Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-16 / 244. szám
1987. október 16. Kelet-Magyarország 3 jebyzet Rossz vagy Jó? E zúttal az egy héttel korábbi szervezési bizottsági ülésen elhiang- tt kérdést ismétlem meg, ossz vagy jó az exportra ánt alma minősítése?”. am én kérdeztem, hanem 'az iyik inagygazdaság szakvetője, akit nem elégített ki az információ, miszerint vételnél javult a minőségi ány. Október elején az átvivők Tuzséron az alma 42,7 ázaflékát első osztályúnak, ,8 százalékát másodosztá- únak, 4,6 százalékát har- adosztályúnak minősítet- k. Majdnem két százalék >lt az az alma, amelynek a inősége minősíthetetlen. Az exportőrök válasza a :rdésre tömör és félreért- : tetten volt. Való igaz, a vályúnál most rosszabb az első osztályú arány, de nem biztos, hogy az átvevők szigorúsága miatt. Különben is az átvevőknek nem csak joguk, de kötelességük a minőség reális megítélése. Miről is van szó? Egy későbbi beszélgetésen formálódott az az igazság, hogy augusztus végén, szeptember elején az alma minősége valóban elmaradt attól, amit még maga a termelő is megkíván. Apró és színtelen volt a gyümölcs, a válogatás sem történt a legnagyobb gonddal. Ami tehát szemmel látható és kézzel fogható, ott szubjektív megítélésre nem kell hivatkozni. Ez a lényeg. És a tanulság? A termelő szánt-szándékkal nem akar másod- vagy harmadosztályú almát terVéimoz mgy tmvélrm Ellentmondás IGAZAN NAGYON JÓLESŐ DOLOG olyan levelet kapni, amelyben az olvasó együtt gondolkodik az újságíróval. A minap Fehér- gyarmatról kaptam egy ilyet. Olvasom a következőket kérdi: vajon nem ér- zek-e ellentmondást két írásom között. Az egyik arról szólt, hogy meg kell tartani a népességet, magyarul az emberek számára élet- és munkalehetőséget kell biztosítani a szatmári, nyíri, beregi falvakban. A másik cikk azt fejtegette: a jövő az, hogy a mezőgazdaságban egyre csökkennie kell a dolgozói létszámnak, mitöbb, az ezredfordulóra ez nem lehet több, mint a munkaképes lakosság 3 százaléka. Köszönöm az észrevételt, a figyelmes olvasását. Vitathatatlanul: a két megállapítás között valóban van ellentmondás. De hadd tegyem hozzá mentségemül: ez jelenleg, itt és most — látszólagos. Hadd magya- ázzam meg. Annál is inkább mert feltehetően másokban is felmerülhetett ez a kérdés. Nos, kezdem azzal: a jövő fejlett, technikailag korszerű, rendszerekre alapított, szuperszervezett mezőgazdasága valóban nem kíván sok munkaerőt. Ettől azonban sajnos még messze vagyunk. Nemcsak a hátrányos területeken, még a jó gazdaságokról se mondható el, hogy nélkülözni képesek a sok munkáskezet. , AZ SEM KÉRDÉSES, hogy amennyiben a faluból még több munkaerő szabadult fel, akkor a városok felé az áramlás nő. Ez feltételezi, hogy a város tud munkát, lakást, in- frastuktúrát, normális élet- lehetőséget kínálni. Isme- meretes, a városok fejlődése is behatárolt, többek között anyagi okok miatt. így ha ma lemondunk arról, hogy a falvak lakói helyben találjanak boldogulást, és ott éljenek biztonságos körülmények között, akkor elszabadítanánk egy olyan népvándorlást, amit a városok fogadni képtelenek. Logikus tehát, hogy a mai gazdálkodás a falvakban megkívánja a munkaerőt, igaz, nem olyan létszámban, mint amennyi a munkát keresők száma. De hát a kibontakozás nemcsak az ipar, a kisegítő gazdaság. Elképzelhető az is, hogy a szolgáltatási szférában fejlesztünk, s ez is sok munkaerőt tud felvenni. Az idegenforgalom jövőbeni felfutása is embereket kíván. Igaz, más képzettséggel, más tudással. Ennek a feltételeit megteremteni a prognosztika jelzései szerint időszerű, hiszen ez is iparág. FELTEHETJÜK AZT A KÉRDÉST IS: vajon mi lenne akkor, ha egyik napról a másikra tág teret nyújtanánk a faluról elvándorlásnak? Gondoljunk arra, hogy a háztáji termelése, az állattartás milyen nagy hányada innen biztosítja a zavartalan ellátást. Ha tehát távlatban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámcsökkenéséről beszélünk, akkor ez nem jelent, nem jelenthet egyet a falvak elnéptelenedésével. Mert a létrejövő feldolgozóipar, a kialakítható turizmus a ma nagyon gyenge szolgáltatás felfutása, az irányító középvezetők, értelmiségiek számának törvényszerű emelkedése nem a fogyás melletti érv. Mert más a tsz- ekben és állami gazdaságokban fizikai munkát végzők létszáma, és megint más a falvakban lakók száma. Éppen ezért hadakozom írásaimban azért, hogy nör vekedjék a községekben az a lehetőség, mely megtartja az ott születőket, visszahívja és méltón visszavárja a tanultakat. Szükséges az emberi feltételek, a városit elérő ellátás körülményei, hiszen ezen az alapon történhet meg, hogy a községekben nem a létszám fogy, hanem a foglalkozások rétegeződnek át. Mindez már mai feladat, erre készülni kell. HA ELFEDEDKEZÜNK ERRŐL, akkor pár év, vagy évtized múltán igazán bajba leszünk, hiszen hiányozni fog a termelő ember éppúgy, mint az irányító, nem lesz .művelt szakmunkás, aki a várhatóan mindenütt megjelenő korszerű technikát érti és kezeli. Közben tönkremegy a nemzeti vagyon egy része, ami lehet lakóház, gereblye, termelőeszköz, kis kert a ház körül. Az átré- tegződés nem jelent szükségszerű átköltözést. Nem az oktalan és mindenáron helybenmaradás tehát, amit írásaimban sürgetek. Hanem egy olyan realitásban gyökeredző kívánalom, mely megóv attól, hogy területek, országrészek elnéptelenedjenek. A gigantikus városok nem kínálhatják a jövőt. EGY GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FELLENDÜLÉS viszont mindenképpen odavezet, hogy egyszer valóban megkezdődik, mégpedig nagy ütemmel a falvak felemelése olyan szintre, hogy az élet ott minőséget kínáljon, s az ott élőktől minőséget várjon vissza. Bürget Lajos B orult az ég és csepereg. Nem igazán őszi eső, nem hideg. Valamikor — mondja a telepőr — gyermekkorom októberében, amikor két tehenet és egy bikaborjút őriztem, akkor szitált az őszi eső, átáztatta rongyaim, a hideg a csontomig hatolt. Kint kellett lenni. Ha behajtottam volna a jószágot az apám elver. Nagyon jól tudott verni. Ez az eső, a mostani, nem eső. — De azért jó. Kedveli ezt az elvetett mag, csírát ereszt és gyorsan kikel. — Az igaz. Ezzel most nincs bajunk. Tavaly ilyenkor kemény volt itt a föld, hogy beleszakadt az eke vasa. Ijittnm éri évet élt és most hasított szíjat fon. Ostor lesz az unokának. — Mit jártam én ezután, amíg m PDS7PTP7 tóm Szíjgyártó már nincs a faluban. Négy ló van a té- eszben, a szerszámokat a fogato- sok javítják. Javítják? Drótozzák. Szóval az istállóban találtam egy ócska hajtószár darabot, magamhoz vettem. Az ostornakvalót abból hasítottam... — Szép lesz. mit művelnek. Hanem ide tessék figyelni! Ma egy gép sem ment ki. Azt mondják a traktorosok: esik. Na és? A fülkében nem ázik el. Tudom, nem az én dolgom, de mégis ... A telepőr idős ember. Kiszolgált katonája a mezei munkának, hetven — Hm. Ügy gondolja? ... Ha lenne hozzá majd két tehén is. Bikaborjakkal. Meg lenne amolyan igazi, régi őszi eső ... Na látja, bolondságokat beszélek. Az unokám nagy már, traktoros itt. Nem is kell neki az ostor. ezt csak Bt magának mondom. Viszont azt elhiheti — szeretnék legeltetni. Áztató, csontig ható őszi esőben . .. Az öreg beszél, mondja a magáét és ázunk. Lassan, de biztosan átázunk az őrbódé előtt. (seres) Piaca van ayegataa Bodzanilliák Néhány éve figyeltek fel külkereskedőink a lehetőségre: jó piaca van nyugaton a bodzabogyónak, amelyet élelmiszerek természetes színezőanyagaként használnak fel. Megyénkben is szinte mindenfelé megterem erdőszélen, fasorokban a bodza — csak le kell szedni. A Nyíregyházi Áfész az idei szezonban például 318 tonna bodzabogyót vásárolt fel, mintegy hárommillió forint értékben — nyugdíjasoktól, diákoktól, hétvégi gyűjtőktől. (Akadt olyan házaspár, akik húszezer forintnál is többet kerestek a bodzagyűjtéssel). A bogyókat fagyasztva, vagy frissen, hűtőkamionokkal szállítják a megrendelőknek. A morgolódás jórészt megalapozott, hiszen azt senki se állíthatja, hogy ez a terület ideális taxiállomás. Nyilván pénz kell ahhoz, hogy rendbe hozhassák, némileg átszervezhessék a forgalmi rendet, jobb körülményeket teremtsenek. Ám van más gond is. Egy ekkora városban, mint Nyíregyháza, ahol több mint kétszáz 'taxi fut, több kijelölt „droszt" is elkelne. Nem is keltene nagy átszervezés hozzá: miért ne lehetne mondjuk, a Nyírfa Áruház mellett, a körúton kiemelni pár parkolóórát, és kitenni a „TAXI” táblát. S ott mindig állhatna három-négy kocsi. Ugyanezt meg lehetne tenni a nagykörúton is vagy másutt (akár a lakótelepeken is!). Ha áll ott kocsi, áll, ha nem, nem — a forgalom 'alapján döntik majd dl a taxisok, érdemes-e itt várakozniuk. A megyeszékhelyen legjobb tudomásom szerint négy helyen van kijelölt taxiállomás: a Jókai téren, a vasútállomás előtt, a kórháznál illetve a rendelőintézetnél. Senki se vitathatja: szükségesek (még ha mondjuk, az állomás előttivel hasonlóan sok is a baj, mint a Jókai térivel...). Sőt, véleményem szerint nem is elég .ez a négy! A vállalat energiagazdálkodását számítógépes mikroprocesszoros mérőberendezés ellenőrzi. A mindent tudó műszer a gyárban a több mint 200 millió forint értékű energiafelhasználást, gőz, levegő, vizet, villamos áramot több fázisában ellenőrizheti, befolyásolhatják. A legfiatalabb üzemben, a kisabroncs-gyártó- ban, a napokban helyezték munkába a szövetvágó berendezést. Segítségével új termékük, a targoncaabroncsok gyártásának egy nehéz fizikai munkáját könnyítik. Mindez nem igényel sok pénzt — de talán hasznára válik Nyíregyháza lakóinak. (tarnavölgyi) Több mint 50 millió forint értékű az a gépsor, amely NSZK. olasz és magyar berendezé- sekból állt össze. A Bcrstorff abroncsgyártő futófelületre felvezető gépsor világszínvonalon működik. Elek Emil melni. Eszköz és szakértelem rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy az exportra szánt alma minősége kifogástalan legyen. Van azonban időjárás is. Vannak olyan 'tényezők, ■amikor a gyümölcs a fán, a csomagolás előtt már mutatja mennyit ér. Ezekre ügyelve kell az almákat Tuzsérra küldeni. F ogadjuk már el végre, a minőség .minduntalan felemlegetése nem ijesztgetés, hanem követelmény. Ne várjuk azt, hogy az átvevők tegyenek engedékenyek, inkább mi váljunk szigorúi) bakká. önmagunkkal szemben. Mindjárt javulni fog a minőségi arány. S. E. TAXI P anaszkodnak a nyíregyházi taxisok. Amióta áthelyezték a központi * taxiállomást a volt buszpályaudvar helyére, a Jókai térre, ömlik a panasz: rossz helyen vannak, rosszak az ottani körülmények, nehéz a kijutás a Dózsa György útra és így tovább. Világmárka a Taurus Az utóbbi évek szűkös anyagi lehetőségei mellett is jelentős fejlesztések valósultak meg a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárában. Élenjárók az exporttermelésben, a takarékos anyag- és energiafelhasználásban, az újítások bevezetésében. Hazánkban egyedül itt készítik az Ikarus csuklós autóbuszok harmonikáit. A korábban nehéz fizikai munkával készülő termék gyártását teljesen automatizálták. Po- liuretán anyagból készítik az NSZK és a Taurus fejlesztése révén fröccsöntéses technológiával. Az új üzemben a dolgozók számát is felére csökkenthették a nagyfokú termelékenység mellett.
