Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

Csökkent a diákmunka iránti igény Almaiékor két kelyto Szeptemberben a legtöbb iskola — már évtizedek óta — almaszedéssel tölti egy hetét, és a hétvégek egy ré­szét. így lesz ez az idén is. Az oktatási intézményeknek öt napot engedélyeztek, hogy részt vegyenek az őszi mező- gazdasági munkában. A KISZ-nek és az iskola- vezetésnek azonban még lehetősége van arra, hogy további napokat, például az igazgatói szüneteket — vagy hétvégi kommu­nista műszakokat — ve­gyenek igénybe erre a célra. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok részéről az elmúlt években — külön­böző vállalkozási formák be­vezetésével — lényegesen csökkent a diákmunka irán­ti igény, nélkülözni azonban még ma sem tudják. Sajnos a diákok munkája sem olcsó, ugyanakkor időnként panasz van teljesítményükre, és a szedett alma minőségére is. Az idén ősszel mintegy 18—20 ezer általános és kö­zépiskolás diák fog dolgozni az almáskertekben. Az okta­tási intézmények szerződé­seiket a már évek óta kiala­kult hagyományoknak meg­felelően kötötték, így vannak olyanok, akik szeptember el­ső napjaiban, de akadnak is­kolák, — az alma érése miatt ezek vannak többen —. akik r-------------------­szeptember második felében végzik el a munkát. Önálló almiaszedő táboro­kat is létesítenek. Igaz a ko­rábbi 20—22 ezer fős tábo­rok már nem léteznek. Az idén például csak hét, összesen 7—8 ezer diákot befogadó tábort nyitnak. Csengerben, Záhonyban, Leveleken, Máriapócson, Fé- nyeslitkén és Nyírtasson — itt két tábor is lesz — szál­lodai kényelmet biztosító he­lyeken fogadják a diákokat, ahol az épületben található a zuhanyozó, a WC. Van té­vé, rádió és ha a rossz idő miatt sor kerülne rá, az épü­letek fűtését is biztosítani tudják. A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola szeptember 17—18-a között közel ezer hallgatóval lát munkához, de tábort már ők sem szerveznek. Mindössze öt helyre, Balkányba, Kálmánhá- zára, Nagykállóba, Nyír­egyházára és Szakolyba fognak járni dolgozni. A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola szeptember 21- től öt napon keresztül két­száz fővel vesz részt a mun­kában, a Ságvári Termelő- szövetkezetben és a főiskola tangazdaságában.---------------------------------------N Szeptember 7. és 11. között „Csőtörés” a víz alatt Gyakorlat a Tiszáa Az élő környezet számára komoly \veszélyt jelentenek azok a vezetékek, melyek a föld és a víz alatt kígyóznak országok között. Éppen ezért állandó készenlétet, kiváló felikészültséget kíván az élet azoktól, akik azért felelősek, hogy egy nem várt és nem kívánt kritikus helyzetben cselekedjenek. Ehhez viszont szükséges a tudás, a gyorsa­ság, a cselekvés összehangolt­ságának gyakorlása. Ebből a meggcmdoláslból szervezi a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Gáz- és Olaj- szállító Vállalat valamint a Hungária Biztosító azt a víz­minőségvédelmi és kárelhárí­tási gyakorlatot, mely szep­tember 7. és 11. között zajlik majd a Tisza mentén, a Ti- szaszentmárton és Tuzsér közti szakaszon. Ez alkalommal vízügyi, honvédségi járművek, a társ­vállalatok, a testületek teljes készültséggel jelennek meg a feltételezett víz alatti csőtö­résnél. hogy élesben gyako­rolják a műveleteket. Így ne lepődjön meg senki, ha ez idő alatt valóságos kis „moz­gósítás" tanúja lesz. A gya­korlat és bemutató záróaktu­sára szeptember 10-én kerül sor Tuzséron. a 617-es fo­lyamkilométeres szelvényben. Hasznos a jó idő a földeken Nem kinyi a vetés elíkészitése Silónak vágják a kukoricát Nagykálló