Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

Műszaki hónap Várkonyi Péter előadáiával Fejlődési konferencia Budapesten „Az emberi tényező szere­pe a fejlődésben” címmel nemzetközi kerékasztal-(kon­ferencia kezdődött hétfő dél­előtt Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia vár­beli kongresszusi termében. A tanácskozást az ENSZ Fej­lesztési Program és az „Észak—dél Kerékasztal” el­nevezésű magánalapítvány szervezte, s a magyar kor­mány és az MTA Világgaz­dasági Kutató Intézete vál­lalta a házigazda szerepét. A megnyitó ülésen Mahbu- bul Hak pakisztáni tervezési és fejlesztési miniszter, a ke­rékasztal-tanácskozás társ­elnöke üdvözölte a világ számos országából egybe­gyűlt mintegy félszáz részt­vevőt. A tanácskozáson — amelynek megnyitóján részt vett Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese is — G. Arthur Brown-nak, az ENSZ Fejlesztési Program helyettes főigazgatójának be­vezetője után Várkonyi Pé­ter külügyminiszter tartott előadást. Miniszteri munkalátogatá­son tanulmányozták az ipar és a közlekedés kapcsolatát hétfőn a megyében. Urban Lajos közlekedési miniszter és Tatai Ilona, a Taurus Gu­miipari Vállalat vezérigaz­gatója együtt vizsgálta meg azokat a kapcsolódási ponto­kat, amelyekkel a szállítás a termelés hatékony részévé válhat. A programon részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Bánóczi Gyula, a megyei ta­nács elnöke is. Záhonyban, a vasúti átra­kókörzet beruházásairól, a korszerű fuvarozási módok­ról Rigó Zoltán üzemigazga­tó adott tájékoztatást. Meg­tekintették a tengelyátszere- lő csarnokot, Eperjeske átra­kópályaudvar létesítményeit, közöttük az átadás előtt álló Agrotek műtrágya raktárbá­zist. Jártak a Hungarofruct tuzséri telepén, ahol az alma­szállítás még mindig nagyobb •teljesítményekre lenne képes, majd a Taurus Carbonpack Leányvállalatánál Nagy György igazgató ismertette az évi 26—28 ezer tonna im­portált gumiipari korom új­fajta átrakásának és szállítá­sának technológiai és kör­nyezetvédelmi előnyeit. Urbán Lajos a Taurus tuzsé­ri koromátfejtő üzemével is­merkedik. (Elek Emil felvé­tele) Nyíregyházán, a gumigyár­ban Jaczkó László műszaki helyettes mutatta be a gyá­rat, amely az idén fél év alatt közel kétezer vasúti ko­csit kezelt, a szállításban dolgozó 135 ember többszáz kamion és közel kétezer kon­téner megrakását végezte. Lapunk munkatársának kérdésére Urbán Lajos köz­lekedési miniszter elmond­ta, hogy útja során a szállí­tás azon módjaival ismerke­dett, amelyek a holnapot je­lentik. A záhonyi körzetben speciális raktározó és csoma­goló bázisok, vámszabad-te­rületek kialakításával lehet teljesebbé tenni a szállitá- sokhoz kapcsolódó szolgálta­tásokat. Mindez azt is mu­tatja, hogy a vasút az ipari és kereskedelmi vállalatok­kal közösen olyan üzleti vál­lalkozásokba fogott, melyek biztonságosabbá teszik a szállítást, lehetővé teszik az áru útjának rövidítését, a korszerű csomagolási és áru- továbbítási módszerek ter­jesztését. Hétfő délelőtt hivatalos látogatásra küldöttség élén az NSZK-ba érkezett Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke. Az NDK küldöttsége a re­pülőtérről gépkocsikon foly­tatta útját a fővárosba. A szövetségi kancellári hivatal előtt Helmut Kohl kancellár üdvözölte az államfőnek ki­járó tiszteletadással, katonai díszpompával fogadott Erich Honeckert. Az NSZK kormá­nya a teljes protokolláris külsőségek politikai szem­pontból nagy jelentőségű biztosításával, a vendég más államfőkkel azonos megtisz- telésével kifejezte és meg­erősítette a másik szuverén és független német állam egyenjogúságának diplomá­ciai elismerését. A húszperces hivatalos üd­vözlés után megkezdődtek a tárgyalások. A megbeszélése­ken, amelyeknek fő témáit a nemzetközi helyzeten és a kelet-nyugati kapcsolatrend­szeren kívül a két állam uta­zási forgalmának, a gazdasá­gi kapcsolatoknak és á közle­Miniszteri munkalátogatás — Az ipar és a közlekedés kapcsolata Üzleti vállalkozások — biztonságosabb szállítás kedés javításának kérdései alkotják, az NSZK küldött­ségében többek között részt vesz Martin Bangemann gaz­dasági miniszter, Dorothee Wilms asszony, a belnémet kapcsolatok minisztere és Wolfgang Schäuble. Honecker hétfői NSZK- beli munkaprogramjának szintén fontos politikai ese­ménye tárgyalása Richard von Weizsäcker elnökkel. Erre a Hammerschmidt-vil- lában, a nyugatnémet ál­lamfő rezidenciáján került sor. Weizsäcker díszebédet adott a vendég tiszteletére. Délután Honecker újabb tárgyalást folytatott Kohl kancellárral. Magyar—szovjet tudomá­nyos tanácskozás kezdődik Szabolcs-Szatmár megyében szeptember 8-án. A Magyar Külügyi Intézet, a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács szakértőinek részvé­telével szervezett találkozón több, magas rangú szovjet vendég vesz részt. Marija Uszijevics, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája Szo­cialista Világrendszer Köz- gazdasági Intézete magyar XLIV. évfolyam, 211. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. szeptember 8., kedd A Felső-Tiszán Zsurk térségében hétfő reggel felállí­tották az olajcsapdát, (elek) A tanácskozás résztvevői a megyei pártbizottságon. osztályának vezetője, A. Jaz- kova professzor, az intézet osztályvezetője, valamint G. Smanyko professzor, az Uk­rán Tudományos Akadémia Külföldi országok társadal­mi, gazdasági problémáit ku­tató intézet ungvári osztá­lyának vezetője képviseli a szovjet tárgyalócsoportot. A Magyar Külügyi Inté­zettől Izikné Hedri Gabriella professzor, osztályvezető, Petrán János nagykövet, Mo­non István követ, Kollár Nóra tudományos főmunka­társ és Páti László tudomá­nyos munkatárs érkezett Nyíregyházára, a kétoldalú megbeszélésre. A vendége­ket tegnap délután a me­gyei pártbizottságon fogadta Varga Gyula első titkár és Bánóczi Gyula megyei ta­nácselnök, s tájékoztató hangzott el Szabolcs-Szat- már gazdasági, társadalmi életéről. A magyar—szovjet tudo­mányos tanácskozás három napja alatt megbeszélést folytatnak a két országot érintő időszerű kérdésekről, majd a megyét ismertető programokon is részt vesz­nek. Feltételezett baleset • Hajnali riadó Megkezdődött a vízügy kárelhárítási gyakorlata Egy feltételezett olajveze­ték-törés, ez volt az elindí­tója annak a gyakorlatnak, mely tegnap, hétfőn kezdő­dött a Felső-Tiszán, Tuzsér és Zsurk térségében. A Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság készenléti osztagai, a fegyveres testületek, a társszervezetek hajnali riadó után siettek a tetthelyre, ahol a vízmi nőség-védel mi és kárelhárítási gyakorlat zajlik, egészen 11-ig. Magas szintű technikai felszerelé­sek, párnatartályok, Tausz- falak, olajcsapdák, a hír­közlés és a térvilágítás esz­közei kerültek bevetésre. Je­len voltak a tűzoltók, a mun­kásőrök, katonák, rendőrök, a veszély esetén mozgósítás­ra kerülő egységek. A Tisza mellé települt a vízminősé­get vizsgáló laboratórium, helikopter állt rendelkezésre, ha mentésre került sor. Im­ponáló gyorsaság, fegyelem és összeszokottság jellemezte a gyakorlat első mozzanatait. Érdekelt volt már a kezde­tekben is a Gáz- és Olaj- szállító Vállalat, valamint a Hungária Biztosító, mely a vezetékeket biztosítja. A nagyszabású gyakorlat abból a feltételezésből indult ki, hogy egy víz alatti veze­ték eltört, s abból 400 köb­méter olaj ömlött a folyóba. Másfél óra szükséges ahhoz, hogy a hibás csőszakaszról másikra kapcsoljanak. Az így kialakult veszélyhelyzet mielőbbi megszüntetése lét­kérdés, hiszen a folyó tiszta­ságáról van szó. Miután a termékvezetékeken eddig négy törés történt, igaz, szá­raz területen, a most kezdő­dött gyakorlat elsőrendű cél­ja a tökéletes védelem meg­szervezése és működtetése minden esetben, ha víz alatti törés keletkezik. A gyakor­lat értékelésére csütörtökön, szeptember 10-én kerül sor. Erich Honecker az NSZK-ban nyitja meg N.yír- egyházán Berecz Fri- mm gyes miniszterelnök- helyettes a XXIII. megyei műszaki és közgazdasági hónapot. Műszaki fejlesztés, ter­mékszerkezet-váltás, ex­portképesség, minőség — ezek’ a főbb címszavak, amelyek köré csoportosul majd a mintegy hetven elő­adás, ankét, szakmai fó­rum. Napjaink legfontosabb kérdései karülnek tehát na­pirendre egy sajátos látó­szögből, a műszakiak érték­ítéletei alapján. A műszaki hónap — amely öt éve már kiegé­szült a közgazdasági jelző­vel — éppen azzal vívott ki rangot magának, hogy évről évre a legidőszerűbb tenni­valókkal foglalkozik, s azo­kat különböző szakterületek oldaláról elemzi. Érdemes itt utalni koráb­bi műszaki hónapok fő té­máira. A hatvanas évek második felében a mező- gazdaság komplex fejlesz­tése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata került a középpontba. A műszaki fejlesztés, a mun­ka- és üzemszervezés a het­venes évék elején volt ki­emelt téma. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a tudományos eredmények gyorsabb gya­korlati alkalmazásának le­hetőségeiről szóltak a főbb előadások, a nyolcvanas évek közepén pedig a mik­roelektronika alkalmazása, majd a termékszerkezet­váltás lehetőségei kerültek előtérbe. Rendkívül értékes, hogy a megye legjobb szakembe­rei mellett országos szakte­kintélyek is vállalkoznak előadásra, vitavezetésre. Az idén már 26 tudományos egyesület, illetve három vá­rosi intéző bizottság vesz részt a rendezvények szer­vezésében. Míg korábban főként Nyíregyházára kor­látozódtak az események, •az utóbbi esztendőkben — így természetesen az idén is — Mátészalka, Nyírbátor, Kisvárda, Záhony, Tisza- vasvári is több rendezvény­nek ad helyet, aktivizálva a környékbeli műszaki­gazdasági és agrárértelmi­ség képviselőit. A műszaki hónapok ide­jén gyarapodnak a külföl­di kapcsolatok is. Évek óta gyakorlat már, hogy az MTESZ testvérszervezeté­nek küldöttei — főként az NDK-beli, a lengyel, a bol­gár. a szlovák szakemberek — megfigyelőként, eseten­ként előadások megtartásá­val is jelen vannak. öt esztendeje immár igen jó lehetőségeket teremt az alkotó eszmecserékre a nyíregyházi városközpont­ban lévő Tudomány és Technika Háza, amely a legkényesebb igényeket is kielégíti. Alkalom az ese­ménysorozat arra is, hogy megyénk műszaki értelmi­sége ilyenkor többet szere­peljen a nyilvánosság előtt — a megye közvéleménye jobban megismerheti mun­káját. A z idén jeles évfor­duló emeli ünnepi rangra a többségé­ben munkatanácskozáso-r kát: 25 éve alakult meg az MTESZ megyei szervezete, amely mára jelentős erővé fejlődött: ötezer tagja ko­moly szaktudással, társa­dalmi munkájával is hoz­zájárul Szabolcs-Szatmár fejlesztéséhez. Marik Sándor Magyar—szovjet tudományos tanácskozás Nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents