Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-07 / 210. szám
2 1987. szeptember 7. Piaci pillanatkép Nyíregyházán: bőséges a kínálat, (jávor) A rántotta A Nyírtourist gépkocsivezetői nyáron egy csoporttal Spanyolországban jártak. Az autóbusszal egy városban leparkoltak, majd a kirándulók szétszéledtek. A két gépkocsivezető rettenetesen éhes volt. De semmi gond, mert van zsírunk is, tojásunk is, gázsütőnk is — gondolták. Tehát hozzáláttak a rántot- tasütéshez. Néhány perc múlva a környéken emberek és állatok szájában összefutott a nyál az ínycsiklandó illattól. Nem sokkal később viszont a rémülettől a két gépkocsivezetőnek* szinte a torkán akadt a falat. Ugyanis a parkoló egy állatkert mellett volt, és a tojásrántottát néhány oroszlán nagyon megkívánhatta — iszonyatos hangerővel bömböltek, ostromolták a ketrecük rácsát. A két sofőr a félelmében egyre gyorsabban ette a rántottét, attól tartva: ha az oroszlánok kiszabadulnak, nemcsak az étvágygerjesztő illatú rántotta látja kárát. A tojásról azóta is az oroszlán jut eszükbe . . . (cselényi) Bojtorjánék A négyszögletű kerek erdő címmel jelent meg az üzletben a Bojtorján együttes lemeze gyerekeknek, amely a felnőtteknek is kellemes, hangulatos perceket szerezhet. A Weöres Sándor, Lázár Ervin, Tamkó Sirató Gábor, Fodor Ákos verseire Pomádi Zoltán és Vörös Andor szerzett dalokat. A válogatásban megtalálható Bródy János jól ismert Mici-mackó feldolgozása is. FICKÓ ÉLETET MENTETT Támadott a vadkan Ha nincs az a fehér pumi, „aki” röpke fél esztendeje lehet hű új gazdájához, valószínűleg nem beszélgethetünk Milák Albertiéi. A juhász ugyanis Fickó kutyájának köszönheti az életét... Történt ugyanis, hogy a Nyírmadai Állami Gazdaság laposhadi üzemében a brigádvezetők állatszámlálást tartottak. Milák Albertnek a nyáját is megnézték és hét juh bibádzott: a juhász kénytelen volt az elkóborolt juhokat megkeresni. így történhetett, hogy a közeli erdőket, réteket vizsgálva hirtelen egy vadkannal került szembe . .. — Rögtön észrevettem, hogy valamikor megsebesülhetett az állat, mert szinte nem volt orra — meséli a vásárosnaményi kórház sebészetén Milák Albert. — Hiába küldtem Fickót, egész egyszerűen félt a nagy testű állattól. Mi tagadás, én is futottam előle. Átugrottam egy széles pocsolyát — ma sem tudnék tán annyit „átvinni” nyugodt körülmények közt —, de csak nem nőtt a távolság az üldöző állat és énköztem. Végső kétségbeesésemben szembefordultam vele, és a kampóval odacsaptam. De hát, a juhászbot mit se számít a felbőszült vadkannak, annál hevesebben rontott rám. Előbb a lábam kapta el, azt még ki- védtem valahogy, majd a bal kezem hasította fel. Földre estem, alig láttam a fájdalomtól. Ekkor már Fickó is rá támadt, és megharapta a dühödt vadkant, mire az elinalt. A csatának vége lett, ekkor kezdhettem el magammal foglalkozni ... Bár Fickó, a hűséges pumi felbecsülhetetlen szolgálatot tett a gazdájának, mielőbb orvoshoz kellett jutni. Milák Albert legalább fél kilométert sánti.kált, amíg vérző tagokkal rátalált egyik juhásztársára. Bancsi István lekapta az atlétáját, azzal kötötte el sebtiben a vérzést. Nyakukba vették a határt, míg Marócsa-tanyán találkoztak össze a brigádvezetővel. A juhász ekkor tudta meg, hogy az elkóborolt birkák megkerültek. A brigádvezető motorra ültette a sérültet: irány a területileg illetékes barabási körzeti orvos! Am a különös sérülés miatt mielőbb a vásárosnaményi kórház sebészetére szállították a beteget. Pár nap telt el a szerencsés kimenetelű baleset óta. Dr. Szabó István, a vásárosnaményi kórház igazgató főorvosa elmondta: szerencséje volt a juhásznak, hogy a veszélyes vadkannal szemben mindössze könnyű sérüléssel került ki az egyenlőtlen küzdelemből. Életben maradását viszont elsősorban Fickónak köszönheti . . . Tóth Kornélia ígérik: nem lesi gond a távfűtéssel A lyuk az épület alatt vaa Ha netán két héten belül már fűteni kellene, a megyei távhőszotgáIható vállalat akkor se jönne zavarba. (Természetesen senki nem szeretné, ha az ígéret beváltására is sor kerülne — maradjon inkább