Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

XLIV. évfolyam, 254. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. október 28., szerda ! Grcsz Károly Varsóban Kormányközi megállapodás az együttműködés korszerűsítésére Grósz Károly a magyar Minisztertanács elnöke Zbigniew Messner lengyel kormányfő meghívására ked­den hivatalos baráti látoga­tásra Varsóba érkezett. Kí­séretében vannak: Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár, Ambrus János külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Sós Gyula ipari miniszterhelyettes 'és Patkó András pénzügymi- n iszter-helyettes, A magyar vendégeket a magyar és lengyel zászlókkal feldíszített varsói repülőtéren Zbigniew Messner kormány­fő, Józef Koziol miniszterel- nöík-helyettes fogadták és je­len volt Magyarország varsói nagykövete, Biczó György. A Grósz Károly kíséreté­ben lévő magyar küldöttség I tt mezgerélnek, ott tallóznak — hol hogy mondják. Em­berek iszákkal hajladoznak ; a kukorica-, vagy a napra­forgóföldön, gyűjtögetik, amit a gép elhagyott. A táb­la szélén a mezőőr vagy gyanakodva, ideges léptek­kel szemléli az eseménye­ket, vagy nyugodtan, mit sem törődve velük — hol hogy van az egyezség. Ha van egyáltalán. Ami biztos: ma még nincs olyan kom­bájn, amely ne hagyna el egy bizonyos százalékot a betakarítandó terményből. Ami kevésbé: lehet-e utána szedegetni, vagy nem? Nem szabad elveszni egy szemnek sem, ami megter- i mett, ebben mindenki egyet- I ért. Csak az értelmezés : más és más, akár szomszé­dos községek között is. Az “ lehet az oka, hogy az ügyes mezgerélő — jókora fárad­sággal persze — csinos sum­mára tehet szert munkájá­val. Ennél az utolsó szónál | érdemes egy kicsit elidőzni. Munkának ugyan munka, ■ de nem abban a folyamat­A varsói repülőtéren Grósz Károly és Zbigniew Messner. (Telefotó) a hivatalos ünnepi fogadtatás után szálláshelyére hajtatott, majd a miniszterelnök a var­sói Győzelem téren megko­szorúzta az ismeretlen len­gyel katona sírját. Rövid be­jegyzést tett az ott található emlékkönyvbe. Ezt követően a lengyel Mi­niszter tanács épületéb e n Zbigniew Messner és Grósz Károly részvételével meg­kezdődtek a miniszterelnöki tárgyalások. Behatóan tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről és a stabilizációs programokról, amelyek megvalósításán mindkét ország dolgozik. Úgy a szűkkörű eszmecserén, mint az azt követő plenáris ülésen Tallózók ban, ami annak a bizonyos terméknek az előállítására irányult. Az értékmentés szempontjából persze édes­mindegy. A népgazdaság­nak nagyon fontos az ered­mény — amit egy kis túl­zással még az átlagtermés­hez is hozzá lehetne adni. Megfigyelhető, hogy első­sorban ott ellenzik a talló­zók tevékenységét, ahol a nagyüzem szénája nem na­gyon áll jól. Példát mutatni a szigorban — kevés koc­kázattal — itt lehet igazán. A gépek után azonnal meg­tárcsázni a földet, nehogy leljenek valamit... Aztán ott is találni ideges embe­reket, .ahol a mezgerélés már-már nagyüzemi mére­teket ölt. Csapatok verőd­nek össze, és lanyhuló ellen - őrzést észlelve be-becsap- nak az aratatlanba. Ott mégiscsak „hatékonyabb”. Grósz Károly azt hangsú­lyozta, hogy nem elsősorban a külső gazdasági környezet rosszabbodásában, hanem elégtelen alkalmazkodási ké­pességünkben kell keresnünk jelenlegi problémáink okait. Az egész gazdasági kibonta­kozáshoz szorosan kapcsoló­dik a politikai intézmény- rendszer reformja, a parla­ment és a kormány viszo­nyának megváltoztatása. A nap folyamán egyébként két fontos megállapodást ír­tak alá. Józef Koziol és Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettesek, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki tudo­mányos együttműködési ve­gyesbizottság társelnökei kor­mányközi megállapodást ír­tak alá gazdálkodó szerveze­tek közvetlen együttműködé­sének alapelveiről és vegyes­vállalatok létrehozásáról. Andrzej Dorosz és Patkó András lengyel, illetve ma­gyar pénzügyminiszter-he­lyettesek a két ország közötti egyéni turistaforgalomban érvényes valutaellátmány kö­telező összegének emeléséről írtak alá megállapodást. En­nek értelmében november el­sejétől a lengyel és a magyar turisták tartózkodási napon­ként legalább 300 forintot, il­letve 1600 zlotyt, de minimum 1200 forintot, illetve 6500 zlo­tyt kötelesek beváltani. Ez a korábbinak a kétszerese és ugyanilyen arányban nőtt a kötelező tranzit beváltás is, ami a magyaroknál napi 1600 zloty, a lengyeleknél (vo­nattal) 150, gépkocsival 300 forint. Grósz Károly miniszterel­nök és a kíséretében lévő magyar küldöttség tiszte­letére adott díszvacsorán el­mondott pohárköszöntőjében Zbigniew Messner lengyel kormányfő emlékeztetett a magyar és a lengyel népet összekötő hagyományos, tör­(Folytatás a 4. oldalon) Még talán azokon a he­lyeken a legjobb, ahol va­lamiféle hagyomány, és szo­kásjog alakult ki. Ennek ta­pasztalatait akár át is lehet­ne venni, de annyi a helyi sajátosság, hogy más ne­hezen másolhatja. Miután nem kis értékről van szó, még gazdaságossági számí­tást is lehetne végezni és bérbe adni a tallózni való földeket. Így persze be kel­lene ismerni a valóságos veszteségeket minden koz­metikázás nélkül. Nehéz ügv . . 9 ■ Á thidaló megoldásnak I ott van a saját bir­kanyáj, amiben megmenekedik az elveszett szem és hiánytalanul súly- gyarapodássá változik. Ha pedig nincs? Akkor marad­nak a szokásossá vált őszi veszekedések a határban. Még jó, ha közben azért valahogyan összeszedődik, ami "különben a varjaké és a vadlibáké lenne. Esik Sándor Megkizdiditt a próbaüzem Raktárbázis Záhonyban Megkezdődött a próbaüzem az AGROTEK—MÁV 240 milliós költséggel épített rak­tárbázis tárolójában, amit a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat alig két év alatt fejezett be. A záhonyi átrakókörzetben épített új létesítményben a Szovjetunió­ból érkező műtrágyaszállít­mányokat folyamatosan fo­gadják, raktározzák és cso­magolják. Képeink a raktár­bázison készültek. Képeinken: Kontér István a felhordószalag működését ellenőrzi (jobbra). A húsz tonna műtrágya befogadásá­ra alkalmas tárolók egyike (lent). (Császár Csaba felvé­telei) R KISZ megyei bizottsága Megtárgyalta Népszerű fórumok Tartalmi és formai meg­újítására vállalkozott a KISZ, ennek jegyében módosítani, korszerűsíteni kell a szerve­zeti életet az üzemi KISZ- bizottságoknál is — hang­zott el egyebek mellett a KISZ megyei bizottságának tegnapi ülésén. Kiemelték, hogy a nemrégiben indított Jövőnk a tét! akció, különö­sen az üzemi bizottságoknál, sikeres volt. Főként azért, mert a fiatalok magukénak érezték a célokat. A szervezeti élet sikeresok esetben a KISZ-titkár sze­mélyétől függ. Ezért is emel­ték ki a káderkiválasztás fontosságát. Sajnos, az a ta­pasztalat, hogy • manapság nem igazán vonzó KISZ-ve- zetőnek lenni.- Kivételt csak a jól dolgozó üzemek jelente­nek, ahol a KISZ-titkár meg­becsült vezető. A fórumok egycsapásra népszerűek lettek és a KISZ- szervezetek igyekeznek fel­használni ezeket a rendezvé­nyeket a tájékoztatásra. A fi­atalok az őket érdeklő kér­désekre rögtön választ kap­hatnak a munkahelyi veze­Új takarmány A tudományos kutatók ma­gas fehérjetartalmú takar­mánynövényt állítottak elő; új lecernafajtát nemesítettek ki. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem kutatóintéze­tében, Kompolton nemesítet­ték ki azt az alacsony szapo- nin-tartalmú hazai lucernát, melynek fölhasználásával pél­dául a baromfitartásban akár megkétszerezhetik a lucerna­liszt arányát és a sertéstar­tásban is helyettesíthetnek vele más, többnyire import­ból beszerzett anyagokat. tőktől. Az utóbbi időben az adó- és bérreforpi, a megél­hetés, a lakáskérdés, a gaz­dasági kibontakozás, a dön­tés-előkészítés és más fontos témák szerepeltek ezeken a fórumokon. A szervezeti élet javítását remélik a patronáló pártszer­vek hatékonyabb segítségé­től. A szervezeti élettel kap­csolatos feladatok közt fogal­mazták meg a megyei bizott­ság tagjai, hogy erősíteni kell a tagság körében a KISZ-szervezethez való kötő­dést, korszerűsíteni szükséges az alapszervezeti vezetők és az aktivisták felkészítését. Egységes gondolkodás, egy­séges értelmezés legyen a cél a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás megyei feladatai­nak végrehajtásában. Többek között erről is tanácskozott tegnap a Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár Megyei Taná­csa. Az értekezleten olyan vá­rosi, nagyközségi és községi aiapszervezetek titkárai vet­tek részt, amelyeknek nincs megyei bizottságuk (például: vegyipari, nyomdaipari, bőr­ipari, ruhaipari dolgozók, vasúti és postai alkalmazot­tak alapszervezetei). A tahácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a gazdasági-társadalmi ki bon­Nyíregyházáról Moszkvába Ünnepségek a forradalom emlékére Moszkvába utazott a KISZ Központi Bizottság delegáci­ója Gönczi János titkár veze­tésével a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfor­dulója alkalmából szervezett ünnepségekre. Az október 26-a és november 2-a között a szovjet fővárosban tartóz­kodó hatfős küldöttség tagja Jókay László, a KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra. Nagygyűléseken, ifjúsá­gi találkozón, kulturális és sportversenyeken, üzemláto­gatásokon ismerkednek meg a szovjet emberek életével és emlékeznek a világtörténel­mi jelentőségű forradalomra. takozás érdekében fokozni kell a más szervekkel való együttműködést. Törekedni szükséges arra, hogy kisebb csoportokban történjenek a párbeszédek a fejlődésről, mert az így eredményesebb, mintha 150-en, 200-an ven­nének részt egyszerre az őket érdeklő kérdések megvitatá­sában. A szakszervezeti tag­ság között is gyakori beszéd­téma a foglalkoztatottság ala­kulása, a bérbruttósítás, a szociális helyzet változása, a gazdasági tervek módosítása. Az egészségmegőrzés nem­zeti programjából adódó szakszervezeti feladatok meg­beszélésével ért véget az ér­tekezlet. Együttműködés a tanáccsal, a népfronttal Szakszervezeti titkárok értekezlete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents