Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

987. október 19. Kelet-Magyarország 3 iz olyasó kérdésére Kezdjük a bébi-üggyel, 'öbben is kifogásolták, hogy z utóbbi időben csokiként a ébiételek választéka, bébi- alt pedig egyáltalán nem ;het kapni. Az öltöztetéssel > gond van, mert néhány léret ben hiába próbálkoz- ak a vásárlással. Étel-ital- érdésben a .Fűszért nyír- gyházi raktárában a 'követ­ező felvilágosítást kaptam: különböző korú piciknek tárom, öt és tizenöt hó- apos kortól) összesen 15 ?le papit 'lehet vásárolni, ik többször sürgették a vártót, a Kecskeméti Kan- srvgyárat, ám a kért árut am -kapták meg. A kon- trvgyár kereskedelmi osz- ilyán ettől kissé eltérő in- jrmációhoz jutottam: A várban van- egy úgyneve- ítt karbantartási időszak, mely nyár végétől október erekáig tart. Azért ők erre holtidőszakra is biztosít- ik .a megfelelő tartalékot, nt elmondták, október el­én több mint ezer -tonna át a -készletük. Ami a lé- yeg, a napokban ismét be-, idult a bébiüzem, így ta­lárosán a megszokott vá- iszték várja az apróságokat. A ruházkodást illetően ztudott, hogy jövőre meg- ;űnik a gyermekruhák ár- iegészít-ési támogatása, azaz ágábbak lesznek. Ezért éhánv -méretben egyszerűen ^vásárolták a készletet. Az letékesek megpróbálnak lkészülni -az új helyzetre, ; úgy néz ki, importra is :ükség lesz. Néhányan az albérleti ál- potokat pellengérezik. Ho­ran lehet annyit kiérni egy bérletért, amennyit kér­ik, -menny,i-t lehet kérni, és ill-e adózni ,a főbérlőnek után a pluszjövedelem ;á.n? Nos, ami az első részt .éti, jogszabály által beha- rolt az albérleti díjak értéke. Hogy ettől mégis val többet kérnek? Sajnos hetik, hiszen az albérletre orulóknak nincs más mód­ik, mint hogy megfizessék, a túl drágának -találják, im mennek oda, ha pedig lamenn-ek, úgysem jelentik 1 a fóbérlőt. Ördögi kör ez, csak akkor szűnne meg, i elegendő lakás épülne, myi, amennyire szükség in. Természetesen az albér- ti díjból származó jövede- m -is -adóköteles, adózni ill utána annak, aki bevall­Pár rövid kérdés, rövid lasz nyíregyháziaknak: ikor költözik át tágasabb -lyére a Tanácsköztársaság ri tatózó, amely egyébként szomszédban, a volt Gellka létében lenne? Az OTP ár megvásárolta a helyisé- t, a munkát elkezdték, elő­láthat ólag a következő esz- idő első felében -adják át. |y másik költözködés: Mi- r helyezik át a temető sllől a Volán telephelyét? ír a Tünde utcán .elkezdő­it az új telephely kialakí- 5a, a költözésre a közeljö- ben még nem kerül sor. sz-e trolibusz Nyíregyhá- n, és tervibe van-e véve a i-kaji úton a vasúti felül­ró? Troli nem szerepel a /lati elképzelésekben, vi- >nt .amennyiben a techni­Mán László újságíró válaszol kai fejlesztés lehetővé teszi, lesz vegyes üzemmódú (aik- kumulátoros és robbanómo­toros) autóbusz. A vasúti fe­lüljáró építése ,indokolt, ám ebben az ötéves időszakban nem valósul meg. Egyébként nem tanácsi, hanem minisz­tériumi beruházás lesz. Az viszont tény, hogy a már üzembe helyezett fényso­rompó javított az áldatlan állapoton. A Toldi utca 68. számú házból kérdezik: az épület előtti -területen kialakítható egy foclpálya? Társadalmi munkában megcsinálhatják, az ügyben keressék fel a vá­rosi tanács terv- és munka­ügyi osztályát. A -kérdések köréből nem maradhat ki a Posta. Az örökösfö'ldi ABC- be már többször -betörtek, és hiába költöttek 'tízezreket a riasztóberendezésre, ha nincs j telefon, amin értesíthetnék: a rendőrséget. A nyíregyhá­zi -posta illetékesei már ké­szen állnak ia telefonvona­lak üzembehelyezésére, ám előbb a debrecenieknek kell lépniük. Egy telefon ,a cívis városba, ahol megtudtam: még ebben az évben készen -lesz a műszaki átadás, lehet, hogy már a Mikulás, telefont visz igz örökösföldre, az ABC-nek is. -A Ságvá-ri kert­város lakói régóta hiányol­ják az újságos pavilont. Az még nincs, viszont hétvégén is lehet kapni friss újságot a Hajnal utcai trafikban. Kemecseiek érdeklődnek, valóban -Nyíregyháza külte­rületévé válik községük? Most készül az az általános rendezési terv, amely a me­gyeszékhely, és a környező települések viszonyát vizs­gálja. Ebben szerepel az is, hogy több átcsatolást nem terveznek, így Kemecse megmarad Kemecsének. Végül egy focikérdés. Mi­ért nem játszik az NYVSSC NB Il-es labdarúgó-csapatá­ban Deli Gábor, akiért bizo­nyára -nem keveset fizettek? Ideérkezése után röviddel komolyabb sérülés érte a já­tékost, és most is apróbb gondokkal küszködik. Emel­lett az utóbbi időben az öl­tözői hangulat is megviselte Delit, túlzás lenne azt állí­tani, hogy duzzad az önbi­zalomtól. Pedig edzője jó alanynak taritja, és úgy véli, előbb-utóbb a pályán is bi­zonyítja ezt a labdarúgó. A többi -kérdés egy részét olvasószolgálatunk gondjaira bíztam, a sporttal kapcsola­tosakra pedig a sportoldalon visszatérők. KEVÉS A SZŐLŐ Mustbál üdítfi Az október hagyományo­san a szüret hónapja — ha van mit szüretelni. Ebben az évben azonban a kemény tél annyira megviselte a szőlő­ültetvényeket, hogy a termés messze elmarad a korábbi évek átlagától. A fagy első­sorban az ország keleti ré­szén, Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmárban okozott nagy károkat. A gyenge termés miatt az idén az Egervin Borgazdasá­gi Kombinát nyírségi üzeme — korábbi, közismertebb ne­vén a Sóstóhegyi Borkombi­nát — a felvásárolt szőlőből csak üdítőital-alapanyagot készít, s nem erjeszti a mus­tot. A tavalyi 20 ezer má­zsához képest ugyanis 4—5 ezer mázsa szőlőre számíta­nak és ez a mennyiség teljes egészében szükséges a Már­ka-üdítőitalokhoz. A gyü­mölcs kilóját 12 forintért veszik át, ha eléri a 16,5 cu­korfokot. Szerencsére a mi­nőséggel nincs baj. A felvásárolt termés jelen­tős része a szomszéd megyé­ből származik: Hajdúhad­házról, Hajdúböszörményből, Nyíradonyból. Nálunk nagy­üzemi szőlőtermesztéssel már csak a barabási terme­lőszövetkezet és a Nyírma- dai Állami Gazdaság barabá­si üzemegysége foglalkozik, -illetve 'kistermelők. Borból azért most sem lesz kevesebb, a Mátraalján és Egér környékén ugyanis jól sikerült a szüret. A sós­tóhegyi kombinát pedig 7 ezer hektoliter almalevet vá­sárolt, amelyből almabor ké­szül. Képünkön: megérkezett a szőlő a hajdúhadházi Űj Ba­rázda Termelőszövetkezet­ből. (J. L.) ■pt'A tus' ■> lör Egy forró nyár után Tiszadobon Átállás kemény munkára! Nem jöttek be sí nagy ötletek — mondta Bán György — aztán megemlítette a holtpontra jutott szarvasmarha-hizlalást, a száz­hektáros őszibarackost. — Csak a költség növekedett. Az őszibaracknál most lett volna a csűcs. Az ültetvény jó része ki fagyott, ami fa átvészelte a telet, azokon egy szem barack sem termett. Rossz volt az év és bármi­lyen oknál fogva is nehéz magyarázni. Réti József, a tsz párttitkára a taggyűlések hangulatát idézte: — Nem volt lelkesítő az, amit az idei év gazdálkodá­sáról elmondhattunk. Viszont megértették -a tagok, hogy miről van szó: itt éltek ve­lünk együtt a kemény télben, az aszályos nyáriban. A sze­münk láttára ment ki a ve­tés. A tényeket lehetetlen meg­cáfolni. Hetekig perzselte a növényeket a forróság. Ez elvitt 27 milliót. Idén ilyen volt Tiszadobon a nyár. — Nehéz helyzetbe kerül­tünk. De olyan vélemény is elhangzott -a taggyűléseken, hogy nem szabad mindent az aszály számlájára írni. Az állattenyésztőknél mondták, ha ötezer liter -tejet aka­runk, legyen jó a széna. Ki­fogásolták, nem elég rugal­mas a munkaszervezés. Az alapszervezeti taggyű­léseken alapvetően a cselek­vési programról volt -szó. En­nek alapján sorolta a felada­tokat Huszár István terme­lési főmérnök is, miközben kijelentette, ha nincs KB-ha- tározat és nincs kormány- program, Tiszadobon a kö­rülmények alakulása miatt, akkor is lépni kell. — Most az a dolgunk, hogy a kővetkező évet megalapoz­zuk. -Az őszi mezőgazdasági munkákkal jól állunk. Elve­tettük az őszi árpát, a búza háromnegyedét. Folyamatos -a folyékony műtrágyázás. Ez viszonylag új, hatékonyabb talajerő-utánpótlás, mint volt .a régi. Mert kritikusabb a pénzügyi helyzetünk nem -takarékoskodunk a jövő évi termés rovására. A szántás, talaj-előkészítés a -tavasziak -alá előrehaladott, november 7-ig kész lesz. Mindent szá­mítva 17 millió forint körül lesz a mezei leltár. — Január elsejével a gaz­daság minden területén átál- lunk az önelszámoló gazdál­kodásra. Most minden szak­vezető, termelésirányító ezt tanulja. Nincs pardon, ebiből vizsgázni kell. Nagyobb lesz az önállósága a területek gazdáinak, de még nagyobb a felelősségük. Ebbe minden beletartozik o jobb munka- szervezéstől a nagyobb és szigorúbb fegyelemig. Mert az az igazság, ebben az év­iben nem lesz nyereség, sőt vesztességgel számolunk. Az aszálykárt az egyéb ágaza­tok nagyobb teljesítménye nem tudta ellensúlyozni. A veszteséget elkerülhetnénk, ha hozzányúlnánk az ala­pokhoz, mondjuk csökkente­nénk a szarvasmartalétszá- moit. Ezt nem akarjuk. A főmérnök az eltökéltség­hez reális terveket, elképze­léseiket említ. Fejlesztik -az áillattenyésztést. Több hízott marhát, sertést értékesíte­nek, növelik a tejtermelést. — Két-háro-m év múlva országosan is gond lehet a tejtermeléssel. A teh-énlét- szám csökken. Mi növeljük az állományt. Marha- és ser- téshizlálásnál számítunk a háztájira. Eddig is volt bi­ka- és süldőkihelyezés, jövő­re növeljük a háztájiba kihe­lyezett állatok számát. Ket­tős haszon ez. Kiegészítő jö­vedelem a tsz-tagoknak, pluszbevétel a termelőszövet­kezetnek. A megváltozott jog­szabály most kedvez a gaz­dálkodásnak, például a kész­letezésnél. Mégegyszer nem ismétlőd­het meg, hogy mindent elvi­gyen a szárazság. Az idén későn kapott, sokat tudó két önjáró öntözőberendezéshez újabbakat vesznek. A tsz földjeiből 4 ezer hektár ön­tözhető. Élni akarnak a lehe­tőséggel. A tavalyi tél, a hideg ta­vasz, a forró nyár már csak emlék, de nagyon kellemet­len emlék. A tiszadobi Tán­csics Termelőszövetkezetben nem elfelejteni akariák a rosszat, de okulni belőle. Seres Ernő E gy beregi faluba hív a reszkető kézzel írott levél. „Idős, 82 éves ember vagyok, szeret­ném, ha meglátogatnának.” Miska bácsi háza előtt a járdát teleszórták a geszte­nyefák érett, fényes gyü­mölcsei. A régi paraszti kultúra építészeti dísze le­hetne, ha nem volna már ennyire roggyant. Gazdát­lannak látszik, az öreg aj­tón szinte bántja az ember szemét a fényes, nagymére­tű Tuto lakat. Nincs itthon senki, az elmúlás lengi kö­rül a Petúniával teleültetett udvart. Kisvártatva mégis meg­érkezik Miska bácsi. Meg­lepődöm. Egyenes tartás, szapora léptek, kezébe két szatyorral köszönt. Beinvi­tál. A magányos emberek hideg konyhája, egyszerű „férfi” tisztaság fogad. — Hét gyermekem van, unokáim, dédunokáim, még­is magam maradtam. Az asszonyt az idén temettük el, 57 évi házasság után. Már megcsináltattam neki a sírkövet... majd én is oda kerülök mellé. Mielőtt meghalnék, az volt minden vágyam, hogy elmondjam valakinek, s hogy tudják meg abban a „nagy város­ban” is, milyen nehéz egy magányos öregember sorsa Itt, az Isten háta mögött. Élénken meséli a múlt ti­pikus emlékeit. Miért hívott meg? Azért, mert meleg étel kellene. Főz ő is, de az nem olyan, szívesen ki is fizetné ... A ház is javítás­ra szorul ..., s még sok más dologban várna tanácsot. — A gyerekek? Azoknak is van elég bajuk Mind családos, építkeztek, sok a kölcsön. Dolgoznak, nincs idejük semmire. Hívtak magukhoz, de nem hagyha­tom itt az otthonom, ahol pedig még a macska sem várja az embert. Bevezet az almaszagú szo­bába, melyet a kis ablakon beszűrődő őszi napfény sem tud felmelegíteni. — Ez az én vagyonom, ezért dolgoz­tam egész életemben — mutat körbe a puritánul berendezett helyiségben. S az elkeseredés hangját fel­váltja, csak az idősekre jel­lemző belenyugvás — akik már elvégezték az életben rájuk kiszabottakat. A kiskapuban a jókíván­ságok után szóba kerül még a faluközösség, mely segít­hetne. Nem, nem jár ő se­hova, legfeljebb a temp­lomba. Nem szeret kocs- mázni, a kapu előtti kispa- don is inkább csak magá­ban üldögél. Végül a sza­vak súlyától is, talán csak magának jegyzi meg: eset­leg talán egy szociális ott­honba elmennék, ha a gye­rekeknek nem kellene fi­zetniük. A tanácsnál készségesek, ígérik a meleg ételt, a szo­ciális segélyt, azt, hogy sze­mélyesen keresik meg. Csak egy valamin nem tud­nak segíteni, a magányt a hivatal sem tudja meg­szüntetni. Ehhez mi kel­lünk. Emberek. / Dankó Mihály ,',6zép, szép, hogy á brut­tósítással el kell érni: azo­nos teljesítmény mellett lehetőleg ne csökkenjen a főmunkában szerzett net­tó jövedelem. De hát, mi a garancia arra, hogy meglesz ez az azonos tel­jesítmény .. Munkásember kérdezte ezt a minap és aggodal­mát azzal támasztotta alá: az ő munkájuk olyan, mint a divat, gyakran vál­tozik, s eddig is gondok- bajok voltak az anyaggal, az alkatrésszel. A teljesít­mény olyan, mint a kutya vacsorája, tehát nem ga­rantált. Pontosabban: ha van munka, ha van megrendelés, akkor a munkás dolgozik, ha a fel­tételek hiányoznak, akkor önhibáján kívül tétlenség­re ítéltetik. Mi lesz a hely­zet ilyen esetben? Nem könnyű a válasz a kérdésre. A feltételekről a vezetőknek kell gondos­kodniuk, időben elvégzett jó piackutatással, kellő anyagellátással, munka- szervezéssel. Csakhogy ők sincsenek könnyű helyzet­ben, számukra is tartogat néhány meglepetést a jö­vő esztendő. Mégis kikí­vánkozik az emberből: a munkafeltételek megte­remtésében is érvényesí­teni kell az azonos telje­sítményt, mert így tisztes­séges. Sokkal könnyebb létszámot leépíteni, s így jutni ötről a hatra, mint új lehetőségeket felkutat­ni és azokat kihasználni. Aligha lesz formális ez­után a kijelentés: meg­nőtt a vezetők felelőssége — hiszen ez jól, vagy rosz- szul az egész kollektíva zsebére megy. Természetesen mindezt a beosztottnak sem csu­pán várnia kell, hiszen rajta is múlik, mit, meny­nyiért, milyen minőségben készít el. Az érdekvéde­lem nem lehet csupán ér­zelmi kérdés: a kapun be­lüli munkátlanok az igyekvők terhére vannak, s ez igazságtalan. Elke­rülhetetlen tehát a lét­szám szigorú felülvizsgá­lata, s ennek lesznek vesz­tesei is. Nyertesek azok lehetnek, akik igyekeznek megtalálni a nekik való helyet, s ott legjobb tudá­suk szerint bizonyítanak. Töprengenünk mégsem árt azon, hogy nem csupán negatív irányba (leépítés) lehet lépni, hanem az új lehetőségek feltárása érté­kesebb eredményhez ve­zet. (a. s.) SZERKESZTŐI OOOOOOOO

Next

/
Thumbnails
Contents