Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-16 / 244. szám
Kádár János AZ SZMT ÜLÉSE M A Embert próbáló hivatás (2. oldal) Rossz vagy jó? (3. oldal) hazaérkezett Kínából ■ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, aki a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására október 10. és 14. között hivatalos baráti látogatást tett a Kínai Nép- köztársaságban csütörtökön hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Kádár János az érkezés utáni percekben a repülőtéren. Központi Bizottság titkára. Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, Med- gyessy Péter pénzügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, és Iván László, hazánk pekingi nagykövete, aki állomáshelyén maradt. Megújítani a felnőttoktatást Búza helyett erdő N em vetettek búzát és rozsot ezen az őszön a Szamos menti Állami Tangazdaság földjein. Meglepő és példa nélküli eset, hiszen széles-e megyében olyan még nem volt, hogy egy nagygazdaság, ahol több ezer hektár a szántó, termelési szerkezetéből teljes egészében kiiktassa az őszi kalászost. A miértre meggyőző érvként hat, hogy a gazdaság évek óta ráfizet a gabona- termesztésre. A Szamos— Tisza, a Kraszna—Szamos közötti területeken ,a réti, lápi és öntéstalajokon visz- szatérő gond a felszíni vízborítás. Ha eső esik azért, ha szárazság van, az aszály miatt nincs termés. Az alacsony termésátlagokkal a ráfordítási költségek ötven százaléka sem térül meg. Ez a probléma országosan Is közismert, ezért is határozott korábban egy miniszteri értekezlet úgy, hogy Szabolcs-Szatmárban elő kell segíteni az ésszerű földhasznosítás gondjainak megoldását. A tangazdaságiak gyorsan és határozottan léptek. A művelésiág-váltásra első hallásra is jó és célszerű programot készítettek. Búzát, rozsot, árpát nem termelnek, helyette gyepet telepítenek, erdősítenek. Ehhez a munkához már hozzá is láttak. Októberben ezer hektárnyi szántót gyepesítenek, átminősítik a 2030 hektár pillangós területet és 1988 tavaszára a rét-legelő már 4456 hfektár lesz. A gyep egy részét — a legalkalmasabb területeket — később erdősítik. A terv évi 300—500 hektár erdőtelepítéssel számol, attól függően, ahogy ehhez a feltételeket megteremtették. Végeredményben az erdőterület több éves munkával 3000 hektárral gyarapodik. Kérdés lehet, hogy mit (kezd a gazdaság a rengeteg szénával, miként hasznosítják a legelőket, mi lesz az eddig gabonatermesztésre használt eszközökkel és főként mi lesz azokkal az emberekkel, akik eddig a növénytermesztés különböző területein dolgoztak? A szénára szükség lesz — hangzott a válasz —, nagy a tangazdaság állatállománya, az eszközök jó részét a gyepgazdálkodásban hasznosítják, a felesleget eladják. Ami legelőt a gazdaság nem tud hasznosítani, azt kistermelőknek, juhászoknak bérbe adják. A dolgozóknak az erdőtelepítéseknél, a csemeték ápolásánál lesz munkájuk. Egy kicsikét ezentúl mindenki erdész és erdei munkás lesz. A művelésiág-váltás tehát megtörtént, a több évre szóló program végrehajtása elkezdődött. Az átváltás sok pénzt, nagy energiát igényel, de a vezetők bíznak abban, hogy a mai befektetés holnap és azután búsáson megtérül. Az erdőgazdálkodás eddig is haszonnal járt, nagyobb területen intenzív módszerekkel még több jövedelem remélhető. T ermészetesen, amíg a | csemetékből, fiatalosokból erdő lesz, addig sok víz lefolyik a Tiszán, Krasznán és Szamoson. Viszont a hatékony gazdálkodáshoz türelem is kell. Az idő érleld meg minden tett gyümölcsét. Seres Ernő Erősen csökkent a felnőttoktatás értéke — állapították meg abban a vitában, melyet a szak- szervezetek megyei tanácsa tegnapi ülésén tartottak e témában. Az elmúlt esztendők során fokozatosan megcsappant azok száma, akik munka mellett iskolai tanulmányokra vállalkoznak, szakmát szereznének. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese foglalta össze, milyen ma megyénkben a felnőttoktatás, mik a tennivalók; utána Marik Sándorné, az SZMT titkára vázolta a szakszervezeti álláspontot ugyanebben a témában. Mindkét előterjesztő és a vita résztvevői egyetértettek abban: nem lehet régi, elavult szemlélettel nézni a felnőttoktatást. meg kell újulnia az egész rendszernek — az oktatásban részt vevők aktivitását növelni szükséges, és a tanárok érdekeltségén is feltétlenül változtatni kell. Többen hiányolták, hogy a megyében szinte áttekinthetetlen a felnőtt szakmunkás- képzés helyzete, oly sok kézben van, s annyi helyen folyik a képzés. Nincs olyan szerv vagy intézmény, mely ma pontosan tudná, e téren mi a helyzet, és ismerné, egyeztetné a szakmai képzést, átképzést úgy, hogy szükség esetén mobilizálná a szakképzett munkaerőt. Mindez azért is lényegi kérdés, hangsúlyozták, mert a megyebeli munkahelyek jó .részén saját céljaikat szem előtt tartva képeznek szakmunkásokat — akik később egy esetleges leépítéskor imásutt nem hasznosíthatják szakmájukat. Nagy szükség lenne a szakszervezetek véleménye szerint arra, hogy egy elhelyezkedési segítőszolgálatot hozzanak létre a megyében; hogy szorgalmazza a megye vezetése továbbra is a különféle levelező tagozatú kihelyezett képzések lehetőségét (elsősorban műsza/ki, közgazda- sági és egészségügyi területen) ; figyeljenek fokozottabban a helyi szakszervezeti szervek arra, hogy a munka mellett tanulni kívánó dolgozók törvény adta jogait ne érje sérelem. Az a szellemi tőke, amit a képzett dolgozók jelentenek, nyilvánvalóan abban fog kamatozni, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények eredményesebb, tartalmasabb munkát végeznek — hangzott el —, és a gazdasági-társadalmi kibontakozás semmiképp sem képzelhető el a szellemi-műveltségi megújulás nélkül. Az SZMT megtárgyalt és élfogadott egy állásfoglalást azokról a szakszervezeti feladatokról, melyek a gazdasági-társadalmi kibontakozásból adódnak. Ebben konkrétan kitérnek több olyan vitás kérdésre és feszültség- gócra, melyeknél a dolgozók érdekképviseleti mozgalma véleményt mond, javasol. Az Elektroakusztikai Gyár kisvárdai részlege 30 korszerű csoportos nyelvoktató-berendezést készít belföldi megrendelésre. Képünkön: Maforka Zoltán az utolsó simításokat végzi a készüléken. (F. Z. felvétele) Sajtótájékoztató munkaügyi kérdésekről Szigorúbb keresetszabályozás A jövő évi bérpolitikai és foglalkoztatáspolitikai intézkedésekről sajtótájékoztatót tartottak csütörtökön az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban. Halmos Csaba, az ÁBMH elnöke elmondta, hogy az adóreformmal összefüggésben megkezdődött az Országgyűlés és a kormány által is szükségesnek ítélt bérreform munkaprogramjának kidolgozása, melynek célja nem egyszerűen csak az eltorzult kereseti arányok korrigálása, hanem a reform- folyamat egészébe illeszkedve a vállalati bér- és keresetszabályozás kötöttségeinek fokozatos feloldása. Tízéves a vajai hagyományőrző úttörőmúzeum Emlékülés, szoboravatás Megkezdődtek a megemlékezések pénteken a vajai hagyományőrző úttörőmúzeum alapításának tizedik évfordulója alkálmából. A megyei úttörőelnökség és úttörőtörténeti bizottság meghívására a kétnapos emlékülésen részt vesznek a kiemelkedően dolgozó úttörővezetők, a múzeum alapítói és a működését legjobban segítők. Előadások, korreferátumok hangzottak el a hagyományőrző munkáról, a múzeum országos szintű hatásáról, valamint a Vay Ádám Múzeum és a gyerekek kapcsolatáról. A vendégek ellátogattak Tyúkodra is, ahol a Dózsa György nevét viselő úttörő- csapat alapításának negyvenéves évfordulóján jelmezes játékkal idézték fel a gyermekek a nagy parasztvezér korát, emlékét. A csapatnévadó új szobrot is kapott, amelyet Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese avatott fel. (Képeinken: látogatók a tízesztendős vajai hagyományőrző úttörőmúzeumban; a tyukodi Dózsa György- szobor avatása utánni pillanatok. Jávor László felvételei.) Ennek a távlati célkitűzésnek kényszerűségből ugyan, de ellentmond a bérszabályozás jövő évi változása. A gazdaság stabilizálása ugyanis átmenetileg megköveteli a keresetek kiáramlásának szigorúbb szabályozását. 1988- ban a kifizetett bérek tömegét határolják be az előírások, s a nettó keresetek ösz- szege népgazdasági átlagban mindössze 3 százalékkal nőhet. A szabályozás arra készteti a vállalatokat, hogy növekvő feladataikat lehetőség szerint kisebb létszámmal oldják meg, mert az így megtakarított bérből növelni tudják a nagyobb teljesítményt nyújtó dolgozóik keresetét. Vannak azonban olyan ágazatok — mint például az egészségügy, a kereskedelem és a szolgáltatások — amelyek ma is munkaerőhiánnyal küzdenek, s ezekben indokolt a lét(Folytatás a 4. oldalon) Bessenyei emlékezete A felvilágosodás irodalmának egyik kiemelkedő képviselője, a testőr-íróként emlegetett Bessenyei György megyénkben született, Tisza- beroelen. Az utókor szobrot állított tiszteletére a róla elnevezett nyíregyházi téren, szülőhelyén pedig emlékházat rendezett be a múzeum. Egy időben őrizte szellemiségét, emlékezetét a nyíregyházi Bessenyei társaság is, amelynek „feltámasztása” ma és holnap történik meg a megyeszékhelyen, illetve falujában. Október 16-án délután 2- től ■ a Hazafias Népfront székházában tartják a Bessenyei Társaság alakuló közgyűlését. Kétnapos tudományos ülésszakot rendeznek ebből az alkalomból, amelyen irodalomtörténészek elemzik Bessenyei életművét, műveinek fogadtatását és hatását. | XLIV. évfolyam, 244. sz. ÁRA: 1,80 FORINT 1987. október 16., péntek
