Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
1987. szeptember 1. Kclet-Mafy aromáé T Már ősszel készüljünk a télre Gyümölcsösök védelme, ápolása Ahhoz, hogy gyümölcsöskertünk növényei egészségesen vészeljék át a telet, célszerű elvégeznünk néhány fontos munkát. Mindenekelőtt gondosan gyűjtsük össze az egészséges lombot, és komposztáljuk. Ha a nyár során számottevő lombkárosítást tapasztaltunk, akkor célszerű fertőtlenítenünk (lepermeteznünk) a lombot a Bárium- poliszulfid 2 százalékos oldatával. Csonthéjas gyümölcseink (cseresznye, meggy, kajszi- és őszibarack, szilva) lombpermetezésére jól bevált a rézoxidklorid 1—2 százalékos oldata. A lombot csak akkor égessük el, ha olyan mértékben fertőzött, hogy a vegyszeres kezelés sem adhat eredményt. A lehullott lombot a gyomokkal és a fűkaszáikkal együtt komposztáljuk. Vizsgáljuk át fáinkat, bokrainkat és tisztítsuk meg a sérült, beteg, a kártevők által fertőzött részektől. A fatisztogatási munkák során metsszük le a hernyófészkeket, a vértetves vesz- szőket. Kéregkaparó kefével tisztítsuk meg a gyümölcsfák törzsét és vastagabb ágait. E művelet előtt a fák alján mindig terítsünk el újságpapírt, vagy fóliát, és ezen gyűjtsük össze gondosan a ka- parékot. a fertőzött koronarészeket hordjuk egy csomóba és égessük el. Ne hagyjunk gyümölcsöt a fán. Különösen fontos, hogy a száradt, összeaszott termést, az úgynevezett gyümölcsmúmiát össze- gyűjtsük és elégessük, mert ez az elsődleges forrása a tavasszal induló fertőzéseknek. Kertünk madarairól madáretetők, madároduk kihelyezésével gondoskodjunk, amelyeket magunk is , elkészíthetünk. Az odúkat a fák vastagabb ágaira függesszük. Az etetőket pedig lehetőleg a búvóhelynek is alkalmas bokrok közelébe helyezzük el. Fontos szabály, hogy ha egyszer elkezdtük a madarak etetését, akkor azt folytassuk is egészen tavaszig. Az őszi trágyázásnak a legfőbb célja, hogy a kijuttatott tápanyagok tavasszal, ha a nedvkeringés megindul, már a növény gyökérzetéhez jussanak, és fölvehetővé váljanak. A kálium- és foszfortartal- mú műtrágyák hatóanyaga ugyanis lassan mozog a talajban, különösen a kötött agyagban. A trágyázás során részesítsük előnyben a szerves trágyát és a komposztot. Bármilyen szerves trágyát használunk is, ügyeljünk arra, hogy érett legyen. Szerves trágyából, vagy komposztból 5, sőt 10 kilogrammot is kijuttathatunk négyzetméterenként. A műtrágyák közül foszforból (szuperfoszfátból) 1—1,5, káliumból 2—3, nitrogénből, mészammonsalétrom- ból vagy pétisóból pedig csupán 0,5 dekagrammot juttassunk ki a kert minden négyzetméterére. A bogyós gyümölcsűek (ribiszke, köszméte, szamóca és málna) érzékenyek a klórra, ezért káliumtrágyázásukra a kénsavas kálit használjuk. A műtrágyát oldat formájában célszerű kijuttatnunk, mert hatása jobban érvényesül. A trágyaféleségekből két-háromszá- zalékos oldatot készítsünk, amelyet alaposan keverjünk el. A keverést a kijuttatás során is többször ismételjük meg, hogy az oldat töménysége lehetőleg mindig azonos maradjon. A vizes trágyaoldatot öntözőkannával locsoljuk ki. A szilárd szerves és műtrágyát ássuk be a talajba. A trágyák kijuttatása során ügyeljünk arra, hogy ne a fatörzs köré, hanem a koronacsurgóba kerüljenek, mert itt található a növény aktív, felszívó gyökérzete. A gyümölcsfák gyökérzetét a téli hideg ellen szerves trágya, komposzt, fűkaszálók, vagy lomb elterítésével védjük, amelyet szintén a koronacsurgóba juttatunk. KITÜNTETETT KISTENYÉSZTŐK ÉS SZAKCSOPORTOK Libái, sertést hizlalnak A Kistenyésztők Lapja 8. számában beszámol arról, hogy több évtizedes munka elismeréseként július utolsó napján adták át a SZÖVOSZ és a MÉM kitüntetéseit, a Báldy Bálint, Be- reczki Máté és a Sőtér Kálmán emlékérmeket. Az országban ma 2300 szakcsoport működik, több száz ezer a kistenyésztők száma, és általuk termelt 10 milliárdos termeléssel fontos szerepet töltenek be, a belföldi ellátásban és agrárexportban egyaránt. A megyei kistermelők közül Báldy Bálint emlékérem arany fokozatát kapta libahizlalásért Kábái Istvánná nagykállói kis- tenyésztő. A legkiválóbb szakcsoport Báldy Bálint emlékérmet kapta a Nyírbátor és Vidéke Afész sertéshízlaló szakcsoportja. Ezüst, illetve bronz emlékérmet kaptak Kardos György nagykállói, Mányik András nyíregyházi kistenyésztők. A szakcsoportok közül Báldy Bálint bronzérmes a Fehérgyarmat és Vidéke Áfész sertéstenyésztő és hizlaló szakcsoportja. Még tart az uborkaszezon Nem kedvezett az idei nyár az uborkatermesztésnek sem, ennek ellenére a kistermelők elfogadhatóan jó termést takarítottak be. Urán Horászi Gáborék uborkatermesztésre vállalkoztak és a naponta szedett friss csemege uborkát a Csenger és Vidéke Áfész- nél értékesítették. Az uborka jól fizetett, és ami várható volt, az bekövetkezett, a nyárvégi esőzések hatására elhúzódott az uborkaszezon, a csemege uborkát még napjainkban is szedik. Felvételünkön az urai Harászi Gá- boréknál a beszállított uborkát az Áfész-nél mérlegelik és minősítik. Xö vény védelmi felhívás A mezőgazdasági export- szállítások alapvető növényegészségügyi feltétele a termények úgynevezett veszélyes kártevőktől való mentességének biztosítása. A té- lialma-ibetakarítás kezdetét megelőzően különös gondot kell fordítani az amerikai fehér szövőlepke, a kaliforniai pajzstetű és a burgonya- bogár elleni hatékony védekezés megszervezésére. A kártevő felszaporodásának megelőzése a nagyüzemeken kívül valamennyi kistermelő, házikert- és földtulajdonos részére is kötelező. A kártevők közül különösen veszélyes a burgonyabogár, mivel a burgonya korai lombszáradása miatt a kifejlett egyedek tömeges szétszéledésére lehet számítani. A vándorló, táplálékot kereső bogarak ezért áttelepedhetnek a gyümölcsösökbe, A Balatonnagybereki Állami Gazdaság Hunor vadgazdálkodási rendszere évek óta elismert munkát végez a belföldi vadgazdálkodás és külföldi vadásztatás terén. Ebben az évben kapta meg a rendszer az önálló exportjogot, aminek következtében több vadásztársasággal is próbálkoznak a hazai és külföldi vadászvendégek még jobb ellátása érdekében. Egyik ilyen feladat a fogolynevelés. Ez a madárfaj országunkban kipusztulóban van, holott az egyik legkeresettebb vadmadarunk. A rendszer megyei szaktanács- adója segítségével Fehér- gyarmaton vállalta idős Balogh Gyula az időigényes és fáradtságos tenyésztői munkát. A tojásokat a rendszer Dániából, Svédországból és Franciaországból importálja. Balatonnagybereken keltik ki és a napos csibéket Fehérgyarmatra 600—800 darabos tételenként szállítják, hetente egy-egy alkalommal. A legkritikusabb időszak az első hét, amíg a hüvelykujjnyi madarakból ökölnyi nagyságúak lesznek. A neveléshez steril környezetre van szükség és állandó 38 fokos melegre, nem hiányozhat a folyamatos víz- és tápellátás. A foglyokat háromhetes korukban telepítik át a szabadban lévő boxokba. ahol zöld lucernavetés várja a fejlődő madarakat. Az eddig porrá darált tápot felváltja a szemes termény. Megkezdődik a madarak szoktatása a természetes körülményekhez. 8—10 hetes Fogolynevető Fehérgyarmaton Egy madár 900 forintot ér korukban kerülnék végleges ban kényes, később is ide- helyükre. Egy részük a hazai ges, kannibalizmusra hajvadásztársaságokhoz, kisebb lamos madarak. Hazánkban részük vissza Balatonnagy- a fogolynevelésnek nincse- berekre, ahol törzsállományt nek hagyományai. Talán most szeretnének kialakítani. Eh- újra sikerül elterjeszteni ezt hez a fehérgyarmati tenyésztő és családja nagy segítséget ad, hiszen az eddigi eredmények jók, mintegy 60—70 százalékban sikerül felnevelni a madarakat. Sok törődést, figyelmet igényelnek ezek, a kis kora madárfajtát; amely a biológiai egyensúly fenntartásában óriási szerepet játszik. Az sem mellékes, hogy a vendégvadászok közül 900 forintnak megfelelő valutát fizetnek egy-egy lőtt fogolyért népgazdaságunknak. Csibekorban a fogolymadarak érzékenyek, nyáron ii 38 fokos meleget igényelnek. A nevelőboxokat gázzal fűtik. szállítási útvonalak, csomagolóhelyek környezetébe. A jelenleg különböző fejlődési alakban (tojás, lárva, bogár) lévő kártevő ellen a Bancol 50 WP, Decis, 2,5 EC, Chinet- rin 25 EC rovarölőszerek alkalmazását javasoljuk. Az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkeinek megjelenése házi és szórványkertekben, közterületeken, útmenti fákon augusztus utolsó dekádjábam várható. A hűvösebb időjárás miatt a kár- tételi gócok elhúzódó kialakulására kell számítani, a kártevő főbb gazdanövényein (például csonthéjasok, juharfa, eperfa, bodza). Szórványos fertőzés esetén a hernyófészkek mechanikai eltávolításával is eredményesen- lehet védekezni. Vegyszeres kezelés erős kártéteii veszély esetén indokolt Fiiból E, Ditrifon 50 WP, Zolo- ne 35 EC, Decis 2,5 EC, vagy Chinetrin 25 EC felhasználásával. A kaliforniai pajzstetű elsősorban elhanyagolt, kezeletlen gyümölcsösök környezetében okozhat növényegészségügyi gondot. Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Sxilvafák időszerű gondozása A termés betakarítása, a gyümölcs leszedése után sokan abbahagyják a szilvafák gondozását, ápolását. Holott egy rendkívüli veszedelmes kártevő, a kaliforniai pajzstetű ha nem lépünk fel ellene, könnyen megfertőzheti a fákat. De talán még ennél is nagyobb kár érhet bennünket, ha e fertőzött fákról, más gyümölcsfajok, illetve fajták is megfertőződnek, mint például az alma, s ezzel lehetetlenné válhat almaexportunk is. A Növényvédelmi Kódex szerint a kaliforniai pajzstetű veszélyes kártevő, így az általa fertőzött gyümölcsszállítmányok kútfődre nem értékesíthetők. A kaliforniai pajzstetű a párás, meleg viszonyokat kedveli. A sűrű telepítésű, zárt házikertek különösen kedvezőek elszaporodásához. Tapasztalt kertészek szerint, ha a lárvák kelésekor párás meleg időjárás uralkodik, a lárvák, előszeretettel keresik fel a ritkás lombú gyümölcsfákat. Sajnos a kártevő nem válogat, megtámadhatja a gyümölcsfák minden föld feletti részét: akár a fás részekről, a levelekről vagy magáról a termésről legyen is szó. A fák lombkoronájának csúcsi részei n hamuszürke koszos bevonatként jelenik meg a kártevő, s szívása következtében a mérgezett fatest sejtjei pirosra színeződ- nek. Ha például e rovar átkerül az almafákra, úgy a szár- és a csészemélyedésekben, a gyümölcsök felületén, piros szegélyű, iázfoltokat okoz. A fertőzött gyümölcsök gyengébben fejlődnek, kisebbek lesznek, és ha nem avatkozunk be kellő időben el is torzulhatnak. E beteg fák levelei pedig megsárgulnak s kisebbek lesznek mint az egészséges fák hasonló korú levelei. Ha a szilvafákon nem észlelünk takácsatkákat, úgy 0,05 százalékos Chinetrin 25 EC-vel védekezhetünk. Élelmezés egészségügyi várakozási idő ennél a készítménynél négy nap. Ha viszont atkák is vannak a fákon, úgy 0,1 százalékos Unifoszt használunk. Várakozási ideje öt nap. Dr. Széles Csaba Fődíj: egy Polski Fiat Sajátos nyereség-rissxatérítés Sikere van a Zöldért által kezdeményezett sorsjegyes akciónak. A vállalat annak érdekében, hogy a kistermelőket a gyümölcstermesztésben és áruértékesítésben a napi felvásárlási áron túl is érdekeltté tegye az év elején úgy határozott, hogy a nyereségéből visszaoszt. De mert a több ezer termelőnél a visszaosztható nyereség egyenként csak néhány forintot jelentene, másrészt az átutalás bonyolult és hatalmas adminisztrációval járna, kiötlötték a sorsjegyes akciót. Ennek lényege, hogy a termelőknek áruféleségenként bizonyos mennyiségű termék eladása után sorsjegyet adnak, majd a szezon végével közjegyző jelenlétében kisorsolják a nyerteseket. Eddig két sorsolás Volt. Egresértékesítése után a főnyereményt, egy motoros kertikapát Drigán György nyíregyházi kistermelő kapta. Cseresznye és meggy akciónál szintén nyíregyházinak kedvezett a szerencse, a 25 ezer forintos lakásnyeremény betétkönyv tulajdonosa Ben- kő Mihály lett. Jól sikerült az uborkaakció. A Zöldért a kisárutermelőktől 6 ezer tonna uborkát vásárolt fel. A főnyeremény 50 ezer forintos lakásnyeremény betétkönyv. A sorsolást ezen a héten tartják. A szezon utolsó nyereményakciója a téli alma felvásárlásával kezdődött. Ennél a gyümölcsnél legnagyobb a tét. Félmillió forint értékben sorsolnak majd'ki nyereményeket köztük a fődíjat, egy 126-os Polski Fiat személygépkocsit. A kisáruter- melők minden leadott egy tonna alma után kapnak egy sorsjegyet, amely részt vesz a szezonvégi sorsoláson. A tudomány világa 0 teknösbéka különös emésztése Az óriásteknös képes megemészteni a cellulózt, ugyanúgy, mint néhány növényevő állat. Emésztőredszerének ezt a különlegességét eddig nem ismerték. A növényi szövetek sejtfalainak szilárd vázát cellulóz alkotja. Csak néhány állat — például a csiga — rendelkezik olyan enzimmel szervezetében, mellyel megemésztheti a cellulózt. Sok növényevő bizonyos bélbaktériumok segítségével bontja el a cellulózt; ismert példa erre a szarvasmarha, nagy méretű kérődző gyomrával. A floridai egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint valahol emésztőrendszerében végbemegy a cellulóz lebomlása. A vizsgálatok szerint a cellulózbontás színhelye a „vakbél”, a vékony- és vastagbél közötti, folyadékkal telt kitüremlés. Az óriásteknös az elfogyasztott cellulóz 90 százalékát megemészti. A baktériumos bontás végtermékei zsírsavak, akárcsak a szarvasmarha szervezetében. Ha ezeket a zsírsavakat a teknösbéka ugyanúgy értékesíti, mint más állatok, akkor energiaszükségletének 15—20 százalékát a szervezetében éló baktériumoknak köszönheti. ÉJ KISTERMELŐK-KISKERTEK iÉ Kártevők veszélyeztetik az exportálást lizfaltak a lyömölcsöi
