Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-09 / 212. szám

XLIV. évfolyam, 212. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. szeptember 9., szerda V agonmegr endelés ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ előnyösebben Az újfajta kereskedelmi szellem megérintette a Ma­gyar Államvasutakat is. Sze­retnének mind több nagy fu- varoztatóval olyan kapcsola­tokat kiépíteni, amelyek mindkét fél számára előnyö­sek. Ennek keretében kötött megállapodást a MÁV és az ÉRDÉRT az úgynevezett szi­gorított visszterhes fuvaro­zásra. A megállapodás lénye­ge, hogy az ÉRDÉRT egyes telepei — köztük megyénk­ben a mátészalkai és vásá- rosnaményi és a forgácslap- gyár — két hétre előre le­adják a kocsirendelést. Ennek fejében a vasút vállalja, hogy a kért vagonok legalább 70 százalékát az adott napon, de a teljes igényt minden­képpen a kéthetes periódu­son belül kiállítja. A szerződés szerint az az ÉRDÉRT a többlet szol­gáltatásért kocsinként száz forintot fizet. A MÁV ha nem teljesíti a megállapo­dást, akkor kocsinként két­ezer forint kártérítést ad. Mindez megkívánja a jobban szervezett munkát, hiszen az ERDÉRT-telepekneik úgy kell alakítaniuk a termelési prog­ramot, hogy az adott időben rakodni tudjanak. Mód nyí­lik viszont annak a megbontá­sára is, hogy külön adjanak vagont az exportszállítmá­nyokhoz, külön a fedett ko­csit igénylő árukhoz. Az új kocsikiállítási rend­szer hétfőn kezdte meg mű­ködését. Napi átlagban 40 vasúti vagont igényelnek Mátészalkán és Vásárosna- ményban. A múlt évi számok alapján a legnagyobb forgal­mat a mátészalkai telep bo­nyolította le, ahonnan tavaly tölbb mint hétezer vagon kelt útra, közel 150 ezer ton­nás terheléssel. A forgácslap­gyár tavalyi rakodása más­félezer kocsi volt, 38 ezer tonnával. A MÁV Debreceni Igazga­tóságán újabb fuvarozási megállapodások kidolgozásán dolgoznak — tudtuk meg Pinczés Imréné kereskedelmi osztályvezetőtől. Többek kö­zött a konzervgyárakkal sze­retnének erőteljesebb kap­csolatot kiépíteni, a Papír­ipari Vállalattal — s ezen belül a nyíregyházi gyárral — szeretnének olyan fuvaro­zást kifejleszteni, hogy min­den, 40 kilométernél nagyobb szállítási távolság esetén az olcsóbb vasutat vegyék igénybe. A közeli napokban Németh Károly Algériába látogat Németh Károly, a Ma­gyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Sadli Bendzsedidnek, az Algé­riai Demokratikus és Né­pi Köztársaság elnöké­nek, a Nemzeti Felszaba- dítási Front (FLN) Párt­ja főtitkárának meghívá­sára párt- és állami kül­döttség élén a közeli na­pokban hivatalos, baráti látogatásra az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba utazik. BIESZÖV elnökségének napirendjén Kádermunka helyben A káder- és személyzeti munkáról tárgyait kedden a Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Területi Szövetségének elnöksége. A gazdasági élet változá­saival, az irányítási rendszer fejlődésével, az önállóság to- vábbszélesedésével együtt kell fejlődnie a szövetkeze­tekben a személyzeti munká­nak is. A felsőbb szervek ha­tározatai szerint 1988. január 1-jétől minden ' szövetkezeti kádermunkát helyben kell végezni, illetve ebben dön­teni. Ez az új helyzet indo­kolja a belső kádermunka ja­vítását, még szervezettebbé tételét. Az elmúlt ötéves terv idő­szakában jelentősen nőtt a szakemberek száma és a képzettségük színvonala. A AZ ÚJSÁGÍRÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSI NAP­JA alkalmából öt ország megyei lapjának közreműködé­sével összeállítást közlünk lapunk 4. oldalán. megye közös gazdaságaiban jelenleg 2800-an dolgoznak vezetői munkakörben, ebből a felsőfokú végzettségűek száma közel 1800. A szövet­kezetek többségében a tiszt­ségviselők kiválasztása nagy körültekintéssel történt. A ré­tegpolitikai elvek figyelem- bevétele mellett elsősorban az alkalmassági követelmé­nyek érvényesültek. A feladatok meghatározá­sánál hangsúlyozták, a sze­mélyi ügyek gyakorlásában erősíteni kell a testületek szerepét. A vezetők minősí­tésénél, megítélésénél a szö­vetkezet eredménye, az em­beri magatartás, a kollektíva érdekében végzett munka le­gyen a mérvadó. Nagyobb figyelmet kell fordítani a pályakezdő fiatalokkal való foglalkozásra, beilleszkedé­sükre. Segítsék a jó képes­ségű és a továbbtanulást vál­laló fizikai dolgozók vezető­vé nevelését. A vitában felszólaló Laka­tos András, a megyei tanács elnökhelyettese többek között elmondta: a szövetkezetekkel kapcsolatban megszűnik az állami személyzeti munka, a tanácsoknál csak a törvé­nyességi felügyelet marad. Ezért az érdekképviseletre és a szövetkezetben működő tár­sadalmi szervekre, a tsz ve­zetőségére az eddiginél sok­kal nagyobb feladat hárul. Különösen vigyázniuk kell, hogy a demokrácia álarcában nehogy frakciók alakuljanak ki. Halász András, a megyei pártbizottság osztályvezetője egyebek között hangsúlyozta, a , személyzeti munkában nem a forma, hanem a tar­talom legyen az elsődleges. Támogatni kell a rendet, fe­gyelmet akaró vezetőket. A személyzeti munka segítésé­ben a TESZÖV egész appa­rátusa vegyen részt. Az elnökség a továbbiak­ban megvitatta a térségi komplex melioráció végre­hajtásának tapasztalatait és meghatározta a további fel­adatokat. R megyei műszaki is közgazdasági hónap megnyitója Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes a társadalmi­gazdasági programról A műszaki hónap megnyitójának résztvevői — Berecz Fri­gyes beszél. Több hetes rendezvényso­rozat, előadások, bemutatók sora fémjelzi a megyei mű­szaki és közgazdasági hóna­pot. Az ünnepélyes megnyi­tót kedden délelőtt tartották Nyíregyházán, a Tudomány és Technika Házában. Az elnökségben foglalt he­lyet Berecz Frigyes, a Mi- niszteritanács efaöfch.elyette- se, Varga Gyula, a megyei pántbizoittság első itiltfcárla, Bánóczi Gyula megyei ta­nácselnök, Füredi Károly, az MTESZ főtitkár-heflyettese, valamint a megye és város párt-, tanácsi és társadalmi szervezeteinek vezetői. Az egyes tudományos egyesületek képviselőit László András, az MTESZ megyei szervezetének elnö­ke üdvözölte. A 25. évfordu­lóját ünneplő megyei szer­vezet jelentőségéről Varga Gyula emlékezett meg. El­mondta, hogy akkor jött lét­re a szervezet, amikor a me­gye fejlődése megélénkült. Kiállítások, tanácskozások szervezésével lehetővé tet­ték, hogy megismerjék a fej­lődés legújabb eredményeit. Kialakultak és megerősödtek a városi intéző bizottságok, öt szocialista ország testvér- szervezeteivel hoztak létre gyümölcsöző együttműködést. A jubileum jó alkalmat ad anna, hogy a műszalki fejlesz­tés, a gazdáság i -tá rsadalmi megújulásra szóló program aktív résztvevői legyenek ia tudományos egyesületekben dolgozók. Kibontakozás és műszaki fejlődés címmel Berecz Fri­gyes miniszterelnök-helyet­tes tartotta meg a XXIII. műszaki és közgazdasági hó­nap megnyitó beszédét. Ar­ról ia gazdasági-társadalmi programról szólt, amelyet az MSZMP Központi Bizott­sága július 2-i ülésén fogal­maztak meg, a műszaki fej­lődés meggyorsításária ho­zott múlt év decemberi párt­határozat feladatait ele­mezte. A program átfogja a gaz­dasági és társadalmi folya­matok egészét. Mind a bél­és külpolitika élénken figye­li, hogy tudjla a társadalom megoldani .az előtte álló fel­adatokat. El kell indulnunk azon az úton, amely a ma­gas hatékonyságú, fejlett műszaki színvonallal rendel­kező országok közé sorolhat­ja hazánkat. A kibontakozá­son azt értjük, hogy egy szá­munkra kedvezőtlen helyzet­ből ki kell jutnunk. Ehhez látni kell, milyen helyzetben vagyunk. A felszínen az egyensúlyhiány jellemzi a glazdaságoit mind az árutö­meg és fogyasztás, mind ,a külpiaci kapcsolatok, a fo­lyó fizetési mérleg szempont­jából. Mélyebb elemzéssel azt látjuk, a termelő egysé­gek az iparban és a mező­gazdaságiban — a szóródá­sokkal együtt — az átlagot tekintve úgy működnek, hogy a megtermelt jövedelem nem elégséges az egyensúly megteremtéséhez. Emögött megtaláljuk a gazdaság szer­kezeti hibáit. Kevesebb a keresett Cikk, s vannak a piacon nem kellő termékek. A gazdaság nincs összhang­ban a lehetőségeivel sem. Olyan fejlesztéseket is eről­tettünk, amelyeknél nem vol­tak meg a hosszú távú piaci feltételiek. Látnunk kell, hogy gond­jaink egy része nem kimon­dottan magyar ügy, a vi­lággazdaság részeként csak bizonyos mértékig járhatunk önálló utat. A .szocialista or­szágokban hasonló gondok­kal küzdenek, megkezdték a harcot a megoldásra. Alap­vető probléma volt, hogy a gazdasági cselekvés meg­előzte az ideológiát, nem lát­tuk, milyen tartalékai Van­nak a kapitalista országok­nak, melyekkel megelőzték a válságokat, felgyorsították a technikai fejlődést. Egy sor tényezőt sajátos magyar hibának minősíthe­tünk. Bár úttörőrnunkát vé­geztünk ;a gazdasági reform kidolgozásával és bevezatésé­(Folytatás a 4. oldalon) Csatornázási bemutató Tiszadadán Szinte az ország minden részéből volt érdeklődő szakember teg­nap Tiszadadán. Egy új szennyvíz­elvezető csator­narendszer, az úgynevezett MO- NO-aknás rend­szer referencia munkáit tekintet­ték meg. A Kelet­magyarországi Vízügyi Építő Vál­lalat által terve­zett és kivitelezett műtárgy méltán keltett or.szágos fi­gyelmet. A hagyományos csatornázásnál tíz —harminc száza­lékkal kerül keve­sebbe az újszerű szennyvízelvezető hálózat kiépíté­se. A csövek mű­anyagból vannak. Különben min­den felhasznált anyag hazai gyártmány. A kivitelezés technológiája olyan, hogy az építés során csak kevéssé za­varják a munkálatok a köz­úti forgalmat. Nem kell ugyanis széles árkokat ásni, nem szükséges daruk jelen­léte. A magánházakhoz való bekötés is egyszerűbb. A KEVIÉP-nél —f amint azt Csercsa Attila ■ fejlesztő- mérnöktől megtudtuk — az úgynevezett „műanyagcsator­názásban” látják a jövőt. A műanyag felhasználásának ötlete egyébként nem új, van már rá példa Magyarorszá­gon. A műszaki megoldások kifinomultságában, haté­konyságában viszont a KE- VIÉP jutott a legmesszebb­re hazánkban. A szennyvízelvezetés saj­nos elsőrendű környezetvé­delmi feladattá nőtte ki ma­gát. Ha a szakemberek új­szerű megoldásokat keresnek, illetve ha megtalálják és megismertetik kollégáikkal — ez mindnyájunk hasznára való dolog. [ ÉRDÉRT — MÁV megállapodás A bemutatott csatornarendszer egy szakasza. Kibontakozás és műszaki fejlődés

Next

/
Thumbnails
Contents