Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

2 Kelet-Magyaroruág 1987. október 3. Nyugdíj mellett gereblyéznek Városszépítés „gebinben” MÁR A ROKONSÁG SEM SZÉGYELU A Nyíregyházi Közterület- fenntartó Vállalat a kapaci­tását meg toldandó a lakóte­lepeken lévő parkok egy ré­szét szerződéses formáiban gondoztatja, többek között azzial a nem titkolt szándék­kal: ezáltal valamelyest hát­ba növekszik a parkgondo­zás presztízse, társadalmi megbecsülése. Le a kalappal azok előtt a nyugdíjasok, fia­tal munkások, mérnökök, ta­nárok előtt, akik sok esetben a környezetük ellenzésének, vagy talán néha gúnyolódá­sának dacára a nyugdíjuk, vagy a munkájuk mellett szerződésben tisztítják, gon­dozzák a parkokat, szépítik Nyíregyházát. Természete­sen fizetség ellenében. Hétszer kapálja Haraszti Sándor 70 éves rokkantnyugdíjast az Arany János utaai lakásán kerestük fel. Ö az Ungvár sétány, il­letve a Május 1. téri parkot gondozza. — A rám bízott 16 ezer négyzetméteres parkrészt március és november között legalább hétszer megkapá­lom, és gereblyével, seprű­vel, állandóan rendben tar­tom — mondja. — Általá­ban délelőtt dolgozom: a fi­am a Jósavárosbian lakik, a szerszámokat ott tartom. — Megéri? — A sok munkához íképest nem nagyon. — De én nem­csak most, hanem világéle­temben, amit vállaltam, azt. minden körülmények között becsülettel teljesítettem. Megdobálták paradicsommal Haraszti Sándor a nyugdí­jazásáig több munkahelyen dolgozott, de tevékenysége mindig a mezőgazdasághoz kapcsolódott. — 1973-ban az üzemben megemeltem egy súlyt, amit tízen sem bírtak, s megsé­rült a derekam, 1546 forint­tal nyugdíjaztak. A nyugdí­jam most sincs 3 ezer forint. Így a parkgondozásból jól jön az ia havi 1500 forint. — Az emberek becsülik a parkot? — Az idősek igen — vála­szolja —, a fiatalok nem, ve­lük sok a bajom. De szeren­csére valamikor portás vol­tam, s van két öltöny egyen­ruhám. Ez kölcsönöz némi tekintélyt. Örülök, amikor az öregek gratulálnak: amióta én gondozom, milyen szép a park. Bánt, hogy miután né­hány fiatalt megszólítottam: a kukoricacsutkát ne dobál­ják szét, másnap a hatodik 'emeleti ablakból paradi­csommal meg szilvával do­báltak. Egy magas, szimpatikus gépészmérnökkel a munka­helyén találkoztam. — Egy pályakezdő fizetése nem túl sok — kezdi a ma­gyarázatot. — A feleségem­mel lakásra gyűjtöttünk. (Azért múlt időben, mert időközben a Vasvári Pál ut­cán kaptak.) Mindent elvál­laltunk, amiből egy kicsit pénzt kereshetünk. Készítet­tem műszaki rajzokat, s hét­végeken jártam lakatosoíkkal dolgozni. Csak az volt a gond, hogy ezeket a megren­delő által diktált időben és iidőre, olykor éjszaka kellett elvégezni. Olyan munkára vágytam, amit akkor csiná­lok, ha időm, meg erőm van hozzá. Ezért örültem a Kelet- Miagyarországban olvasott parkgondozási lehetőségnek. Jól jött a pénz ... A felesé­gemmel, — aki főiskolát végzett — nyomban vállal­koztunk. A Jósaváros egy ré­szében gondozzuk a parkot. Eleinte a szülőkkel kellett megküzdeni, akik ugyancsak ellenezték tervünket. — Meddig csinálják? — Ha lesz lehetőség, s ha meg fogja érni, akkor to­vábbra is dolgozunk. Ugyan­is a lakás megvan, de a be­rendezéshez is pénz kell. Most már a rokonság sem szégyelli, amit csinálunk. Azért egy kis furcsa érzés még van bennünk. Egyéb­ként „tanárkollégáink” is vannak. Ök is restellik, ha a tanítványaik meglátják őket... Egy dolgot azért le Lapcsánka 4 kár bizonyosnak is vehetjük, hogy sok helyütt nem ismerik a lapcsánkát, azt a tirpák eredetű tájjellegű ételt, amelyet errefelé burgonyá­ból akármelyik háziasz- szony könnyűszerrel elké­szít. így aztán kissé lán- gosízűre sikerült az igye­kezet, amellyel az egyik szabolcsi kirándudócsopor- tot szerették volna megör­vendeztetni Békés megyé­ben. A példa mégis említés­re méltó: a Békéscsabai Ál­lami Gazdaság benedeki fogadója — egy hajdanvolt majorból átalakított ked­ves vendéglátóhely — olyan szeretettel fogadta a busz- nyi csoportot, mintha ezen múlna jó híre. És ezzel pár­huzamosan kell említeni egy másik példát, a szat- márcsekei vendégfogadó­ból. Ott a néhány autóval összeverbuválódott ven­dégsereg Szatmár és Be- reg szépségei után egy fi­nom ebéddel szerette vol­na feltenni a koronát úti élményeire. Az egyórás ki­szolgálás, a kérés ellenére is hideg leves után a ven­dégfogadás hideg zuhanyát a pincér adta megjegyzé­sével: „Megmarad a dollár, ha nem tetszik” — vetette oda. Mondhatjuk — s bízunk benne — hogy a csekei pél­da nem jellemző. Szeret­nénk, ha a benedeki fogadó néhány emberből álló sze­mélyzete által képviselt szíves vendéglátás lenne jellemző erre a vidékre is. Ugyanis a vendégek egy­szerre akarnak gyönyör­ködni a táj rejtett értékei­ben és élvezni a fogadás ízeit, amelyben szerepet kaphat egy szakácsnő szor­galma, találékonysága épp­úgy, mint a többi alkal­mazott készsége a szíves kínálásra. A Gyula melletti fogadó­ban elmondták, hogy igye­kezetükben Nyíregyházára telefonáltak, így tudakolták a lapcsánka receptjét, di­cséret érte. Mint ahogy di­cséret illeti azt a lelkes lo­kálpatriótát, aki külföldi vendégeit Debrecen, Hor­tobágy, Lillafüred után a szatmári táj idilljével akarja megismertetni. Az élményt azóta is emlegetik, s a vendéglátók bíznak ben­ne, hogy az éttermi kelle­metlen közjáték elhalvá­nyul az idő múlásával. L. B. kell szögezni: sok fiatal a tett helyett siránkozik. Sze­rintem, hia valaki dolgozni ákiar, pénzt keresni, az talál lehetőséget. A munka nem szégyen! Nem szégyen... Nem bizony. Ám mennyi­vel igazságosabb lenne az élet, ha a mérnök, a tanár igazi munkahelyén kereshet­ne annyit, mely a normális élethez szükséges ... Cselényi György Drágább és kevesebb fagylalt Mi van a tölcsérben? Nyalakodunk útón-útfélen. Ki két, ki három gömböt, ki magasra tornyozott, kétszínű csavart masszát, s közben vagy nem tudjuik eldönteni melyik a jobb, vagy azért választottuk a rosszabbilkat, mert ott kevesebbet kell ér­te sorbaállni. Az ár többféle A fagylaltról van szó, ame­lyikből az utóbbi időben egyre több és többféle kap­ható Nyíregyházán, különö­sen amióta a belvárosban több fagylaltozó nyílt. Van aki elmegy az Ószőlő utcára, vagy a Szamuely lakótelepre is, ment neki az ott készült fagylalt ízlik legjobban. S nemcsak a fagylalt lett több­féle, hanem a fagylalt ára is, ami kétféle lehetne, ponto­Már nem veszélyes hulladék, hanem értékes alapanyag a mezőgazdaságban felhalmozódó használt polietilén fólia és vegyszeres zsákok tömege. Ugyanis a TSZKER berettyóúj­falui üzemében ezeket újból feldolgozzák. Az erre a célra vásárolt gépsorokon granulálják a polietilén hulladékot, amelyekből az eredetivel azonos minőségű takarófólia, pár­nazsák és szemeteszsák készül, ismételt mezőgazdasági fel- használásra. Az alkalmazott technológia lehetővé teszi a polietilén termékek ötszöri felhasználását minőségromlás nélkül. Ez az újrahasznosító és környezetvédő beruházás másfél év alatt térül meg, mert a végtermék külföldön is értékesíthető. A képen: tömlőfúvás. (MTI-fotó) A tárgyalóteremből Totó, lottó, hírlap — Tíz évig dolgozott egyesí­tett kézbesítőként Jánosi Jó­zsef fehérgyarmati lakos a helyi postahivatalnál. Ez idő alatt igazgatói dicséretben részesült, elnyerte a szakma ifjú mestere elismerő címet, s több dicsérő oklevelet is kapott. Az elmúlt év karácsonya előtt azonban bűncselekményt követett el: egy belföldi pos­tautalványra aláhamisította a címzett nevét, s felvett he­lyette csaknem hatezer fo­rintot. Február végén egy 7770 forintról szóló utal­ványra hamisította alá a címzett nevét és az utalvány­nyal kifizetettként számolt el. Március végén egy reg­gel a postahivatal vezetője munkakezdés előtt ellenőr­zést rendelt el, amelynek során azonban nem derült fény Jánosi ténykedésé­re. Az ellenőrzés után hoz­zálátott a napi munkájához: s ezen a napon csaknem 13 ezer forint értékű totó- és lottószelvényt, hírlapot és képeslapot adott el — hitel­be! Cselekményeivel Jánosi József a postaigazgatóság­nak összesen 26 622 forint kárt okozott, melyet később teljes egészében megtérített. A bíróság megállapította, hogy Jánosi egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében, na­gyobb vagyoni hátrányt oko­zó hűtlen kezelés bűntetté­ben, valamint magánokirat­hamisítás vétségében bűnös. Ezért halmazati büntetésül 10 400 forint pénzbüntetésre ítélték — jogerősen. B. A. sabban kétfélének kellene lenni, de nem mindig az. •Rendelet szabja meg ugyan­is, hogy ia porból készült fagylalt kilónkénti ára 50, a hagyományos, főzött fagy­lalt kilónkénti ára pedig 70 forint lehet, s így kaphatjuk 2,50-ért, illetve 3 forintért gömbönként a presszókban vagy a fagyialtárusítóknál. Próbavásárlás, sú Ív hiány Persze ez az ár csak akkor érvényes, ha a fagylalt mennyisége annyi, amennyit a nagykönyvben megírtak. De hogy a valóságban mi­lyen eltérések vannak, azt nyaranta tapasztalják azok az ellenőrök, akik próbavá­sárlásra indulnak. A Nyír­egyházi Tanács VB terme­lés-ellátás felügyeleti osztá­lyának dolgozói az elmúlt napokban tizenhárom ellen­őrzést tartottak és tizenhá­rom helyen találtak szabály­talanságot. Hét helyen a fagylalt súlyával volt gond­juk, 6 helyen a minőség nem felelt meg a követelmények­nek, a bizonylati fegyelem pedig mindössze két helyen volt olyan, amilyennek min­denütt lennie kellett volna. A következmény az lett, hogy a mulasztás súlyának megfelelően nyolc esetben szabálysértési eljárást kez­deményeztek, öt esetben a figyelmeztetést is elegendő­nek találták. Becsapták a vevőt Magyarul tehát az történt, hogy egyetlen fagylalttal sem lehettek elégedettek, vagyis akik az ellenőrzött helyeken vásároltak fagylal­tot, azokat ugyanúgy, mint az ellenőröket nyilvánvalóan becsapták. Sajnos, a koráb­bi hasonló végeredmények­ből olyan következtetést vonhatunk le, hogy ezután is ez lesz a sorsunk. Azért, hogy már nyalakodás közben is tudjuk: becsaptak, leírjuk, hogy a szabvány szerint a főzött íagylaLt ízesítésére ti­los citromsavat, gyümölcs- port, befőtteket, gyümölcs- aromákat felhasználni. Ha pedig a fagylalt porból ké­szült, akkor nem úgy kell reklámozni, hogy például eper, vagy málna, hanem úgy, hogy eper ízű, vagy málna ízű. A fagylaltporokat ugyanis úgy készítik, hogy nem gyümölcsöt, hanem íze­sítő anyagot használnak hoz­zá. Szerencsére az ellenőrök nem jártak minden fagylal- tozóban és fagylaltárusító­helyen. Így akár azt is hihet­jük, hogy ahol mi vesszük a fagylaltot, ott nem csapnak be bennünket. (b. j.) Fásítás az út mentén Lopják, tördelik, kaszálják A napokban tartotta szemlét a 41-es számú fői újonnan fásított területei: Az elmúlt négy évben Nai kortól Baktalórántházái Vajától Vásárosnaményi összesen 32 kilométeres sz; kaszon vágták ki az elöregi dett, a közlekedésre is v< szélyt jelentő fákat. A baktalórántházi erdész' ezek helyére mintegy ötvet féle örökzöld és lomblevel cserjét, facsemetét — pl: tánt, fenyőt, mogyorót — ti lepített. Az eltelt négy é alatt ötmillió forintot kö töttek erre az útszakaszra, a hiányzó rész — ami nég; öt év múlva készül el — mi legalább ötmillióba fog k rülni. A növények telepítés rendkívül mostoha körűim nyék között kellett elvége niük. Az út menti vékony s: talaját, ahová a fákat, cse jéket ültették, már harmii éve nem mozgatták, s a hős szú ideje tartó aszály se kedvezett. Sok növény ne. bírja a gépkocsi gázait, il­letve a tél folyamán kiszórt sót. Mindezeket a problé­mákat erősítették az embe­rek figyelmetlenségei és a vandalizmus, amellyel ren­geteg kárt és felesleges pluszmunkát okoztak. Saj­nos a telepített növények 10— 15 százaléka elpusztult, és ez csak nagyon kis mértékben köszönhető a mostoha kö~ rülményeknek. A legtöbb eset­ben emberi mulasztás, fi­gyelmetlenség vezetett a nö­vények pusztulásához. Per­metezéskor gyakran szórták meg a fákat is vegyszerekkel, vagy a kisebb növények a kaszálásnak estek áldoza­tul. Ezek a véletlenek közé sorolhatók, de akadt tudatos pusztítás, lopás is. Április végén például Nap­kornál kilencven darab boró­kabokrot loptak el. A tet­teseket csak kivételes esetben lehet kézre keríteni. Gyakori a növények megtépázása is. Vannak, akik innen szedig a seprűnek valót, vagy letörde­lik a gyöngyvessző, arany­vessző ágakat. Valószínű em­beri hiba okozta azt a tüzet is, amely során a leveleki gyümölcsös és a baktalóránt­házi erdő között egy kilomé­ter hosszan 81 darab fa és cserje égett el. Itt és a többi helyen is újra kellett kezde­ni a telepítést. Vajon mikor lesznek a 41- es út mentén lombos fák, fejlett cserjék? Ha minden rendben menne, akkor is hosszú évekre lenne szükség, amíg kifejlődnek az árnyat- adó lombok. De ha így megy tovább, akkor évtizedeket is várhatunk, s talán még ak­kor is foghíjas lesz az út szé­le. (kertész) Közel egymillió forintba került az idén az idős korúak klub­jának átalakítása Domrádon, s így bentlakásos intézményt hoztak létre. A tizennégy bentlakó mellett még tizenöten járnak oda nappal. A társalgóban televízió, rádió biztosít­ja a szórakozást, emellett többször mennek kirándulni is az idős lakók. (sz. e.) hitelbe

Next

/
Thumbnails
Contents