Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

1987. október 20. Kelet-Magyarország T Kereskedők és tanácsok Beavatkozás vagy érdekképviselet? Az utóbbi időben előadá­sokban, publikációkban — az állam és a gazdaság viszo­nyát értékelve — többször esik szó a tanácsok és válla­latok kapcsolatáról. A fogal­mazás gyakorta szélsőséges. A megítélésnél divat lett a kapcsolatokban a beavatko­zást túlhangsúlyozni. A vállalati, nemkülönben a tanácsi önállóság erősödésé­vel egyre inkább felvetődik a dolog elméleti megalapozott­sága, gyakorlati jelentősége. Elméleti, mert a teljes önál­lóság környezeti feltételei ma még sem a vállalati, sem a tanácsi gyakorlatban nincse­nek meg. Gyakorlati jelentő­sége úgyszintén fontos, mert a vállalati és a tanácsi szfé­rának egy változó közegben kell a gazdaságpolitika, a társadalom követelményei­nek megfelelő magatartást kialakítani. Mit tekintek pejoratív ér­telemben beavatkozásnak? Azt a magatartást befolyáso­ló tevékenységet, melynek során egy másik szervezetet a társadalmi és vállalati érdek­kel ellentétes, a vállalati jö­vedelmet negatív irányba változtató döntésre késztet­nek. Torzulások Az irányítás, az ellenőr­zés, a kapcsolattartás mód­szerei, megnyilvánulásai bo­nyolultak, differenciáltak. Azok, akik fel tudják mérni partnerük érdekeit és meg­találják a kölcsönösen azo­nos pontokat — netán a tola- renciával is meg vannak áld­va — eredményesen hangol­hatják össze tevékenységü­ket. Ott ahol ezt nem te­szik, netán nem is akarják, erősödik a feszültség, majd az erőfitogtatásba rokkan bele az érintett szervezet. A vállalatok és tanácsok kapcsolatának egy sajátos területe a kereskedelem. Sa­játos, mert a lakossági jöve­delemváltozás, a termelés fejlődésének, s fogyasztási cikk import növekedésének eredményeként állandósult az a társadalmi igény, hogy a keresletet mindig maga­sabb szinten elégítsék ki. A tanácsok az áruellátás, a vendéglátás színvonalának javításáért — a differenciált­ság érdekében —, sokszor megalapozatlanul presztízs­okokból alacsony hatékony­ságú, vagy gazdaságtalan fejlesztésre, résztevékeny­ségre is orientáltak. Változó feltételek A vállalatirányítás korsze­rűsítésével megszűnt a taná­csi felügyeleti irányítás, a felügyeleti ellenőrzés. Ezzel megszűnt a döntések befolyá­solásának közvetlen lehető­sége. A hatósági, a pénzügyi­gazdasági ellenőrzés mellett nem szűnt meg — de tartal­mában változott, gazdagodott — az ágazati ellenőrzés. En­nek keretében szükséges a piaci folyamatokat, a gazda­sági verseny hatását, a tevé­kenység tisztességes folyta­tását stb. figyelemmel kísér­ni. Ezen ágazati ellenőrzés új formája a piacfelügyelet. Ez az aminek tartalmát ma sokan nem ismerik, de kellő­képpen nem is tisztázott. A tanácsoknál eszközöket kere­sünk a kapcsolattartáshoz, holott módszereket kellene, mert az eszköz a piacfelügye­let maga. Ez az ellátásszer­vezés eszköze. A vállalatok egy részénél pedig az irányí­tás megváltozása alatt a kap­csolatok teljes megszűnését értik. Az ellátáskoordinációt beavatkozásnak tekintik. Megjegyzem, hogy azokkal értek egyet, akik balga dol­goknak tartják egy vállala­tot tevékenységének ellátá­sára kötelezni. Csak hát amíg nincsenek valós piaci viszo­nyok, nincs versenyhelyzet, addig a feladat nem teljesíté­se esetén az ellátási zavar előidézése nem okoz negatív hatást a szervezet pozíciójá­ra. Ilyen körülmények között a vállalati érdekre hivatkoz­va az alkalmatlan vezető is tovább manipulálhatja kör­nyezetét. Szélesebb tartalom — Lenni kell kontrollnak, információt közvetítő alap­vető és napicikkek esetében még döntést befolyásoló in­tézménynek is. Vagy nem azért alapította a tanács a kiskereskedelmi vállalatot, hogy adott feltételek mellett az jövedelmezően biztosítsa a lakosság ellátását? Sokan a piacfelügyeletet leszűkítik operatív intézke­désekre, amikor is valami­lyen piaci zavar elhárításá­ra intervenciós beavatkozás történik. Valójában a piac- felügyelet tartalma ettől jó­val szélesebb. A piacpolitiká­tól kiindulva — ami a gazda­ságpolitika egyik eleme — a piacszervezésen, piacépíté­sen át az operatív piacfel­ügyeletig, majd a piacel­lenőrzésig több funkciót fog át A tanácsok a piacfelügyelet elemei közül a piacpolitika kivételével mindegyikben megtalálhatják közvetlen feladatukat. A piacépítés, piacszervezés feladatai kö­zött például az egyenlő fel­tételteremtés és követelmény­támasztás a szektorok szá­mára, a vállalkozások, a ter­meltetés, a gazdasági integ­ráció kibontakozásának előse­gítése, a monopolhelyzet megszüntetése stb. kap he­lyet. Az operatív piacfel­ügyeleti tevékenységben köz­reműködnek — információ- adással, intézkedés kezdemé­nyezésével — a tanácsok is. A piacellenőrzés szerves egységben a többi elemmel jelenik meg. Visszacsatol, szükség esetén új feladatot indukál, az előzőektől elvá­laszthatatlan. A kereskedelmi szerveze­tek és a vásárlók érdekeinek azonos pontjához eljutni — adott feltételek mellett a leg­jobb áruellátást gazdaságo­san biztosítani — a piacfel­ügyelet eszközeivel lehet. Er­re a hiánygazdaság viszonyai között mindvégig szükség lesz. Viszonyaink között a taná­csok koordinációs munkája nem lehet azonos a vállalati életbe való szükségtelen be­leszólással, sokkal inkább a versenyfeltételek javítására, az együttműködés kibonta­koztatására kell, hogy irá­nyuljon. Takács József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztály vezetője Dízelolaj helyett — birkafaggyú? Üj-zélandi kutatók úgy vélik, hogy birkafaggyúval kőolajat takaríthatnak meg. Az ország­ban 70 millió birka tenyészik, s minden állat, amikor feldolgoz­zák, a húshoz tartozó zsiradékon kívül még több mint 2 kg fagy- gyút is ad. Csakhogy szobahő­mérsékleten a faggyú szilárd hal­mazállapotú. A kutatóknak sike­rült egy olyan eljárást találniuk, amelynek révén a faggyú — al­kohollal és egy katalizátorral melegítve — megolvad, s a dí­zelmotorokban üzemanyagként felhasználható sárgás folyadékká bomlik. A dízelolajhoz legfeljebb 20 százalék birkaolaj keverhető hozzá, mert ha az arány ennél nagyobb, az adalék hideg időben összecsomósodik. A teherautók és a traktorok átalakítás nélkül használhatják az új üzemanya­got. Egyelőre az a baj, hogy — akár a legtöbb biomassza-üzem­anyag — ez is drágább az olaj­nál. /------------------------------------------------V Madár­gyííríízés Tiszalökön Megkezdte őszi munká­ját a nyíregyházi Pro Na­tura környezetvédelmi csoport. A tisza vas vári Herman Ottó madártani csoporttal közösen madár­gyűrűző és vonuiáskútató tábort szerveztek Tisza- lökre. Ezen a