb lehető­ségeket is meg kell ragadni munkahelyteremtésre, s akár (Folytatás a 4. oldalon) lavuló ügyintézés - kevesebb pénz Szerdán Nyíregyházán ülé­sezett a megyei tanács, ahol egyebek mellett a tanácsi szervek hatósági tevékenysé­gének, illetve a megye köz­rend- és közbiztonságának helyzetét tárgyalták meg, és előterjesztést vitattak meg a megyei tanács VII. ötéves kö­zéptávú terve jövő évi fel­adatairól, és az 1988—89. években szükséges fejlesztési korrekciókról. A tanácsi szervek hatósági tevékenységének helyzetét elemző beszámolóhoz Kö- rössy Kálmán, a megyei ta­nács vb-titkára fűzött szóbe­li megjegyzést. A beszámoló­ból, s a szóbeli kiegészítés­ből is kiderült, az eltelt idők­ben a hatósági munka egyre inkább a figyelem közép­pontjába került, s ez. vala­mint a kritikusabbá vált tár­sadalmi légkör, a tanácsi ön­állóság növekedése, a hatás­körök decentralizálása ma­gasabb követelményeket tá­masztott, támaszt a hatósági munkát végzőkkel szemben. A beszámolási időszakban Szabolcs-Szatmár tanácsi szervei jelentős ügyforgalmat bonyolítottak le. Az utóbbi időkben gyorsul a hatósági ügyek intézése: az első fokú ügyekben az esetek 95 száza­lékánál harminc napon belül hozták meg határozataikat. Az általában kedvező ten­dencia mellett azonban az ügyintézésben gyakran határ­idő csúszások is előfordul­nak, borzolva az érintettek kedélyét. Ezek oka elsősor­ban a fluktuáció és az evvel összefüggő szakemberhiány, ám néha előfordul az illeté­kesek hanyagsága is. összes­ségében viszont megállapítha­tó, hogy megyénkben a ható­sági munkát a- törvényesség és a szakszerűség jellemzi, az A tanácsülés résztvevői állampolgárok többsége elé­gedett a tanácsok ügyintézé­sével, amit az is mutat, hogy az esetek csaknem 99 száza­léka már első fokon lezárul. A vitában felszólaló Va- thy Ákos egyebek mellett szóvá tette, hogy az eseten­kénti jogi túlszabályozás sok­szor áttekinthetetlenné teszi a jogalkalmazók munkáját is. Bíró Endre a kistelepülé­sek tanácsainak szakember­gondját ecsetelte, javasolta, hogy itt létesítsenek pénzügyi alapot a helyi fiatalok tanul­mányainak finanszírozására. Diczkó László, a megyei pártbizottság titkára a ható­sági személyek fokozott fele­lősségére hívta fel a tanács­ülés figyelmét. Mint mondta, ma az állampolgár érzéke­nyebben reagál a tanácsi dol­gozók munkájára, szaporod­nak a kritikai észrevételek, néha még az eljárások tisz­taságát is kétségbe vonják. Ezt csak a nagyobb felké­szültséggel, a kulturáltabb ügyintézéssel lehet kivédeni. Szakács Andorné a máté­szalkai tanácstagi csoport ne­vében is arról beszélt, hogy a helyi tanácsok jogkörének bővítését a lakók megelége­dettséggel fogadták, ám a jogalkotóknak a valós hely­zetet jobban figyelembe kel­lene venniük. Soltészáé Pádár Ilona, a HNF megyei bizottságának titkára a hivatal és az állam­polgár .között esetenként ta­pasztalható ridegség felszá­molását szorgalmazta. Java­solta: a hatósági munka elő­készítő tevékenysége során a korábbinál erősebben kell tá­maszkodni a társadalmi szer­vek, a lakók közreműködősé­(Folytatás a 4. oldalon) A számítástechnika a termelést segíti Számítástechnika-alkalma­zás ’87 címmel tegnap kez­detét vette az I. nyíregyházi számítástechnikai szimpózi­um. A Tudomány és Techni­ka Házában megnyílt ese­ménysorozat rendezői: a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság megyei szer­vezete, az SZVT ifjúsági bi­zottsága, az MTESZ-nek a Számítástechnikai és Ügyvi­telszervező Vállalatnál, vala­mint a MÁV záhonyi üzem- igazgatóságán működő üzemi csoportja. A tanácskozásra az egész országból, sőt az SZVT szovjetunióbeli, bulgáriai, lengyelországi, NDK-beli és csehszlovákiai testvérszerve­zetétől is jöttek hallgatók és előadók. A megnyitó plenáris ülé­sen Fábián Lajos, az SZVT társelnöke, a megyei szerve­zet elnöke, nyugalmazott me­gyei tanácsi vb-titkár mon­dott beköszöntőt. Elmondta, hogy az SZVT feladatának tekinti ,a gazdasági stabilizá­lásban és kibontakozásban a szám í tástech n i ka - alkalma zá s elterjesztésének segítését. A tanácskozás megnyitó előadását Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titká­ra tartotta. Elöljáróban Sza­bolcs-Szatmár megyéről tar­tott ismertetőt a vendégek­nek, majd a számítástechni­ka-alkalmazás jelentőségéről beszélt. A nyolcvanas évek­ben a korábbi évtizedek gyors fejlődése után megtorpanás tapasztalható a gazdaságban. Az elektronizáció és az infor­matika a továbblépésben vi­lágszerte felértékelődött. A műszaki fejlődés minia­türizálása új és új lehetősé­geket tár fel. Az aktív áram­köri elemek sűrítése néhány év alatt ezredrészére csök­kentette azok helyszükségle­tét. Az információs forrada­lom egyúttal információs Óce­ánt eredményezett. Ezáltal . formálódhatnak hamarabb és hatékonyabb módon újjá a termelési folyamatok — re­mélem, nálunk is — mondta Gyuricsku Kálmán. A tanácskozás ma folytató­dik és holnap ér véget.

Next

/
Thumbnails
Contents