Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
2 Kelet-Magyaroruág 1987. október 3. Nyugdíj mellett gereblyéznek Városszépítés „gebinben” MÁR A ROKONSÁG SEM SZÉGYELU A Nyíregyházi Közterület- fenntartó Vállalat a kapacitását meg toldandó a lakótelepeken lévő parkok egy részét szerződéses formáiban gondoztatja, többek között azzial a nem titkolt szándékkal: ezáltal valamelyest hátba növekszik a parkgondozás presztízse, társadalmi megbecsülése. Le a kalappal azok előtt a nyugdíjasok, fiatal munkások, mérnökök, tanárok előtt, akik sok esetben a környezetük ellenzésének, vagy talán néha gúnyolódásának dacára a nyugdíjuk, vagy a munkájuk mellett szerződésben tisztítják, gondozzák a parkokat, szépítik Nyíregyházát. Természetesen fizetség ellenében. Hétszer kapálja Haraszti Sándor 70 éves rokkantnyugdíjast az Arany János utaai lakásán kerestük fel. Ö az Ungvár sétány, illetve a Május 1. téri parkot gondozza. — A rám bízott 16 ezer négyzetméteres parkrészt március és november között legalább hétszer megkapálom, és gereblyével, seprűvel, állandóan rendben tartom — mondja. — Általában délelőtt dolgozom: a fiam a Jósavárosbian lakik, a szerszámokat ott tartom. — Megéri? — A sok munkához íképest nem nagyon. — De én nemcsak most, hanem világéletemben, amit vállaltam, azt. minden körülmények között becsülettel teljesítettem. Megdobálták paradicsommal Haraszti Sándor a nyugdíjazásáig több munkahelyen dolgozott, de tevékenysége mindig a mezőgazdasághoz kapcsolódott. — 1973-ban az üzemben megemeltem egy súlyt, amit tízen sem bírtak, s megsérült a derekam, 1546 forinttal nyugdíjaztak. A nyugdíjam most sincs 3 ezer forint. Így a parkgondozásból jól jön az ia havi 1500 forint. — Az emberek becsülik a parkot? — Az idősek igen — válaszolja —, a fiatalok nem, velük sok a bajom. De szerencsére valamikor portás voltam, s van két öltöny egyenruhám. Ez kölcsönöz némi tekintélyt. Örülök, amikor az öregek gratulálnak: amióta én gondozom, milyen szép a park. Bánt, hogy miután néhány fiatalt megszólítottam: a kukoricacsutkát ne dobálják szét, másnap a hatodik 'emeleti ablakból paradicsommal meg szilvával dobáltak. Egy magas, szimpatikus gépészmérnökkel a munkahelyén találkoztam. — Egy pályakezdő fizetése nem túl sok — kezdi a magyarázatot. — A feleségemmel lakásra gyűjtöttünk. (Azért múlt időben, mert időközben a Vasvári Pál utcán kaptak.) Mindent elvállaltunk, amiből egy kicsit pénzt kereshetünk. Készítettem műszaki rajzokat, s hétvégeken jártam lakatosoíkkal dolgozni. Csak az volt a gond, hogy ezeket a megrendelő által diktált időben és iidőre, olykor éjszaka kellett elvégezni. Olyan munkára vágytam, amit akkor csinálok, ha időm, meg erőm van hozzá. Ezért örültem a Kelet- Miagyarországban olvasott parkgondozási lehetőségnek. Jól jött a pénz ... A feleségemmel, — aki főiskolát végzett — nyomban vállalkoztunk. A Jósaváros egy részében gondozzuk a parkot. Eleinte a szülőkkel kellett megküzdeni, akik ugyancsak ellenezték tervünket. — Meddig csinálják? — Ha lesz lehetőség, s ha meg fogja érni, akkor továbbra is dolgozunk. Ugyanis a lakás megvan, de a berendezéshez is pénz kell. Most már a rokonság sem szégyelli, amit csinálunk. Azért egy kis furcsa érzés még van bennünk. Egyébként „tanárkollégáink” is vannak. Ök is restellik, ha a tanítványaik meglátják őket... Egy dolgot azért le Lapcsánka 4 kár bizonyosnak is vehetjük, hogy sok helyütt nem ismerik a lapcsánkát, azt a tirpák eredetű tájjellegű ételt, amelyet errefelé burgonyából akármelyik háziasz- szony könnyűszerrel elkészít. így aztán kissé lán- gosízűre sikerült az igyekezet, amellyel az egyik szabolcsi kirándudócsopor- tot szerették volna megörvendeztetni Békés megyében. A példa mégis említésre méltó: a Békéscsabai Állami Gazdaság benedeki fogadója — egy hajdanvolt majorból átalakított kedves vendéglátóhely — olyan szeretettel fogadta a busz- nyi csoportot, mintha ezen múlna jó híre. És ezzel párhuzamosan kell említeni egy másik példát, a szat- márcsekei vendégfogadóból. Ott a néhány autóval összeverbuválódott vendégsereg Szatmár és Be- reg szépségei után egy finom ebéddel szerette volna feltenni a koronát úti élményeire. Az egyórás kiszolgálás, a kérés ellenére is hideg leves után a vendégfogadás hideg zuhanyát