területen már több mint tíz éve rendszeresen figyelik, gyűrűzik a vonuló mada­rakat, így gyűjtve infor­mációt a madarak meny- nyiségi viszonyairól. A hétvégi kedvező idő­járás elősegítette a bő fo­gást. A nádasban felállí­tott madárfogó hálókba bőven kerültek vörösbe­gyek, erdei szürkebegyek, poszáták és cinegék. A há­lókba gabalyodott mada­rakat ügyes kezű madará­szok szedték ki, s vitték a gyűr űző ponthoz, ahol ma­dártani szakemberek vé­gezték a határozást, és gyűrűzést. Nem egy eset­ben került már kézre ha­zánkban, de külföldön is Tiszalökön gyűrűzött ma­dár. A gyűrűzésen a szakem­berek és érdeklődők mel­lett az új madárbarát ge­neráció, a gyerekek is részt vettek. Tiszavasvári- ból a Bölcs Bagoly ma­dártani szakkör, Nyíregy­házáról a Zöldikék termé­szetvédelmi csoport. Mindkét csoportot 5—7. osztályos gyerekek alkot­ják. A Pro Natura környe­zetvédelmi csoport követ­kező akciója a hortobágyi daruvonulás megfigyelé­se, s darvak megszámlá­lása lesz. Petrilla Attila ________________________________/ Karbantartás korszerűen Sikeres rendezvénynek bizonyult a nemzetközi karbantartási konferencia, amelynek Nyíregyháza adott otthont. A szervezők, a Gép­ipari Tudományos Egyesület aktivistái gondoltak arra is, hogy a legújabb módszerek ismertetése mellett a gya­korlatban is tanulmányoz­hassák a szakemberek a kar­bantartáshoz szükséges gé­pek, berendezések működé­sét. Az egyik abonyi ipari sző-' vetkezet egy olyan, köny- nyen kezelhető olajrege­neráló berendezést muta­tott be, amely alkalmas a szennyeződés és a víz ki­választására. i Álmatermesztés Hollandiában Egy tanulmány tapasztalatai 1987. augusztus 3—8. között az Almaegyesülés szervezé­sében tanulmányoztuk Hollandia almatermesztését, -érté­kesítését. Nem akarom az olvasót mélyreható szakmai le­írással untatni, csak azt a termesztési és értékesítési gya­korlatot szeretném kiemelni, amiben a holland almater­mesztés és -értékesítés felfogásában, Szellemében más, mint amit mi csinálunk és amire nekünk anyagi és környezeti lehetőségünk van. Éppen ezért az ott látotta­kat, tapasztaltakat egy az egyben nem szabad és nem is lehet átvenni. Amiben ér­demes elgondolkodni és a megvalósítása lehetséges — az anyagi és pénzügyi lehe­tőségek függvényében —, az a háztáji, házikerti, kisvál- lalikozások formájában meg­valósítható igen intenzív ki­sebb területekben megvaló­sítható telepítések. Igen sok hazai kistermelő, háztáji gazda a hollandiai termesztéstechnológiát, ön­tözést stb. meg tudná való­sítani, bizonyos módosítás­sal. Rugalmasabb fajtaará­nyokat: tudna kialakítani, az ültetvényt szakaszosan 12— 14 év alatt le tudná cserélni, rugalmasabban tudna a pia­ci követelményekhez alkal­mazkodni. Természetesen mindehhez a szaporítóanyag- hátteret biztosítani kellene, az értékesítés integrációjá­ban magasabb szintet kelle­ne elérni. Az intenzív almatenmesz- ítés fő lényege a tapasztala­tok szerint: M—9, és M—26- os alanyok használata. Egy hektáron 2—3000 darab fa támkarók mellett. Széles fajtakör-használat: egy-egy farmer 5—10 fajtát is ter­mel. Uralkodó és kedvelt fajtáik az Ebstár, Jonagold, Golden Deliciosus, Groster, Alkmené, a magas páratar­talom és csapadékviszonyok mellett minden ültetvényt öntöznek. Viagy csepegtető öntözéssel, vagy esőztető ön­tözéssel. A sorközök gyepe­sítettek, a sorokat vegyszere- zik. Igen intenzív a növény- védelem (az öntözés- és csa­padékviszonyok miatt 30— 35 permetezés). Termésritkí­tást végeznek részben vegy­szerrel, részben mechaniku­san. (A darabos álma a ke­lendő.) Az aknafák már má­sodik évben 5—6 kilogram­mot teremnek. A termőre fordítást részben vegyszer­rel, részben az ágak lekötö- zésével gyorsítják. A cél, minél gyorsabban termőre fordítani, egységnyi területen nagy hozamokat elérni, a befektetett tőkét gyorsan megforgatni, egy- egy fa életteljesítménye 12— 14 évnél nem több, tovább nem gazdaságos fenntartá­suk. Az ültetvény selejtezési üteme ennek megfelelően gyorsabb. Minden évben se­lejteznek és ültetnék. Ezál­tal egy folyamatos állandó­sult termésszintre lehet be­állni, nem jellemző a szaka- szosság, a kampányszerű ül­tetés, vagy kivágás. A szüret szervezése nagyon precíz, a piaci kereslethez igazodik. Az áruvá készítés igen gondos. Ugyanolyan minősé­gű a belföldre szánt áru, mint az exportra szánté. A csomagolás igényes, egysé­ges göngyölegben csomagol­nak. A farmer a piacon csak jó minőségű áruval jelenhet meg, ez érvényes a doboz al­só részén lévő gyümölcsre is. Amennyiben az áruja egyszer megbukik minőségi kifogás miatt, az árverésen nem vehet részt, egyszerűen tönkremegy. Tehát létkérdés a minőségi munkavégzés. Létkérdés a fegyelmezett és pontos idejű szállítás is, mert itt is érvényes a szank­ció, aki nem szállít pontosan, a piacon nem áll meg. Fegyelmezett a farmer, de ehhez igen jól szervezett értékesítés és kereskedelem is hozzátartozik. A kereske­dőket (az árverési csarnokot) a termelők (farmerek) tart­ják el, azonos az érdekük, nem arra törekszik az áru értékesítése, szervezője, hogy külön érdekeket képviseljen, hanem azon van, hogy minél szervezettebben, minél gyor­sabban és drágábban értéke­sítse az árut, mert akkor lesz csak nagyobb fizetése, jöve­delme. (Jó lenne ezen elgon­dolkodni nekünk is.) Nagyon röviden ennyiben lehetne összefoglalni az ott látottakat. Jó lenne, ha a le­írtakat mi is a viszonyaink­hoz igazítottan meg tudnánk valósítani. Papp László mg.-i főágazatvezető Dohánygyári napok Százéves jubileumát ün­nepli a Debreceni Do­hánygyár. A centenáriumi ünnepséget csütörtökön tartják, megemlékezve az alföldi iparfejlesztés egyik állomásáról. Hétévi épí­tés után kezdték meg a termelést, amely a század- fordulón még a tömeg­dohánygyártásra rendez­kedett be. A lendületes fejlődést a felszabadulás hozta, új vágási, gyártási, dohánypácolási eljáráso­kat vezettek be, megvaló­sították a folyamatos ci­garettagyártást. Ma na­ponta harmincmillió ci­garettát gyártanak, a nyolcszáz dolgozó egymil- liárd forintos termelést valósít meg. Olyan újdonságokkal jelentkezett a gyár, mint a Gamel-ldcenc alapján gyártott cigaretta, a jubi­leumi Főnix cigaretta és Symphonia termékcsalód. A dohánygyári napok egyhetes rendezvénysoro­zatából kiemelkedik az október 23-i program, amikor a Magyar Élelme- zósipari Tudományos Egyesület szakmai napját rendezik meg, ahol a gyár­tás, feldolgozás legújabb tudományos eredményeit ismertetik. Beépített csapágyak mi­nősítésére szolgáló mű­szert vonultatott fel az SPM-szerviz. (Farkas Zol­tán felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents