Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
Gross Károly Lengyelországba látogat Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Zbigniew Messnernek, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására október 27. és 28-án hivatalos, baráti látogatást tesz Lengyelországban. (MTI) Befejeződött a nemzetközt szövetkezeti tanácskozás Pénteken Budapesten, a Hotel Duna Intercontinentalban befejeződött a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottságának háromnapos ülése, amelyre külföldről 600 küldött és szakember érkezett. A találkozón — a kölcsönös tájékoztatás alapján — megvitatták a nemzetközi szövetkezeti mozgalom helyzetét. Békeiigyalet az Országos Béketanácsnál Az Országos Béketanács — az ENSZ leszerelési hete alkalmából meghirdetett akció- sorozat részeként — szombaton, valamint október 26—30. között naponta 14-től 19 óráig békeügyeletet tart. Az 532-077, illetve az 533-077 telefonszámon magyar és külföldi békemozgalmi vezetők, leszerelési szakértők adnak tájékoztatást a békemozgalmi törekvésekről. Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP SzabolcsSzatmár megyei Bizottsága pénteken — Varga Gyula első titkár elnökletével — ülést tartott. A tanácskozáson a testület tagjain kiviül részt vettek a megyei párt- bizottság osztályvezetői, a városi és a városi jogú párt- bizottságok első titkárai. Ott volt Rubik László, a Központi Bizottság munkatársa. A pártbizottság elsőként megtárgyalta a községi pártbizottságok és pártvezetőségek működésének tapasztalatait, munkájuk továbbfejlesztésének feladatait. A napirend előadója Diczkó László megyei titkár volt. A vitában felszólaltak: Cserpák. Károlyné, a Rakamazi Cipőipari Szövetkezet dolgozója, Enyedi Sándorné, a nagykállói nagyközségi pártbizottság titkára, Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi párt- bizottság első titkára ‘és Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára. A testület Ekler György megyei titkár előterjesztésében vitatta meg és hagyta jóvá A munkakultúra és életvitel alakulása Szu- bolcs-Szatmárban című jelentést, amelynek vitájában felszólalt Petruska Sára orvos, a nyíregyházi egészségügyi pártbizottság titkára, Nagy Sándor, a Mezőgép igazgatója, Rigó Zoltán, a MÁV záhonyi üzemigazgatóságának vezetője, Cservényük László, a tanárképző főiskola főigazgatója, Tóth Géza, az SZMT vezető titkára, László Béla, a fehérgyarmati városi pártbizottság első titkára és Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. A testület ezt követően beszámolót hallgatott meg és fogadott el a pártbizottság legutóbbi ülése óta végzett munkáról, majd úgy döntött, hogy felhívásban fordul megyénk párttagságához a Központi Bizottság június 2-i állásfoglalásával kapcsolatos teendők meggyorsítására. Az agrártermelés (ejlesztéséríl I Színám az egészségem mozgalom nyitánya Cselekvés a saját egészségért Dr. Csehák Judit minisztorolnok-helytt»« beszéd» A munkaértekezlet részvevői. (Elek Emil felvételei) Pénteken a kertészeti egyetemen a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti fejlesztés helyzetéről és a fejlesztés tennivalóiról tartottak országos értekezletet az irányító szervek és a vállalatok, gazdaságok képviselői. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában kiemelte: az agrárágazatok szerepe nem csökkent az ország gazdasági életében, az élelmiszer-termelésnek a gazdasági stabilizációban változatlanul nagy jelentősége van. A továbbiakban az alkalmazkodóképességet kell sokoldalúan fejleszteni, ez hozhat megoldást az agrártermelés jelenleg fellelhető gondjaira. A jövő esztendő a minőségfejlesztés éve lesz, minden területen törekedni kell arra, hogy jobb minőségű és piacképesebb árut adjanak a termelők. A megyei tanács nagytermét pénteken délután zsúfolásig megtöltötték az egészségügy, az egészségnevelés, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a tanácsok vezetői, a Vöröskereszt aktivistái, pedagógusok, kiszesek. Munkaértekezlet keretében ekkor nyílt meg a Szívügyem az egészségem elnevezésű megyei program, mely az egészségmegőrzés nemzeti programjához kapcsolódik, elsőként az országban. A tanácskozáson részt vett dr. Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke, valamint az érintett szervezetek vezetői. A megjelenteket Ráczné dr. Kassy Erzsébet, az alkoholizmus elleni megyei bizottság titkára köszöntötte, majd Csehák Judit emelkedett szólásra. Bevezetőjében utalt arra a felhívásra, melyet Horváth István színművész olvasott fel, s mely a megyei célokat tartalmazta, mondván: ehhez a programhoz ő maga is szívesen csatlakozik. Beszédében a továbbiakban elemezte azt a helyzetet, mely a hetvenes évekig hazánkban jellemző volt: erőteljesen fejlődött az egészségügy, s ezzel egy időben kedvező volt a népesség egészségi állapota is. Ezt követően változott meg a helyzet, amelynek oknyomozása komoly gondot okozott mind a politikai, mind az egészségügyi vezetésnek. — Egy kelet-finnországi példa vezetett nyomra — fejtegette — ahol kiderült, hogy a favágók, akiknek munkáját szinte teljesen gépesítették, igen sűrűn haltak meg infarktusban. A WHO vizsgálata kimutatta, hogy a hirtelen megszűnt fizikai terhelés, a kevés mozgás, s ezzel együtt a megmaradt korszerűtlen táplálkozás volt a betegségek oka. Ekkor indult egy olyan akció, mely a gyermekeken keresztül igyekezett hatni a szülőkre, hogy ezen változtassanak. Jó idő telt el, de végül igazolódott a feltevés, s jelentős, pozitív változás következett be. Mint kiderült: a betegség, a halál megelőzésében rendkívüli felelősség hárult az emberre, hiszen a megoldás nem orvosi kérdés volt, hanem magatartásé, az egyén reagálásáé. Ezt követően a miniszterelnök-helyettes elmondta: a hazánkban tapasztalható romlás elsősorban a legaktívabb korban lévő férfiaknál volt tapasztalható, itt is a munkások körében. Lassan, de biztosan megjelent a nők fokozott megbetegedése is. A figyelmeztetést komolyan kellett venni, s így született meg a nemzeti egészségmegőrző program. Ez többek között azt is jelenti: az egészségügyben is végbe kell menA nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendeztek pénteken Nyíregyházán, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. Elnöki megnyitójában Kiss Gábor kandidátus, az oktatási igazgatóság igazgatója egyebek között a következőket mondta: — Minthogy a szocialista világrendszerben megoldandó feladatok súlya és nagyságrendje alig kisebb, miint volt a XX. század elején, s minthogy a problémák megoldásától, mint akikor, ma is a világtörténelmi haladás sorsa függ, szakítanunk kell 1917-nek oly sokáig szokásban volt ceremoniális megünneplésével, figyelmünket a társadalomépítés mai feladatainak megoldására kell összpontosítani. Az az igazi kérdés, hogyan járulhatunk hozzá mi magunk a feltételek módosításához, hogy az eredményben, a létrejött új helyzetben a körülmények adta lehetőségek valóra váltását, mint saját céljaink megvalósulását szemlélhessük. Ezt követően Harsányi Iván tartott előadást az ok-- tóberi forradalom világtörténelmi jelentőségéről, váFigyelmünket a mai feladatok megoldására kell fordítani Tudományos emlékülés Nyíregyházán i nagy október évfordulója alkalmából Harsányi Iván beszél a tudományos emlékülésen zolva az azóta megtett, ellentmondásoktól, megtorpanásoktól sem mentes utat. Az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezetője kifejtette: a szocialista forradalom szerves folyamat, amely most is tart, s amelynek tapasztalatait, tanulságait hasznosítanunk kiéli. Ma valamennyi szocialista országban azt akarják az emberek, hogy jobban élhessenek, nagyobb legyen a rend, kevesebb a visszaélés, joguk legyen a szaibad szólásra és beleszólásra. Saját gondjainkat is érintve kifejezésre juttatta azt a véleményt, hogy igazából nem az előttünk álló, kétségtelenül nehéznek ígérkező időszaktól kell tartani, hanem attól, ha egy idő után úgy éreznék az emberek, végeredményben nem történt lényeges változás, nainden mehet a régiben. Az előadás után korreferátumok hangzottak el. Marosi Lajos, az igazgatóság tanszékvezetője a szovjet átalakítás politikájáról, mint forradalmi, dialektikus 'folyamatról fejtette ki nézeteit. Nádasdy József főiskolai adjunktus a lenini szövetségi politika elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, Filep Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa pedig Lenin tanítása a gazdasági koncessziókról címmel . tartott korreferátumot. A tudományos ülésen részt vettek és felszólaltak Szabolcs-Szatmár lengyel és szovjet tes'tvérmegyéi pártbizottságainak előadói A Minisztertanács elnökhelyettese a nemzeti programot ismerteti. ni egy szemléletváltásnak, másféle partneri viszony tételezendő fel beteg és orvos között. Ugyanakkor az emberek figyelmét is rá kell irányítani arra, hogy nem a mindenhatónak vélt, tekintélyelvű gyógyítás jelenti a megoldást, hanem elsősorban az egyén magatartása, cselekvése saját életéért. — Többen felvetették az elmúlt időben, hogy most, amikor a gazdasági helyzetben bonyolultabb korszak köszönt be, van-e létjogosultsága egy ilyen programnak — folytatta Csehák Judit. — Tény, hogy a jövőben a kormány nem tudja csökkenteni a stresszt. Az új munkaprogram több munkát kíván. A keresetek alakulása feltételezi a többletmunkát. A feszültségek nőnek, a kockázati tényezők szaporodnak. Miután más lehetőség nincsen, az egyénnek kell azon gondolkodni, hogy saját feszültségét mivel oldja, s ez az oldás ne az alkohol legyen, hogy a stresszt ne újabb és újabb cigarettákkal vezesse le, hogy magában is tudatosítsa: ő, az ember, valakinek fontos, s talán még az életszínvonal átmeneti csökkenése is jobb, mint a kockázatok miatti megbetegedés, netán halál. Elemezte a miniszterelnökhelyettes, hogy a kormány eddig is igyekezett az árakban, azok emelésekor is kifejezésre juttatni, hogy preferálja azt, ami egészségesebb. Mutatkozott pozitív hatása az alkohollal kapcsolatos korlátozásoknak is. A kormánynak továbbra is meggyőző magatartást kell tanúsítania, de szükséges, hogy az állampolgár is átérezze saját felelősségét, és az egészségügy is azonosuljon a megváltozott körülményekkel. — A mi korosztályunk megélte azt — mondta befejezésül —, hogy elveszítette az édesapját. Sajnos, úgy tűnik, a századfordulóra az özvegyi sors jut nekünk. Most legalább arra vigyázzunk, hogy gyermekeinket ne veszítsük el. Beszédét követően Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese ismertette a sza- bolcs-szatmári programot. Elgondolkodtató tényekkel igazolta, hogy ezen a tájon az országos. helyzetet is felülmúlóan sok a gond. A településszerkezet, az ingázás, a bérek, az életmód torzulásai problémák sokaságát szülik. Nő a tbc-sek száma, 30 ezer rokkant él a megyében. Romlik a koraszülési mutató is. Ez késztetett minket arra — fejtegette —, hogy igen gyorsan reagáljunk, s kidolgozzuk azt a programot, amely nélkül se a stabilizálás, se a kibontakozás nem képzelhető el. Mert edzett, munkabíró, egészséges, szellemi és lelki kultúrával rendelkező embe(Folytatás a 4. oldalon) ; XLIV. évfolyam, 251. szám ARA: 2,20 FORINT 1987. október 24., szombat