határában. Képün­kön: munkában az SKPU—220-as. (Császár Csaba f«kré­taié) Harmatos hajnalok és hű­vös reggelek, a napsütés sem a régi — ezzel köszön- ■ tött be a szeptember. Ép­penséggel örülhetünk is a csendes időjárásnak, mert végre lehetővé teszi, hogy azt lehessen végezni a ha­tárban, aminek itt van az ideje. A betakarítás újabb haj­rája — az ősz aratása — még odébb van. A kukori­catáblák közül egyelőre csak a szilázsnak szánt kö­vetkezik sorra. Teljes erő­vel folyik megyeszerte a silógépek munkája. Ahol : nem sanyargatta meg any­nyira az aszály az állo­mányt, hogy nem tudott helyrejönni, ott még segí- í tettek a nyár második fe­lének esőzései. A nyírségi homokterületeken azonban sajnos nagyon kevés ilyen határrésszel lehet találkoz­ni. Másutt, ahol végül is elegendőnek bizonyult a tartalék a talajban, tűrhe­tő átlagokról érkeznek hí­rek. A munkaszervezésben a szakemberek dilemmája az, hogy mennyi gépet adjanak a silózáshoz, vagy más fon­tos őszi munkához, és mennyit a vetéselőkészítés­hez. Közeledik ugyanis az az idő, amikor megindulnak a vetőgépek. Márpedig ak­korára kész kell lenni a jól eldolgozott, aprómor- zsás magágynak, hogy kel­lő alap legyen a jövő évi terméshez. A föld az aszály után nem puhult fel any- nyira, mint azt az eső hatá­sára várták. Nagy volt már a nedves­séghiány, amit tanúsítottak a hatalmas repedések a tar­lón megyeszerte. A gazda­ságok ennek ellenére nem mondanak le a szakszerű talajmunkáról már csak 1 azért sem, mert rendelkez­nek azokkal az eszközök­kel amelyek még így is jó magágy készítésére képe­sek. A kertészeti kultúrák kö­zül az alma érése gyorsult meg, így már semmi sem akadályozza a nagyobb üte­mű szedés megindítását. A tempó szaporábbá tételét indokolja, hogy egyelőre nem okoz gondot az átra­kókörzetben a vagonhiány, ami a tapasztalatok szerint a hónap közepén és végén szinte biztosan bekövetke­zik. Nem érdemes tehát várni a gyümölcs súlyának és minőségének további gyarapodására. A dohánytáblákon már jócskán keresztül lehet lát­ni — persze, csak ha legug­gol az ember. Ahogy haladt az érés és a szedés, úgy fo­gyott el a szárról a levél, úgy jó feléig-kétharmadáig. A nagyrészt egyéni műve­lésű munkaigényes kultúra ilyenkor hétvégén kerül sorra a családok napirend­jén. Egy ilyen szép, derűs szombat-vasárnapon ismét jelentős tétel kerül pórékba és szárítóba a nyírségi do­hányföldekről. Az emberség izgalma A z emberség nem mér­hető. Aligha vállal­kozna bárki is arra, hogy számokra, pénzre for­dítsa le, mit ér az ember­ség, az önzetlenség, az ál­dozatvállalás, a másokért cselekvés, a segítés. Mind­ezek összességükben vagy külön-külön legfeljebb se­gítenek abban, hogy va­lakit úgy minősítsünk: ember. Ezekben a na­pokban, szeptember szom­batjain, Szabolcs-Sziatmár városaiban összeülnek a Vöröskereszt küldöttér­tekezletei, hogy mérleg­re tegyék az elmúlt öt esztendőt. A kongresszus előtti számadás ez, ahol a 6zóval ellentétbem nem a szám, hanem a tett, az em­beri magatartás történései képezik a fő mondandót. Ez az emberségre szerve­ződött mozgalom átszövi egész megyénket. Nincsen olyan üzem; kis település, lakókörzet, «város, tanya, ahol ne dolgoznának tagjai, önkéntesek, akik több mint ötvenezren nap mint nap bizonyítják, nem kopott meg az emberség, a tisztes­ség, a segítőkészség. Egy küldöttértekezlet mindig munka. Ami ezeket a talál­kozásokat mégis ünneppé teszi, az, hogy minden gond, baj, társadalmi prob­léma elemzése mellett a fő hangsúly az emberi jó ma­gatartás számbavételére esik. Alig vitatható, életünk­ben lépten-nyomon jelen van a gond. Embert, csalá­dot próbára tevő napokat élnek meg sokan. Bonyo­lultabbá vált a világ, sok lelki, fizikai, anyagi prob­léma terheli az egyént is. Szembe kell nézni a társa­dalmat betegítő tényezők­kel is. Ha valaha, akkor most kap igazi jelentőséget az, hogyan érzi egy-egy kö­zösség a maga felelősségét, cselekvésének célját miként ismeri fel. A Vöröskereszt küldöttértekezletei most mindezt megbeszélik, s si­kerek és kudarcok számba­vétele mellett a fő súlyt a jövőnek, a további teendők­nek meghatározására he­lyezik. Ijabb és további .célt adni — ez a lényeg, hiszen ha van cél, van cselekvő ember, akkor szívesen lép porondra az, ki embertársaiért érzi a fe­lelősséget. Amikor a megye vöröskereszteseit köszönt­jük, s jó munkát kívánunk nekik, tesszük azzal a hit­tel, hogy jelenlétük nélkü­lözhetetlen hozzájárulás egy szebb és jobb élet kialakí­tására irányuló törekvé­sünknek. Naponta 800 kilogramm túrót készítenek a rakamazi tsz tejüzemében. A kitűnő minőségű terméket Nemes Ferencné és Suller Imréné tasakolja. (Elek Emil felvé­tele) A Hegyei Pedagógiai Intézet programjából Filmsorozat taoárokoak Ebben a hónapban is vál­tozatos programot készített a nevelők számára a Megyei Pedagógiai Intézet. Igaz a szeptember a tanévkezdés hónapja, így érthető, hogy elsősorban az 1987 88-as is­kolai év megalapozásához igyekeznek minél haszno­sabb információkat nyújtani a megye pedagógusainak. Többek között pedagógiai és közművelődési pályázatot hirdettek, melynek határide­je szeptember 30. Rövidesen hozzálátnak az elmúlt tanév tehetséggondozó pályázatai­nak értékeléséhez is, melye­ket szintén a hónap végéig továbbítanak az intézethez az érdekeltek. Szeptember 15-ig jelentkezhetnek a ne­velők a Megyei Pedagógiai Intézet által erre a tanévre is meghirdetett tanfolyamok­ra, melyek elfogadásáról a hónap végéig értesítik a je­lentkezőket. Az új tanévben a megyé­ben újabb húsz pedagógiai asszisztens kezdi meg mun­káját az általános iskola alsó három osztályában. Felkészí­tésüket már augusztus 25-én megkezdték az intézetben. A már egy éve dolgozó pedagó­giai asszisztensek továbbkép­zésére ebben a hónapban ke­rül sor. Űjdonság viszont, hogy az új tanévben — ez év szeptemberétől — a me­gye iskoláiban negyven úgy­nevezett szabadidő-szervező alkalmazására is lehetőség nyílt, akik a felkészítés után elfoglalják helyüket és segí­teni fogják a nevelők mun­káját. Ebben a tanévben Is indul a Megyei Pedagógiai Intézet és a Megyei Mozi­üzemi Vállalat szervezésé­ben a Comenius filmklub. Az előadásokat október 2-től, minden második pénteken este 8 órától tartják a Béke moziban. A cél olyan kevés­bé ismert, vagy rövid ideig játszott filmek újrafelfede­zése, amelyek hozzájárulhat­nak a filmesztétikai ízlés és ismeretek bővítéséhez. A so­rozat 18 filmet tartalmaz. Fontos szerepet tölt be a pedagógiai információk ter­jesztésében, a szakmai ön­képzés folyamatossá tételé­ben az intézet szakkönyvtá­ra, melynek első félévi gya­rapodási jegyzékét vala­mennyi iskolának megküld­ték. Mellékelték a videotéka és a számítástechnikai prog­ramtár ajánlását is. A peda­gógia szakkönyvtár újdonsá­gai között szerepelnek töb­bek között a játékos beszéd­neveléssel, a helyesírási készség fejlesztésével, a fej­lettségvizsgáló módszerek­kel, a beilleszkedési zava­rokkal, a munkával kapcso­latos értékek vizsgálatával foglalkozó könyvek, melye­ket taneszköz katalógus is kiegészít. AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. évfolyam 209. szám ARA: 2,20 FORINT 1987. szeptember 5., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents