Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

MA Á K-M Nyírbátorban (2. oldal) Menekülés a művelődéstől? (3. oldal) Ipari szövetkezeti elnökök tovább­képző ^ A megyében do zi pari szövetkezetek ék.jKÁ négy napra elvonultak a világ za­jától, a hajdúszoboszlói OKISZ Oktatási Központban vesznek részt továbbképzé­sen. A tanfolyam célja, hogy a szövetkezeti vezetők rá­hangolódjanak a jövő évi szabályozó-, ár- és adóválto­zásokra, ismerjék a főbb irá­nyokat, így ennek alapján szervezzék termelőegységük­ben a munkát. A kedden kezdődött to­vábbképzés első előadója Gyuricsku Kálmán, a me­gyei pártbizottság titkára az ipari szövetkezetek helyi fel­adatairól tartott előadást. Ma az általános forgalmi adóról 'és a magánszemélyek jöve­delmi adójáról lesz előadás >s .konzultáció, csütörtökön Kónya Lajos, az Állami Bér­es Munkaügyi Hivatal elnök- helyettese az adóreform, a bérrendszer és a munkaerő­gazdálkodás összefüggéseiről beszél, pénteken Szikszai Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a jövő évi árszabályozás főbb jellem- zőit ismerteti. r------------­Javítani a falusi turizmus feltételeit Új építési lehetőségek Azöld főzet _________________________________/ U a mint a lángos, olyan lapos a kenyér, ha összemegy a tej, ha mócsingos a hús, vajon mi­re gondolunk? Semmi eset­re sem arra, hogy akiket illet, tisztelettel adóznának az élelmiszeripari terméke­ket többségben megvásároló hazai fogyasztóknak. Mind­ez aközben jutott eszembe, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagaz­daság három évre szóló munkaprogramját, a zöld füzetet lapozgattam. Vezérlő elv termelésben és termeltetésben minden területen a minőség. Gya­korló gazdászoktól hallot­tam vissza a megtanult lec­két, hogy nincs többé kü­lönbség az árut illetően bel­földi és exportpiac között. A jótól is jobbat kell adni, de úgy, hogy a gazdaság ebbe ne rokkanjon bele. Ez utóbbi elkerülésére is van egy megfogalmazott sza­bály: a gazdaságosság. Kü­lönben is, nem az a drága, ami jó, hanem: ami rossz. A silány, az elfogadhatatlan és fogyaszthatatlan termék­re fordított energia, erő ki­dobott pénz. Természetesen a mező- és élelmiszergazdaság prog­ramja nemcsak az, ami a fenti mondatokban van. A minőség hangsúlyozása egy­külterületen Ülésezett a megyei tanács vb Ülést tartott kedden a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. Beszámoló hangzott el a kölesei, illetve a szatmár- csekei tanács vb-k tevékenységéről, ezt követően a megye vízi közmű-ellátottságát tekintették át. Megtárgyalták a külterületi lakott helyek lakásépítési lehetőségeinek bőví­tését, majd a végrehajtó bizottság személyi ügyeket tárgyalt. erőfeszítések tiszteletre mél­tóak, de a mezőgazdasági ter­melésben felszabaduló mun­kaerő foglalkoztatására egyre kisebb a lehetőség a mel­léküzemágakban. Ugyanezen a településen — jóllehet épült új ABC-áruház, a négy társközség egyikében Kispa­ládon, önkiszolgáló boltot alakítottak ki, Fülesden is sor került korszerűsítésre, de — az idegenforgalom feltéte­lei még mindig hiányosak. Igen sok — 60 — az üresen álló családi ház, amit jó üz­letpolitikával a falusi turiz­mus szolgálatába is lehetne állítani. Szatmárcsekén sem különb a helyzet, itt is évek óta ke­resik a megoldást a foglal­koztatási gondokra, igaz, e téren valamelyest sikerült előbbre lépni. Az idén itt a termelőszövetkezet 120 főt foglalkoztató bútoralkatré­szeket gyártó melléküzemágat hoz létre, tanácsi támogatás­sal. Szatmárcseke és társköz­sége, Túristvándi ezer hek­tárral részesül a Szatmár-be- regi Tájvédelmi Körzetből, vonzza ide az idegent Köl­csey Ferenc síremléke, az Szovjet forgatócsoport ér­kezett megyénkbe. A filme­sek az Októberi forradalom hetvenedik évfordulója tisz­teletére (készítenek filmet Kárpátalja testvérmegyeiben a mindannyiunk számára előnyös