Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
1987. szeptember 8. Kelet-Magyaromig T _____A KSH megyei elemzése_____] Beruházásait a nyolcvanas években Napjainkban egyre sürgetőbbé válik a belső feLhasználás visszafogása, a fogyasztás és termelés egyensúlyának helyreállítása. E folyamat része volt a beruházások mérséklése. A külpiaci értékesítésre orientált gazdaságunkban az exportképes termékek termelésének fokozása érdekében azonban elengedhetetlen az export-árualapot bővítő, s az ehhez kapcsolódó beruházások élénkítésé. Az erőforrások szűkösek, így különösen fontos, hogy azok a leg- racionálisaoban kerüljenek fel- használásra, ami együtt jár a támogatási feltételek, követelmények szigorításával. A korábbi évtizedekben a megye gazdasági fejlődését a szocialista szervek intenzív beruházási tevékenysége nagymértékben segítette. A beruházásokra történő kifizetések folyamatosan növekedtek, az állóalapok bővültek', korszerűsödtek. A beruházások visszafogása az 1980- as évektől a megyében is jól nyomon követhető. A növekedési ütem megtört, a beruházási volumen nagymértékben csökkent. Ebben meghatározó szerepe volt az ipari (ezen belül a nehéz- és élelmiszeripari), valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási beruházások nagymértékű visszaesésének (1980-ban az iparban történt kifizetések volumene az 1979. évi hattizede, a mező- és erdőgazdálkodásban háromnegyede). Az építőiparban és a kereskedelemben folytatódott a növekedés, e két anyagi ág aránya a beruházásokból azonban együttesen is csak 8 százalék. A nem anyagi ágakban 1980-ban még nem tapasztalható a beruházások mérséklődése. A csökkenés a nyolcvanas évek elején folytatódott, évente 7—8 százalékkal. 1982-ben a beruházási volumen már csak héttizede az 1979. évinek. 1983-ban mérsékelt élénkülés figyelhető meg. A kifizetések azóta eltérően változnak. A növekedés és csökkenés mérsékelt, így az átmeneti élénkülések nem kompenzálják a nyolcvanas évek elején történt visszaesést. Az 1986. évi beruházási volumen gyakorlatilag az 1982. évi szintjén alakult. A változások iránya, mértéke népgazdasági áganként eltérő. Az ipari beruházások visszaesése 1982-ben megállt. 1983— 1984 között már számottevően növekedett, ennek ellenére még ezekben az években is csak mintegy héttizede az 1979. évinek. A növekedés az élelmiszer- iparban volt a legnagyobb. 1986- ban a beruházási volumen ismét csökkent. Az építőiparban, a mező- és erdőgazdálkodásban, valamint a vízgazdálkodásban igen jelentős a csökkenés. A közlekedés, posta és távközlés ágában a beruházások visz- szaesését 1983-ban nagymértékű növekedés, a következő években stagnálás, majd 1986-ban élénkülés követte. A kereskedelmi beruházások jelentősen növekedtek. Az 1986. évi beruházás egyedül ebben az anyagi ágban haladta meg az 1979. évit. Összességében az anyagi ágak 1986. évi beruházási volumene (amelyben meghatározó az ipari és mezőgazdasági beruházások álakulása) az 1979. évinek kétharmadát teszi ki. A nem anyagi ágakban jóval kisebb mértékű, 13 százalékos a csökkenés. így a szocialista szervek összes beruházásain belüli aránya az 1979. évi 14 százalékról 1986-ra 19 százalékra nőtt. Az anyagi ágakon belül a meghatározó két anyagi ág (ipar, mezőgazdaság) arányában mérsékelt csökkenés tapasztalható. Mérséklődött az építőipar, a közlekedés, posta és távközlés részesedése a beruházásra történt kifizetésekből, nőtt viszont a kereskedelemé és kisebb mértékben a vízgazdálkodásé. A szocialista szervek beruhá- zásának megoszlása pénzügyi teljesítés alapján, százalék: 1979. év 1986. év Ipar 27,2 28.» Építőipar 2,1 0,9 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 26,2 24,0 Közlekedés, posta és távközlés 16,3 13,8 Kereskedelem 4,1 6,4 Vízgazdálkodás 9,6 10,5 Egyéb anyagi tevékenység — 0,7 Anyagi ágak összesen 85,4 81,9 Nem anyagi ágak 14,6 18,1 ÖSSZESEN 100,0 100,0 A szocialista szervek 1986-ban 6,5 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, volumene az elő- . ző évinél kisebb. A kifizetések több mint nyolctizede az anyagi ágakban, negyede az iparban történt, 1,7 milliárd forint értékben. Ettől alig marad el a mező- és erdőgazdálkodás beruházási értéke (1,5 milliárd forint), ahol a teljesítés volumene az előző évihez hasonló. A beruházások fele e két anyagi ágban történt. Figyelemre méltó — 10 százaién fölötti — a közlekedés, posta és távközlés, valamint a vízgazdálkodás beruházása. 1986-ban a beruházási volumen az anyagi ágak közül a közlekedés, posta és távközlés ágban nőtt (8 százalékkal). A csökkenés mértéke az építőiparban a legnagyobb, ahol a teljesítés értéke (mindössze 56 millió forint) negyedével csökkent. 1936-ban a beruházások 58 százalékát (a korábbi éveknél nagyobb arányban) építésekre, 36 százalékát gépbeszerzésekre fordították. Ebből a belföldi gépbeszerzés értéke 1,2 milliárd forint, valamelyest növekedett. Import gépbeszerzésekre 1,1 milliárd forintot — ennek hattizede szocialista import —, ami az előző évinél ötödével kisebb. A megye az ország szocialista szerveinek beruházásából — az 1980. évi visszaesés után — mérsékelten növekvő mértékben, mintegy 3 százalékban részesedik. Az egy lakosra jutó beruházási érték azonban továbbra is lényegesen elmarad az országostól, alig több. mint az országos fele. Hasonló következtetésre jutunk, ha a foglalkoztatottakra vetített beruházási kifizetéseket vizsgáljuk. A megyében dolgozik az ipari foglalkoztatottak 7 százaléka, az ipari beruházásokból azonban csak 2 százalékban részesedik. Ebben meghatározó, hogy a megye ipari szervezeteinek fele nem megyei székhelyű, telephely. A beruházások másik jelentős részét adó mezőgazdaság — ahol a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya az országosból 8 százalék — aránya a beruházásokból csak 6 százalék. A beruházások jelentős élénkülése a közeljövőben sem várható. Az állóeszközök (gépek, épületek stb.} pótlása, bővítése azonban a termelés egyik legfontosabb feltétele. Különösen fontos a műszaki színvonal emelését — ezáltal a termék minőségét is javító —, a konvertálható export-árualapot bővítő, a racionális anyag- és energiafelhasználást célzó, azaz a verseny- képességet fokozó beruházások élénkítése. Malakucziné Póka Mária KSH megyei igazgatósága Forró kőzetek a földfelszínen Fal a láva útjában A tűzhányó a földkéreg olyan pontja, ahol a szilárd részek folytonossága megszakad, és a mélyből olvadt kőzetek és gázok jutnak a felszínre. A kitörés szilárd (vagy megszilárduló) termékei a nyílás körül felhalmozódva dombot . vagy hegyet alkotnak, s ezt nevezzük vulkánnak vagy tűzhányónak. Az olvadt kőzetek gáztartalma szélsőségesen változó lehet, s ez megszabja mind a kitörés módját és lezajlását, mind a kitörés „termékét”. Az olvadt kőzetet a magába zárt, oldott és buborékos gázzal együtt magmának — lávának — nevezzük. A magma a földkéreg 30—400 km közötti mélységeiből származik. Az olvadékban igen magas a hőmérséklet, és óriási a nyomás. Az idők során a vulkánkitöréseket kísérő lávafolyások rengeteg emberi munkát tettek semmivé, de — lassú jelenségek lévén — az életben kisebb pusztítást okoztak, mint a vuLkánkitö- rések egyéb hatásai. Számos esetben zárt körül lávafolyás embereket egy-egy kiemelkedő helyen, akik napokig voltak fogságban, de később sértetlenül keltek át a kihűlőben levő kőzeten. Sajnos, ennek ellenkezője is sokszor előfordult, amikor egy vulkán igen híg és gyorsan mozgó lávája elérte a menekülőket, akik halálukat lelték a forró áradatban. A híg láva jól követi a terep mélyedéseit, ágakra oszlik és újra egyesül, mint a víz. Az épületeket sok esetben nem dönti össze, de ajtón-ablakon befolyva kitölti a belsejüket. Sokszor még a gyenge közfalak is ellen tudnak állni a mozgó lávának. Ez adta az ötletet azokra a próbálkozásokra, amikor az ember megkísérelte számára kedvezőbb irányba terelni a lá- vafolyásokat. Ilyen kísérletek már régebben is történtek. Az Etna 1669. évi kitörésekor a sűrű láva elérte Catania város falait, és azok mentén napokig a tenger felé mozgott tovább. A fal azonban nem bírta ki a nyomást, átszakadt, és a város egy részét elöntötte a forró kőzet. Hawai szigeten a Mauna Loa és alacsonyabban fekvő mellékkrátere, a Kiiauea rendszeresen nagy területeket pusztít el láva- folyásokikal, de az utóbbi időben az előrejelzés olyan jól működik, hogy időben sikerült mindenkit és minden mozdítható értéket elszállítani. A lávafolyások szabályozására sok kísérlet történt. Hilo városa a Mauna Loa lávafolyásainak fő irányában fekszik: a város maga is a régmúlt idők lávakőzeteire épült. A nagy veszélyek miatt — bármikor bekövetkezhet egy katasztrofális méretű kitörés — a város számos módszert próbált ki a láva mozgásának befolyásolására. Az egyik a lávafolyam frontjának és a kiömlés helyének a bombázása volt. Nehéz rombolóbombákkal szétszórták az olvadt kőzetfrontot, ami gyorsabban kihűlt és szilárdult, illetve a krátertorok rombolásával szakaszossá tették a kiömlést. A másik módszer mesterséges akadályok építése a láva útjába. Az ugyan elképzelhetetlen, hogy az olvadt kőzettömeget gát mögé szorítsák, de az nem, hogy eltérítsék útjából. Mozgatható szárnyú repülőgép „Jó motorral még a csűrkapu is repül!” — mondotta a francia Henri Forman, a repülés hőskorának egyik úttörője. Kijelentése azóta is helytálló, időközben azonban alaposan megváltoztak a követelmények. Azonkívül, hogy egy gép repül, egyesítenie kell magában a madarak elegáns, fordulékony szárnyalását a kamionok teherbírásával és a rakéták sebességével, ezenkívül lei kell elégítenie még a levegőben is egyre fontosabb takarékossági és környezetvédelmi követelményeket is. A nagy feladat megoldásából a szinte korlátlan anyagi lehetőségekkel rendelkező mamutvállalatok éppúgy kiveszik a részüket, mint a rugalmas kisüzemek, vagy akár az egyéni feltalálók. A tervezőasztaloikon születnek is ma még furcsának, bizarrnak tűnő megoldások, ám senki sem tudja megmondani, nem közülük kerülnek-e ki a jövőben eltérj edten alkalmazott géptípusok. Az egyik merész ugrás a repülőgéptervezés kitaposott ösvényéről a NASA AD—1 jelű prototípusa. A törzs fölött elhelyezett szárny függőleges tengely körül elfordítható, repülés közben tehát nem áll merőlegesen a gép hossztengelyére, hanem szöget Zár be vele. Az egyik oldalon előre, a másikon pedig hátrafelé mutat. Az AD—1 olyan látvány a levegőben, mintha éppen most készülne kibicsakló szárnnyal lezuhanni, pedig nagyon is stabilan repül és ami a legfontosabb, nagyon gazdaságosan. Erre az eredeti megoldásra régóta ismert és alkalmazott jelenség adta az alapötletet: minél gyorsabban repül a gép, annál jobban kell nyilazni a szárnyakat. Ennek megfelelően a lassúbb repülőgéptípusok szárnya a törzsre merőleges, a gyorsabb utasszállítóké már nyilazott, a vadászrepülőkön és szuperszonikus gépeken pedig kifej szetten hátrafelé állnak a szárnyak. Sajnos mindegyik szárnytípus csak bizonyos sebességtartományban viselkedik optimálisan, így erősen nyilazott szárnnyal nem lehet lassan repülni és ez megnehezíti a fel- és leszállást. A probléma áthidalására vezették be a menetközben változtatható szárnyállású repülőgépet, de ennek szárnymozgató berendezése olyan súlyos, bonyolult szerkezet, és az egész gép any- nyira drága, hogy csak hadi célokra alkalmazzák. Az áramlási viszonyok azonban olyanok lesznek egy előreálló szárnyon is, mintha mindkét szárny hátrafelé nyilazott, így az egész kérdést leegyszerűsítették a szárny elfordítására. Az AD—1 teljes mértékben igazolta az elképzelés létjogosultságát. Az egyszemélyes kísérleti példány kitűnően megállta a próbát. Sttasqet, íjmIhjiI, fagyasztást nr Az első magyar autókomputer Komputer az autóban. Ma már mindennapos a Mercedesek, a BMW-k, a FIAT-ok, a Toyoták világában. Nyugaton el sem lehet képzelni egy korszerű járművet számítógép nélkül. Mert ezek a kis szerkentyűk vezérlik, majdhogynem vezetik az autókat, besegítenek, korrigálnak, az előzőleg betáplált adatok alapján megmutatják a legrövidebb utat, s hasonló dolgokat végeznek. Természetesen komputer nélkül lehet autózni, sőt sokáig fogjuk még nélkülözni a széria-Trabantokban, Skodákban, Dáciákban. Azonban megszületett az első magyar autókomputer, vagy hivatalosan az ECOMETER gépjármű-fedélzeti műszer. A Felkínálom televíziós műsorban mutatta be feltalálója, Szalai László budapesti elektronikai műszerész. A feltaláló szerint a műszer jelzi a gépjármű működésének alapadatait és ezzel elősegíti a motor optimális, emellett környezetbarát üzemelésének kialakítását. Bármilyen folyékony üzemanyaggal működő jármű pillanatnyi, valamint összfo- gyasztását méri. Alkalmas fordulatszám, a megtett távolság, a pillanatnyi sebesség mérésére. Mindemellett óraként, stopperként, más változatban taxióraként is Az ECOMETER, amely alig nagyobb, mint egy közepes férfitenyér üzemeltethető, segítségével a gépjárművek átlagfogyasztása és átlagsebessége pillanatok alatt megállapítható. S hogy könnyen leolvashatók legyenek az adatok, erről négyjegyű digitális kijelző gondoskodik. A ECOMETER három ^érzékelővel szerelhető fel, amelyek az előbb felsorolt méréseket végzik. Persze gondolt a tervező a különböző autómárkákra is, így a gyártó, a Váci Híradástechnikai Anyagok Gyára márkaspecifikus csomagolásban fogja forgalomba hozni hamarosan. S mielőtt még bárki azzal vádolna, hogy reklámozzuk ezt a terméket, megnyugtatjuk, csak örömünknek adunk ezzel hangot, hiszen ilyen műszert eddig hazánkban nem lehetett sehol sem beszerezni. Tudjuk, ez nem lételeme az autózásnak, de mindenképpen elősegítheti azt, s még azt is megkockáztatom, a pontosabb adatok birtokát an csökkenthető a gépkocsi kopása, ami egyben az élettartam növekedését jelenti. Vagyis egy hiányt pótló műszer ez — igényes autósoknak. (sípos) Á hitelkártyák napjainkban Először 1914-ben Amerikában a nagyobb áruházak bocsátottak ki hitelkártyákat. Hamarosan az olajtársaságok is követték példájukat. 1958- tól kezdődően a hitelkártyák széles körű elterjedése a jellemző. Az adósságok egyszerre kiegyenlítődnek az áruházaknál, a szállítóvállalatoknál és a benzinkutaknál. Azóta sok más alkalmazási Mitől függ a vállalkozási kedv? Összeférhetetlenség is akadt Kisvórdai tapasztalatok a vállalati gmk-ról ,,A vállalati gazdasági munka- közösségek helyzete Kisvárdán” a címe annak a díjnyertes tanulmánynak, melyet Katkó Elemérné készített a közgazdasági tár- ' saság pályázatára. Az anyag a Kisvárdán működő vállalatoknál vizsgálja a gazdasági munkaközösségek szerepét, helyzetét. Először 1982-ben alakult két vállalati gazdasági munkaközösség a városban, 1984-ben már 14 volt, 1985-ben nyolc megszűnt és három alakult, 1986-ban három megszűnéséről és négy megalakulásáról számol be. Lényegében 1986 végén nyolc érintett vállalatnál 10 munkaközösség .folytatta tevékenységét. Több vállalatnál nem szerveztek gazdasági munkaközösségeket az elmúlt öt évben. A szerző megállapítása szerint a vállalkozási kedv csökkent és ennek több oka lehetett. A vállalatok sok esetben nem tudtak munkát adni ezeknek a szervezeteknek, az adóterhek szűkítették kereseti lehetőségeiket, többen hosszú időre nem vállalták a túlmunkát. Jó tapasztalatokat azokról a vállalatokról sorol fel, ahol idegen kivitelezői munkát váltottak fel a munkaközösségekkel. Ilyenek az építőipari munkák, egyes alkatrészek legyártása, szerszámkészítés, stb. Az ellentmondásokban több valós érvet sorakoztat fel. A személyi összeférhetetlenség elég gyakori. Olyan vezetők is tagjai a munkaközösségeknek, akiknek beleszólásuk van munkakörüknél fogva a végzett munka mennyiségi és minőségi értékelésébe. A munkák előkészítését rendszeresen nappali műszakokban (főmunkaidőben) szervezik, máskor nincs is rá lehetőség. Nehézségek vannak a számlák ellenőrzésében, illetőleg megítélésében is, szükség lenne versenyeztetni a munkában. Nagyobb körültekintéssel, jó szervezéssel a vállalati gazdasági munkaközösségek eredményesen kiegészíthetik a vállalati tevékenysé- get. _. , Marosi Karoly terület került előtérbe: pénzfizető automaták szolgálják ki a bankokban az Eurocsekk-kártya tulajdonosokat. A dolgozók belépését ilyen kártyák segítségével ellenőrzik a gyárak és a fontosabb objektumok bejáratában. A könyvtárakban a kölcsönzés szintén kártyákkal történik. Az első hitelkártyák ötlete a lyukkártyáktól ered. A kártyatulajdonos adatait ugyan a lyukminta elrejtette a külvilág elől, de könnyen hamisíthatták. A kisebb igényű területeken azonban mia is alkalmazzák, mint például a benzinkutaknál. A lyukkártyát hosszabb időre a mágneskártya követte. Felvetődött ugyan az elektromos feltöltődés és a mágneses erővonalak hatása, de a kódolási módok tökéletesítése megoldotta ezt a problémát. Egy mágneskártyára max. 220 írásjelnyi információ rögzíthető, amely az alkalmazások többségénél gyakran kevésnek bizonyult. A chipek elterjedése hatott a hitelkártyákra is. A korszerű technológia nagyobb tárolókapacitású, intelligensebb és biztonságosabb hitelkártyák születését tette lehetővé. Franciaországban a chipkártyák térhódítása követhető nyomon, amelynek oka a francia banktörvényben keresendő, miszerint a pénzforgalom illetékmentesen történik. Ezért Francia- országban a készpénz nélküli számlakiegyenlítés az elterjedt. A kisebb összegeknél a csekkes fizetési mód került előtérbe. A csekkek megjede nésével azonban a csekkha misítások is szaporodtak. Az utóbbi években Japánban az ún. „Bee Card” hitelkártya keltette fel az érdeklődést. A kártya számos MSX-számítógép olvasókészülékébe helyezhető, amely a programokat, adatokat gyorsan behívja a gépbe. A kártya nem érzékeny a környezeti hatásokra, mint például az elektromos feltöltő- désre, a mágneses erőtérre, a hajlításra stb. A csatlakozófelülete pedig mechanikusan védett a károsodástól. A lézerkártyát először az amerikai Drexon cég készítette el 1982-ben. Több neves cég, mint például az NCR, az Ericsson, a Toshiba, az Olimpus, a Fujitsu is megvásárolta a gyártás licencét. A szabadalmazott eljárás szerint a kártya fotó technikailag írható (Write-Once) és olvasható (Read-Only). Két különböző kapacitású változat létezik: A 2 Mbyte-os, amely kb. 4 DM-ba, és a 4 Mbyte-os, amely kb. 13 DM- ba kerül. A kártya olcsósága az olvasóberendezésre nem jellemző. Napjainkban egy egyszerű lézerberendezés közel 300 DM, azonban író- és olvasófejjel ellátva már 1500 DM. Belátható, hogy a költségek korlátozzák a tömeges elterjedést. A lézertechnológia teremti meg azonban először az ujjlenyomatos ellenőrzés lehetőségét, amely jelenleg a biztonságtechnika csúcstechnológiájának tekinthető. Sz. Gy. a/ PénzUgyi teljesítés alapján. Á szocialista szervek beruházónálnnk volumenindexe a/ 1979 - WM>