a pincér adta megjegyzésével: „Megmarad a dollár, ha nem tetszik” — vetette oda. Mondhatjuk — s bízunk benne — hogy a csekei példa nem jellemző. Szeretnénk, ha a benedeki fogadó néhány emberből álló személyzete által képviselt szíves vendéglátás lenne jellemző erre a vidékre is. Ugyanis a vendégek egyszerre akarnak gyönyörködni a táj rejtett értékeiben és élvezni a fogadás ízeit, amelyben szerepet kaphat egy szakácsnő szorgalma, találékonysága éppúgy, mint a többi alkalmazott készsége a szíves kínálásra. A Gyula melletti fogadóban elmondták, hogy igyekezetükben Nyíregyházára telefonáltak, így tudakolták a lapcsánka receptjét, dicséret érte. Mint ahogy dicséret illeti azt a lelkes lokálpatriótát, aki külföldi vendégeit Debrecen, Hortobágy, Lillafüred után a szatmári táj idilljével akarja megismertetni. Az élményt azóta is emlegetik, s a vendéglátók bíznak benne, hogy az éttermi kellemetlen közjáték elhalványul az idő múlásával. L. B. kell szögezni: sok fiatal a tett helyett siránkozik. Szerintem, hia valaki dolgozni ákiar, pénzt keresni, az talál lehetőséget. A munka nem szégyen! Nem szégyen... Nem bizony. Ám mennyivel igazságosabb lenne az élet, ha a mérnök, a tanár igazi munkahelyén kereshetne annyit, mely a normális élethez szükséges ... Cselényi György Drágább és kevesebb fagylalt Mi van a tölcsérben? Nyalakodunk útón-útfélen. Ki két, ki három gömböt, ki magasra tornyozott, kétszínű csavart masszát, s közben vagy nem tudjuik eldönteni melyik a jobb, vagy azért választottuk a rosszabbilkat, mert ott kevesebbet kell érte sorbaállni. Az ár többféle A fagylaltról van szó, amelyikből az utóbbi időben egyre több és többféle kapható Nyíregyházán, különösen amióta a belvárosban több fagylaltozó nyílt. Van aki elmegy az Ószőlő utcára, vagy a Szamuely lakótelepre is, ment neki az ott készült fagylalt ízlik legjobban. S nemcsak a fagylalt lett többféle, hanem a fagylalt ára is, ami kétféle lehetne, pontoMár nem veszélyes hulladék, hanem értékes alapanyag a mezőgazdaságban felhalmozódó használt polietilén fólia és vegyszeres zsákok tömege. Ugyanis a TSZKER berettyóújfalui üzemében ezeket újból feldolgozzák. Az erre a célra vásárolt gépsorokon granulálják a polietilén hulladékot, amelyekből az eredetivel azonos minőségű takarófólia, párnazsák és szemeteszsák készül, ismételt mezőgazdasági fel- használásra. Az alkalmazott technológia lehetővé teszi a polietilén termékek ötszöri felhasználását minőségromlás nélkül. Ez az újrahasznosító és környezetvédő beruházás másfél év alatt térül meg, mert a végtermék külföldön is értékesíthető. A képen: tömlőfúvás. (MTI-fotó) A tárgyalóteremből Totó, lottó, hírlap — Tíz évig dolgozott egyesített kézbesítőként Jánosi József fehérgyarmati lakos a helyi postahivatalnál. Ez idő alatt igazgatói dicséretben részesült, elnyerte a szakma ifjú mestere elismerő címet, s több dicsérő oklevelet is kapott. Az elmúlt év karácsonya előtt azonban bűncselekményt követett el: egy belföldi postautalványra aláhamisította a címzett nevét, s felvett helyette csaknem hatezer forintot. Február végén egy 7770 forintról szóló utalványra hamisította alá a címzett nevét és az utalványnyal kifizetettként számolt el. Március végén egy reggel a postahivatal vezetője munkakezdés előtt ellenőrzést rendelt el, amelynek során azonban nem derült fény Jánosi ténykedésére. Az ellenőrzés után hozzálátott a napi munkájához: s ezen a napon csaknem 13 ezer forint értékű totó- és lottószelvényt, hírlapot és képeslapot adott el — hitelbe! Cselekményeivel Jánosi József a postaigazgatóságnak összesen 26 622 forint kárt okozott, melyet később teljes egészében megtérített. A bíróság megállapította, hogy Jánosi egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, valamint magánokirathamisítás vétségében bűnös. Ezért halmazati büntetésül 10 400 forint pénzbüntetésre ítélték — jogerősen. B. A. sabban kétfélének kellene lenni, de nem mindig az. •Rendelet szabja meg ugyanis, hogy ia porból készült fagylalt kilónkénti ára 50, a hagyományos, főzött fagylalt kilónkénti ára pedig 70 forint lehet, s így kaphatjuk 2,50-ért, illetve 3 forintért gömbönként a presszókban vagy a fagyialtárusítóknál. Próbavásárlás, sú Ív hiány Persze ez az ár csak akkor érvényes, ha a fagylalt mennyisége annyi, amennyit a nagykönyvben megírtak. De hogy a valóságban milyen eltérések vannak, azt nyaranta tapasztalják azok az ellenőrök, akik próbavásárlásra indulnak. A Nyíregyházi Tanács VB termelés-ellátás felügyeleti osztályának dolgozói az elmúlt napokban tizenhárom ellenőrzést tartottak és tizenhárom helyen találtak szabálytalanságot. Hét helyen a fagylalt súlyával volt gondjuk, 6 helyen a minőség nem felelt meg a követelményeknek, a bizonylati fegyelem pedig mindössze két helyen volt olyan, amilyennek mindenütt lennie kellett volna. A következmény az lett, hogy a mulasztás súlyának megfelelően nyolc esetben szabálysértési eljárást kezdeményeztek, öt esetben a figyelmeztetést is elegendőnek találták. Becsapták a vevőt Magyarul tehát az történt, hogy egyetlen fagylalttal sem lehettek elégedettek, vagyis akik az ellenőrzött helyeken vásároltak fagylaltot, azokat ugyanúgy, mint az ellenőröket nyilvánvalóan becsapták. Sajnos, a korábbi hasonló végeredményekből olyan következtetést vonhatunk le, hogy ezután is ez lesz a sorsunk. Azért, hogy már nyalakodás közben is tudjuk: becsaptak, leírjuk, hogy a szabvány szerint a főzött íagylaLt ízesítésére tilos citromsavat, gyümölcs- port, befőtteket, gyümölcs- aromákat felhasználni. Ha pedig a fagylalt porból készült, akkor nem úgy kell reklámozni, hogy például eper, vagy málna, hanem úgy, hogy eper ízű, vagy málna ízű. A fagylaltporokat ugyanis úgy készítik, hogy nem gyümölcsöt, hanem ízesítő anyagot használnak hozzá. Szerencsére az ellenőrök nem jártak minden fagylal- tozóban és fagylaltárusítóhelyen. Így akár azt is hihetjük, hogy ahol mi vesszük a fagylaltot, ott nem csapnak be bennünket. (b. j.) Fásítás az út mentén Lopják, tördelik, kaszálják A napokban tartotta szemlét a 41-es számú fői újonnan fásított területei: Az elmúlt négy évben Nai kortól Baktalórántházái Vajától Vásárosnaményi összesen 32 kilométeres sz; kaszon vágták ki az elöregi dett, a közlekedésre is v< szélyt jelentő fákat. A baktalórántházi erdész' ezek helyére mintegy ötvet féle örökzöld és lomblevel cserjét, facsemetét — pl: tánt, fenyőt, mogyorót — ti lepített. Az eltelt négy é alatt ötmillió forintot kö töttek erre az útszakaszra, a hiányzó rész — ami nég; öt év múlva készül el — mi legalább ötmillióba fog k rülni. A növények telepítés rendkívül mostoha körűim nyék között kellett elvége niük. Az út menti vékony s: talaját, ahová a fákat, cse jéket ültették, már harmii éve nem mozgatták, s a hős szú ideje tartó aszály se kedvezett. Sok növény ne. bírja a gépkocsi gázait, illetve a tél folyamán kiszórt sót. Mindezeket a problémákat erősítették az emberek figyelmetlenségei és a vandalizmus, amellyel rengeteg kárt és felesleges pluszmunkát okoztak. Sajnos a telepített növények 10— 15 százaléka elpusztult, és ez csak nagyon kis mértékben köszönhető a mostoha kö~ rülményeknek. A legtöbb esetben emberi mulasztás, figyelmetlenség vezetett a növények pusztulásához. Permetezéskor gyakran szórták meg a fákat is vegyszerekkel, vagy a kisebb növények a kaszálásnak estek áldozatul. Ezek a véletlenek közé sorolhatók, de akadt tudatos pusztítás, lopás is. Április végén például Napkornál kilencven darab borókabokrot loptak el. A tetteseket csak kivételes esetben lehet kézre keríteni. Gyakori a növények megtépázása is. Vannak, akik innen szedig a seprűnek valót, vagy letördelik a gyöngyvessző, aranyvessző ágakat. Valószínű emberi hiba okozta azt a tüzet is, amely során a leveleki gyümölcsös és a baktalórántházi erdő között egy kilométer hosszan 81 darab fa és cserje égett el. Itt és a többi helyen is újra kellett kezdeni a telepítést. Vajon mikor lesznek a 41- es út mentén lombos fák, fejlett cserjék? Ha minden rendben menne, akkor is hosszú évekre lenne szükség, amíg kifejlődnek az árnyat- adó lombok. De ha így megy tovább, akkor évtizedeket is várhatunk, s talán még akkor is foghíjas lesz az út széle. (kertész) Közel egymillió forintba került az idén az idős korúak klubjának átalakítása Domrádon, s így bentlakásos intézményt hoztak létre. A tizennégy bentlakó mellett még tizenöten járnak oda nappal. A társalgóban televízió, rádió biztosítja a szórakozást, emellett többször mennek kirándulni is az idős lakók. (sz. e.) hitelbe