társadalmi, gazdasá­emlékszoba, a kopjafás te­mető, a Túr-bukógát, a hely- történeti gyűjtemény, a mű­emlék vízimalom. Ám itt is szükséges keresni a jövőben a feltételek javításának lehe­tőségét. A továbbiakban a vb az építési és vízügyi osztály te­vékenységét értékelve töb­bek között megállapította-: hatósági tevékenységében lényeges változást jelentett az építésügyi igazgatási tenniva­lók teljes decentralizálása, az építésigazgatási társulások létrehozása. Ma már a me­gye egész területén helyben intézik a lakosság ilyen irá­nyú ügyeit. Létrejött az épí­tésfelügyeleti csoport, amely áz idén augusztus végéig 332 ellenőrzés során 139 esetben tárt fel szabálytalanságot. A vízügyi hatósági jogkör gya­korlása során évenként 70 nagyfogyasztó részére állapít­ják meg a felhasználható víz mennyiségét, a közcsatornák szennyezőit a beszámolási időszakban 6—8 millió fo­rinttal bírságolták. Nagy gon­don fordítanak arra, hogy a megye minden településének legyen valamilyen rendezési terve. Év végére már a me­gyebeli települések 80 száza­lékának lesz ilyen terve. A vízgazdálkodási elképze­lések sikeres teljesítése a ha­todik ötéves tervben kedve­ző mennyiségi és minőségi változást eredményezett: a (Folytatás a 4. oldalon) gi, kulturális együttműködés­ről. Kedden Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára ült a kamera elé, aki a szomszédos területek barát­ságáról, a (testvérkapcsolatok fejlődéséről beszélt a ripor­ter kérdéseire válaszolva. A gyengébb kukoricát a szövetkezetekben úgy hasznosít­ják, hogy silónak vágják le. A dombrádi Petőfi Terme­lőszövetkezetben tizenöt hektárnyit vág le silónak Haj­nal Bertalan és Labbanc László. (Jávor) Szovjet forgatócsoport Film a megyéről Évente 160—170 ezer férfiöltönyt készít a Vörös Október Ruhagyár vásárosnaményi gyára. Az itt gyártott termékek 25 százalékát belföldi megrendelők részére szállítják. Ké­pünkön Demeter Zsuzsa a szovjet exportra készülő szóló és öltönynadrágokra varrja a gombokat. (Császár Csaba felvétele) Továbbképzés a mezőgazdaságba! Indul az adótanfoiyam A továbbképzésre jelent­kezők száma évek óta egyre kevesebb, de az idén nem lesz gondja megyénk to­vábbképző központjának, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolának. Novemberben ugyanis adótanfolyamot in­dítanak, amelyre máris sokan jelentkeztek; csak a helyi mezőgazdasági üzemek­ből 550-en jelezték részvéte­lüket. A főiskola eredetileg húsz­féle tanfolyamot indított, de az idők folyamán ezek száma gyarapodott. Szükség volt ugyanis néhány olyan spe­ciális ismeretet nyújtó tanfo­lyamra, mint például az ál- lattegészségügyi, tűzrendé­szen, vagy szárítóberendezést kezelő. Áz ország minden pontjáról jelentkeznek a fő­iskola jellegéből adódó mű­szaki tanfolyamokra. A mező- és erdőgazdaság, az élelmiszeripar területén dolgozó vezetők és szakem­berek továbbképzése azon­ban nem olcsó mulatság. A tanfolyamok önköltségesek, egy középfokú szakmai to­vábbképzés például hetente 1600 forintba kerül, a vezető­képző kétezer forintba. Az árat nem az előadó szemé­lye, hanem az határozza meg, hogy kiknek tartja az elő­adásokat. A továbbképzési központ az idén néhány újdonsággal szeretné magára felhívni a figyelmet, s ezekkel növelni az érdeklődők számát. Ide­tartozik az adótanfoiyam; a középvezetők, közgazdasági és pénzügyi ügyintézők tan­folyamát helyben, a mező- gazdasági főiskolán tartják majd, a magasabb vezetőkét a fővárosban, a MÉM Mér­nök- és Vezetőképző Intéze­tében, a számítástechnikai módszereket alkalmazókét pedig a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskolán. Ebben az évben vezették be az országban először, hogy a műszaki melléküzem­ág-vezetők tanfolyamán napi két órában számítástechni­kát is oktatnak — költségnö­vekedés nélkül. Ugyanezt tervezik tavasszal a főága- zat-vezetői és középvezetői tanfolyamon részt vevők szá­mára is. Szintén egyedülálló, hogy a szakmai továbbképzé­seken napi két órában idegen nyelvet tanítanak — ahol az általános ismereteken túl — a szakkifejezések elsajátítá­sára helyezik a hangsúlyt. B. A. Gyenge átlagok Szakmunkásképzés Mátészalkán Korszerű szakmai és álta­lános műveltséggel rendelke­ző szakmunkástanulók neve­lése a szakmunkásképzés cél­ja — hangzott el tegnap a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülé­sén, melyen többek között az ipari szakmunkásképzés hely­zetéről volt szó. A 138. számú Ipari Szak- rrfunkásképző Intézet igazga­tója elmondta, hogy nagy gondot jelent: az intézetbe jelentkezett tanulók zöme elégséges tanulmányi átlag­gal rendelkezik. Nagy nehéz­séggel sajátítják el a fizika és a matematika alapfogal­mait, gyenge az írási, helyes­írási, olvasási és beszédkész­ségük. A szemléltetés korszerűsí­tésére nagy anyagi áldozato­kat fordítottak. Kiépítették az intézetben a videohálóza- tot, mely hatékonyan mű­ködik. Az „egy üzem, egy tanterem” akció keretén be­lül gyarapították a televízi­ók számát, hogy minden tan­teremben legyen készülék. A logikus gondolkodás fejlesz­tése és az új technika elsajá­títása érdekében számítógé­pes tantermet alakítottak ki, ahol az első'évfolyam tanu­lóinak már órarend szerint tanítják a számítástechnikát. A tanulók gyakorlati okta­tása az intézeti tanműhely­ben és a vállalatoknál törté­nik. Van egy harmadik kép­zési forma is, az egyedi vagy szórványképzés, amikor a tanulókat szakmunkások mellé osztják be. A vállala­tok, üzemek többségénél jók az oktatás tárgyi és szemé­lyi feltételei. Várhatóan to­vább javulnak a képzés fel­tételei a MOM-gyárban, ahol új tanműhelyt kap a műszerész- és a forgácsoló­szakma. (magyar) A testület megállapította: a megye idegenforgalmi tér­ségei közül a szatmári terü­let rendelkezik a legsajáto­sabb jegyekkel. Itt együtt ta­lálhatók a megye gazdag kul­túrtörténeti, népi építészeti, , néprajzi, történelmi irodai- i mi emlékei. A folyóvizek mellett kiemelkedőek a Szatmár-beregi Tájvédelmi ; Körzet természeti értékei, ; amelyek a kiránduláshoz, a hétvégi pihenéshez nyújta- i nak kedvező lehetőséget. Mindemellett ez a táj, mely- ; nek két fontos települése Kölese és Szatmárcseke, igen sok gonddal küzd. Általában ; probléma itt a foglalkozta­tás, de megtalálhatók az el­maradott térségekre jellemző más hiányosságok is. -Köl­esén például a mobilizálható munkaerő 135 fő, aki, bár a ( szükséges iskolai végzettség­gel rendelkezik, nem jut munkahelyhez. Az eddigi általán nem azt jelenti, hogy a termelésféjlesztés mennyiségi oldaláról le­mondanánk. Sőt! Búzából hektáronként 5,2—5,4 ton­nás, kukoricából 7—7,1 ton­nás átlagot kell elérni a tervidőszak végéig. De szá­mol a program a fehérje- növények, az olajos magvak termelésének bővítésével, a termésátlagok növelésével is. Zöldségtermesztésben a termésátlagok 8—10 száza­lékos emelése az indokolt. Állattenyésztésben elsődle­ges a marhahizlalás, de a vágósertés-állomány 3—4 százalékos növelése se könnyen megoldható fel­adat. A juhágazatban há­rom év alatt a vágójuh-elő- állítás 8—12 százalékos nö­vekedésével számolnak. Ez sem kevés, ha tudjuk, hogy tavaly még mélyponton volt az ágazat. H osszú lenne a lista akkor is, ha a zöld füzetnek minden ol­daláról most csak egy-egy adatot kiemelnék. Ez nem szükséges, nem is ez volt a célom. Nem az olvasóknak kell tudniuk, hogy mi a me­zőgazdászok és az élelmi­szer-ipari szakemberek dol­ga. De mert a füzet beve­zetőjében hangsúlyozottan utalt a fogyasztókra, így össznépi üggyé lett ez a program is. Remélhető, hogy akikre tartozik, azok nemcsak olvasók — már cselekednek is. S. E. j XLIV. évfolyam, 248. szám ÄRA: 4,80 FORINT 1987. október 21., szerda • .. s u,':" ' k ' ** •' *'• • v- * ' .' -c . ,

Next

/
Thumbnails
Contents