még egy kicsit az „idős hölgyek nyara".. .) Fodor József műszaki igazgatóhelyettes arról tájékoztatta lapunkat, hogy a legtöbb helyen már csupán utólagos, kisebb munkákat végeznek, olyanokat, amiket akár fűtés közben is be tudnak fejezni. Igaz, nem mindenütt ez a 'helyzet. Mátészalkán vezetékcserét végeznek a Csőszer szakemberei a Szokolai utcán, a fűtésvezetékeket cserélik ki, de a melegvízszolgáltatás most is zavartalan. Nyíregyházán a Mező utcán észleltek a karbantartás ideje alatt vezeték- szakadást, a cserére ott is sor került, már csak az utólagos munkák, a tereprendezés van hátra — addig továbbra is el lesz zárva egy sáv a forgalomtól. A Szamuely lakótelepen, az Árpád utcán mintegy kétszáz méter vezetéket kell kicserélni. Egyelőre a feltárás folyik, csak aztán cserélik ki a csöveket. Hogy minél kevesebb kiesés legyen a szolgáltatásban, az eredetit ideiglenes vezetékkel ívimma A kép bártfai A Kelet-Magyarország augusztus 15-i számában a 11. oldalon a „Szepességi képek" között két helyen is szerepel egy gyönyörű, felújított polgári ház, az aláírás szerint Eperjesről. Már akkor feltűnt nekem, hogy én ezt (vagy ehhez hasonlót) Bártfán láttam. Várnom kellett az ott készített színes diám előhívására. A diafelvétel engem igazol: a freskókkal díszített ház nem Eperjesen, hanem Bártfán díszíti a szepességi város főterét, hiszen a felvételeim alig egy hónappal az újságbeli képek megjelenése előtt, július 14-én készültek. M. Takács Ferenc (A szerk. megjegyzése: olvasónknak igaza van — a tévedésért elnézést kérünk.) Mestermiraió Emlékszem, gyerekkoromban édesanyámmal együtt vittük el a bádogoshoz a kilyukadt piros lábasunkat és a tejeskannánkat megfoltoztatni. Nem kellett messze mennünk, csak a Holló utca sarkára, ott volt a műhely, amelyen ketten osztoztak: a bádogos és a kucsmásoló. A házunkkal szemben cipészműhely állt, a város egyik legjobb cipésze dolgozott benne. Nemcsak javításokat vállalt, hanem a legújabb módi szerinti cipőket is elkészítette, akar divatlap alapján is. És gyógycipőket: egyszer előttem próbált fel egy nyomorék asszony egy pár magasszárú, lyukacsos, fűzős cipőt. Akkor még nem tudtam, mit jelent ez, és sokáig arról ábrándoztam, hogy egyszer, ha megnövök, csináltatok magamnak egy ugyanilyen vajpuha bőrből készült lábbelit. „Eitz a Biankához lény kell...” Emlékszem, hol lakott a fehérneműkészítő, a seprűkötő és a monogrammozó. Mert volt, aki abból élt, hogy a mások ágyneműjébe, stafírungjába monogrammot varrt. Még megvan az a párnahuzatunk, amelybe a nagymamám — a garnitúra többi darabjával együtt — belehímeztette az édesanyám nevének kezdőbetűit A sok mosás, fehérítés sem tette tönkre a selyemfonallal, cikornyásra kivarrott betűket. * Hol vannak ma már ezek a mesteremberek? Ha élnének, sem biztos, hogy fenn tudnák magukat tartani a mesterségükből. Ugyan ki pazarolná arra az idejét, hogy megfoltoztas- sa a kilyukadt edényt, hogy monogrammot varrasson a silány minőségű, gyári ágyneműbe, hogy fehérneműt csináltasson, ahelyett, hogy bemenne az áruházba, és megvenné? Bár orthopéd cipészre most is szükség lenne, de hát kihalófélben van ez a szakma is... Jól járt az a mester, aki tudása. legjavát átmenthette fi- ába-lányába: mint az órás, akinek a fiával közös műhelye van. Mindez arról jutott eszembe, hogy a város egyetlen bőrszabója készül letenni az ollót. Nem jószántából, hanem mert nincs más megoldás. Pedig szükség lenne a munkájára, még Tokajból is jönnek hozzá a kuncsaftok, mert nem sokan értenek a kilyukadt irhabundák orvoslásához, a bőrkabátok, szoknyák és nadrágok kifogástalan alakításához. De sajnos a „kell” nagy úr. Jókora területen már csak ez az egyetlen épület áll, amelyben a műhely van — a többi házat körülötte lebontották. Nem is baj, mert szegényes színfoltjai voltak ezek Nyíregyházának, hanem ott a hiba, hogy nem tudnak a szabóság helyett cserehelyiséget biztosítani. „Ajánlottak egy garázst valamelyik lakótelepen, de hát messze van, és különben is, ehhez a munkához fény kell, sok fény.” Már csak másfél éve hiányzik az ötven éves iparostagsághoz. Szívesen kihúzná valahogy, hiszen számára a munka nem teher, hanem hasznos időtöltés, gyorsan elrepül vele a délelőtt. Talán megpróbál otthon dolgozni, de az sok kényelmetlenséggel jár. Aki évek óta nála varrat-alakít- tat, és mostanában betér hozzá, annak kézzel, gö- csörtös betűkkel írt cédulát nyom a markába, melyen a lakáscím áll. „Ha hirtelen ki kell innen költöznöm, tudják, hogy hová jöjjenek a megjavított bőrkabátokért.” Bartha Andrea helyettesítik. így legfeljebb égy fél napol maradnak meleg víz nélkül a környék lakói. A munkát mindenképpen be akarják fejezni a fűtési idény kezdetére, de akkor sincs gond, ha hamarabb érkezik a hideg, hiszen az ideiglenes vezetékkel a fűtés is megoldható átmenetileg. A Szabolcs Szálló bekötő- vezetékén is észlellek, mélyen a földben egy szivárgást. a feltételezett lyukat azonban nehéz megtalálni, mivel fölötte épület emelkedik. Olyan megoldást kell találni, hogy más, könnyebben elérhető nyomvonalon közelítsék meg az említett épüietet. Az Északi körúton befejezéshez közeledik a munka: hegesztik a csővezetékeket, de a szakasz nagy részében már a nyomáspróbán is túljutottak, s megkezdődött a szigetelés. A terület helyreállítása — alvállaLkozóként — a közterületfenntartó vállalatra vár. Mindent egybevetve, a jelek szerint nyugodtan tekinthetnek a tél elébe a központi fűtéses lakások Lakcá Nyíregyházán, Nyírbátorban, Záhonyban, Kisvárdán és Mátészalkán is. A távhőszolgáltatő vállalat elvégezte a karbantartás döntő részét, s remélhetőleg valóban nem csak szlogen marad, hogy felkészültek a télre. (pd) A tárgyalóteremből A iáihoz szorította áldozatát Több gondatlan bűncselekmény kapcsán nyújtott be a közelmúltban vádiratot a Nyíregyházi Városi Ügyészség. A Büntető Törvény- könyv szerint gondatlanul követi el a bűncselekményt az, „aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit. de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.” A gondatlan bűncselekményeket legtöbb esetben a véletlenszerűség jellemzi'. Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés az egyik ilyen esetben a vád. A vádlottak természetesen nem bűnözők, ám a beosztásuk, munkakörük jellegéből eredően elvárható körültekintő magatartás alapvető szabályai ellen vétettek. Hiszen nekik kell elsősorban munkaterületük veszélyhelyzeteit ismerni, gondoskodni a balesetek megelőzéséről. Az egyik megvádolt személy a tiszadobi Táncsics termelő- szövetkezet főállattenyésztője, a másik a hízómarhatelep vezetője. Feladatuk közé tartozott volna a munka- védelmi szabályzat betartta- tása, mégpedig az, hogy a balesetveszély elkerülése érdekében ne mehessen egy ember egyedül az állatok közé munkát végezni. A tsz szarvasmarha-telepén meghibásodott tavaly ősszel az itatórendszer. Ahelyett, hogy ezt megjavíttatták volna, a két vezető elrendelte, hogy az állatokat éjszakánként itassák meg az éjjeliőrök. Ehhez azonban be kellett menni az állatok közé és a csapot ott kellett megnyitni, s megvárni, amíg a nagyméretű vályú fel nem töltődik. A két éjjeliőrnek a munkavédelmi szabályzat szerint ezt együtt kellett volna elvégeznie, de ők úgy gondolták, elég, ha csak egyikük megy be az állatok közé. Ez okozta a vesztüket. Ez év április 17-ről 18-ra virradó éjszaka a csap megnyitása közben az egyik őrt egy megvadult bika megtámadta. s olyan erősen szorította a falhoz, hogy borda- és szegycsonttörést szenvedett. Erre az esetre már fel kellett volna figyelni a vezetőknek. ennek ellenére ők mégsem intézkedtek. Másnap éjszaka végzetes tragédia következett be. A másik éjjeliőrt is megtámadta a bika, s a bordatöréseken és szegycsonttörésen kívül a belső szervei olyan súlyosan megsérültek, hogy a kórházba szállítás után rövid időn belől életét vesztette. Ki a vétkes a két éjjeliőr balesetéért? A válasz erre egyértelműen az, hogy a két ágazati vezető. Az ügyészség ellenük emelt vádat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlant veszélyeztetés vétsége miatt. Dr. Toronicza Gyula városi vezető ügyész A L M A S z E Z 0 N (Jávor László felvétel«) Kelet-Magyarom ág
