Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

1987. Október 27. Kelet-Magyarország 7 Kajszibarack a házikertekben A háztáji és a kisegítő Megkülönböztetett helyen a termelésben Ma a háztáji és kisegítő gazdaságok által termelt áru­féleségek értéke évente meghaladja a 40 milliárd forintot. Ez a mezőgazdasági összes termelés bruttó összegének 35 szá­zaléka. A háztáji és kisegítő gazdaságokban a társadalom minden rétegéből másfél milliónál is többen dolgoznak. A kertészetben, növénytermesztésben, állattenyésztésben végzett munka a családok számára pótolhatatlan mellék- jövedelem. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 1990- ig szóló munkaprogramjá­ban kiemelten foglalkozik a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelésének fejlesz­tésével. Indokolta ezt, hogy a kisárutermelés a lakosság ellátásában, egyes esetekben az ágazat exportkötelességé­nek teljesítésében nélkülöz­hetetlen. A háztáji és kis­árutermelés szorosan kap­csolódik a nagyüzemi terme­léshez. kiegészíti azt, átve­szi a munkaigényes, a nagy­üzemi keretek között előál­lításra alkalmatlan termé­kek termelését. A kölcsö­nös érdekeltség a termelés szervezésének bővítését nem­csak igényli, de lehetővé is teszi. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének integ­rációja az elkövetkezendő években a legdöntőbb. Ér­nek javításával lehet és kell a termelést fejleszteni. Ki­emelt feladat az integráció ja­vításában, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok az igé­nyekhez igazodó választékú és minőségű takarmányt kap­janak. Ugyanez vonatkozik a vetőmag-, a szaporító- és a tenyészanyagellátásra, to­vábbá a gép, a növényvédő szer, a műtrágya, és egyéb eszközök biztosítására. A program szerint a jövőben nagy gondot kell fordítani arra, hogy a szolgáltatások megfelelő színvonalúak le­gyenek. a termékek felvá­sárlása. értékesítése, javul­jon. A növénytermesztésben az elkövetkezendő három év­ben változatlanul meghatá­rozó marad a zöldség- és a. kertészeti termékek terme­lése. Ma az összes zöldség tömegének több mint 60 szá-j zaléka, ezen belül a lakossá­gi friss fogyasztású termé­kek 80—90 százalékát a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban termelik. Hasonló a hely­zet a gyümölcstermelésben is, ennek közel 60 százalé­kát a kistermelők adják. A csonthéjas és bogyós gyü­mölcsfélék termelésének több mint 90 százalékát ter­melik a háztáji és kisgazdák kertjeiben. Ami országosan igaz, Sza- bolcs-Szatmár megyében kü­lönösen az. Megyénkben zöldségtermesztéssel jobbá­ra már csak a háztájiban és a kisüzemekben foglalkoz­nak, de kisgazdaságok ter­melik meg a téli alma 50 szá­zalékát, a csonthéjas és bo­gyós gyümölcsök 92 száza­lékát. Málnát, szamócát, ri­biszkét szinte csak a kisgaz­daságokban termelnek. Mind­ezt figyelembe véve a prog­ram szerint arra kell töre­kedni, hogy a termelés mér­téke ne csökkenjen, növe­kedjék. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelési értékében az állattenyésztés mintegy 60 százalékos. Az utóbbi években a szarvasmarha­állomány jelentős mérték­ben csökkent, ennek ellené­re a lakosság tej és tejter­mékkel való ellátásában, valamint a jó minőségű ex­portképes vágómarha hizla­lásában a kisárutermelés to­vábbra is jelentős maradt. A következő években az a fel­adat, hogy a szarvasmarha- állömány tovább ne csökken­jen, a tej- és hústermelés jövedelmezőségét, a tenyész­tői kedv fenntartását a nagy­üzemek segítsék elő. Sertéstenyésztésnél az 1985. évi nagymértékű csökkenést követően javult az érdekelt­ség, változtak a tenyésztési, takarmányozási feltételek, ennek hatásaként a kisáru- termelők vágósertés-termelé­se és az ezt megalapozó ko­caállomány fokozatosan nőtt. Jelenleg az összes kocalét­szám 57 százaléka a kister­melőknél van. További fej­lődésre van szükség, ezt ko­caakcióval, a takarmányok beltartalmi értékének eme­lésével, a termelői árak ala­kításával, a termelés és fel- használás jobb szervezésével lehet elősegíteni. A minősé­gi követelményeknek meg­felelően a kistermelőknek is kiemelt feladatuk a húski- hozatal javítása. A mezőgazdasági minisz­térium munkaprogramjában leszögezi, hogy a baromfiága­zatban az előző években meg­nyilvánult dinamikus fej­lődést továbbra is fenn kell tartani. Ehhez szükség van a tenyésztési és takarmányozá­si feltételek javítására. A pi­aci igényekkel összhangban kell szervezni a pecsenyeliba, pecsenyekacsa és egyéb kis­állatok tartását, termelését. Az állattenyésztésen belül fontos szerepe volt és lesz a vágónyúl, a vágójuh, a pré­mes állat és a méz termelé­sének. A termelés bővítése ezekben az ágakban főként azért fontos, mert elsősorban a nem rubelelszámolású ex­port növeléséhez nyújt lehe­tőséget. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésfejlesztését növénytermesztésben, és ál­lattenyésztésben csak a nagy­üzemek és a mezőgazdasági kistermelők közötti munka- megosztás szélesítésével le­het maradéktalanul teljesí­teni. A nagyüzemek felada­ta, hogy szervezési eszközeik­Sokan termesztenek kertjükben borszőlő fajtákat, és számos .kertlulajdonos használja fel as maradék, hulladék csemegeszőlőt is borkészítésre. A jó minőségű, kellemes, vendégváró ital készí­tésének egyik fontos tényezője a megfelelő erjesztő- és tároló- edény. Főleg az utóbbi megvá­lasztása különösen fontos. hi­szen a bort több hónapig, sőt ■esetleg egy-két évig is ebben tartják, érlelik. Azért is ajánla­tos nagy figyelmet szentelni az erjesztő- és tárolóedény megvá­lasztására, mert a bor különösen érzékeny >a különféle idegen sza­gokra. ízekre (benzin, gázolaj, petróleum, festékek. káposzta, burgonya, gyümölcsfélék stb.). A legrégebbi, bevált erjesztö- és tárolóedény a fahordó. Tartós sikerét több kedvező tulajdonsá­gának köszönheti. Porózus anya­gából kioldódó cserzőanyagok például kémiailag kapcsolatba lépnek a bor nitrogéntartalmú anyagaival, és pelyhes csapadé­kot képezve elősegítik ezzel .a bor tisztulását. A felesleges, za- varosító anyagok ülepedését se­gíti az is. hogy az erjedéskor ke­letkező szén-dioxid eltávozását a dongák nem gátolják. A bor las­sú érlelését pedig a hordó fájá­nak sajátos szerkezete teszi le­hetővé. Az apró likacsokon ke­resztül ugyanis a bor úgy érint­kezik a levegővel, hogy a mik­robák nem tudnak a pórusokon bejutni. A különleges minőségű borok érleléséhez nélkülözhetetlen a fahordó, mert ez a benne hosz- szabb ideig tárolt italban külön­leges. jellegzetes, úgynevezett ászkolási zamatot fejleszt ki. amit más tárolóedényben nem lehet elérni. A tapasztalatok szerint kel segítség elő a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melési ' szintjének fenntar­tását. illetve fejlesztését: Ennek egyik lehetősége a nagyüzemekben nem hasz­nosítható területek és terme­lési eszközök további átadá­sa, — a közös tulajdon meg­változtatása nélkül — a bér­leti szerződések, részesmű­velések, a kisvállalkozások bővítése. Tovább kell szor­galmazni a lakossági pénz- és egyéb eszközök mező- gazdasági termelésben való bevonását. A jövőben tovább bővül­nek a kölcsönös érdekeltség­re épülő együttműködések. A közös és háztáji egységét erősítő háztáji ágazat, illet­ve főágazat mellett támogat­ják és ösztönzik az áfészek, a mezőgazdasági nagyüze­mek és egyéb vállalatok ke­retében működő mezőgazda- sági szakcsoportok alakulá­sát, működését. Űj önálló szervezeti formaként 1988- tól lehetővé válik a kister­melők szövetkezeteinek ala­kítása. Ez történhet mező- gazdasági főtevékenységet végzők szövetkezésével, más­részt mezőgazdasági szak­csoportok átalakulásával. A három évre szóló prog­ram hangsúlyozza, hogy vál­tozatlanul lehetőséget kell adni a kétoldalú termelési és értékesítési szerződések kötésére, de javítani kell ezek érdekeltségi elemeit, a •szerződési fegyelmet. A re­ális szerződések megfogal­mazásában és megkötésében az eddigieknél nagyobb sze­repet vállaljanak a terme­lést szervező, termeltető vállalatok, hogy ezzel is meg­teremtsék a termelés, felvá­sárlás, és a feldolgozás össz­hangját. A közgazdasági szabályzók az elmúlt időszakban meg­felelően segítették a kister­melés fejlődését. Változat­lanul az a cél, hogy az ár- és adóreform, valamint a köz- gazdasági szabályozás ösz­tönözze a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesz­tését, javítsa a termelői ked­vet. (seres) legjobb a tölgyfahordó. A fa- hordók értékét növeli esztétikai hatásuk; a szépen megépített pincében sajátos, barátságos han­gulatot árasztanak, díszítik azt. Hátrányuk viszont, hogy állandó ápolást, gondozást igényelnek még használaton kívül is. időn­ként javításra szorulnak, s hosz- szabb idejű tároláskor viszony­lag nagy bennük az apadás! vesz­teség. A használt fahordók vásárlá­sakor nagyon ügyeljünk arra, hogy ezek ne legyenek penésze­sek, dohosak, mert ez nehezen, gyakran csak a dongák belső ie- gyalulásával, de lehet, hogy egy­általán nem szüntethető meg. A penészes, dohos ízt a bor hamar átveszi, s kellemetlen ízű, szagú lesz. A vizsgálatkor szagoljunk bele mindig a hordóba, világít­suk ki belelógatott zseblámpával vagy alátéttel ellátott gyertyával (nehogy a hordóba csöpögjön a gyertya), hogy pontosan meggyő­ződjünk belső állapotáról. Vegy­szeres, növényvédő szeres hordót — ez erős, kellemetlen szagáról azonnal felismerhető — tilos használni, mert semmilyen mó­don sem távolítható el a ható­anyag teljesen a hordóból, és súlyos mérgezést okozhat! Kis mennyiségű bor tárolására a legalkalmasabbak az *—30 liter ürtartalmú üvegballonok. Nagy előnyük, hogy könnyen, egysze­rűen tisztán tarthatók. Pórus­mentességük miatt a tárolt ital lassan fejlődik bennük. így a bor frissessége, üdesége kitűnően megőrizhető. Ezért is a legcélsze­rűbb üvegballonba átönteni a fahordóban maradt kisebb meny- nyiségü bort, mert így nem vé­nülhet el. Az üvegballon külö­Az utóbbi években az üzemi kajsziültetvényeink területe je­lentős mértékben zsugorodott. Indokolt tehát azokban a házi- kertekben, ahol a környezeti fel­tételek és a piaci viszonyok ked­vezőek. a kajszi telepítésével és termesztésével foglalkozni. A kajszi a téli hideget és száraz nyarainkat, a meleg időszakokat elég jól bírja. Ahol télen a hő­mérséklet tartósan nem süllyed —20 Celsius-foknál alacsonyabbra és a kert az utófagyoktól men­tes (mert a kajszi kinyílt virá­gaiban a mínusz 2 Celsius-fokos fagy is jelentős károkat tehet), a fák szépen fognak díszleni, te­remni Az alacsony mésztartalmú tala­jokon a kajszi gyakran mézgáso- dik. Éppen ezért a meszezés a fák fejlődését előnyösen befolyá­solja. 100 négyzetméterre mészkő­porból maximum 30 kilogram­mot, égetett mészből maximum 22 kilogrammot lehet adagolni, a talajvizsgálatok eredményei sze­rint. Sík területeken ,az utófa­gyok jelentős károkat okozhat­nak. Ezért a fákat 120—130 cen­timéter törzsmagasságúra ne- vetjükk Ha sík területen történik a te­lepítés 7X4 méteres sor és tőtá­volságra. dombvidékeken viszont alacsony törzsű fáknak vagy sö­vénynek nevelve 5X4 méteres te- nyészterületet biztosítunk, mert a kajszi rendkívül napfényigé­nyes növény. Telepítésre igen sok fajta közül választhatunk — a KERTFORG — előzetes ígére­tei szerint A Gönci Magyar kaj­szi, a Magyar kajszi fajtakor egyik legértékesebb helyi válto­zata. Rendszeresen és bőven te­rem. Gyümölcse nagy. széles kúp alakú. Húsa narancssárga, alig rostos, kellemes zamatú, lé- dús, kiváló kajszi jelleggel ren­delkezik. A Szegedi Mammut erőteljes növekedésű, rendszeresen és igen bőven terem. Nagy gyümölcsei narancssárgák, s bordó fedőszín- ■nel díszítettek. Húsa kissé ros­tos. leves, kellemesen savanykás- édes ízű. Az idegen megporzást a Gönci Magyar kajszi vagy a Ceglédi toíborkajszi ültetésével segíthetjük elő. Jó termőképessé- gű a Ceglédi óriás is, mely nagy. vagy igen nagy, kissé megnyúlt tojasdad gyümölcsöket nevel. Színe narancssárga, napos olda­lán élénk kárminpirossal bemo­sott. Húsa bőlevű, rostos, íze kellemesen aromás. Jól szállít­ható. Ugyancsak jól szállítható, nagy és megnyúlt világos na­rancssárga gyümölcsöket nevel a Ligeti óriás. Húsa világossárga, eléggé bölevü, s igen Ízletes. Az újabb hazai kutatások nyo­mán bebizonyosodott, hogy a kajszifák baktériumos gutaüté- ses pusztulásának megelőzése ér­dekében ajánlatos rügyíakadás után, április, május hónapokban végezni -a. kiültetett oltványok metszését. Metszéskor célszerű kiválasztani egy erős sudár- és 3—4 ol-dalvezérvesszöt. Ez utóbbi­ak mindig arányos elosztásúak legyenek. A metszés során a su- dárvesszőt 6—8 rügyre, az oldal- vezérvesszőket pedig 3—4 rügyre metsszük vissza. A károsító el­len a növényvédő állomások elő­rejelzései szerint védekezzünk! nősen alkalmas a kisebb alkohol­tartalmú. könnyű asztali borok tárolására. A kifejlődött, érlelt, letisztult bor tárolására pedig azért érdemes használni, mert tovább üdén és frissen tartja ezeket, s minimális a párolgási veszteségj A fémhordók közül a vashordó védőbevonat nélkül még ideigle­nes használatra, erjesztésre, át­meneti tárolásra sem alkalmas. A must, illetve a bor savai ugyan­is azonnal megtámadják, oldják. Védőbevonat nélkül az alumini­um hordó is csupán egy hónapig használható, s ekkor is inkább csak erjesztésre. A védőbevonat felkenése drága. nehézkes és nagy szakértelmet igényel. - Az utóbbi hónapokban kerültek for­galomba a dömsödi Biotech Kö­zös Vállalat új gyártmányai, a háztáji rozsdamentes acél bortá­rolók, amelyek 50—5000 . literes méretben készülnek. Ezek min­den vonatkozásban megfelelnek a 'korszerű borkészítés előírásai­nak. « Újabban borászati célra is ké­szítenek műanyagból, poliészter­ből különféle méretű edényeket, hordókat. Ezeket csak akkor használhatjuk, ha olyan kezelést kapnak, mint az űj fahordók (áztatás, forrázás, forró szódás kezelés, újraforfázás, űjraázta- tás). A polietilén műanyag edé­nyek csak átmeneti tárolásra, szállításra alkalmasak, többszöri kiöblítés és szellőztetés után. A bor könnyen befülledhet. Isme­retlen eredetű műanyag hordót, edényt nem szabad használni, mert esetleg mérgező, az egész­ségre ártalmas vegyszert, ada­lék- vagy színezőanyagot tartal­mazhattak, s ezt a must. a bor sava. kioldhatja. Bevált a fahordó Borkészítés kezelőknek Őszi szezon Telepítés, kertépítés Kereteit az Mared, Glaszter és a Red-Spuuer Megkezdődött a gyümölcs­oltványok árusítása a nyír­egyházi Főiskolai Tangazda­ság Korányi Frigyes úti kerté­szeti árudájában. Ezen az ősz­ön hárommillió forintos áru­készlettel várják a vásárló­kat. Zbórainé Ábrahám Gab­riella, az áruda helyettes ve­zetője elmondta, hogy gyü­mölcsoltványokból most bő­séges a kínálat. Egyedül őszibarack-csemetékből kap­tak a vártnál kevesebbet. Nagy a választék szilvából, meggyből, kajszibarackból, körtéből, de keresettek a köszméte, a Josta, a piros és fekete ribiszkebokrok, illetve fák is. Téli almánál most mindenki az új fajták iránt érdeklődik, hiszen piaci kö­vetelmény a fajtaváltás, a külföldiek a jonatán helyett már más almafajtákat vásá­rolnak szívesen. A csemete- lerakatban bőséggel van Ida- red, Gloszter és Red-Spuuer, ezeket vásárolják a legtöb­ben. Sokan azért keresik fel az árudát, hogy házikertjükben, hétvégi telkükön folytassák a kertépítést, díszcserjéket, különleges fákat vásárolnak. Az áruda erre is felkészült, dísznövényekből és cserjék­ből vonzó a választék. Van bőséggel borókafenyő, kúszó- baróka, tiszafa, magnólia (li­liomfa) és Clematis. Oszlo­pos és kúpos tujákból szin­tén nagy a kínálat, de aki berkenyét, hárs- és judásfát akar ültetni, ezekből is talál magának kedvére való cse­metét. Az áruda felkészült a kis­gép, illetve kéziszerszám-ke­resletre. Gépekből nagy a választék, de van elegendő vegyszer is, amelyből a gon­dos gazda már most besze­rezheti tavaszi szükségleteit. Újnak számít az áruda kíná­latában a közel 30 négyzet- méter alapterületű horgany­vevők és érdeklődők a gyü­mölcsoltványoknál. A köszmétére már akadt vevő, az elszállítást készítik elő. (Csá­szár Csaba felvételei.) zott vázú üvegház, amit a kistermelők bárhol felépít­hetnek a házikertekben. Az áruda és a lerakat kész­lete a közeli hetekben to­vább bővül. Sokan keresik a tüskétlen szedret és a mál­nát, ennek szállítására a kö­zeljövőben kerül sor. Várják a csemege és borszőlő dug­ványokat amelyek november első hetében érkeznek. A fó­liaellátás akadozik, de mint elmondták, egy hét múlva várnak egy nagyobb szállít­mányt. Zbórainé Abrahám Gabriella és Hudák Sándor i dísznövényekéi készíti elő eladáshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents